Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

1984. december 30. Kelet-Magyarország 7 1984. december 30., vasárnap KOSSUTH RADIO 7,17: Baráti kör. — 7,45: A Közönségszolgálat tájékoztató­ja. — 8,05: Öt kontinens hét napja. — 8,20: Énekszóval, mu­zsikával. — 8,55: Reklámköz­pont. — 9,00: Az „Aranykert” gyermekei. — 10,10: Nagymes­terek ... — 11,00: Gondolatjel. — 12,05: Harminc perc alatt a föld körül. — 12,35: Édes anya­nyelvűnk. — 12,40: Bakonyi Péter jegyzete. — 12,50: Opera- felvételekből. — 13,20: Az élő népdal. — 13,30: Az utak ösz- szefutnak. Varga Imre portré­ja. — 14,10: Müvészlemezek. — 14,59: Kancsal és a démonok. III/2. — 16,05: Évszázadok mes­terművei. — 17,00: Két pesti tanyán — riport. — 17,30: Nép­dalelőadók hangalbuma. — 18,14: Az aranyfogú király fia. Magyar népmese. — 18,40: Di­ákkönyvtár hangszalagon: Ili­ász. — 19,53: Kedves zenemű­veim. — 20,43: Cherbourgi eser­nyők — részletek. — 21,00: Év végi európai slágerszemle. II/l. — 22,10: Sporthiradó. — 22,25: Emlékezetes hangversenyek. — 0,10: Marenzio-madrigálok. PETŐFI RADIO 6,00: Népszerű muzsika — koránkelőknek. — 7,05: A ró­mai katolikus egyház félórája. — 7,35: Vasárnapi orgonamu­zsika. — 7,52: Torna. — 8,05: A három rabló. II/l. — 8,51: Szo- kolay Sándor-művek (MRT gyermekkórusa). — 9,05: Rit­mus! — 9,35: Szivárvány. — 11,05: Reklám. — 11,10: Vasár­napi koktél. — -12,03: Jó ebéd­hez szól a nóta. — 13,05: Mit hallunk? — 13,30: Fehér fák. — Versek. - 14,00: Többet ész­szel... 51. szám. — 15,05: Tás­karádió.. — 16,00: Poptarisznya. — 18,50: Sportösszefoglaló. — 20,00: Slágermúzeum. — 21,05: Társalgó. — 22,30: A szép Ga- lathea — részletek. — 23,30: Victor Máté szerzeményeiből. — 24,00—6,00: Éjféltől, hajnalig. 3. MŰSOR 7,00: Reggeli hangverseny.— 8,08: A kiállítótermek prog­ramjaiból. — 8,11: Komoly ze­nei zsákbamacska. — 10,00: Üj Zenei Üjság. — io,45: öt kon­tinens hét napja. — 11,00: Wagner operáiból. — H,53: Ta­más bátya kunyhója. Harriet- Beecher Stowe regénye rádió­ra alkalmazva. — 12,55: Kis magyar néprajz. — 13,05: Emil Gilelsz két zongoraversenyt játszik. — 14,00: Népdalkóru­sok. — 14,21: A zenekar neve és elme: I. emelet 1. szám. — 14,51: Rézfúvósmuzsika. — 16,00: Irodalmi műsor a béké­ről. — 16,35: Zenekari opera­részletek. — 17,30: E. A. Poe: Az ellopott levél. Rádióválto­zat. — 18,02: Brahms: C-dúr trió. — 18,30: Na maternjem jezyku. — 19,05: In der Mutter­sprache. — 19,35: Kórusmuzsi­ka. — 20,00: Rádiószínház: Fel- -függesztés. — 20,39: Vivaldi: Tizenkét concerto. Op. 8. — 21,36: Hamari Júlia operaáriá­kat énekel. — 22,30: Trió. A belgrádi, a zágrázi és a Ma­gyar Rádió közös szórakoztató műsora. NYÍREGYHÁZI radio 8,00—10,00: Hírek — Lap­szemle — Évfordulónaptár — Lányok a rockpődiumon — Évcsukó, évnyitó. Haskó Jó­zsef évzáró magazinműsora — Hangsúly. Az irodalmi és mű­vészeti folyóirat decemberi száma. — Műsorismertetés. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúl sportéletéből. (A nap szer­kesztője: Haskó József.) (HÉTFŐ) 8,00—10,00: Hírek — Évfor­dulónaptár — Az óév slágerei­ből — A regölő és a többiek. Riporter: Kolláth Adrienne — Lemezek, hallgatóink kívánsá­gára. A műsor telefonszáma: 11-141. — A pőre kacsa. A Ke­let-Magyarország szerkesztősé­gének házikabaréja — Műsor­előzetes. (A nap szerkesztője: Pálfi Balázs.) MAGYAR TV 9,05: Tévétorna (ism.). — 9,10: Sisuli. V/2. — 9,30: A hótündér. Szovjet mesefilm. — 10,45: Hí­rek. — 10,50: Hogyan műkö­dik? VI/5: A villanykapcsoló. — 11,00: Forró szél. Jugoszláv tévéfilmsorozat. X/3: A ven­dégmunkás (ism.). — 13,30: A Közönségszolgálat tájékoztató­ja. — 13,35: Játékos időtölté­sek. XIII/10: Pápua Üj-Guinea. — 14,05: Idesüss! Ajánlóműsor gyerekeknek. — 14,30: Képúj­ság. — 14,35: Zenebona (ism.). — 15,15: Hazárd megye lordjai. Amerikai tv-filmsorozat. X/4. — 16,05: Reklám. — 16,10: Mű­sorainkat ajánljuk. — 16,35: Bús szívből énekelni. . . Szécsi Pál emlékére. — 17,00: Leg . . . leg . . . leg . . . Különleges re­kordok és rekorderek. — 18,00: Delta. Tudományos híradó. —* 18,25: Reklám. — 18,40: Tévé- torna. — 18,45: Esti mese. — 19,00: A Hét. — 20,00: Hírek.— 20,05: Isten hozta, Mr. ... Amerikai film. (14 éven felüli­eknek!) - 22,10: Randevú a IV. stúdióban. — 23,00: Hírek. 2. MŰSOR 20,00: Zágráb ’84. Tudósítás a VI. animációs filmek világ- fesztiváljáról. — 21,05: Rek­lám. — 21,10: Jelena Obrazco- va dalestje. — 22,10: Az áldo­zat. Magyar film. (14 éven fe­lülieknek!) — 23,25: Képújság. SZOVJET TV 15,25: Mahmud Eszambajev színháza. — 16,00: Nemzetközi panoráma. — 17,00: Dal ’84. — 19,00: Híradó. — 19,35: A kon­cert folytatása. — 20,35: Hí­rek. — 20,45: A szerelem for­mulája. Film. SZLOVÁK TV 8,25: Hírek. — 8,30: Gyer­mekműsor. — 10,40: Zeman őr­nagy. Film. — 11,55: össze­foglaló az elmúlt hét esemé­nyeiről. — 12,25: Gyermekkó­rusok. — 12,40: Híradó. — 12,55: Síugróverseny. — 15,25: Zenés vetélkedő. — 16,10: A Nap Piramis. Japán dokumen­tumfilm. — 17,10: Az okos ki­rálykisasszony. Zenés mesejá­ték. — 18,25: Nótaszó. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Szórakoz­tató műsor. — 19,30: Tv-híradó. 20,00: Vasárnapi vers.*— 20,10: Mentőautó. Tv-sorozat. — 21,10: Gólok, pontok, másod­percek. — 21,25: Zenés szóra­koztató műsor. — 22,10: Oké, főnök! Francia bűnügyi film- vígjáték. — 23,30: Revü és folklórműsor. — 0,15: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: 101 KISKUTYA. LADY CHATTERLEY SZERE­TŐJE. Béke mozi: du. MEZTELE­NEK ÉS BOLONDOK. Matiné: A KÖ FIA. Móricz mozi: Az előadás fel­újítás miatt szünetel. A KISVÄRDAI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM közterek, közparkok, egyéb létesítmények szakszerű kert- tervezését bérmunkában vál­lalja. CÍM: Kisvárda, Fáy A. út 4. sz. 4601 (2114) A NYÍREGYHÁZI DOHÁNY­FERMENTÁLÓ VÁLLALAT vil- lanyszerelő szakmunkást és iro­dai takarítónőket felvesz. Je­lentkezés Nyíregyháza, Dugo­nics u. 2. Munkaügyi osztály. (2248) A TAURUS GUMIGYÁR NYÍREGYHÁZA felvesz vegyészmérnököt, gépészmérnököt minőségellenőrző osztályára, valamint gyakorlattal rendelkező gépírónőt, és kezdő adminisztrátort. Jelentkezni lehet: ** a gyár munkaügyi osztályán vagy a személyzeti csoportnál. Nyíregyháza, Derkovits u. 107. sz. (2245) Évszázados morénylethistórfa Egy gyilkosság, amely történelmet csinált: 1914-ben az Osztrák- Magyar Monarchia Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet után üzent hadat Szerbiának. (Fotó — MTI — KS) Bomba, tőr és puskagolyó Bármelyik szellemi vetélkedőn fogós kérdés elé állítaná a részt­vevőket egy ilyen probléma: mi fűzi össze Vlagyimir Iljics Le­nint, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezetőjét, és Barry Goldwater ultrakonzervatív ame­rikai politikust, aki épp most tölti be valószínűleg utolsó hiva­tali periódusát a washingtoni szenátusban? Vagy egy másik párosítás: mi a hasonlóság mondjuk Fejszal szaud-arábiai király, a muzulmán hit hű vé­delmezője, és VI. Pál katolikus egyházfő között? De kereshet­nénk számtalan további nevet, meghökkentő szembeállítást, ahol sem a nemzetiség, sem a kor­szak, sem a politikai beállított­ság, az életpálya sikerei, vagy kudarcai nem adnak alapot pár­huzamok levonására. Nos, a megoldás azért nem olyan bo­nyolult: valamennyi említett sze­mélyiség ellen végrehajtottak vagy megkíséreltek — egyszer vagy többször is — merényletet. A GÖRÖGÖKTŐL A JELENKORIG Nem egy rövidre szabott új­ságcikk, hanem valószínűleg egy vaskos könyv sem lenne elég a történelem leghíresebb gyilkossá­gainak és merényletkísérleteinek felidézéséhez. S hogy az összees­küvés, az erőszak, a tőrvetés nem csupán a sötétebb évszáza­dok tartozéka, hanem — sajnos — elválaszthatatlan része napja­ink nemzetközi politikájának is, arra elegendők emlékeztetőül a közelmúlt hetek olyan esemé­nyei, mint Indira Gandhi kor­mányfő megölése szikh testőrei által, vagy az ír Köztársasági Hadsereg terroristáinak ember­életeket követelő, ám alapvető célkitűzésében sikertelennek bi­zonyult, Margaret Thatcher brit miniszterelnök asszony ellen el­követett októberi bombarobban­tás. Az eszközök és az indítékok természetesen különböznek. A szovjet állam megalapítóját an­nak idején mérgezett pisztolygo­lyóval sebesítette meg egy jobb­oldali eszer merénylő egy gyári gyűlés után. A szaúd-arábiai uralkodót alig egy évtizede saját palotájában unokaöccse lőtte agyon, míg VI. Pálra a Fülöp- szigetek fővárosában, Manilában támadt tőrrel egy papnak öltö­zött, Mendoza nevű festő. Ilyen alapon tehát lehetetlen közös nevezőt találni — természetesen azon túl, hogy valaki (más, tör­vényes lehetőségek híján vagy azok tudatos figyelmen kívül ha­gyásával) nem politikai síkon tá­madja ellenlábasát, hanem egy­szerűen fizikai megsemmisítésé­re törekszik. A merényletek históriáját . a történészek, mint annyi más te­rületen, az ókori görögökig ve­zetik vissza, egész addig, hogy időszámításunk előtt több mint félezer évvel Hipparkhosz athé­ni tirannust két köztársaságpárti fiatalember meggyilkolta. I. e. 370-ben Iaszont, a thesszaliai ál­lam megalapítóját épp a perzsák elleni hadjárata előtti díszszem­lén ölik meg. S további nevek az elkövetkező évszázadokból: Sci- pio Africanus Minor római kon­zul, Karthago legyőzője — álmá­ban szúrják le. Tiberius Gracc­hus római tribün, haladó refor­mok kidolgozója — szenátorok verik agyon. Cicerót, a legendás szónokot éppúgy erőszakkal te­szik el láb alól, mint Julius Caesart, s más császárok, kirá- lvok hosszú sorát F.uróna-szerte. s persze (ha a részleteket kevés­sé ismertetik is) a világ többi táján. NEVEK SZÁZADUNKBÓL A középkor szintén a „bérgyil­kosok aranykora”. Tőrüktől sem pápák, sem világi uralkodók nem menekülhetnek — igaz, ők is gyakran használnak bérenceket ellenfeleik félreállítására. Neve­ket sorolni szinte feleslegesr a sok Leóból, Henrikből, Richard- ból, Ottóból és Lajosból teljes királydinasztiák összeállnának. A rózsák háborúja Angliában, a hugenotta harcok Franciaország­ban, a Mediciek vagy a Borgiák udvara Itáliában, a török szul­tánok palotái — politika és erő­szak szétválaszthatatlan összefo­nódása mindenütt. Továbblépve, lássunk néhány példát a XIX. századból. I. Pál orosz cárt ösz- szeesküvők ölték meg, csakúgy, mint III. Szelim török szultánt. Napóleon ellen merényletet kí­séreltek meg, Lajos Fülöp, Bis­marck kancellár és Viktória ki­rálynő ellen többször is. Abra­ham Lincolnnal másodszori el­nökké választása után végzett a merénylő golyója. Olasz és spa­nyol királyok, latin-amerikai el­nökök, hercegek és miniszterek tucatjai — hosszan lehetne foly­tatni a sort. Ragadjunk ki inkább néhány nevet saját századunk merénylet­történetéből. II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd, a monarchia trónörököse, Sándor jugoszláv király, Erzsébet király­nő, Rathenau és Jean J*aures. Mussolini 1924-ben négy merény­letet is túlélt, mint ahogy ku­darcba fulladt a Hitler elleni — a kikerülhetetlen háborús vere­ség közeledtével szervezett — bombamerénylet is. A második világháború után, a tömegkom­munikáció fejlődésével a terror- cselekmények híre sokszor már _ órák alatt beszáguldottá a föld- golyót, a merényletek nemegy­szer nemzetek, országok sorsát változtatták meg, terelték új, jobb, vagy rosszabb mederbe. Ki tudja például, nem alakult volna-e másképp indiaiak és*pa­kisztániak millióinak élete, ha Mahatma Gandhival nem végez három közelről leadott lövéssel egy Godse nevű nacionalista, szinte azonnal kirobbantva a hindu-muzulmán ellenséeeskedé­sek újabb hullámát? Bandara- neike ceyloni miniszterelnököt is egy felbúj tott fanatikus ölte meg. Patrice Lumumbát, az af­rikai forradalmi mozgalmak egyik vezetőjét elhurcolták, s Katangában orvul megölték. Fi­del Castro ellen számtalan me­rényletet szerveztek — köztük is kiemelkedik a CIA hajmeresztő terve, hogy gyorsan ülő méreg­gel átitatott szivarokat juttassa­nak el a kubai elnökhöz. Am nem mentes áldozatoktól az Egyesült Államok sem. 1963 no­vemberében összeesküvés «áldo­zata lett John Fitzgareld Kenne­dy elnök. Máig sem derült ki, hogy ki is húzta meg a dallasi tankönyvraktárban talált távcsö­ves puska ravaszát, milyen köze volt a merénylethez a hivatalo­san gyanúsított Lee Harwey Os- waldnak, s miért ölte meg őt Jack Ruby bártulajdonos? A Warren-jelentés megszületett, a háttér azonban éppoly »tisztázat­lan, mint amilyen a Malcolm haladó néger politikus, Martin Luther King polgárjogi vezető, vagy — ugyanabban az évben, 1968-ban — a Kennedy család másik, elnökségre törő tagja, Robert esetében. (Vele kam- pánykörútja alatt végzett egy 24 éves Jordániái bevándorolt egy Los Angeles-i szállodában.) AZ ELMÜLT ÉVTIZED Ami ezek után következik, az már a közelmúlt, a legutóbbi év­tized históriája. 1975-ben kato­nai hatalomátvétel során meg­ölték Mudzsibur Rahmant, a füg­getlen Banglades egyik meg­teremtőjét. Aktivizálódtak a szélsőséges terrorszervezetek az NSZK-ban, Olaszországban, Tö­rökországban és másutt sokszor szabályos hadüzenetet intézve az „elnyomó államapparátushoz”. Végeztek Áldó Moro volt olasz kormányfővel, megszokottá vál­tak az emberrablások, a levél­bombák, áldozatokat követelő repülőgép-eltérítések. Szomorú, de reális megállapítás: a ter­rorizmus igazi iparággá válto­zott —■ csakúgy, mint az antiter- rorizmus. A politikusok, üzlet­emberek védelme, a bizton­sági apparátusok kiképzése, el­látása és felszerelése ma már két­ségtelenül „nagy üzlet”. Más kérdés, hogy néha a legszigo­rúbb óvintézkedések is csődöt mondanak. Pák Csöng Hi dél- koreai elnökkel titkosszolgála­tának vezetője végzett. Ziaur Rahmant katonatisztek lőtték le. Radzsai iráni elnököt és kor­mányfőjét egyszerre ölte meg 1981-ben egy bombamerénylet. A díszemelvényen ülő Szadat egyip­tomi államfő ellen egy katonai parádén valóságos rohamra in­dultak a merénylők. Basir Dzse- majel megválasztott libanoni elnökkel szintén bombarobba­nás végzett. Ronald Reagan vi­szont — II. János Pál pápához hasonlóan — csak megsebesült. Legutóbb pedig a Thatcher asz- szony és Indira Gandhi elleni, már említett merénylet keltett világméretű felháborodást. Mindebből az következne, hogy a terrorcselekményeket, mint a napi politika elfogadott részét kell szemlélnünk? Sem­miképp. Az viszont tény, hogy amíg a világ különböző részein megoldatlan társadalmi-gazda­sági feszültségek vannak, addig sokan nyúlnak a barikád mind­két oldalán az erőszak eszkö­zeihez. A késhez, bombához, re­volverhez is . . . Sz. G. Evés közben is gondoljunk a szívünkre Ha azt akarjuk, hogy szívünk és ereink egészségesek maradja­nak, akkor tegyünk meg min­dent annak érdekében, hogy megtartsuk szivünk teljesítőké­pességét, lássuk el minden szük­séges anyaggal és akadályoz­zuk meg elzsírosoűását: őrizzük meg ereink rugalmasságát ameddig csak lehet és vérünk fo­lyékonyságát, hogy táplálhassa, elláthassa oxigénnel és salakta- laníthassa testünk legtávolabbi zugát is. Bizonyos élelmiszer-alkotó­részek, főleg ha nagy mennyi­ségben fogyasztjuk őket, vala- mint az élvezeti cikkek — min­denekelőtt a nikotin és az alko­hol — és a méreg, hanem az erekre is nagy veszélyt jelent. A magas zsírfogyasztás is ve­szélyes, s erre most szilveszter­kor különösen érdemes figyelni. A vérben felhalmozódott túl sok zsír csökkenti a vér folyékony­ságát. A koleszterin, ez az álla­ti zsírokból származó, zsírzserü anyag is felelős az erek elme- szesedéséért. A túlzott zsírfo­gyasztás elhízáshoz is vezet. Ellenőrizzük tehát, mennyi zsírt tartalmaz táplálékunk, fő­leg az édességek, a kolbász és a konzervek — a rejtőző zsírok a legalattomosabbak. Különösen megszívlelendő a következő ta­nács: vigyázzunk a konyhasó­val! Táplálékunk általában re­ménytelenül el van sózva. Szá­mokban: naponta legfeljebb 5 gramm sóra van szükségünk, de átlag 20 gramm vagy több sót fogyasztunk. Hat gramm kony­hasó körülbelül egy liter vizet köt meg a testben — képzeljük csak el, mint jelent szívünk szá­mára a folyadék okozta megter­helés. Hosszú távon ennek ma­gas" vérnyomás lesz a vége, s az veszélyekkel jár a szívre és a vérkeringésre nézve Is. Japán egyes sóbányáiban, ahol a mun­kások átlag napi 40 gramm kony­hasót fogyasztanak, minden má­sodik magas vérnyomásban szen­ved. Tehát vigyázzunk a sózással, kivéve néhány kánikulai napot, amikor fokozottabban izzadunk és ezáltal sok sót veszítünk. Só­zás helyett inkább bánjunk ügyesebben . a fűszerekkel. Ke­rüljük (vagy fogyasszuk ritkáb­ban) az olyan erősen sós étele­ket, mint a füstölt húsok, vagy a sózott hering, a sósstangli, a perec, a szafaládé, erős sajtfé­lék, szalonna, májashurka és sa­vanyú káposzta. A szívünk hálás lesz érte. A boldog családi élet az első helyen A boldog családi élet gyere­kekkel áll az élen az NDK ál­lampolgárai körében az életben elérni kívánt összes értékek kö­zött. Ez a szociológiai és szociál­politikai intézet által 1982-ben rendezett közvéleménykutatásból derül ki, ^miről szeptemberben számolt be a Berliner Zeitung­ban a kutatócsoport vezetője, Jutta Gysi. A nőknél valamivel erősebb vonzódást állapítottak meg a család irányában, mint a férfiaknál, akik némileg előny­ben részesítették a foglalkozásu­kat. Ez az évezredes szereposz­tás következménye, amit csak fokozatosan lehet megszüntet­ni. Mivel nagyobb igényük van olyan értékekre, mint a szere­lem, a kölcsönös figyelem és bajtársiasság, a nők kevésbé vannak megelégedve a házasság­gal, mint a férfiak és gyakrab­ban gondolnak válásra. A meg­kérdezett házaspároknak mint­egy harmada foglalkozott már válási szándékkal. Száműzött narkósok Iránban 300 narkóst száműz­tek egy szigetre. A kábítószer- bűnözésért illetékes államügyész bejelentette: ezzel az intézke­déssel gyorsítják a kábítószer elleni következetes, sokoldalú harcot. Az Arab-öbölben levő, név szerint nem említett sziget 15 ezer „büntetendő narkóst” tud felvenni. Titkára támogatja II. János Pál pápát az 1981. május 13-i nyilvános audencíán, miután egy török nemzetiségű, szélsőjobboldali nézeté­ről ismert újfasiszta terrorista merényletet kísérelt meg ellene a Va­tikánban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom