Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-07 / 287. szám
M A Pohár helyett társaság (2. oldal) A magyar sajtó napján (3. oldal) Gyorsuló növekedés I mmár hagyománya a Központi Bizottságnak, hogy az esztendő utolsó heteiben értékeli a gazdaság előmenetelét, életkörülményeink alakulását, és mérleget von teendőinkről. Most is így történt, ez olvasható ki az MSZMP december 4-i üléséről kiadott közleményből. Az olvasó természetesen leginkább arra kíváncsi, hogy számára — a magánembernek s az állampolgárnak — mit hozott ez az év, mire számíthat 1985-ben? Nos, az, aki a gazdaság folyamatait rendszeresen értékeli, legelőször azt állapíthatja meg, hogy 1979-től, a tudatosan vállalt visszafogás évei után, most, először mutat a gazdaság gyorsuló növekedést. A Központi Bizottság által nyilvánosságra hozott tények ezt így'fogalmazzák meg: „a nemzeti jövedelem az előirányzott 15—2 százalék helyett 2—2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek megfelelően mérséklődik. Az ipari termelés az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2,5—3 százalékkal nőtt. Bővül az ipari termékek kivitele, a belföldi értékesítés. A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nőtt, a gabonatermelés a tervezett 15 milliót meghaladja, az állatállomány magas, a takarmányellátás kielégítő. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása 1 százalékkal nőtt”. Mindez azt jelenti, hogy az ország erőt gyűjtött, s ha pem is gyorsan, de immár képes arra, hogy megalapozza a reális ütemnövekedést, a nagyobb fejlődési dinamizmust. Figyelemre méltó: bár az idei év sem volt könnyű az ellátás szempontjából — hiszen változatlanul az export lehetséges növelése, az importtal való takarékosság határozta meg teendőinek — az áruellátás nem romlott — sőt, bizonyos területeken tovább javult, illetve megőrizte már ismert erényeit. Élelmiszerekből kiegyensúlyozott kínálatot nyújtottak az üzletek, az áruellátás hibái, feszültségei — így az építő- és tüzelőanyag, egyes tartós fogyasztási cikkek időszakos hiánya — ellenére az állampolgárok pénzüket arra költhették, amire szükségük volt. Bonyolult megoldásokat, új módszereket is alkalmazott a kereskedelem, ennek révén a választék az egyes területeken tovább bővült. A kedvező jelenségek mellett — persze — továbbra is akadtak makacsul kitartó gondok. Így például az, hogy egyes ipari alága- zatokban (gépipar) nem emelkedett, hanem csökkent az export, másutt, a köny- nyűiparban a minőségi hibák zavarták a tőkés, mind pedig a szocialista országokba jutó kivitelt. Nem volt kedvező az idén a külpiaci helyzet sem, például az élelmiszerárak tartósan alacsonyan alakultak. Ennek hatásai kellemetlenül érték élelmiszer-gazdaságunkat: jelentősen nőtt ugyan exportja, bevételei viszont alig emelkedtek. Ugyancsak figyelmeztető a lakásépítésben — kivált a fővárosban — mutatkozó két kedvezőtlen vonás. Az építőipar elmaradt a kívánt mennyiségű lakások átadásával, mindemellett az építési költségek, a lakásárak az elfogadhatónál is magasabbra szöktek. A Központi Bizottság mégis joggal állapította meg, hogy a gazdaság ösz- szességében a főbb gazdasági céloknak megfelelően fejlődik. Ez az idei teljesít-, mény megalapozza a jövő évi munkát, lehetővé teszi, hogy a kedvező folyamatokat kiterjesszük, a gazdaság fejlődése tovább gyorsuljon. Mindez a jövő évi tervhez készült javaslatban így szerepel: a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékkal, a belföldi felhasználás 1—1,5 százalékkal, az ipari termelés 3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 1—1,5, és az egy lakosra jutó jövedelem 1,5— 2 százalékkal emelkedik. Mi jellemzi ezt a feladatot? Mindenekelőtt az, hogy tovább kell folytatni erőfeszítéseinket a külső egyensúly javításáért, megőrzéséért, valamint a gazdaság értéknövelő képességének, teljesítményének emeléséért. Ennek révén — s a belső egyensúly konszolidálásával — s a teljesítmények gyors javításával — meg kell állítani a reálbérek csökkenésének folyamatát, tovább szilárdítva a szociális biztonságot. Lényegében folytatódik tehát az a munka, az a gazdaságpolitikai irányvonal, amelyet 1979 óta vall magáénak az ország. Nincs abban sem különbség, hogy a gazdaság- politikai eszközrendszer tovább korszerűsödik. Az 1985. január elsejével életbe lépő új szabályzók feltehetően újabb lendületet adnak az önálló vállalkozó szellemű magatartásnak. A Központi Bizottság közleménye mindezen túl — ismét csak hagyományosan — azt is tudatta a társadalommal, hogy a vállalt programunk végrehajtásának megvannak a garanciái. Nehéz, sokszor feszültséggel teli időszakokon túljutva sikerült elérkezni ahhoz a ponthoz, amikor erőfeszítéseink eredményei az értékelhetőbb előrelépésben is megmutatkoznak. Tudatta, hogy ez a program érdemes az egész társadalom bizalmára. M. I. Napirenden: külkapcsolataink — Áz 1985. évi állami költségvetés — A kormány és a SZOT-elnökség közös irányelvei — Gyógy- és üdülőhelyek kihasználása Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Wilfried Martensnek, a Belga Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta az 1985. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy a javaslatot az ország- gyűlés elé terjeszti. A kormány a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökségével közös irányelveket fogadott el az új vállalatvezetési formák létrehozásával összefüggő feladatokról. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának saját munkájáról, a megye társadalmigazdasági helyzetéről és az oktatáspolitikai feladatok teljesítésének menetéről adott beszámolóját. Elismerve az eredményeket, felhívta a végrehajtó bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére, az egyes területek fejlettségi szintje közötti különbségek mérséklésére, a közoktatás fejlesztési programjának végrehajtására. Felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy nyújtsanak segítséget a végrehajtó bizottság feladatainak eredményes megoldásához. A Minisztertanács rendeletet hozott a meglevő gyógy- és üdülőhelyek adottságainak íobb kihasználására, az arra alkalmas települések üdülési, gyógyászati hasznosítására, valamint a helyi tanácsok ezzel összefüggő érdekeltségének fokozására. Megkezdődtek a magyar-iráni külügyminiszteri tárgyalások Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter — aki Vár- konyi Péter külügyminiszter meghívására szerda este érkezett hazánkba — csütörtökön reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar— iráni külügyminiszteri tárgyalások. A két külügyminiszter szívélyes légkörben vélemény- cserét folytatott a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről, különös figyelmet fordítva a feszültség okaira, a fegyverkezési verseny veszélyeire, annak politikai és gazdasági következményeire. Érintették a világgazdasági helyzetet, amelynek nehézségei különösen a fejlődő világ országait sújtják. Aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti válság elhúzódása miatt, elítélték a külön- utas alkudozásokat és sürgették a mielőbbi átfogó, igazságos rendezést. Támoga(Folytatás a 4. oldalon) Kubai exportra készítenek erősítő berendezéseket a BE- AG nyíregyházi elektroakusztikai gyárában. A tervek szerint ezekkel a berendezésekkel hangosítják Kuba Forradalmi terét. Képünk Kiss János bemérő műszerészről készült. (Elek Emil felvétele.) TSZKER: ? Nagyobb termelési biztonság Évről évre terebélyesedik és egyre jelentősebb a megyei TSZKER áruforgalmi tevékenysége. 1984-re már 1 milliárd 100 milliós áruforgalmat terveztek, ezt 100 millió forinttal túlteljesítik. Legnagyobb tétel a kereskedésükben idén a zöldséggyümölcs volt, 500 millióval. Nagymértékben nőtt a kemikáliák forgalma, elérte a ne- gyedmilliárd forintot. A faáru (főként göngyöleg) -értékesítés 200 millió forintot, a gépjármű-értékesítés 100 millió forintot tett ki. A TSZKER kereskedelempolitikájának lényege, hogy az áruértékesítéssel segítse a partnergazdaságok termelésbiztonságát, növelje a termelés műszaki színvonalát. Ezért is vesznek részt új beruházásokban, vagy vállalják új üzemek anyagellátását. A nemrégen Máriapócson felavatott folyékonyműtrágyaüzem folyamatos termeléséhez például 40 millió forint értékű alapanyagot szállítanak. Jó az eredmény a háztáji termelést segítő kisgépestiesben is. Idén több mint 10 millió forint értékű kisgépet adtak el. A jövőre vonatkozó terv, hogy az élelmiszer-ipari termelés növeléséért részt vállalnak néhány tervezett beruházásból. így részesei lesznek Vaján egy konzervgyári lapkagyártó (üvegtető) üzem építésének. Bővítik a nyírgel- sei konzervüzem kapacitását, Szabolcsbákán a meglévő mellé egy második konzervüzemet építenek, a tulajdonosokkal közösen. A Termelőszövetkezetek Beszerző, Értékesítő és Szolgáltató Közös Vállalata 1985- ben tovább kívánja növelni termeltető, értékesítő tevékenységét, főként a zöldség területén. Megkezdődött a folyamatos próbaüzemelés Pillanatpasztőrözés Az év egyik szenzációja az aszeptikus üzem létrehozása volt a Nyíregyházi Konzervgyárban. Tőkés exportból vásárolták a gépeket, melyek teljesen automatizált, zárt rendszert alkotnak. Emberi kéz érintése nélkül készülnek itt a konzervipari termékek, a legkorszerűbb hő- kezeléses technológiával. Ebben az üzemben még az alapanyagok tisztítása is géppel történik. Az új létesítményből csírátlaní- tott, pillanatpasztőrözéssel hőkezelt gyümölcskészítmények kerülnek ki: így gyümölcsalapanyagok, dzsemek, pürék, lekvárok. A folyamatos munka december 3-án kezdődött az üzemben. Ez még csak próbaüzem jellegű termelés, mely december 20-ig tart a gépsort szállító angol vállalat szakemberének irányításával. Már most rendkívül nagy az érdeklődés az aszeptikus üzem termékei iránt. Több külföldi vásárlóval : így japánokkal, angolokkal és nyugatnémetekkel kezdődtek tárgyalások a gyümölcskészítmények értékesítéséről. Ünnep előtti csúcsforgalom a nyíregyházi Kossuth téri ABC-áruházban. A közkedvelt bevásárlóhely a múlt hónapban több mint 11 millió forintot forgalmazott. (Elek Emil felv.)
