Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. december 30. Indiai választások Kongresszus párti győzelem Szinte bizonyosra vehetően óriási és elsöprő fölénnyel megnyerte az indiai általános parlamenti .választásokat a kormányzó nemzeti kongresz- szus párt (I). A voksok mintegy hatvan­öt százalékának értékelése után szombat reggelre a párt már többségbe került a tör­vényhozás alsó házában, a Lók Szabhában. Részleges eredmények (348 körzet végösszesítése alap­ján: nemzeti kongresszus párt (I) 296 mandátum, Indiai Kommunista Párt — marxis­ták — 10, Dzsanata Párt — 8, kongresszus párt (S) — 4, Dalit Mazdor Kisan Párt — 3, Indiai Kommunista Párt — 2, Bharatija Dzsanata Párt — 2, egyéb pártok — 19, füg­getlen jelöltek — 4. (Folytatás az 1. oldalról) eleje óta. Csupán a kerté­szetben dolgozók talán a vi­rágzásig sem győznék meg a fák frizurájának igazítását, minden ágazatból besegíte­nek most és egész télen. A gazdaságokban mindenki ol­lót fog, aki ért a metszéshez. Az idősebb gyümölcsösök­Számlálják a szavazatokat Indiában. A már összeszámlált vok­sok nyomán kirajzolódott irányzatok szerint a kong­resszus párt Nyugat-Bengália és Ándhra Prades állam ki­vételével az ország összes többi részében — tizenhat ál­lamban — előnyben van el­lenfeleivel szemben. Ha az eredmények a végső mérleg- készítésnél az előrejelzések­nek megfelelően alakulnak, akkor a nemzeti kongresszus párt (I) olyan diadalt aratott a választásokon, amilyenre sem a független India, sem a. párt történetében még nem volt példa. Még az sem zár­ható ki, hogy a kormányzó párt akár 380—400 helyet mondhat magáénak a jelen­legi 339-cel szemben. ben fűrész is víjog, a vas­tagabb ágakat, ha felesle­gessé váltak, ezzel távolít- ják el. A fűrész persze a baltával „szeret” dolgozni, alkalma is van, mert nyáron már el­dőlt a sorsa a melioráció vég­zése közben a kis táblák közötti fasoroknak, bennük most folyik a fakitermelés.----------------------------------­Bulgária: Kinyit a bazár A z év utolsó napja Bulgáriában is az általános vendég- járás, az ünnepi vocso- rák, no meg az ajándéko­zás napja. Ilyenkor állí­tanak fenyőfát. A legtöbb családban a vacsora fénypontja a pulyka, amely után sült húsokat, sonkát, virslit tálalnak. A sütemények között előkelő helyet foglal el a banica, a juh­túrós rétes, amelybe sze­rencsepénzt, vagy jókí­vánságokat tartalmazó papír szeletkéket sütnek. A hagyományok szerint a bantcát nem szeletelik, ha­nem kézzel törik, s aki megtalálja a szerencse­pénzt, vagy a jókívánsá­gokat, azt az új évben rossz nem érheti. Az év utolsó napján g főváros számtalan részén tarta­nak utcabálokat. Az új év első napján aztán meg­indul a köszöntők árada­ta, akik. somfaággal a ke­zükben — az ajándékok reményében — járnak házról házra boldog új esztendőt köszönteni. E szokások ismeretében érthető, hogy a bulgáriai bevásárlási láz később kezdődik, mint a magyar- országi. A legtöbbször csak december utolsó két hetében nyitnak ki az új­évi bazárok, amelyekben az ajándékozáshoz és az ünnephez szükséges dol­gokat lehet beszerezni. A tavalyi kedvező ta­pasztalatok nyomán idén 240 újévi elárusítóhelyet nyitottak a bolgár fővá­rosban az utcákon, a tere­ken és a parkokban. Emel­lett Szófia üzemeiben, gyáraiban és intézménye­iben 280 ideiglenes elá­rusítóhely könnyíti az ott dolgozók bevásárlási gond­jainak megoldását. < _______________________j Határszemle—Gépjavítás—Metszés 3. De a gazdasági hatalom, így a föld, a jószág is az ő ke­zükben volt. A kommunisták­kal szemben ott volt az ide­genkedés. Olyanokkal is meg kellett küzdeni mint az el- lenagitáció, a lejáratás, a megfenyegetés, meg mond­juk ki őszintén, hogy ezek az emberek a múltban az ő szemükben „senkik” voltak. A létrejött pártszervezet előtt a legfontosabb teendő az 1945-ös földreform végre­hajtása volt. Emellett ter­mészetesen mint politikai feladat, részvétel a különbö­ző bizottságokban, biztosíta­ni ott a munkásosztály ré­szesedését a hatalomból. A határozatok meghozatalánál pedig lehetővé tenni a fela­datok radikálisabb megoldá­sát, a forradalom továbbfej­lesztését. A forradalom kö­vetkezetes végrehajtásában nagy szerepe volt a tömegek politikai aktivitásának, a mind ez a népi bizottságok­ban jutott kifejezésre. Köz­ségünkben a Nemzeti Bizott­ság, A Földosztó Bizottság, a MADISZ, az MNDSZ nagy szerepet vállalt a párt po­litikájának érvényesülésében, a munkásosztály és forradal­mi pártja vezető szerepének érvényesítésében. Ezekben a szervekben a kommunisták együtt dolgoztak a többi párt képviselőivel meg a párton- kívüliekkel is, ami elősegí­tette az MKP politikájának jobb megismerését, a párt és a tömegek közti szorosabb kapcsolat kiépítését. Március végi megalakulásától eltelt két hónap alatt a kommunis­ták létszáma 50-re emelke­dett. Az 1945 november 4-i országgyűlési választás nagy erőpróba volt, de egyben fel­mérés is a pártok részéről. A kommunisták minden sza­vazókörzetben ott voltak. A választás közeledtével lazul­tak a pártközi kapcsolatok. Nemegyszer egymás plakát­ját is leszaggatták vagy át­ragasztották. Igyekeztek egy­más rovására minél nagyobb választási eredményt elérni. Megerősödött a kommunista­ellenes propaganda úgy is, hogy egyre gyakoribbak vol­tak a rémhírek a kommunis­ták által bevezetendő csaj­karendszerről, az amerikai csapatok bejöveteléről. Ilyen feszült légkörben jött el a választás napja. Íme az eredmény: pártok országos Szabolcs Szatmár dombrádi megyei MKP 17% 9,83"o 7,60% 5,60% 18% SZDP 17":,, 11,46% 4% NPP 7% 14,83% 62,72% 13,60° o 10% KGP 57% 72,40° „ 68% A Kommunista Párt annak ellenére, hogy Dombrádon rövid múltra tekint vissza, az országost 1%-kaI, a me­gyeit 100°/o-kal túlszárnyalta. Bár többet vártak bent a fa­luban, ugyanis a 18% zömét Kistiszahát és Űjdombrád tette ki. Rájöttek, hogy ab­ban a körzetben, ahol a ci­gányok szavaztak, csekély kommunista szavazat volt. Az okát is megtalálták. A szavazást megelőző napon a kisgazdák elmentek hozzájuk, megnyerték maguknak és rájuk szavaztak, holott ab­ban az időben többen tagjai voltak az MKP-nak. A Szo­ciáldemokrata Párt befolyása gyenge volt. Nagy volt a csa­lódás, mélyen az országos és megyei szint alatt szavaztak rájuk. A Nemzeti Paraszt­párt az országost is túlszár­nyalta, sok újgazda szavaza­tát megkapták. Ez a választás viszont be­bizonyította, hogy a Kisgaz­da Pártot vezető nagygazdák befolyása még nagy Domb­rádon. Az országos 57%-kal szemben elért 68% megmu­tatta, hogy nagyon sok sze­gényparaszt, új gazda adta oda szavazatát. Bebizonyoso- dot, hogy él még az embe­rekben a hitetlenség az újjal szemben, bennük van még a félelem, a marad iság és a függőség. Nagyon sok ember a nagygazdákhoz van még kapcsolva a részes művelés, a jószágkölcsözés miatt. Ezeket a kötelékeket nem lehet rö­vid egy év alatt elvágni. A Kisgazdapárt központja ke­gyes is volt a dombrádiak- hoz, mert jutalmul Veress Menyhértet a Kisgazda Párt egyik vezetőjét küldték kép­viselőként a parlamentbe. Szabó Endre (Vége) Negyven óve történt A felszabadító hadműveletek A budapesti harcok Szovjet löveg Budapest határában. Az 1944. október végére ki­alakult helyzetet a szovjet főparancsnokság alkalmas­nak ítélte arra, hogy a 2. Ukrán Front 46. hadserege a Duna-Tiszia közén elfoglalt hídfőből Kecskemét—Buda­pest irányban mért csapás­sal menetből elfoglalja a fő­várost. úgy vélte, hogy a Du- na-Tisza közét védő 3. ma­gyar hadsereg gyenge harc- értékű erőit legyőzve a 46. szovjet hadsereg határozott tevékenységgel képes lesz megelőzni a német Dél had­seregcsoportot csapatai át­csoportosításában Budapest védelmére, s a főváros bir­tokba vétele jelentősen meg­gyorsítja a további hadmű­veleteket, Bécs és Németor­szág déli területeinek eléré­sét. A vezérkar a 3. Ukrán Front bekapcsolásával is szá­molva, lehetőnek tartotta, hogy a két front „ ... egy­mással szorosan együttmű­ködve gyors ütemben támad­hat, és 20—25 nap múlva eléri a Banská Bistrica — Ko­marho — Nagykanizsa te­repszakaszt, s egy hónapra rá kijut Bécs megközelítő útvonalaira”. A német Dél hadseregcso­port vezetése már a debre­ceni hadművelet befejezése előtt figyelembe vette, hogy hamarosan várható a 2. Uk­rán Front újabb támadása közvetlenül Budapest irányá­ban. Ezért Friessner vezér- ezredes október 26-án intéz­kedett az Észak-Erdélyből visszavonuló Wöhler-csoport több hadosztályának átirá­nyítására a 3. magyar had­sereg arcvonalára. Az volt a szándéka, hogy föltartóztatja, majd egy erős páncélos cso­portosítással visszaveti a Ti­sza mögé a Duna-Tisza kö­zéről a szovjet csapatokat. 1944. október 29-én délben, a 46. hadsereg támadásával megkezdődött a budapesti hadművelet. A szovjet csa­patok gyorsan áttörték a 3. magyar hadsereg hevenyé­szett védelmét, és november 1-én utcai harcban felszaba­dították Kecskemétet. A gé­pesített kötelékek másnap elérték az Alsónémedi — Ócsa — Üllő — Vecsés te­repszakaszon az Attila-vo- nal külső védőövét, me­netből áttörniük azonban nem sikerült. A kialakult helyzetben a szovjet főparancsnokság no­vember 4-én ideiglenesen le­állította a 46. hadsereg tá­madását, és utasította Mali- novszkij marsallt, hogy a front jobb szárnyának a Ti­szán történő átkelése után széles arcvonalon indítson támadást észak-északkeletről és délről „ ... összehangolt csapással az ellenség buda­pesti csoportosításának szét­zúzására”. Az elrendelt átkelést no­vember 7-én fejezték be a szovjet csapatok, s a Tisza jobb partján elfoglalt híd­főkből kibontakozott az új támadás Gyöngyös és Eger irányában. A Dél hadseregcsoport so­rozatos páncélos ellencsapá­sokkal! igyekezett a széles arcvonalon kezdeményezett szovjet támadás ütemét le­lassítani, a 8. és 6. német hadsereg arcvonalának ket- tévágását megakadályozni, és kiküzdeni az arcvonal szer­vezett visszavételének lehe­tőségét a Bükk — Mátra déli lejtőin kijelölt állásokba. A szovjet csapatok nehéz kö­rülmények között harcolva teljesítették feladatukat. No­vember 15-én felszabadítot­ták Jászberényt, 19-én Gyön­gyöst, 25-én Hatvant, 30-án Egert, december 3-án pedig Miskolcot és Sátoraljaújhelyt. Ebben az időszakban bekap­csolódott hazánk felszabadí­tásába a 3. Ukrán Front is, melynek csapatai november 7-ig Batina és Apatin kör­zetében, majd Mohácsnál át­keltek a Dunán, és a hónap végére 100 km’ széles és 80 km mély hadműveleti hídfőt alakítottak ki a folyó nyuga­ti partján. A budapesti hadművelet következő szakasza decem­ber 5-én kezdődött Balassa­gyarmat irányában, amely­hez csatlakozott a 3. Ukrán Front Dunántúlon észak­északnyugat irányú támadá­sa. A 2. Ukrán Front főcsa­pást mérő csoportosítása de­cember 9-én felszabadította Balassagyarmatot, ekkorra a 46. hadsereg Ercsinél átkelt a Dunán, és elérte a Margit- vonal Érd — Velencei-tó közti szakaszát. A 3. Ukrán Front Zaharov tábornok ve­zette 4. gárdahadserege ez időre a Velencei-tó és a Ba­laton között szintén kijutott a Margit-vonalig, Sarohin tábornok 57. hadserege pedig felszabadította a Dunántúl Balaton déli partja, Marcali, Nagybajom, Nagyatád, Barcs, Dráva által határolt területét. Az elért eredmények meg­teremtették a feltételét an­nak, hogy a 2. Ukrán Front északról, a 3. Ukrán Front pedig délről egyidejűleg mért összehangolt csapással be­zárja a gyűrűt az ellenség budapesti csoportosítása kö­rül. E feladat végrehajtását de­cember 20-án kezdték meg a szovjet csapatok. A 2. Ukrán Front korábban Balassagyar­mat irányában támadó cso­portosítása december 26-án Esztergomnál elérte a Dunát, majd az év végéig tartó har­cokban szétzúzta azt a német páncéloshadtestet, amely az Ipoly;—Garam közén mért ellencsapással akarta meg­akadályozni a gyűrű bezárá­sát északi irányból. A front három hadserege ez idő alatt befejezte hazánk észak-észak­keleti területeinek felszaba­dítását, a 3. Ukrán Front a Duna, Velencei-tó és a Bala­ton közti szakaszon mért csa­pást Esztergom, Neszmély irányában. A front élei de­cember 26-án szintén elérték Esztergomot, ezzel nyugatról is bezárult a gyűrű Budapest körül. Budapest körülzárása sú­lyos csapás volt Hitlernek a háború elhúzását célzó törek­véseire. Ebben az időben ugyanis még sikeresen haladt az Ardennekben december 16-án indított német táma­dás, amelytől azt remélte, hogy jelentősen meggyengíti az angol—amerikai csapato­kat, az év végére tartósan megszilárdítja a nyugati arc­vonalat, és lehetővé teszi in­nen erők átcsoportosítását a keleti arcvonalra, a Szovjet Hadsereg várható téli általá­nos offenzívájának elhárítá­sára. Mindehhez létfontossá­gúnak ítélte a zalai olaj- mezők birtoklását, amelyek ekkor a hadsereg rendelke­zésére álló üzemanyag-meny- nyiség 80 százalékát adták. Ezért már december 24-én el­határozta, hogy felmenti a Budapesten körülzárt csapa­tokat, helyreállítja a védel­met a Duna jobb partján, és stabilizálja a helyzetet a magyarországi hadászati elő­téren. A „Konrád-vállalko- zás” fedőnevű felmentő csa­pástól Hitler a szovjet álta­lános offenzívát megelőző gyors sikert remélt, s úgy vélte, azután még lesz ideje megerősíteni a Varsó—Berlin hadászati fő irányt. A „Konrád-vállalkozás” nagy páncélos túlerővel 1945. január 2-ára virradóra kez­dődött és Bicske, Zámoly, majd Dunapentele (a mai Dunaújváros) irányú csapás-, sál 26-ig tartott. 1945. február 13-án, 108 na­pig tartó kemény és nehéz küzdelem után, a 2. és 3. Uk­rán Front teljes győzelmével véget ért a budapesti hadmű­velet. Ennek időszakában Hitler 17 hadosztály és két dandár erősítést irányított a déli hadseregcsoporthoz, en­nek ellenére egyetlen hadmű­veleti-hadászati célját sem érte el a magyar hadszínté­ren. Csapatai csupán időle­ges harcászati sikereket mondhattak magukénak. Ezzel szemben a két Ukrán Front csapatai minden ne­hézség ellenére is teljesítet­ték feladatukat. Jelentős erőket kötöttek le és zúztak szét, miközben felszabadítot­ták az ország területének na­gyobbik részét. A budapesti hadművelet a magyarországi hadszíntéren elért eredményeivel hozzájá­rult a szovjet—német arcvo­nal északi és középső szaka­szán vívott hadműveletek kedvező feltételeinek megte­remtéséhez. E hadműveletek során a szovjet csapatok fel­szabadították Lengyelorszá­got, Csehszlovákia nagy ré­szét, elérték az Oderát, 60 km-re megközelítve Berlint. Tóth Sándor alezredes A Kelet-Magyarország pályázatára érkezett IIv 2111 31 IBilv f lifááZIvi fiJUlllUI Oil O lulublllJUliUlilvl követi hógapokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom