Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. december 31. Kacsakabaré Ma délelőtt 9 óra után hangzik fel a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának szilveszteri műsorában a Kelet-Magyarország 40. ju­bileumi évfordulóján el­hangzott kabaré, amely stí­lusosan „A pőre kacsa” cí­met kapta. Képeinken: Vé- csey Agnes és Horvát Péter már az újévi műsort olvas­sa hangszalagra ... Matya- sovszki Edit és Szikora András a kabaréműsort szerkeszti. (Császár Csaba felvételei) Mi várható aTÜZÉP-nél? Határ menti árucsere 1985-ben: Fészek ^egyházán — Halló, TÜZÉP-telep? Nyolcezer B—30-as téglát sze­retnék vásárolni. — Semmi akadálya, lel­tározás után, január 9-én várjuk. A B—30-as mellett kis méretű téglát és tufát is tudunk biztosítani. Egyenletes kínálat Bevallom őszintén, blöfföl­tem a telefonba. Ugyanis mi­előtt leültem beszélgetni Szi­lágyi Zoltánnal, a TÜZÉP Vállalat kereskedelmi igazga­tóhelyettesével^' ' szerettem volna meggyőződni ä ‘pilla­natnyi kínálatról. A falazó­anyagok mellett ajtók, abla­kok, import tetőcserepek is vevőre várnak a nyíregyházi telepen. Ennek ellentéte, amikor panaszkodnak építők és építtetők: kevés az építő­anyag. Hol a tégla hiányzik, hol a tetőcserép fogyott el, olykor más anyagokból van kevesebb a keresletnél. Mi ennek a magyarázata, s mi­re számíthatnak 1985-ben a lakásépítők? Érre válaszol a TÜZÉP igazgatóhelyettese. — Valóban, 1984 első há­romnegyedében nagy volt a kereslet az építőanyagok iránt. Ez az azt követő hetek­ben, hónapokban mérséklő­dött, kiegyenlítődött a keres­let-kínálat. Viszont gyorsan építésre, egyes anyagokra is felveszünk. Azt javasolhatom az építtetőknek már most kössék meg az előjegyzési szerződést, mert ezzel bizto­síthatják a gond nélküli épít­kezést. A jobb kiszolgálás ér­dekében megkezdtük a közös boltok kialakítását. Nyírbá­torban az ÁFÉSZ-szél nyitot­tunk üzletet. Az új év máso­dik felében megnyitjuk Nyír­egyházán a Fészek Áruházat. Ez egy általános lakásberen­dezési áruház lesz, messzeme­nően figyelembe vesszük a keresletet, emellett bővíteni kívánjuk a minta utáru érté­kesítést. A VöláriHaf 'közösed szervezzük Wiég ' Sr házhoz' szállítást. Józan optimizmus Mit lehet még elmondani? Annyit mindenképpen, az idén építők józan optimiz­mussal vághatnak a nagy munkának. Bizonyára 1985- ben is lesz hiánycikk, ami re­mélhetőleg csak átmeneti lesz. A tégla jelentős részét már szerződéssel biztosította, a vállalat. Importáruként fa­lazóanyag, tetőcseré* ajtó­ablak is érkezik az országba. A többi már a vásárlókon múlik. Sípos Béla Kerámia — grillsütőért Érezhetően lendítenek a szövetkezeti áruházak, bol­tok forgalmán a külföldi ke­reskedelmi vállalatok ma­gyarországi bemutatkozásai, a határ menti árucserék ke­retében rendezett nemzetközi áruházi hetek. A Kelet Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat már az óesztendő utol­só heteiben, napjaiban lebonyolította a szomszé­dos szocialista országok kereskedőivel az előze­tes tárgyalások első for­dulóját. Néhány esetben még csak a tervezett forgalom nagysá­gában állapodtak meg, más partnerekkel az árukiválasz- ,4fgr$l,jg, döntöttek. Tették ezt az elmúlt évek tapasztalataira alapozva. 1984- ben például keresettek voltak a szabolcsi vásárlók körében a szovjet műszaki cik­kek, a román bútorok és a bolgár pamutáruk. A határ menti árucserék célja továbbra is a kereslet teljesebb körű kielégítése, az árukínálat színesítése. A szovjet határ menti cserétől 1985- ben húszmilliós for­galmat remél a szövetkezeti kereskedelem. Az előzetes egyeztetés megtörtént, a szer­ződéskötések előkészítésén dolgoznak. A szovjet vásár­lók többek között műbőr tás­kák, írószerek, száraztész­ták, likőr- és pezsgőféleségek közül válogathatnak. A sza­bolcsi áruházakba hordozha­tó rádió- és tv-készülékek, hűtőszekrények, porszívó, zománcozott edények, evő­eszközkészletek érkeznek. Szintén megállapodtak az árukészletben az NDK-beli kereskedelmi partnerekkel. Hétmillió forint érték­ben kerámiákat, mű­anyag játékokat, kötött­árukat és szeszipari ter­mékeket exportálunk. Cserébe gyermekeknek plé­deket, kesztyűket, zoknikat, női és férfi alsóruházati cik­keket, háztartási felszerelé­seket, grillsütőket, hajszárí­tókat, fonalakat várhatunk. Az, üzletkötők ellátogattak a közelmúltban Nyíregyháza lengyelországi testvérváro­sába, Rzeszówba. A követke­ző esztendőben 8 millió fo­rintért cserélünk fogyasztási cikkeket a lengyelekkel. Kristályvázák, gyermek- és női korcsolyacipök, sílécek kerülnek a hazai üzletek polcaira. Az árucserét a Kon- sumex és a Hungarocoop külkereskedelmi vállalatok bonyolítják le. Előrelépésnek tekinthető, hogy a Kelet-Szövker 1985-ben először közvet­lenül veheti fel a kap­csolatot bolgár és román nagykereskedelmi válla­latokkal. Bulgáriával több mint 10 millió forintos árucserére van kilátás. hozzáteszem, mi egyenletes kínálatot biztosítunk s ehhez tartozik, az építőanyagot gyártó vállalatok december­ben is dolgoznak. Az építés és a vásárlás inkább szezoná­lis jellegű. Csak a cserép lesz a gond Az új esztendőben várha­tóan csak hazai tetőfedő cse­rép gondjai lesznek a TÜ- ZÉP-nek. Ám ezt palával, importból származó cseréppel ellensúlyozzák. Sőt a válla­latnál remélik, nem lesznek értékesítési problémáik. Ez pedig minden vásárlónak jó hír, hiszen vagy azonnal, vagy előjegyzéssel rövid idő alatt hozzájuthat az építőanyaghoz. Természetesen ez nem zárja ki az esetenkénti választéki hiányosságokat. — Egyre terjed a lakosság körében a lakásépítési áruvá­sárlási előjegyzés — folytatja Szilágyi Zoltán — Ez azt je­lenti, hogy az építtető tíz százalék előleget fizet, s mi vállaljuk, hogy három hóna­pon belül valamennyi, az építéshez szükséges anyagot biztosítjuk. Ezt a közeljövő­ben tovább fejlesztjük ház­hoz szállítással. Persze elő­jegyzést nemcsak teljes lakás­Sikkasztott a közös képviselő Érdekes és tanulságos bűnügy körülményeit vizsgálták az el­múlt hetekben a rendőri, az ügyészi és a bírói szervek. Olyan elkövetőről van szó, aki — mint közös képviselő — egy viszonylag zárt közösségnek, a lakótársaknak a bizalmával élt vissza. Minden bizonnyal mind Nyíregyházán, mind a megye más városaiban és településein nagyobb számú ilyen közössé­gek találhatók, ezért e bünügy elkövetésének körülményeit és tanulságait okulásképp — és ahol szükséges — esetlege^ in­tézkedések, vagy ellenőrzések megtétele céljából közzétesszük. Takács István 1979-ben ka­pott lakást Nyíregyháza, Széna tér 1. szám alatti OTP-társas- házban. Röviddel ezután átad­ták ugyanitt a 2. és 3. szám alatti lakótömböket is így az 1., 2. és 3-as jelű épülettömbben — az ott lakók ügyeinek vite’é- re és érdekeinek képviseletére — egy közös lakóbizottság ala­kult. A korábbi képviselő le­mondása után a lakógyűlés Ta­kács Istvánt választotta meg kö­zös képviselőnek, aki egyébként Nyíregyházán az egyik oktatási intézményben dolgozik, mint gépkocsivezető. Takács István a Nyíregyháza, Széna tér 1—3. szám alatti lakó­tömbnek 1981. január 22-tő1 198n. március 19-ig volt a közös képviselője. Mint képviselőnek, joga volt — egyebek mellett — azt is figyelemmel kísérni, hogy a lakók a kötelező közős dija­kat befizették-e az OTP-hez. A megbízott feladatát képezte az is, hogy a lakók által befizetett közös díjakból az OTP-nél pénzt vehetett fel és az épület üze­meltetésével kapcsolatos kiadá­sokat ebből kellett fedezni. Az is megvolt határozva, hogy egy- egy ilyen eset alkalmával mi­lyen maximális összeget vene- tett tel, ugyanis nagyobb ösz- szeg — több ezer forint — fel­vételére csak a lakóközösség felhatalmazása alapján kerülhe­tett sor. Természetesen Takács Istvánnak különböző adminiszt­rációs kötelezettségeknek is ele­get kellett volna tenni, ezeket azonban elmulasztotta. Előírás volt ugyanis, hogy a közösség pénzének felhasználá­sáról évenként el kellett számol­ni a lakótársak előtt. így Ta­kács István egyik legfontosabb feladata az lett volna, hogy a bevételekről és, kiadásokról szó­ló pénztárkönyvet vezesse. Ezen túl nyilvántartást kellett vezetni lakónként a havonkénti közös befizetésekről és figyelemmel kellett kísérni az OTP-kivonato- kat es biztosítani az egyezőség get- Takács István a kötelező előírásokat jelentős mértékben megszegte. A nyilvántartásoka* nem, vagy pontatlanul vezette, bej egyzései ellenőrizhetetlen ek és nem hitelt érdemlőek voltak. Az egyik legfontosabb okmányt, a pénztárkönyvet nem vezette, ebbe nem regisztrálta az OTP- től felvett készpénzösszegeket, más okmányokba néhány eset­ben bizonylat nélküli bejegyzé­seket végzett. Ezek miatt a Ta­kács István által vezetett pénz­tárkönyv és egyéb okmányok alapján a közös képviselő tevé­kenysége ellenőrizhetetlen volt. A tényleges pénzfelhasználásra utólag már csak az OTP által rendelkezésre bocsátott anyagok alapján kerülhetett sor. Természetesen Takács István nem véletlenül mulasztotta el az okmányok vezetését. Ezáltal le­hetővé vált, hogy a lakótársak ne tudják ellenőrizni, elszámol­tatni. így módja volt arra, hogy a kezébe került és a lakóközös­ség tulajdonát képező készpénzt jogtalanul saját, céljaira hasz­nálja fel. Közel 100 ezer foYint került így az elmúlt években Takács István kezébe. A külön­böző manipulációk azonban nem sokáig tudták a lakótársak fi­gyelmét elterelni a visszaélé­sekről 1984 év eleji ellenőrzés ^alkalmával a lakók felfigyeltek a rendelkezésükre álló alacsony összegű közös alapra. A lakóbi­zottság kezdeményezése alapján az ott lakók egy különbizott­ságot hoztak létre, végül így tudtak véget vetni a bizalmuk­kal visszaélő Takács István bűn­cselekmény-sorozatának. A Nyíregyházi Városi Ügyész­ség sikkasztás bűntette miatt nyújtott be vádat a Nyíregyhá­zi Városi Bírósághoz. A bíróság a vádlott bűnösségét megállapí­totta és 1 év szabadságvesztésre ítélte Takács Istvánt, ennek a végrehajtásáét azonban 2 évi ftróbaidőré ' felfüggesztette. A vádlott enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. Naptár Ü lök egyedül a szerkesz­tőségi szobában, s nézem a naptáramat. Megint eljutottam a leg­utolsó lapig. Ezen már nincs semmi feljegyzés, de mi­nek is lenne? Amit nem vé­geztem el egész évben, most már nem is fogom, azt meg minek írjam be, hogy ven­ni kellene — újévi aján­déknak — egy jó terepjáró cipőt, s lehetőleg a lábam­ra illőt, mert úgyse kapni. Egyáltalán, mit jegyezzek fel erre az utolsó lapra, melyen csak annyi áll: 31. hétfő, Szilveszter, utána dátum nélkül a kedd, szer­da, csütörtök, péntek, szom­bat, vasárnap, hogy ne maradjon üresen ez a pa­píroldal sem. Szerdán nap­tárt cserélek, s ezt eldo­bom. Kár. így dobjuk el az életet is. Eldobott naptá­rak sora jelzi az éveket, melyek mindig hagynak va­lami hiányérzetet maguk után. Itt van ez a naptár is, amit most nézegetek, éppen márciusnál tartok, s 14-én van egy bejegyzés: „Sínen vagyunk". Mi lehet ez? — töröm a fejem. De gyanús, de gyanús. Ezen a napon én valamit nem végeztem el, mert különben emlékeznék. Aztán itt van egy másik: augusztus 21., kedd. Ide csak annyi van írva, hogy: „jövök”. Hová jöttem én akkor, és minek? Nem tudom. Elmúlt az év. (így múlik el lassan az élet is.) Itt az új, a 85-ös naptár, bal ke­zem felől, az asztalon. Még nem teszem rá a kis papír- állványra, mely telefon­számokkal van telefirkál­va. Szerdán dobom el csak ezt a régit, mely egy kicsit részemmé vált, s ime fi­gyelmeztet is a feledés kút­jába hullt napokra. Szer­vusz — mondom majd ne­ki, s — üdvözöllek — mon­dom az újnak. Belőled ne hulljon egy nap se ki, mert csak azt éltük meg, amire emlékezünk. S még egyet, ami fontos. Neked is béke legyen lap­jaidon. M. A. Disznótor a lépcsőházban ZMaptam egy szóbeli meg- IC hívót szilveszterre. Készültem, hogy el­megyek, mert szó, ami szó különös a meghívó. Máté­szalkán a Keleti lakótelep egy házában, különös, vagy legalábbis rendhagyó szil­veszterre készülnek. A meghívó égy szólt, hogy szívesen látnak, mert ott náluk a lépcsőház és néhány házbeli szomszéd együtt ünnepel. A segéd­munkás, a mérnök, az or­vos, a tanár, a szakmunkás és a családokhoz tartozó va­lamennyi gyerek. Talán nyolc család lesz ott, talán kilenc. Lehet, hogy tíz, de éjfél után, amikor szilvesz­terkor valamiképpen kö­zelebb kerül az ember az emberhez, lehet, hogy ti­zenöt, mert emberi találé­konyság, hogy az igazi jó­kedvet a másik embert ke­resők mindenképp megtalál­ják. Rendhagyó szilveszter? Közösen vettek egy disznót, s délelőtt minden, a tájak­ból mentett mókával csi­nálják a tort. Gyereköröm­nek még az is lehet, hogy szalmával perzselnek. És lesz taros, lesz hurka, kol­bász, főtt hús, aminek ilyenkor legjobb az íze. Es­te pedig, no lám mit tesz az emberi találékonyság, kerékpártároló lesz a klub, a gyerekek — ez is micsoda öröm — együtt egy erre al­kalmas lakásban pihennek felnőtt felügyelet mellett. Sajnálom ezt a kihagyott ünnepet. Beírom, hogy szí­vesen lettem volna a lép­csőház vendége, nyolc, vagy tizenkét rész disznótulajdo­nos —- amiből a maradék húst hazavihetem —, ahol idegen emberrel lehetek jó barát, a köszönésnyire ismerettel igazán ismerős., A^t hiszem nincs, más dol­gom, mint lapunk egyik ez évi utolsó számában jó mulatóst és vidám szilvesz­tert kívánunk mindenki­nek. A böllérnek és a fület fogónak, a fülért féllábra állni kényszerült gyerek­nek, az egymással megba­rátkozó asszonyoknak, a disznótorok rituális kö­szöntőjét elmondó férfiak­nak. Igazából arra gondo­lok, hogy elidegenedés ide, elidegenedés oda, ilyen is lehetne a világ. Nem tudom persze, hogy milyen lenne akkor, de az bizonyos, hogy otthonosabban éreznénk magunkat valamennyien. A házigazda Demeter házas­pártól pedig elnézést kérek, hogy nem mentem el... Jó közös szilvesztert kíván Bartha Gábor Az égiek kegyesek voltak a vakációzó gyerekekhez: bő­séges és tartós havat hullattak a földre. Elő hát szánkó, sí éSJ korcsolya! Dombjaink, buckáink nekünk is van- ím erdeink se akármilyenek, s a hókristályos fák kö­zött öröm lehet a téli élet. Császár Csaba képét a Ka­baládon készítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom