Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-09 / 289. szám
1984. december 9. Kelet-Magyarország 7 Éjszakázás, ital után nem ajánlott Nem csak divat a szauna! Napjainkban világszerte tért hódít a szauna. E nagyméretű elterjedésben a sport játszotta az egyik fő szerepet, a másik fő tényező a szauna alkalmazása, mint gyógymód. Mit is ,,tud” a szauna, milyen jelentősége van a szaunázásnak, ami nemcsak jó közérzetet ad, hanem betegségek megelőzésében is nagy szerepet játszik? Aktivizálja a szervezet természetes ellenállóképességét, biztositja a jobb vérellátást, fokozza az anyagcserét. A gyógyszauna jó eredménnyel alkalmazható mozgásszervi, bőrgyógyászati, nőgyógyászati, felső légúti betegségek és vérkeringési zavarok esetében is. Bár a finnek vallják, hogy bárki elmehét a szaunába, mégis bizonyos esetekben fenntartással kell élni, óvatosságra kell inteni. Kétség esetén ntindig kérjük ki az orvos véleményét. A szaunát minden egészséges nő, férfi és gyermek felkeresheti. És azok az emberek is, akiknek az orvos engedélyezi vagy előírja. Aki nem érzi magát egészségesnek, beszéljen előtte kezelőorvosával. Ez javasolható minden esetben 60 éves kor felett is. A rendszeres szaunázástól várhatunk csak eredményt. Kezdetben hetente egy szaunázás javasolható, később már hetente kétszer is ajánlható. A rendszeres szaunázó gyorsan rájön, hogy a nap melyik szakasza tesz jót neki. A szaunázáshoz idő kell, legalább két óra. Aki a szaunában állandóan azzal foglalkozik, hogy mennyi idő telt el és fél, hogy a következő értekezletet lekési, annak nem használ a szauna. Ne menjünk tele gyomorral, de üres gyomorral se. Étkezés után várjunk egy-két órát. Ne menjünk szaunázni, ha előtte való éjszaka nem aludtunk, nehéz testi munka, és alkohol vagy erős kávéfogyasztás után sem. Minden heveny betegség kizárja a szauna használatát. Nem szabad szaunázni lázas betegség, vérzés, aktiv tuberkulózis, daganatos betegség és visszérgyul- ladás esetén, továbbá a magas vérnyomás betegségben, pajzs- mirigy-túlműködésben szenvedőknek. Nem szabad alkalmazni ■ menstruációkor és a terhesség [ harmadik hónapjától sein. Hogyan kell szaunázni? Előbb egész testünket leszappanozzuk, tisztasági zuhanyt veszünk és szárazra törülközünk. Hideg lábak esetén meleg lábfürdő ajánlott, majd felkeressük a szaunakamrát. Ott először az alsó pádra helyezkedünk. Keveset beszéljünk, lélegzetet szájon át vegyünk, kilégzés orron keresztül történjék. Az izzadás általában 5—8 perc múlva indul meg. Az izzadás tetőfokán maga a szaunázó az ott tárolt vízből 2—3 decilitert a szaunakályha izzásig felmelegedett köveire önt. A hirtelen elpárolgás folytán a levegő viz-gőz tartalma nő. A szaunakamra elhagyása után hideg zuhanyt veszünk, vagy pedig a hideg mártózómedencét használjuk. Az utóbbinál főleg a teljes elmerülésnél legyünk óvatosak, mert a hirtelen lehűléssel járó szív- és keringési megterhelésre nem mindenki reagál Jól. Az ilyen esetben a külső medencében levő hűvös vízben való úszás ésszerű. Egy Ma helytörténet A Szabolcs megyei gyorsíráskultúra Közelmúltban a megyei újságot lapozgatva, gyakran találtunk gép- és gyorsíróversenyekről, tiszteletre méltó eredményeket elérőkről cikkeket. Az írások olvasása során sokan gondoltak közben arra: ugyan milyen múltja van a gyorsírástanításnak megyénkben? Bácskai József e témakörben írt tanulmányából tudjuk, hogy a Szabolcs megyei gyorsíráskultúra legrégibb dátuma 1822. augusztus 28. Ezen a napon írt egy nyíregyházi ember gyorsírólevelet Kovács Imrének, s ebben a kéziratban közli vele, hogy megtanulta rendszerét. Az utána következő legközelebbi adat az 1878—1879. tanévből való. A nyíregyházi ág. h. ev. hat osztályú gimnáziumának ez évi „Értesítvénye” szerint a második félévben Gabelsberger-gyors- írást tanított díjtalanul dr. Hart- stein Emil. Nagyobb arányú munkát fejtett ki a gyorsírás terén az 1883—84. tanévtől kezdve Mészáros Ferenc oki. gyorsíró- tanár, majd Zwick Miklós tanár. Később a nagykállói középiskolában találunk gvorsírási nyomot éspedig először 1881-1882- ben. Ekkor került az iskolához Patásy János okleveles gyorsíró, aki heti 2 órában tanította az önként jelentkezőket. Az 1892— 93. tanévben a IV. és VIII. osztály tanult gyorsírást, 16 tanuló, az 1893—1894. tanévben a III. és IV. osztály, s ettől kezdve állandóan tanulnak stenografál- ni. Az 1915—16. tanévben Ran- czay János igazgató heti egy órában teljesen díjmentesen gyorsírásra tanított a III. osztályból 9, a IV. osztályból 10 tanulót. Az 1920—21. tanévben Peckl Mihály megalakította a gyorsírókört. Ezt követően 5 órában 3 csoport nyer gyorsírásoktatást. A háború előtti években Kisvárdán és Nyíregyházán lüktető volt a gyorsírói élet. Császy László kisvárdai tanár élénk tevékenységet fejtett ki e téren, főleg az 1913—1918. közötti években. Még intenzívebb gyorsírástanítás kezdődött 1924-től. Ugyanezt a fejlődést látjuk Nyíregyházán is. A Nyíregyházi Gyorsíró Társaságot 1913. március 14-én alakították. A tagok száma a megalakulás évében 32 volt. Az egyesület élénk munkásságot fejtett ki, főleg rendszeres gyorsírói tanfolyamai voltak látogatottak. Az egyesületi élet a háború folyamán elseny- vedt. A Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület 1924. november 19-én alakult meg újból. Az egyesület minden évben a város közönsége számára gyorsírói kurzust szervezett. Kerületi versenyeket rendezett 1926-ban és 1930-ban. Az utóbbi versenyen nyíregyházi lett a kerület bajnoka, Stark Gyula, aki leírta a 350 fokot. A gyorsírástanításban magas eredményt értek el a nyíregyházi felsőkereskedelmi fiúiskolában. Az 1920. szeptember 1-én alakult gyorsírókor célja a gyorsírói tömegtermelés, a tömegeredmény és a jó, gyakorló gyorsírók kiképzése volt. A kör tagjai részt vettek minden országos és kerületi versenyen. A helyezettek között ott találjuk mindig a nyíregyházi kereske- delmistákat. A gyorsírókörnek volt két hölgybajnoka is: Kohn Irén és Segesváry Sára felső- ker. isk. tanulók. A nyíregyházi felsőkereskedelmi iskola gyorsírókörével párhuzamosan haladt az iskolával kapcsolatos Nagy Sándor-gyors- írókör, mely évről évre kitűnő eredményeket produkált. Fenti adatok bizonyítják, hogy Nyíregyháza jó talaja volt a gyorsíróművészetnek és amikor a gyorsírásnak kötelező volt a tanítása a középiskolában, akkor Szabolcs megye a gyors- íráfekúitúra egyik virágzó központja volt. O. Sz. Padlásról — múzeumba 40 éves zsebnaptár Negyvenéves zsebnaptár került a nyírbátori határőr csapatmúzeumba. 1944. október végén, Magyarország északkeleti területeinek felszabadulása után Nyíregyházán, Ven- kovits K. Lajos könyvnyomdájában adták ki az 1945-ös évre szóló zsebnaptárt. Valószínű, hogy terjesztés útján kerülhetett a Haj- dú-Bihar megyei Álmosd községbe, Dóka Imre Kölcsey u. 33. sz. alatti lakoshoz, aki a községben egyik alapító tagja volt a Magyar Kommunista Pártnak, majd a községi földigénylő, illetve földosztó bizottság elnöke. A zsebnaptárt november végén vagy decemberben adhatták ki, mert 1945. januárral kezdődően minden hónapra vannak benne feljegyzések a községben megkezdődött politikai, gazdasági és társadalmi tevékenységről. A kemény kötésű, kissé megsárgult, de még jó állapotban levő értékes zsebnaptárt Dóka Ferenc őrnagy, apja elhalálozása után találta meg a szülői ház padlásán és adományozta a nyírbátori határőr csapatmúzeumnak. ZSEBNAPTÁR Venkovit« K. I-öjo» könyvnyomdája. Nyíregyháza. A továbbfejlesztett találmány Episzkóp a gyürüképhez Gyűrűkép a Halászbástyáról. A Kelet-Magyarország már hírt adott Kalocsai István nyíregyházi mérnök találmányáról, a „Kalocsai objek- .tív”-ről. Csak emlékeztetőül: a feltaláló olyan lencserendszert szerkesztett, mely lehetővé teszi, hogy egyetlen „kattintással” teljes körképet lehessen fényképezni. A z'-önnj agában is- feltűnést keltő találmányt most újabbal egészítette ki Kalocsai István. Elkészítette ugyanis azt az episzkópot, mely alkalmas arra, hogy a kinagyított, vagy ofszetpapírra nyomtatott, esetleg közvetett úton diapozitívról homályos A gyűrűkép egy részlete az episzkópon át nézve. Aki bemutatja: Kalocsai István. üvegre vetített gyűrűképet valósághű formában, torzításmentesen jelenítse meg a szemlélő előtt. Ami még érdekes: a készülék különleges fényforrást nem igényel, elegendő használatához a természetes fény, s a helyiségvilágítás is megfelel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az episzkóppal kiegészített objektív használhatósági köre — példának okáért a szemléltetésben —, rendkívül nagynak mondható. A HODÁSZI „BÉKE” MG. TERMELŐSZÖVETKEZET („B” kategóriás) pályázatot hirdet főkönyvelői és főmeiőgazdószi munkakör betöltésére Követelmény: főkönyvelő esetében: számviteli főiskola és 5 éves nagyüzemi gyakorlat. Főmezőgazdász esetében: agrártudományi egyetemi végzettség és 5 éves nagyüzemi gyakorlat. Bérezés: a'25/1983. (XII. 29.) MÉM számú rendelet alapján. Mindkét esetben BÜNTETLEN előélet szükséges. Lakás megoldható. Jelentkezés: személyesen a tsz elnökénél, előzetes bejelentés alapján. (2039) A BUDAPESTI FINOMKÖTÖTTÄRUGYÄR Mátészalkai Gyára („B” kategória) pályázatot hirdet főkönyvelői állás betöltésére. Pályázati feltételek: közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, vagy pénzügyi-számviteli főiskola, vagy mérlegképes könyvelői oklevél. Legalább 5 éves szakmai vezetői gyakorlat. Alapfizetést igazgatóhelyettes „B” 5200,— Ft — 14 000,— Ft-ig gyakorlattól függően. A fenti kritériumok függvényében az éves terv teljesítés alapján + 30%-os éves prémium. Jelentkezési határidő: 1984. december 20. Jelentkezés: írásban vagy személyesen a gyár igazgatójánál. Cím: Budapesti Finomkötöttárugyár Mátészalkai Gyára 4700 Mátészalka, Felszabadulás u. 4. Telefon: 1055. (2101) Á „KELET" Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat pályázatot hirdet Kelet Áruház igazgatóhelyettes munkakörre. Feladata: az áruház osztályok áruforgalmi tevékenységének koordinálása, a vonatkozó rendeletek betartásának ellenőrzése, végrehajtásának segítése. Az áruházi kisegítő személyzet munkájának irányítása. Pályázati feltételek: kereskedelmi, vendéglátóipari főiskolai végzettség és 5 éves vezetői gyakorlat, vagy kereskedelmi szakközépiskolai érettségi bizonyítvány, felsőfokú kereskedelmi áruforgalmi szakvizsga és 10 éves vezetői gyakorlat. Bérezés: a 12/1983. (XII. 17.) ÁBMH. számú rendelet alapján megegyezés szerint. Pályázatokat Nyíregyháza, Rákóczi u. 20. személyzeti osztályra kérjük leadni. (2121)
