Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-09 / 289. szám
4 Kelet-Magyaroiszág 1984. december 9. • Milyen eredményeket hozott a Yarsói Szerződés tagállamai két miniszteri bizottságának ülése? Immár évek óta minden decemberben összeülnek a Varsói Szerződés tagállamainak külügy-, illetve honvédelmi miniszterei, hogy áttekintsék a nemzetközi helyzetet, annak katonapolitikai adottságait, és megfogalmazzák az ennek megfelelő diplomáciai és katonai teendőket. Most Berlinben tanácskozott a külügyminiszteri, Budapesten pedig a honvédelmi miniszteri bizottság. A fővárosunkban megrendezett tanácskozás alaphangját a vendéglátó házigazda, Czine- ge Lajos megnyitója adta meg, aki hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés országainak folytatniok kell politikai-diplomáciai kezdeményezéseiket, s ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy nagy várakozás előzi meg a szovjet és az amerikai külügyminiszter január 7-én esedékes genfi találkozását. De óvakodni kell a túlzott reményektől, és tovább kell erősíteni a szocialista országok egységét, védelmi szövetségük erejét. Ugyanakkor ezt összhangba kell hozni a szocializmus építésének társadalmi, politikai és gazdasági céljaival, a népek jólétének emelésére irányuló erőfeszítésekkel. A berlini külügyminiszteri találkozóról kiadott közlemény szerint a Versói Szerződés tagállamai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását, és az áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. A berlini ülésen képviselt államok üdvözölték a Szovjetunió és az USA között a nukleáris űrfegyverzet egész kérdésköréről szóló tárgyalások megtartásáról létrejött megállapodást. A külügyminiszterek ismételten megerősítették, hogy a Varsói Szerződés országai hűek maradnak az összeurópai folyamathoz, az enyhülés ügyéhez, úgy, ahogyan azt a helsinki záróokmány meghatározta. O Megszabadult-e belső ellentéteitől az Európai Gazdasági Közösség? A hét elején Dublinban találkoztak a Közös Piac tíz országának vezetői. Hosszú vita után az állam- és kormányfők megállapodtak a borkivitel csökkentéséről, így elhárították az egyik akadályt a spanyol és portugál csatlakozás elől, hiszen köztudomásúlag az Ibériaifélsziget két országának egyik legfontosabb exportcikke épp a bor, ami viszont konkurenciát j< ' "it a francia és az olasz szőlősgazdák termékének. Meglepő volt, hogy sokáig — rajnai borai miatt — az NSZK mutatkozott legkevésbé engedékenynek. Enyhültek a nézeteltérések a halászat, a zöldség- és gyümölcstermesztés területén, a „Tizek” számára ezek a kérdések is igen fontosak a portugál és spanyol csatlakozás előtt. E téren ugyanis egyfelől a nyugatnémet, angol és francia halászok jelezték gondjaikat az Ibériai-félsziget kikötőiből elinduló konkurenseik miatt, másfelől a francia, olasz és görög kertészek álltak korábban már egymással is harcban. A görögök új vitatémát dobtak be a földközi-tengeri államok külön fejlesztési alapjának felállításáról. Abból természetesen Athén magának követel újabb összegeket. A többiek, élükön az angolokkal, felzúdultak, s azt bizonygatják, hogy Görögország eddig is nagy summákat kapott. Meg egy kérdésben jelentkeznek véleménykülönbségek: ez pedig a közös piaci szervek költségvetése, illetve a brüsszeli bizottság tevékenységében megkövetelt takarékosság. O Várható-e változás az USA-nak Dél-Afriká- val kapcsolatos politikájában? A washingtoni' kormányzat jó ideje azzal érvel, hogy a pretoriai fajüldöző rendszert inkább „építő jellegű támogatással” lehet jobb belátásra bírni, és az apartheid politika módosítására ösztönözni. A legutóbbi napokban azonban fölerősödött az Egyesült Államokban az apartheidellenes tiltakozó mozgalom, sokasodnak a tüntetések a washingtoni dél-afrikai nagykövetség előtt. (Nem csak feketék vonulnak fel, hanem fehérek is, nemcsak egyszerű emberek, diákok, munkások, hanem például a Kennedy család ifjú tagjai is, akik közül kettőt rendőrök vittek el...) 35 republikánus képviselő — az elnök pártjának tagja mind — figyelmeztette a pretoriai kormányt, hogy a kongresszusban diplomáciai és gazdasági szankciókat követel a Dél-afrikai Köztársaság ellen, ha nem kezdenek hozzá ott a faji megkülönböztetés felszámolásához. Washingtonban a kongresz- szusban megjelent és beszédet mondott Desmond Tutu, dél-afrikai anglikán püspök, akinek most ítélték oda a No- bel-békedíjat. Tutu püspök a képviselők előtt keményen bírálta a Reagan-kormányzat magatartását, mondván, hogy az csak segíti a pretoriai urakat az elnyomás és a faji elkülönítés fenntartásában. Desmond Tutu ezekben a nanokban veszi át. a ÍJobel- békedíjat, s máris közölte, hogy annak teljes összegét, több mint 200 000 dollárt, a dél-afrikai színes bőrű gyermekek oktatására fordítják. A gesztus élénk visszhangra talált az amerikai sajtóban. A laDok idézik egy dél-afrikai fehér politikai emigráns szavait, aki a minap Londonban „katasztrofálisnak” mondta Reagan dél-afrikai politikáját. Pálfy József Ma hazánkba érkezik a finn miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására december 9-én hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke. KALEVI SORSA Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke 1930-ban született Keuruu- ban, munkáscsalád gyermekeként. Tanulmányait a társadalomtudományi főiskola újságíró szakán folytatta ; itt szerzett diplomát, majd a társadalomtudományok kandidátusa lett. 1956 és 1959 között a Tam- mi Könyvkiadó irodalmi szerkesztője, majd a következő hat esztendőben az UNESCO párizsi központjában dolgozott. 1965-től 1969- ig a finn UNESCO-bizottság főtitkári teendőit látta el. Kalevi Sorsa 1970 óta parlamenti képviselő. Az első két évben a törvényhozó testület külügyi bizottságának elnökeként tevékenykedett. 1972-ben és 1975—76-ban Finnország külügyminisztere, 1972—75-ben és 1977—79-ben miniszterelnöke, majd 1982. február 19-től ismét ő tölti be a miniszterelnöki tisztséget. Kalevi Sorsa az ötvenes évek elején, diákévei alatt kapcsolódott be a szociáldemokrata mozgalomba. 1969- ben a Finn SZDP főtitkárává, majd 1975-ben a párt elnökévé választották. 1978-ban a Szocialista Internaeionálé lés2!erélési konzultatig tanácsának elnöki, 1980-ban pedig az Internaeionálé alelnöki tisztével bízták meg. A finn miniszterelnök nem ismeretlen hazánkban, több magyar vonatkozású esemény részese volt mind állami, mind pártfunkcióiban. Személyében 1974-ben első ízben tett hivatalos látogatást hazánkban finn kormányfő, s ez alkalommal pártvezetői minőségben pártközi megbeszéléseket is folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával. A magyar—finn kapcsolatok ápolásában kifejtett tevékenységéért a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje II. fokozatával tüntették ki, a kitüntetést Losonczi Pál 1971- ben,1 'finnországi ’ látogatása alkalmával új tóttá át Kalevi Sorsának, Koreai küldöttség az NOK-ban Lettországi beszélgetések II. Egy művész házaspár Rigában Riga tulajdonképpen kissé rideg éghajlati viszonyai ellenére is vidám, színesen kavargó nagyváros a Balti- tengerbe ömlő Daugava folyó és a rigai tengeröböl által határolt területen. Ilyenkor ősszel természetesen sötétebbek a tónusok, dermed- tebbek a színek, a gyakori esők, a reggelenként menetrendszerűen érkező köd, a csípős tengeri szél bizony visszatereli az embereket jól fűtött lakásaikba. A műemlékekben gazdag óváros, az évente ezernél több hajót fogadó tengeri kikötő környéke, de még a világhírű rigai üdülőközpont — Jurmala — dünéi, fenyveserdői, évente háromszázezer vendéget fogadó gyógyüdülői, fürdői sem csábítják úgy a vendéPeterls Postazs: Halászok geket, mint nyáron, amikor valóban a Baltikum gyöngyszemeként vonz, csábít, villog, virul a város. Szerencse, hogy a rigaiak Lilita Postazs: Virágzó páfrányok kevésbé zárkózottak, mint a szomszédos svédek, norvégok. Lakásuk ajtaja nyitva áll, szívük könnyebben kitárulkozik, ha új barátra, ismerősre találnak. Így kerültem közelebbi kapcsolatba a köztársaság, sőt egész Szovjetunió-szerte ismert művész házaspárral — Li- lita és Peteris Postazzsal. A férfi festőművész, felesége a szőnyegszövés, a gobelinek mestere. Mindketten elvégezték a Lett Művészeti Akadémiát, de az „akadémiai” jelleg egyáltalán nem érződik művészi látásmódjukon, alkotói módszereiken, festményeik, szőtteseik merőben modern és folyamatosan változó kifejezésmódján. Peteris voltaképpen saját bevallása szerint is végigkóstolta a század szinte valamennyi művészeti irányzatát. Ma már eljutott oda, hogy a köztársaság legtekintélyesebb művészegyéniségei közé sorolják, aki sajátos karakterű új iskolát teremtett a lett piktúrában. Öt idézem: — Az évszázados hagyományokat ápoló akadémia neveltje vagyok. Ez alapvetően befolyásolta útkereső éveimet. Nagyon szerettem és tudatosan utánoztam Picassót, kacérkodtam a szűrrealizmussal is, nem áll messze tőlem az absztrakció sem, sőt... Vagyis, ha megkérdeznek, voltaképpen csak azt tudom elmondani művészi látásmódomról, módszereimről, hogy a huszadik század második felének művészetét képviselem. Ez a korszak nagyon bonyolult, sok összetevője van, folyamatosan megújul, mint minden más a világon ... Lilita Postazs a lett nyelv ízes kifejezésével takácsmű- vésznek vallja magát. Ezt a mesterséget tanulta, és az immár klasszikusnak számító Rudolf Heimratnak — a lett művészi gobeliniskola megteremtőjének javaslatára — kezdett el a művészi gobelinszövéssel foglalkozni. Két évtizedes alkotó tevékenységgel a háta mögött, ma már ott tart, hogy a lett szövőművészet egyik megnyitásaként, kiemelkedő művészegyéniségeként emlegetik. Kritikusa, Alberto Bel nagyon találóan írja róla, hogy a szakmai tudás és tapasztalatok, valamint a művészi alkat szerencsés találkozása teszi sziggesztívvé, sajátossá Lilita Postazs művészetét. Minden művén érződik — márpedig nagyon termékeny munkát végez —, hogy szívvel, szívesen alkot, maga is örömét leli a szövésben, a pannók, textilképek, a gobelinek tervezésében, elkészítésében. — A gobelinszövésben ugyan a rajz a meghatározó, de fontos a színek, a viszonylag merev fonalak, szövetek, vásznak megmunkálása is — mondta Lilita Postazs. Lilita mind a két területen otthonos, ragyogó terveit nagy tökéllyel valósítja meg, maga végzi a munka minden fázisát. A színek ötven-száz év alatt fokozatosan elhalványodnak majd, nagyobb hangsúlyt adva a rajznak, a kontúroknak, de a múzeumok még sokáig, évszázadokig megőrzik a gobelin valamennyi jellegzetes összetevőjét. Akinek viszont megadatik, hogy a múzeumok behatárolt világa mellett, a mindennapi élet környezetrendszerében találkozhasson alkotásaival, annak kettős az öröme, mert ezrekkel és százezrekkel tudja érzékeltetni azt az örömöt, amit a szépség, a megalkotott mű jelent számára. Lilita Postazs gobelinjei ott láthatók a köztársaság számos középületében, de nagyon kapósak a magánvásárlók körében is. — A szövés ősi művészet — vallotta Lilita Postazs beszélgetésünk során. — Olyan ősi, mint az emberiség, mint az ősi dalok, legendák világa, legszebb népdalaink kapcsolatba hozhatók a szövéssel, amely kezdettől fogva az asszonyok, lányok fontos feladatai közé tartozott. Ahogyan az ősi dallamok fennmaradtak, úgy mentette át a szövés az emberi munka, a múlt ötvözetének ősi motívumait. Éppen ezért a gobelin őrzi talán a leghívebben a letűnt nemzedékek művészi tradícióit, természetesen művészileg újjáteremtve, újrafogalmazva azokat. Később láthattam azt a készülő nagyméretű faliszőnyeget, amelyet a győzelem negyvenedik évfordulóján rendezendő köztársasági kiállításra szánt. Táncoló fiatal lányok életörömét szőtte gyapjú és anilinfesték segítségével csodás szépségű gobelinetűddé Lilita Postazs. Alkotásait nézve szinte érzi az ember a művésznő kezének melegét, szívének dobbanását. Nőalakjaiban tulajdonképpen saját magát ábrázolja, a győzelemmel és a szabadsággal élni tudó lett nők öntudatát, életét és életörömét. Vasvári Ferenc HÉTFŐ: Budapesten megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának tanácskozása, Berlinben ugyanekkor a külügyminiszteri bizottság kezdte meg munkáját — Kompromisszum Stockholmban a semleges és el nem kötelezett országok javaslata alapján munkacsoportok megalakításáról — Véres összecsapások Sri Lankában KEDD: A közös piaci csúcsértekezlet Dublinban végül is megegyezést hozott a borvitában, megnyílt az út a spanyol és portugál csatlakozás előtt — Konsztantyin Csemyenko a szovjet—amerikai viszony normalizálásának lehetőségéről beszélt Armand Hammer amerikai üzletember előtt — Tutu püspök a washingtoni képviselőházban felszólalva bírálta a Reagan-kormány- zatot a I>él-Afrikának nyújtott politikai és gazdasági támogatás miatt SZERDA: 90 kommunista és munkáspárt képviselőinek prágai tanácskozása a béke és szocializmus munkájának értékeléséről — A NATO hadügyminiszterei brüsszeli tanácskozásukon az euro- rakéták telepítésének folytatásáról döntöttek — Véget ért Budapesten a jövő évi európai kulturális fórumot előkészítő szakértői értekezlet CSÜTÖRTÖK: Francia—izraeli csúcstalálkozó Párizsban — Paul Nitze lett az amerikai külügyminiszter fegyverzetkorlátozási tanácsadója — Nyugatnémet politikusok eszmecseréi Berlinben — Genscher a lengyel határok sérthetetlenségéről nyilatkozott PÉNTEK: Budapesten tárgyalt az Iráni külügyminiszter — Claude Cheysson helyett Roland Dumas lett a új francia külügyminiszter SZOMBAT: Reagan sajtóértekezletén derűlátó módon nyilatkozott leszerelési kérdésekről — Mitterrand afrikai körútra indult, amelynek első állomása Zaire. Chilében hírzárlatot rendeltek el a népi ellenállók újabb megnyilvánulásaival kapcsolatban Honecker országa teljes támogatásáról biztosította a KNDK külpolitikáját, amely a Koreai-félsziget és egész Ázsia békéjének és biztonságának érdekeit szolgálja. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke pénteken Berlinben fogadta Kim Jong Namot, a Koreai NDK külügyminiszterét. A találkozón
