Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-28 / 303. szám

1984. december 28. Kelet-Magyarország 3 A pályakezdés „pofonjai" Döntés előtt MEGNÖVEKSZIK EZEK­BEN A NAPOKBAN a most végző általános iskolások to­vábbtanulásához tanácsot, öt­leteket adó események szá­ma. A január közepéig tartó megyei pályaválasztási hetek rendezvénysorozata kereté­ben több középiskolában tar­tanak olyan nyílt napokat, melyeken a nyolcadikosok és szüleik megismerkedhetnek az adott iskola életével, az oktatott szakmákkal, a kép­zési formákkal. Hasonló Cé­lokat szolgálnak a kiállítá­sok, az ankétok, vagy a szülői értekezletek. A pályaválasz­tási hetek programfüzetében nem szerepel az a központi kiállítás, melyet a megyei művelődési házban láthatnak az érdeklődők január 3—lö között: itt nyolc üzem mutat­kozik be a szakmát kereső fiataloknak. Minden évben visszatérő gondot okoz a pályaválasz­tással foglalkozó szakembe­reknek, pedagógusoknak, ho­gyan lehetne úgy felkészíteni a döntés előtt álló ifjú embe­reket a választásra, hogy az iskolából kilépve további életüket a lehető legkeve­sebb csalódással kezdjék. Messzi álom ugyanis az a cél, hogy mind többen star­toljanak sikeresen, egyelőre a nagy kudarcok elkerülése is eredmény. Ezt igazolják például a mostani tanév ada­tai: az 1984 júniusában vég­zett és továbbtanulásra je­lentkező nyolcadikosok közül a gimnáziumokból és szakkö­zépiskolákból mintegy két­száz, a szakmunkásképző in­tézetekből és a megyén kívü­li középfokú iskolákból több mint ezer fiatal kérelmét utasították el. És ez a szám még mindig nem ad teljes képet a pályakezdés első „po­fonjairól”. ÉRDEMES AKAR A TÉLI SZÜNETBŐL, akár a tanítás utáni szabad időből elvenni egy kis részt, felkeresni az iskola pályaválasztási felelő­sét, utánajárni a szakmákat ismertető kiadványoknak, a pályaválasztáshoz segítséget adó központi és megyei tájé­koztatóknak, mert minden tanács használhat. Jó, ha a szülők, és elsősorban a szü­lők tájékozódnak, mert az a tapasztalat, hogy a családok többsége a választható szak­mák körében csak igen kis részről tud, holott a gyerek esetleg egy teljesen ismeret­len szakmára is rátermett. Hová lehet sikerrel pá­lyázni ? Megyénk oktatási intézményei közül a pályavá­lasztási intézet szakemberei elsőként a tiszaberceli mező- gazdasági és a nyíregyházi 110-es szakmunkásképző in­tézetet emelték ki — ide eséllyel pályázhatnak a ta­nácstalan nyolcadikosok. Ti- szabercelre lányokat várnak zöldségtermesztőnek, fiúkat kertésznek. A 110-es iskola szigetelő, hegesztő, esztergá­lyos, bádogos, műkőkészítő és csatornaműkezelő szak­mákban tud a szokásosan je­lentkezőknél többet fogadni. Jó tudni azt is, hogy bizo­nyos szakmákban — ilyen például a cipész a 107-esben, vagy a szövő Demecserben, Nagykállóban és Üjfehértón — a vonzáskörzetben lakókat részesítik előnyben a felvé­telinél. Ugyanez vonatkozik a hús-, a malom- és a sütő­ipari szakmákra. A napokban kaptuk a leg­frissebb híreket az 1985-ös változásokról, amelyek a ko­rábbi évekhez, vagy a már megjelent Pályaválasztási tá­jékoztató adataihoz képest eltérést mutatnak. Ezek sze­rint a nyíregyházi 107-esben mégiscsak indul a cipészek és textiltisztítók képzése, s itt még új szakmának számít a könyvkötő és a magasnyo­mó gépmester. A Vásárosnamény körzeté­ből férfiruha-készítőnek je­lentkező fiatalok ezután a be­regi városban folytatják ta­nulmányaikat. Ugyanitt fel­vesznek hegesztő és szerke­zetlakatos tanulókat, Kisvár- dára pedig épületasztalos és cipőfelsőrész-készítő tanulók jelentkezését várják. Szak­munkásokat is képeznek az újfehértói szakközépsikolá- ban; fonalgyártó és szövő szakmákban. Új tagozatot kapott a 110-es szakmunkásképző: ide ez­után szakmunkásképzés célú szakközépiskolai osztályokba is pályázhatnak a nyolcadiko­sok. Tiszavasvári környékéről is több szakmába várják az érdeklődőket a helyi szak­munkásképző iskolában. A tanácstalanoknak a szobafes­tő és mázoló, a géplakatos és az anyagmozgatógép-szerelő szakmákat ajánlják. JANUÄR 15-IG megyénk­ben szinte mindennap tör­ténik valahol valamilyen esemény a pályaválasztással kapcsolatban. Helyes volna, ha ezekre az iskolaigazgatók, az iskolai és üzemi pályavá­lasztási megbízottak, az osz­tályfőnökök az eddigieknél jobban ügyelnének és a je­lentkezés idejéig a korábbinál hatékonyabban tartanák a kapcsolatot a szülői házzal. Mert igaz, ha egyszer a szülő döntött, tanári rábeszélésre ritkán változtat véleményt. De az is igaz; egyetlen szülő sem csalódásra szánja a gyer­mekét. Baraksó Erzsébet Új termékek, berendezések, üzemek Többet kér a vevő A Nyíregyházi Konzerv­gyár szalagjai állnak a két ünnep között; a szezonban már ledolgozták az év végi munkanapokat. Nehéz, de végül is jó eredményekről ad­hatnak számot megyénk e nagyüzemében. Az idén 90 000 tonna termék gyártása várt az itt dolgozókra, az átlagos­tól jóval nehezebb körülmé­nyek között. Hiszen nem szá­mítva a kedvezőtlen időjárás és a szállítás gondjait, a fo­lyamatos munka mellett egy 240 millió forintos beruhá­zást is megvalósított a válla­lat. Új gépekkel, gépsorokkal, sőt üzentekkel gazdagodott a gyár. Birtokba vették az aszeptikus üzemet, ahol a legkorszerűbb hőkezeléssel — pillanatpasztőrözéssel — készülnek a különböző gyü­mölcs alapanyagok, pürék, dzsemek, lekvárok. Felavat­ták az ivóléüzemet, ahol jö­vőre már óránként 10 ezer üveg rostos gyümölcsital ke­rül majd le a szalagról. A konzervgyár és a Láng Gép­gyár szakemberei közösen fejlesztették ki a sűrítő be­rendezés energiatakarékos tí­pusát, mely szintén ez évtől dolgozik a vállalatnál, ösz- szel már az új sterilező be­rendezésen hőkezelték a zöld­borsót. Sőt, felavatták a nagydobozos befőttöket gyár­tó gépsort is. Az ezen készü­lő terméket a CATERING Külkereskedelmi Társaság szervezésében — melynek a konzervgyár a gesztora — tőkés exportra kerülnek, s éves szinten több mint egy­millió dollár bevételt hoznak a vállalatnak. Jelentős fejlesztések tör­téntek Vaján is. Itt átadták a diffúziós lényerő rendszert, amely a haszontalannak tar­tott törkölyből von ki alma­levet. Eddig 100 kilogramm gyümölcsből 75 kilogramm lé készült. Az új eljárással ugyanennyi almából már 82—85 kilogramm levet nyer­nek. Vaján profilbővítés is történt. A hagyományos for­rasztott konzervdobozok he­lyett automatikusan hegesz­tett dobozok gyártását kezd­ték meg: az egész hazai kon­zervipar ellátására. MEZÖGÉP-export Szabolcsból A Nyíregyházi Mezőgép Vállalat új termékkel, a trá- gyamarkoló géppel sikerrel mutatkozott be az NSZK- ban. A gépet licenc alapján gyártják belföldre. Részegy­ségeit viszont az NSZK-cég- nek szállítják. Az idén ebből a gyártmányból negyvenet készítettek, jövőre fut fel a termelése. Szintén új termék a Kamaz tehergépkocsira szerelhető 8,3 köbméter nagyságú tar­tályos felépítmény. Ezekből egynek-egynek az értéke megközelíti az egymillió fo­rintot. T egnap apu egyetlen csapással egyszerre két karácsonyi pon­tyot ütött agyon, s ezzel jhegnyitotta házunkban a vidám ünnepeket. Ez jel­adás volt a többi lakó szá­mára: egy-két perc múlva már sorfalat álltak a szom­szédasszonyok az előszo­bában, mindegyikük ke­zében jókora hal, amely arra ítéltetett, hogy kará­csáig estéjén az ünnepi asz­tal dísze legyen. Apu ugyan­is a lakóbizottság elnöke, és a pontyok elintézése ha­gyományosan az ő hatáskö­rébe tartozik. Igaz, anyu haragszik emiatt, de apu rá se hederít, annál is in­kább, mivelhogy e meg­tisztelő kötelesség mara­déktalan teljesítésének ered­ményeképpen nam marad ideje krumplit pucolni. Szóval, a szomszédasszo­nyok békésen vártak a so­rukra, amikor Monika asszonynak, a földszintről, hirtelen kiugrott a kezéből a hal, és ide-oda kezdett röpködni a lakásban, mi­vel a boltban ponty helyett tévedésből repülőhalát ad­Mila Lopasovska: A szeretet ünnepe tak el neki. Először az asz­tal felett körözött, azután néma csöndben letelepedett a csillárral. A lámpa vész­jóslóan himbálózott, ' de némi erőfeszítés árán — hála istennek — sikerült a halat elijeszteni róla. Mint­egy búcsúzóul tiszteletkört írt le Monika asszony feje fölött, aztán huss! kiröppent a nyitott ablakon. Ezalatt anyunak a sütő­ben odaégett a bejglije. El­hamarkodottan leakasztott nekem néhány fülest — mindig én vagyok a villám­hárító! —, majd kidobta a bejglit. Mónikával és a többiekkel együtt, ami az általános jókedvet lehű- tötte egy kissé. Mikor a következő — egyelőre még szénné nem égett — bejglihez verte fel a tojást, berobogott Proto- vá szomszédasszony, és kö­nyörögve kérte aput, segít­sen kinyitni a szobájukat, ahová belülről bezárkó­zott Igor, a kisfia, amint felfedezte az eldugott ka­rácsonyi ajándékokat — többek között a trombitát is, amin már két álló órá­ja játszik fáradhatatlanul. Apu mondta, hogy rögtön megy, de Protová nem hal­lotta, mert még otthon te­letömte a fülét vattával, tehát megsértődött, és ki­jelentette: szörnyű, hogy az embereket még az ünnepek sem teszik jobbá, humá- nusabbá — aztán bevág­ta az ajtót és elviharzott. Hála az iparnak, örökké tar­tó játékok nincsenek, így aztán a trombitaharsogás is abbamaradt végre. Hanem akkor rettenetes robaj hallattszott közvet­len közelről, olyan, akár az ágyúlövés. Szerencsére mégsem ágyú volt, csak apu ejtette el a süteményes­tálat, ahogy az ünnepien megterített asztalra akarta tenni. Anyu könnyes szem­mel rebeget neki hálát a segítségért, aztán az összes szentek nevével az ajkán fogott hozzá, hogy összese­perje apu szorgoskodásá­nak eredményét. A barátságos családi tűzhely körül hama­rosan . gyülekezni kezdtek az est többi részt­vevői — a rokonok és köze­li ismerősök. Fáradhatat­lanul magasztalták anyut és szakácsművészetét, sőt még attól is el voltak ra­gadtatva, milyen elegáns borogatást rakott a fejére. A meleg mamuszok, nyak- és zsebkendők ünnepélyes kiosztása után a vacsora fokozott tempóban folyta­tódott. A karácsonyi éj csöndjét kisvártatva több szólamban előadott művé­szi dalok törték meg. Éjfél is elmúlt, amikor anyu új nyaklevesek be- ígérésével aludni indított, ő maga pedig bevette a következő adag idegcsillapí­tót. Zahemszky László fordítása Rengeteg gondot okozott az idén az időjárás. Általá­ban háromhetes késéssel ér­keztek a zöldségfélék és gyü­mölcsök a gyárba — így el­tolódott a szállítás is. A kész­termékek zömének értékesí­tése sajnos egybeesett a szo­kásos őszi szállítási csúccsal. Szeptember óta vagonhiány van, ami különösen az ex­portszállításokat hátráltatja. A sikerek közt könyvelheti jük el, hogy idén két új ter­mékkel is kirukkolt a válla­lat: a tortabevonó zselével és a gyümölcspudingokkal, me­lyek egyelőre itthon kerülnek pultra. A zselé először csak alma ízesítéssel készült, de már gyártják meggyből és sárgabarackból is. A gyü­mölcspuding pedig decembe­ri meglepetésként kerül for­galomba néhány üzletben. Javában tart a jövő évi terv összeállítása a vállalat­nál. Ezt a munkát várhatóan januárban fejezik be. Ami biztató a jövőre nézve: nincs olyan terméke a Nyíregyházi Konzervgyárnak, amire ne lenne vevő. Sőt, jó néhány készítményből nagyobb az igény annál, amennyit szállí­tani tudnak. (Képünkön: hő­kezelés a nagycsarnokban.) H. Zs. Lézer vezeti a gépet Lézervezérlésű drénező- gép érkezett a napokban Hollandiából Nyíregyházá­ra. A világviszonylatban is a legkorszerűbb típusú eszköz a Szabolcs-Szatmár megyében még egyedülálló, idén nyáron alakúit me­liorációs gazdasági tár­sulás tulajdona. A társulás tagjai — a Felső-Tisza vi­déki Vízügyi Igazgatóság és a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat — együtte­sen 14 millió forint érté­kű, speciális, az utak, hi­dak bontására, áthelyezé­sére is képes eszközpark­kal segítik a táblásítást, bel­vízelvezetést, talajjavítást. Nemrégiben fejezték be például — mintegy ötezer hektáron — a tiszabecsi Üj Élet és a gacsályi Dózsa Termelőszövetkezetben a talaj kémiai tulajdonsá­gát, szerkezetét, vízgaz­dálkodását javító talajme- szezést. A komplex meliorációra váll alkozott társulás dol­gozói a betanulás után, amint az idő engedi meg­kezdik az új géppel a dréncsőfektetést a felső­szabolcsi térségben. A nyolcmillió forintos érté­kű, lánctalpakon járó „ma­sina” teljesítménye éven­te csaknem négyszáz ki-. lométernyi cső lefekteté­se, ami megközelítőleg ezer­hektárnyi terület vízren­dezését teszi lehetővé. A talajvizet összegyűjtő és elvezető műanyag perfo­rált csöveket egyébként nemcsak lerakja a gép, hanem a nehéz fizikai mun­kát kiváltva, ki is ássa helyüket. Ha szükséges, akár 2,5 méter mélyen is, és a felszín egyenetlenségeitől függetlenül szinte minden millimétert a kívánt esési szögben. A gépet vezérlő lézer ugyanis az emberi szemnél jóval tökélete­sebben képes mérni és meg­határozni a szükséges irányt (k. k.) JÖVÖRE TÖBBET KÉSZÍTENEK Különleges ízek — Yóllajról Akinek megadatott csak egyszer is megkóstolni a hí­res vállajai sváb' kolbászt, vagy szalonnát, aligha felej­ti el különleges ízét. Keresik is szerte a megyében, ám a helyi termelőszövetkezet egy­szerűen nem képes kielégí­teni az igényeket. Pedig éven­te 1200 sertést dolgoznak fel, 28—30 tonna kolbászt, sza­lonnát és több mint 20 ton­na sonkát készítenek. Ez azonban mind kevés. A mos­tani ünnepekre sem tudták állni a vásárlók rohamát, pe­dig a szokásosnál is jóval Jövőre a híres sváb szalon­nából is bőséges lesz a kíná­lat. több húskészítményt vittek az üzletekbe. A következő évben viszont gyökeresen megváltozik a helyzet, hiszen három ter­melőszövetkezet: a vállaji, a mérki és a nagyecsedi közös húsfeldolgozó üzemet épít. Az üzem a tervek szerint a következő év derekára ké­szül el, s évente öt-hatezer sertés feldolgozására lesz képes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom