Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-11 / 290. szám

Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások A finn miniszterelnök Budapesten Kádár János és Losonczi Pál fogadta a finn vendéget M A A taxióráról (2. oldal) Emberiességgel a békéért (3. oldal) Kistermelők— kiskertek (7. oldal) Évente 500 ezer pár férfi! félcipőhöz és csizmához gyártanak felsőrészeket a Szabolcs Cipőgyár nyír- bogdányi üzemében. Ké­pünkön: a tűzödei szala­gon szovjet exportra ké- i szítenek csizmákat. (GB)/ Képünkön a Lázár György vezette magyar, illetve a Ka- levi Sorsa (jobbról második) vezette finn delegáció meg­beszélése a Parlamentben. Kalevi Sorsa, a Finn Köz- zett hivatalos látogatásra Bu- társaság miniszterelnöke — dapestre — hétfőn reggel aki Lázár Györgynek, a Mi- megkoszorúzta a magyar hő- nisztertanács elnökének meg- sok emlékművét a Hősök te- hívására vasárnap este érke- rén. Ezt követően Lázár György és Kalevi Sorsa a Parlament­ben szűk körben megbeszé­lést folytatott. A program a délelőtti órák­ban az Országház delegációs termében folytatódott, ahol Lázár György és Kalevi Sor­sa vezetésével megkezdődtek a magyar—finn hivatalos tár­gyalások. A magyar tárgyaló- csoport tagjai: Nagy János külügyminisztériumi állam­titkár, Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes és Púja Frigyes, hazánk helsinki nagykövete. A Finn Köztársaság képviseletében Matti Tuovinen külügymi­nisztériumi államtitkár, Osmo Väinölä, Finnország buda­pesti nagykövete és Erkki Mäentakanen, a külügymi­nisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetője ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris tárgyaláson részt vettek a magyar és a finn küldöttség szakértői is. (Folytatás a 4. oldalon) Az elmúlt negyven esztendő társadalmi fejlődése Tudományos Másszak az Akadémián Az elmúlt negyven eszten­dő társadalmi fejlődése cím­mel háromnapos tudományos ülésszak kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadé­mia székházában. Az MTA, az MSZMP Párttörténeti In­tézete, Társadalomtudományi Intézete, a Politikai Főisko­la, az Eötvös Lorámd Tudo­mányegyetem és a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem rendezte tanácsko­zássorozatot Szentágothai János, az MTA elnöke nyi­totta meg. Ezt követően Benke Va­léria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő- bizottságának elnöke emel­kedett szólásra. Elöljáróban hangoztatta: remélhető, hogy ez az ülésszak értékes hoz­zájárulás lesz a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából történő szellemi számvetés­hez. Az előadások minden bizonnyal meggyőzően mu­tatják majd be, hogy az el­múlt négy évtizedben törté­nelmünk egyetlen más kor­szakához sem mérhető, gaz­dasági, társadalmi, kulturá­lis fejlődést éltünk meg. E negyven esztendő ta­pasztalataihoz tartozik — mutatott rá Benke Valéria —, hogy korábbi várakozása­inkkal ellentétben a múlt magyar társadalmi viszo­nyainak nehéz örökségét nem tudtuk minden tekin­tetben gyorsan megváltoztat­ni. A szocializmus lehetősé­geit kibontakoztatni rendkí­vül bonyolult, konfliktusok­kal terhelt, hosszú társadal­mi-történelmi feladat. Ter­mészetesen nem kereshetjük e negyven év negatív jelen­ségeinek mindegyikében a múlt hatását. Magunk sem mindig és mindenben talál­tuk meg a helyes utat, a megfelelő módszereket; a tévedések, hibák és kudar­cok nehezítették, olykor visz- sza is vetették fejlődésünket. A politika súlyos torzulásá­nak, a törvénytelenségnek véget vetett a párt, megúju­lása a társadalmi fejlődés sokoldalú lehetőségeit nyi­totta meg. Az elmúlt több mint két évtized alatt is előfordult egy-egy megtor­panás után — akár külső, akár rajtunk múló okok kö­vetkezménye volt — ismétel­ten teret tudott nyitni a cselekvésnek. Ideológiai életünk mai je­lenségeit elemezve szólt a (Folytatás a 4. oldalon) A költségvetésről tanácskozott a megyei képviselőcsoport A Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport — Gulyás Emilné dr. elnökletével — hétfőn Nagykállóban tartotta ülését. A képviselőket László András, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese tájékoztatta a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács jövő évi költségvetésének és fejlesztési ter­vének tervezetéről. Elmondta: több éves stag­nálás után most élénkülés tapasztalható a költségvetés~ ben, ami számokban kifejez­ve azt jelenti, hogy jövőre félmilliárddal több, összesen 4 milliárd 671 millió forinttal gazdálkodhatnak Szabolcs- Szatmár megye tanácsai. Ez lehetőséget nyújt a tanácsi gazdálkodás színvonalának eme! 'sere, amellett, hogy természetesen a jövő évben is az -aiapeHáiás javítására kell összpontosítani. Súlyá­nak megfelelő összeget ter­veztek a költségvetésből az egészségügyi, az oktatási és kulturális ágazat kiadásai­ra, s ezeknél természetesen figyelembe vették azokat a létesítményeket is, amelyek az idei, vagy a jövő évi fej­lesztések során valósulnak meg. A fejlesztésekre egymilliárd 384 millió forint áll a me­gye rendelkezésére, amely­ből 1 milliárd 178 milliót költ­hetnek beruházásokra. Sajnos lakásépítésre csak 280 millió forint jut, ezért a tervek ké­szítésekor mind a megyei ta­nács, mind a városi és köz­ségi tanácsok nagy gondot fordítottak a fiatalok és több gyermekes családok lakás­hoz juttatási feltételeinek javítására. Ebben a bérlaká­sok használatbavételi díjá­nak elengedése, kedvezmé­nyes telekkínálat, magasabb OTP-hitel, pénzbeni ta­nácsi támogatás és tanácsi hitel is szerepel. A program megvalósításától két év alatt . 1800 csalód lakásgondjának megoldása várható. Az egészségügyi beruházá­sok közül legnagyobb jelen­tőségű lesz, hogy befejező­dik a nyíregyházi kórházban- 440, a kisvárdaiban 200 ágyas bővítés, Hodászon szociális otthon, Tiszavasváriban és Nyíregyházán az Örökös­földön bölcsőde épül. Nyír­egyházán folytatódik a kór­ház rekonstrukciója, Záhony­ban pedig egészségügyi kom­binát építéséhez kezdenek. Továbbra is nagy gondot fordítanak a tanácsok az is­kolai tantermek építésére, újabb óvodák, szakközépis­kolai és középiskolai tanter­mek épülnek. A lakosság se­gítségével tovább kívánják folytatni a vízműprogramot, s ha a tervek valóra válnak, a VI. ötéves tervj végén el­mondhatjuk: öt év alatt több mint hatvan község kapott jó vizet, s ez azt jelenti, hogy a lakások 70 százalékába jut el immár a vezetékes víz. A közlekedési ágazatban a nyíregyházi buszpályaudvar építésének elkezdése jelenti a legnagyobb beruházást. A költségvetés tervezeté­nek munkájában szót kért Tóth Géza, s javasolta: ha az országgyűlésen szót kap Sza­bolcs-Szatmár megyei képvi­selő is, ne feledkezzen el a megye foglalkoztatási gond­jairól, de beszéljen a lakás­építésben, az egészségügyi há­lózatfejlesztésben, az iskola- építésben levő feszültségek­ről is. Ezek nem munkánk fogyatékosságai, hanem rész­ben a múlt öröksége, rész­ben a népszaporulat szülte gondok, s megoldásukhoz na­gyobb segítséget kérünk az országtól. Hosszú László ar­ról beszélt. !>Qgy„ a jpv5 évi fejlesztési lehetőségek jobbak az eddiginél, s ahogy az or­szággyűlés elé kerülő tör­vénytervezetből kiolvasható: ebből Szabolcs-Szatmár me­gye is tisztességesen részese­dik. A költségvetésben ked­vezőbbek a lehetőségek, a fejlesztéseket pedig saját munkánkkal, a társadalmi munka jobb szervezésével toldhatjuk meg. Hornyák Tiborné is a tár­sadalmi munka szervezésé­vel foglalkozott. Elmondta, hogy a jó célokért könnyebb és eredményesebb munkába hívni az embereket, de több települést kellene elismerés­ben részesíteni a verseny ér­tékelése után. Tar Imre örö­mének adott hangot, amiért az oktatás feltételeinek javí­tására ismét többet tudunk (Folytatás a 4. oldalon) Koszorúzás, névadó, tudományos ülés Váci-emlékünnepségek Nyíregyházán Költő fiára emlékezett hétfőn megyeszékhelyünk: Nyíregyházán folytatódtak a Váci Mihály születésének 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat eseményei. Délelőtt a költő szobránál, a színház előtti parkban gyűltek össze Vá­ci Mihály tisztelői, hogy szobránál elhelyezzék a megemlékezés koszorúit, virágait. A szobornál úttö­rők sorfala előtt Palkó Jó­zsef József Attila-díjas köl­tő emlékezett a „szegények hatalmá”-ért küzdő „soka­ság fiá”-ra, arra buzdítva a „szőke város” illetékeseit, lakóit, hogy legyenek az eddigieknél méltóbb gon­dozói a reánk hagyott köl­tői örökségnek. Ezt követően helyezték el a szobor talapzatán a ko­szorúkat. Elsőként Váci Mi­Az írószövetség képvise­lői koszorúznak. hály édesanyja és a Váci család tagjai rótták le ke­gyeletüket, majd főhajtás­sal adóztak a költő emléke­zetének az írószövetség, az MSZMP megyei és városi bizottsága, a megyei és a Nyíregyházi Városi Tanács, a Hazafias Népfront me­gyei és városi bizottsága, az írószövetség megyei tagoza­ta, a KISZ megyei és vá­rosi bizottsága, az encsi Váci Mihály Gimnázium, a Váci Mihály Diákotthon, valamint a költő nevét vi­selő szocialista brigádok képviselői. Délután a megyei műve­lődési ház lépcsőjén és elő­terében ugyancsak népes közönség jelenlétében, Fe- ' hér Ottó vezényletével a vegyes kar énekszámával kezdődött meg az emlék- tábla-avató és névadó ün­nepség. Vitai András szín­művész szavalata után a Váci-emlékbizottság kép­viseletében dr. Margócsy József irodalomtörténész is­mertette azt a névadó ok­iratot, melynek értelmében a művelődési ház ettől a naptól a Váci Mihály Me­gyei és Városi Művelődési Központ nevet viseli. A hatvanadik születésnapra Kiss György festő- és szob­rászművész készített dom­borművet az épület külső falára. Ezt az alkotást a névadón megjelentek előtt leplezték le. Az épület kamaratermé­ben folytatódott a prog­ram tudományos üléssel, melynek előadóit, vendége­it, köztük a megye és a vá­ros párt-, állami és társa­dalmi szerveinek, a költő nevét viselő intézmények és szocialista brigádok képvi­selőit dr. Margócsy József köszöntötte. Elsőként Czine Mihály irodalomtörténész tartotta meg előadását, majd Garai Gábor emléke­zett a költőre. A további előadók különféle megkö­zelítésben elemezték Váci költészetét. A szünetben nyílt kiállítás az épület galériájában Gergely Sán­dor iparművész színes fo­tóillusztrációiból Akác a forgószélben címmel, Váci emlékét idézve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom