Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-30 / 305. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. december 30. Indiai választások Kongresszus párti győzelem Szinte bizonyosra vehetően óriási és elsöprő fölénnyel megnyerte az indiai általános parlamenti .választásokat a kormányzó nemzeti kongresz- szus párt (I). A voksok mintegy hatvanöt százalékának értékelése után szombat reggelre a párt már többségbe került a törvényhozás alsó házában, a Lók Szabhában. Részleges eredmények (348 körzet végösszesítése alapján: nemzeti kongresszus párt (I) 296 mandátum, Indiai Kommunista Párt — marxisták — 10, Dzsanata Párt — 8, kongresszus párt (S) — 4, Dalit Mazdor Kisan Párt — 3, Indiai Kommunista Párt — 2, Bharatija Dzsanata Párt — 2, egyéb pártok — 19, független jelöltek — 4. (Folytatás az 1. oldalról) eleje óta. Csupán a kertészetben dolgozók talán a virágzásig sem győznék meg a fák frizurájának igazítását, minden ágazatból besegítenek most és egész télen. A gazdaságokban mindenki ollót fog, aki ért a metszéshez. Az idősebb gyümölcsösökSzámlálják a szavazatokat Indiában. A már összeszámlált voksok nyomán kirajzolódott irányzatok szerint a kongresszus párt Nyugat-Bengália és Ándhra Prades állam kivételével az ország összes többi részében — tizenhat államban — előnyben van ellenfeleivel szemben. Ha az eredmények a végső mérleg- készítésnél az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak, akkor a nemzeti kongresszus párt (I) olyan diadalt aratott a választásokon, amilyenre sem a független India, sem a. párt történetében még nem volt példa. Még az sem zárható ki, hogy a kormányzó párt akár 380—400 helyet mondhat magáénak a jelenlegi 339-cel szemben. ben fűrész is víjog, a vastagabb ágakat, ha feleslegessé váltak, ezzel távolít- ják el. A fűrész persze a baltával „szeret” dolgozni, alkalma is van, mert nyáron már eldőlt a sorsa a melioráció végzése közben a kis táblák közötti fasoroknak, bennük most folyik a fakitermelés.----------------------------------Bulgária: Kinyit a bazár A z év utolsó napja Bulgáriában is az általános vendég- járás, az ünnepi vocso- rák, no meg az ajándékozás napja. Ilyenkor állítanak fenyőfát. A legtöbb családban a vacsora fénypontja a pulyka, amely után sült húsokat, sonkát, virslit tálalnak. A sütemények között előkelő helyet foglal el a banica, a juhtúrós rétes, amelybe szerencsepénzt, vagy jókívánságokat tartalmazó papír szeletkéket sütnek. A hagyományok szerint a bantcát nem szeletelik, hanem kézzel törik, s aki megtalálja a szerencsepénzt, vagy a jókívánságokat, azt az új évben rossz nem érheti. Az év utolsó napján g főváros számtalan részén tartanak utcabálokat. Az új év első napján aztán megindul a köszöntők áradata, akik. somfaággal a kezükben — az ajándékok reményében — járnak házról házra boldog új esztendőt köszönteni. E szokások ismeretében érthető, hogy a bulgáriai bevásárlási láz később kezdődik, mint a magyar- országi. A legtöbbször csak december utolsó két hetében nyitnak ki az újévi bazárok, amelyekben az ajándékozáshoz és az ünnephez szükséges dolgokat lehet beszerezni. A tavalyi kedvező tapasztalatok nyomán idén 240 újévi elárusítóhelyet nyitottak a bolgár fővárosban az utcákon, a tereken és a parkokban. Emellett Szófia üzemeiben, gyáraiban és intézményeiben 280 ideiglenes elárusítóhely könnyíti az ott dolgozók bevásárlási gondjainak megoldását. < _______________________j Határszemle—Gépjavítás—Metszés 3. De a gazdasági hatalom, így a föld, a jószág is az ő kezükben volt. A kommunistákkal szemben ott volt az idegenkedés. Olyanokkal is meg kellett küzdeni mint az el- lenagitáció, a lejáratás, a megfenyegetés, meg mondjuk ki őszintén, hogy ezek az emberek a múltban az ő szemükben „senkik” voltak. A létrejött pártszervezet előtt a legfontosabb teendő az 1945-ös földreform végrehajtása volt. Emellett természetesen mint politikai feladat, részvétel a különböző bizottságokban, biztosítani ott a munkásosztály részesedését a hatalomból. A határozatok meghozatalánál pedig lehetővé tenni a feladatok radikálisabb megoldását, a forradalom továbbfejlesztését. A forradalom következetes végrehajtásában nagy szerepe volt a tömegek politikai aktivitásának, a mind ez a népi bizottságokban jutott kifejezésre. Községünkben a Nemzeti Bizottság, A Földosztó Bizottság, a MADISZ, az MNDSZ nagy szerepet vállalt a párt politikájának érvényesülésében, a munkásosztály és forradalmi pártja vezető szerepének érvényesítésében. Ezekben a szervekben a kommunisták együtt dolgoztak a többi párt képviselőivel meg a párton- kívüliekkel is, ami elősegítette az MKP politikájának jobb megismerését, a párt és a tömegek közti szorosabb kapcsolat kiépítését. Március végi megalakulásától eltelt két hónap alatt a kommunisták létszáma 50-re emelkedett. Az 1945 november 4-i országgyűlési választás nagy erőpróba volt, de egyben felmérés is a pártok részéről. A kommunisták minden szavazókörzetben ott voltak. A választás közeledtével lazultak a pártközi kapcsolatok. Nemegyszer egymás plakátját is leszaggatták vagy átragasztották. Igyekeztek egymás rovására minél nagyobb választási eredményt elérni. Megerősödött a kommunistaellenes propaganda úgy is, hogy egyre gyakoribbak voltak a rémhírek a kommunisták által bevezetendő csajkarendszerről, az amerikai csapatok bejöveteléről. Ilyen feszült légkörben jött el a választás napja. Íme az eredmény: pártok országos Szabolcs Szatmár dombrádi megyei MKP 17% 9,83"o 7,60% 5,60% 18% SZDP 17":,, 11,46% 4% NPP 7% 14,83% 62,72% 13,60° o 10% KGP 57% 72,40° „ 68% A Kommunista Párt annak ellenére, hogy Dombrádon rövid múltra tekint vissza, az országost 1%-kaI, a megyeit 100°/o-kal túlszárnyalta. Bár többet vártak bent a faluban, ugyanis a 18% zömét Kistiszahát és Űjdombrád tette ki. Rájöttek, hogy abban a körzetben, ahol a cigányok szavaztak, csekély kommunista szavazat volt. Az okát is megtalálták. A szavazást megelőző napon a kisgazdák elmentek hozzájuk, megnyerték maguknak és rájuk szavaztak, holott abban az időben többen tagjai voltak az MKP-nak. A Szociáldemokrata Párt befolyása gyenge volt. Nagy volt a csalódás, mélyen az országos és megyei szint alatt szavaztak rájuk. A Nemzeti Parasztpárt az országost is túlszárnyalta, sok újgazda szavazatát megkapták. Ez a választás viszont bebizonyította, hogy a Kisgazda Pártot vezető nagygazdák befolyása még nagy Dombrádon. Az országos 57%-kal szemben elért 68% megmutatta, hogy nagyon sok szegényparaszt, új gazda adta oda szavazatát. Bebizonyoso- dot, hogy él még az emberekben a hitetlenség az újjal szemben, bennük van még a félelem, a marad iság és a függőség. Nagyon sok ember a nagygazdákhoz van még kapcsolva a részes művelés, a jószágkölcsözés miatt. Ezeket a kötelékeket nem lehet rövid egy év alatt elvágni. A Kisgazdapárt központja kegyes is volt a dombrádiak- hoz, mert jutalmul Veress Menyhértet a Kisgazda Párt egyik vezetőjét küldték képviselőként a parlamentbe. Szabó Endre (Vége) Negyven óve történt A felszabadító hadműveletek A budapesti harcok Szovjet löveg Budapest határában. Az 1944. október végére kialakult helyzetet a szovjet főparancsnokság alkalmasnak ítélte arra, hogy a 2. Ukrán Front 46. hadserege a Duna-Tiszia közén elfoglalt hídfőből Kecskemét—Budapest irányban mért csapással menetből elfoglalja a fővárost. úgy vélte, hogy a Du- na-Tisza közét védő 3. magyar hadsereg gyenge harc- értékű erőit legyőzve a 46. szovjet hadsereg határozott tevékenységgel képes lesz megelőzni a német Dél hadseregcsoportot csapatai átcsoportosításában Budapest védelmére, s a főváros birtokba vétele jelentősen meggyorsítja a további hadműveleteket, Bécs és Németország déli területeinek elérését. A vezérkar a 3. Ukrán Front bekapcsolásával is számolva, lehetőnek tartotta, hogy a két front „ ... egymással szorosan együttműködve gyors ütemben támadhat, és 20—25 nap múlva eléri a Banská Bistrica — Komarho — Nagykanizsa terepszakaszt, s egy hónapra rá kijut Bécs megközelítő útvonalaira”. A német Dél hadseregcsoport vezetése már a debreceni hadművelet befejezése előtt figyelembe vette, hogy hamarosan várható a 2. Ukrán Front újabb támadása közvetlenül Budapest irányában. Ezért Friessner vezér- ezredes október 26-án intézkedett az Észak-Erdélyből visszavonuló Wöhler-csoport több hadosztályának átirányítására a 3. magyar hadsereg arcvonalára. Az volt a szándéka, hogy föltartóztatja, majd egy erős páncélos csoportosítással visszaveti a Tisza mögé a Duna-Tisza közéről a szovjet csapatokat. 1944. október 29-én délben, a 46. hadsereg támadásával megkezdődött a budapesti hadművelet. A szovjet csapatok gyorsan áttörték a 3. magyar hadsereg hevenyészett védelmét, és november 1-én utcai harcban felszabadították Kecskemétet. A gépesített kötelékek másnap elérték az Alsónémedi — Ócsa — Üllő — Vecsés terepszakaszon az Attila-vo- nal külső védőövét, menetből áttörniük azonban nem sikerült. A kialakult helyzetben a szovjet főparancsnokság november 4-én ideiglenesen leállította a 46. hadsereg támadását, és utasította Mali- novszkij marsallt, hogy a front jobb szárnyának a Tiszán történő átkelése után széles arcvonalon indítson támadást észak-északkeletről és délről „ ... összehangolt csapással az ellenség budapesti csoportosításának szétzúzására”. Az elrendelt átkelést november 7-én fejezték be a szovjet csapatok, s a Tisza jobb partján elfoglalt hídfőkből kibontakozott az új támadás Gyöngyös és Eger irányában. A Dél hadseregcsoport sorozatos páncélos ellencsapásokkal! igyekezett a széles arcvonalon kezdeményezett szovjet támadás ütemét lelassítani, a 8. és 6. német hadsereg arcvonalának ket- tévágását megakadályozni, és kiküzdeni az arcvonal szervezett visszavételének lehetőségét a Bükk — Mátra déli lejtőin kijelölt állásokba. A szovjet csapatok nehéz körülmények között harcolva teljesítették feladatukat. November 15-én felszabadították Jászberényt, 19-én Gyöngyöst, 25-én Hatvant, 30-án Egert, december 3-án pedig Miskolcot és Sátoraljaújhelyt. Ebben az időszakban bekapcsolódott hazánk felszabadításába a 3. Ukrán Front is, melynek csapatai november 7-ig Batina és Apatin körzetében, majd Mohácsnál átkeltek a Dunán, és a hónap végére 100 km’ széles és 80 km mély hadműveleti hídfőt alakítottak ki a folyó nyugati partján. A budapesti hadművelet következő szakasza december 5-én kezdődött Balassagyarmat irányában, amelyhez csatlakozott a 3. Ukrán Front Dunántúlon északészaknyugat irányú támadása. A 2. Ukrán Front főcsapást mérő csoportosítása december 9-én felszabadította Balassagyarmatot, ekkorra a 46. hadsereg Ercsinél átkelt a Dunán, és elérte a Margit- vonal Érd — Velencei-tó közti szakaszát. A 3. Ukrán Front Zaharov tábornok vezette 4. gárdahadserege ez időre a Velencei-tó és a Balaton között szintén kijutott a Margit-vonalig, Sarohin tábornok 57. hadserege pedig felszabadította a Dunántúl Balaton déli partja, Marcali, Nagybajom, Nagyatád, Barcs, Dráva által határolt területét. Az elért eredmények megteremtették a feltételét annak, hogy a 2. Ukrán Front északról, a 3. Ukrán Front pedig délről egyidejűleg mért összehangolt csapással bezárja a gyűrűt az ellenség budapesti csoportosítása körül. E feladat végrehajtását december 20-án kezdték meg a szovjet csapatok. A 2. Ukrán Front korábban Balassagyarmat irányában támadó csoportosítása december 26-án Esztergomnál elérte a Dunát, majd az év végéig tartó harcokban szétzúzta azt a német páncéloshadtestet, amely az Ipoly;—Garam közén mért ellencsapással akarta megakadályozni a gyűrű bezárását északi irányból. A front három hadserege ez idő alatt befejezte hazánk észak-északkeleti területeinek felszabadítását, a 3. Ukrán Front a Duna, Velencei-tó és a Balaton közti szakaszon mért csapást Esztergom, Neszmély irányában. A front élei december 26-án szintén elérték Esztergomot, ezzel nyugatról is bezárult a gyűrű Budapest körül. Budapest körülzárása súlyos csapás volt Hitlernek a háború elhúzását célzó törekvéseire. Ebben az időben ugyanis még sikeresen haladt az Ardennekben december 16-án indított német támadás, amelytől azt remélte, hogy jelentősen meggyengíti az angol—amerikai csapatokat, az év végére tartósan megszilárdítja a nyugati arcvonalat, és lehetővé teszi innen erők átcsoportosítását a keleti arcvonalra, a Szovjet Hadsereg várható téli általános offenzívájának elhárítására. Mindehhez létfontosságúnak ítélte a zalai olaj- mezők birtoklását, amelyek ekkor a hadsereg rendelkezésére álló üzemanyag-meny- nyiség 80 százalékát adták. Ezért már december 24-én elhatározta, hogy felmenti a Budapesten körülzárt csapatokat, helyreállítja a védelmet a Duna jobb partján, és stabilizálja a helyzetet a magyarországi hadászati előtéren. A „Konrád-vállalko- zás” fedőnevű felmentő csapástól Hitler a szovjet általános offenzívát megelőző gyors sikert remélt, s úgy vélte, azután még lesz ideje megerősíteni a Varsó—Berlin hadászati fő irányt. A „Konrád-vállalkozás” nagy páncélos túlerővel 1945. január 2-ára virradóra kezdődött és Bicske, Zámoly, majd Dunapentele (a mai Dunaújváros) irányú csapás-, sál 26-ig tartott. 1945. február 13-án, 108 napig tartó kemény és nehéz küzdelem után, a 2. és 3. Ukrán Front teljes győzelmével véget ért a budapesti hadművelet. Ennek időszakában Hitler 17 hadosztály és két dandár erősítést irányított a déli hadseregcsoporthoz, ennek ellenére egyetlen hadműveleti-hadászati célját sem érte el a magyar hadszíntéren. Csapatai csupán időleges harcászati sikereket mondhattak magukénak. Ezzel szemben a két Ukrán Front csapatai minden nehézség ellenére is teljesítették feladatukat. Jelentős erőket kötöttek le és zúztak szét, miközben felszabadították az ország területének nagyobbik részét. A budapesti hadművelet a magyarországi hadszíntéren elért eredményeivel hozzájárult a szovjet—német arcvonal északi és középső szakaszán vívott hadműveletek kedvező feltételeinek megteremtéséhez. E hadműveletek során a szovjet csapatok felszabadították Lengyelországot, Csehszlovákia nagy részét, elérték az Oderát, 60 km-re megközelítve Berlint. Tóth Sándor alezredes A Kelet-Magyarország pályázatára érkezett IIv 2111 31 IBilv f lifááZIvi fiJUlllUI Oil O lulublllJUliUlilvl követi hógapokban
