Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-23 / 301. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. december 23. A megye idei eredményei és az 1985. évi feladatok A megyei pártbizottság 1984 feladatai meghatározá­sánál abból indult ki, hogy a gazdálkodás feltételrendsze­rében érdemi javulás nem várható, egyes területeken kedvezőtlen változásra is fel kell készülnünk. Ezek figye­lembevételével kiemelten határozta meg a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tásához, a fizetőképesség fenntartásához való megyei hozzájárulást, valamint a gazdasági lehetőségeinkhez igazodóan az életszínvonal védelmét. Feladatunk volt, hogy a termelés a belső szükséglet és a külpiac igényeinek meg­felelően alakuljon; a terme­lési és termékszerkezet kor­szerűsítésével biztosítsuk a minden piacon jól értékesít­hető áruk körét; az alacsony hatékonysággal működő vál­lalatok tárják fel a veszte­ségforrásokat; az üzem- és munkaszervezési tevékenység az irányító és vezetői mun­ka szerves részét képezze; javuljon a beruházások elő­készítése; erősödjék a szer­ződéses fegyelem; az egyéni jövedelmek növelésének alap­ját a végzett munka meny- nyisége és minősége határoz­za meg. Megállapította: megyénk gazdálkodó szervezeteiben idén is eredményes munka folyt. A vállalati tervek elő­irányzatai jól igazodtak a magasabb követelményekhez, a termelő kollektívák követ­kezetesen dolgoztak azok megvalósításáért. Megyénk iparának 38 mil­liárd forintos teljesítménye mellett kiemelendő, hogy a nehezebb körülmények kö­zött is a termelés^ növekedé­sének üteme kedvezően ala­kult, mind a szocialista, mind a tőkés export növekedett. A növekedés üteme mind a megyei gazdaságpolitikai elő­irányzatot, mind a vállalati tervekben foglaltakat meg­haladja, mértéke a múlt évi­hez képest eléri a 7,5 száza­lékot, átlag feletti az élel­miszeripar, míg a könnyű­ipar, a vas- és gépipar nö­vekedése elmaradt az átlag­tól. A vártnál alacsonyabb mértékben, de növekedett az összes foglalkoztatottak szá­ma. A termékszerkezetben be­következett változás kedve­zően hatott az ipar fejlődé­sére. Az új termékek széles körének bevezetésével egy­idejűleg változott a koráb­ban gyártott termékek meny- nyiségi összetétele is. Az ex­port bővülése a termelésnö- vekedég ütemének több mint háromszorosa. A rubelelszá­molású export növekedése 28,9, a nem rubel elszámo­lású 17,5 százalékos. Legna­gyobb ütemben az élelmi­szeripar növelte kivitelét. A nem rubel elszámolású ex­portban a könnyűipar több mint másfélszeresére növelte árbevételét, de meghatározó a nehézipar 19 százalékos növekedése is. Az éves bér- színvonal várhatóan 4 szá­zalékkal, egy dolgozóra ju- tóan több mint 2 ezer forint­tal nőtt./A bérek növekedése ágazatonként, szektoronként jelentős szóródást mutat: 3,2 és 6,8 százalék között való­sult meg. Az állóeszközök bruttó ér­téke 6,4 százalékkal növeke­dett, s ez valamivel elmarad a termelési érték növekedé­sétől. Ez a tendencia ér­vényes az élelmiszeripar ki­vételével valamennyi ága­zatra. Jelentősebb fejleszté­sek 1984-ben: az Alkaloida infrastrukturális beruházása, a nyírbátori cipőgyárban üzemcsarnok építése, a pa­pírgyárnál rekontsrukciós munkák beindítása, az állat­forgalmi és húsipari válla­latnál az új húsfeldolgozó üzem építésének megkezdé­se. Az ipar 1984. évi fejlődése irányát és mértékét tekintve megfelel az elvárásoknak. A pártbizottság ugyanakkor ki­emelte, hogy a következő években a vállalatoknál a termékszerkezet átalakítását, az innováció felgyorsítását, a piaci alkalmazkodást job­ban segítő vállalati döntések­re van szükség. A beruházási piacra az élénk pénzforgalom és hitel- kereset, intenzív vásárlóerő- elvonás, a tavalyitól mérsé­keltebb beruházási célú pénz­elköltés a jellemző. A taná­csi fejlesztési alap bevételi és kiadási előirányzatai telje­sülnek. Ebben az évben vár­hatóan 4405 lakás épül. Ezen túl 200 szociális otthoni, 700 óvodai hely javítja az ellá­tást. A megye szocialista építő­iparában a kivitelező szer­vek saját építésszerelési ter­melése 6 százalékkal elmarad a tervezettől, a gazdálkodás eredményessége körülbelül 20 százalékkal lesz alacso­nyabb. A foglalkoztatott lét­szám 4 százalékos csökkené­sével lehet számolni. Az in­tézkedések ellenére sem ja­vult a termelékenység. A vízügyi ágazat éves elő­irányzatai teljesülnek. Az ivóvíztermelő kapacitás 17 ezer köbméterrel bővül, a szennyvízcsatorna-hálózat 11 kilométerrel lesz nagyobb. A megyében 124-re emelkedik azon települések száma, me­lyek vezetékes vízellátásban részesülnek. A MÁV záhonyi üzemigaz­gatósága a személy- és te­herszállítási igényeket kielé­gítette. A vasúti személyszál­lításban bekövetkezett nagy­mérvű csökkenés megállt. A közúti áruszállítás szinten maradt, míg a személyszál­lításnál 2—3 százalékos tel­jesítménynövekedés várható. A közutaknál több mint 400 millió forintot fordítottak ál­lagmegóvó, szintentartó mun­kákra. A tanácsi utak fenn­tartására, felújítására 52 mil­lió forintot ruháztak be. Nyíregyházán 10 ezerre nőtt a telefonközpont kapa­citása. A helyközi központ bővítésével 600-ról 1000-re emelkedett a távhívóállomá- sci)k száma. Megyénk mezőgazdasága négy év alatt teljesítette a VI. ötéves tervidőszakra el­határozott termelésnöveke­dést. Különösen kiemelkedő, hogy kalászos gabonáinknál 20.6 százalékkal magasabb a termésátlag és jó közepes eredményt értünk el az őszi betakarítású növényeknél is. A múlt évinél és a tervezett­nél is kedvezőbben alakul­tak a terméseredmények, az ár- és értékesítési lehetősé­gek. A mezőgazdasági nagy­üzemek várható nyeresége így 20—21 százalékkal meg­haladja az 1983. évit, a vesz­teség és alaphiány pedig ke­vesebb, mint a múlt évben volt. A mezőgazdasági terü­let 3600 hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A szántónál 1200, a gyümölcsös­nél 2300 hektáros csökkenés, míg az erdőterület 2000 hek­tárral bővült. A megye téli alma termé­se nem érte el a múlt évit. Az áremelés javította az ágazat idei eredményességét, ennek ellenére több üzemben idén is veszteséges az alma­termesztés. Az állattenyésztés jelentő­sen fejlődött. A vágóállat­felvásárlás kedvezően ala­kult. Az állatállomány ta­karmányszükségletének biz­tosításához üzemeink abrak-, szállás és tömegtakarmá­nyokból megfelelő mennyisé­gű és minőségű készletekkel rendelkeznek. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége 5,8 százalékkal magasabb árbevételt eredmé­nyez az előző évinél. Fej­lesztésre éves szinten 1,5— 1.6 milliárd forintot fordí­tottak az üzemek. Az építé­si jellegű beruházások közel fele alaptevékenységen kívüli tevékenységi körhöz kapcso­lódik. A jelentős termelési felfu­tás és a szervezeti változások ellenére ez évben sem ala­kult megfelelően a gazdasá­gi hatékonyság, a jövedelme­zőség. A differenciáltság to­vább fokozódott, 86-ra emel­kedett az alacsony jövedel­mezőségi tsz-ek száma. A megye lakosságának pénzbevétele 1984-ben a ter­vezettet meghaladóan, de az országostól mérsékeltebben — 9—10 százalékkal — nőtt. A nettó bérkiáramlás az előző évi szintet meghaladva 6—7 százalékkal emelkedett. Ala­kosság életszínvonala az elő­ző évi szinten maradt, egyes rétegeknél emelkedett, a nyugdíjasoknál és a nagycsa­ládosoknál azonban csök­kent. Az árak növekedése a megyében meghaladta a bé­rek növekedését. Az állami lakásépítkezés kritikus pont­ra esett vissza. A megye kiskereskedelmi áruforgalma folyó áron a ter­vezettnek megfelelő, mintegy 20 milliárd forint. A szövet­kezeti szektor részaránya to­vább csökkent, a magánke­A Központi Bizottság 1984. évi decemberi határozatából kitűnik, hogy a gazdálkodás külső és belső feltételeiben 1985-ben sem várható lénye­ges javulás. Ezért a jövő év­re szóló gazdaságpolitikai fel­adatok meghatározásánál leg­fontosabb cél a népgazdasági egyensúly javításához, a fi­zetőképesség megtartásához való fokozottabb hozzájáru­lás. A pártszervek és -szer­vezetek alapvető feladata a gazdaságpolitika helyi érvé­nyesítése, a végrehajtás gya­korlati segítése és ellenőrzé­se. A gazdasági egységek ter­melésnövekedése a belső szükségletek és a külpiaci igények kielégítésére irá­nyuljon. Éves terveik össze­állításánál tárják fel a gaz­dálkodást befolyásoló ténye­zőket, jelöljék meg azokat a területeket, amelyek ellen­súlyozzák a kedvezőtlen ten­denciákat. 1985 a VI. ötéves terv befejezésének, a VII. öt­éves terv előkészítésének idő­szaka. Ezért fontos, hogy a gazdasági egységek töreked­jenek a középtávú terveik­ben megfogalmazott főbb ter­melési és szociálpolitikai cé­lok megvalósítására. A dol­gozó kollektívák véleményé­nek, javaslatainak, észrevéte­leinek figyelembevételével kell megfogalmazni a VII. ötéves terv intenzív gazda­ságpolitikai feladatait. A gazdaság valamennyi te­rületén az irányítás fejlesz­tésével igazodni kell a köz- gazdasági szabályozók és a piaci igények változásaihoz. A termelés és az értékesítés összhangjának megteremté­sével törekedni szükséges a gazdálkodás stabilitására, s a vállalati munka hatékonysá­gára, eredményességére, jö­vedelemtermelő képességé­nek javítására. A termék- és termelési szerkezet, a gyárt­mány- és technológia kor­szerűsítésével szélesíteni szükség’S a minden piacon jól és gazdaságosabban érté­kesíthető áruk körét. Az alacsony hatékonyságú vállalatok, szövetkezetek tár­ják fel a jobb munkát fékező okokat, a veszteségforrásokat és dolgozzanak ki konkrét — hatékonyságot és jövedelme­zőséget teremtő — intézkedé­seket. A vezetés minden szintjén a termelés minőségi jegyeinek szolgálatába kell állítani a kezdeményezést, a szocialista munkaversenyt. A munkafeltételek javításával, a dolgozókkal való fokozot­tabb gondoskodással, a válla­lati, üzemi demokratizmus fejlesztésével, a jobb üzemi közérzet megteremtésével is segíteni kell a munkafegye­lem javítását, a munkaidő kihasználását, a műszakszám növelését, az ésszerűbb mun­kaerő-gazdálkodást. Korsze­rűsíteni szükséges a gazdál­kodó egységek érdekeltségi rendszerét, növelni a telje­sítménybérben dolgozók ará­nyát. Fokozottabban érvényt szerezni annak, hogy a jöve­delemnövekedést a végzett munka mennyisége, minősé­ge és hatékonysága alapozza meg. A műszaki, technikai fej­lesztést az anyag- és energia­takarékossági követelmé­nyeknek kell alárendelni. A reskedők száma bővült. A ke­reslet kielégítéséhez szüksé­ges árualapok biztosítása 1984-ben nem volt zökkenő- mentes. A 40 órás munkahétnek az iparra, építőiparra és az ál­lamigazgatásra történő ki- terjesztése rendben megtör­tént, s közel 42 ezer 600 fő­nek eredményezett heti 2 órás munkaidő-csökkenést. összességében megállapí­tották: a célok eredményes végrehajtása következtében megyénk tovább fejlődött. A pártbizottság köszönetét mond mindazoknak, akik jó mun­kájukkal hozzájárultak elha­tározott céljaink teljesítésé­hez. vállalati és üzemi munka- szervezés váljon az irányítói és vezetői munka szerves részévé, a dolgozók minden­napos ügyévé. A gazdaság­ban tapasztalható gyors vál­tozások fokozottan igénylik a vállalatok közötti együtt­működést, s azt, hogy e te­rületen is száműzzék a for­mális elemeket. Az ipari termelésben a ter­melés növekedését lehetősé­geink, sajátosságaink kihasz­nálásával az országos ütem­től magasabban célszerű ter­vezni. Az exportnövekedés üteme haladja meg a terme­lés növekedésének dinamiká­ját. Az iparban jobban kell törekedni a szükséges struk­túraváltásra, a minőségi mu­tatók javítására. A vállala­tok tevékenységében a piaci munka kapjon nagyobb han­got. összességében az 1984. évi foglalkoztatottsági szint­tel célszerű számolni. A gép­ipari vállalatok termelésüket és exportértékesítésüket az átlagtól jobban növeljék, bő­vítsék az importkiváltó ter­mékek körét. A vegyipari üzemek használják ki job­ban piaci lehetőségeiket, de­vizabevételeik növekedésével segítsék a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítását. A könnyűipari üzemek bő­vítsék termékstruktúrájukat, növeljék az áruválasztékot, gyarapítsák az olcsó termé­kek körét. Az élelmiszeripa­ri vállalatok gazdasági növe­kedési üteme gyorsabb le­gyen a megyei átlagtól. Előbbre kell lépni a mező- gazdasági termékfeldolgozás­ban, az élelmiszeripari kapa­citás fejlesztésében. 1985-ben a beruházási-fej­lesztési lehetőségek szeré­nyek, a rendelkezésre álló le­hetőségeket célirányosabban szükséges felhasználni. Az 1985. évi építés-szerelési te­vékenységet folyóáron szá­mítva a bázisszinten érdemes figyelembe venni. A kivitele­ző építőiparra vár a terv­ciklus utolsó éve építési szükségleteinek jó minőségű teljesítése, a VII. ötéves terv megalapozása. Az áruszállításban a kor­szerű szállítási módszerek fokozottabb alkalmazásával kell biztosítani az igények gazdaságos, energiatakarékos kielégítését. A mezőgazdaság fő felada­ta az eddigi eredmények sta­bilizálása és továbbfejlesz­tése. A szabályzók adta irány alapján folytatni kell a ter­mék- és termelési szerkezet korszerűsítését. Az ágazat jö­vedelmezősége a hozamok gazdaságossága alapján nö­vekedjen. A növénytermesz­tés feladata az átlagot meg­haladó mértékű termelésnö­vekedés. Az állattenyésztés­ben az állomány megőrzése, az elért állatlétszám szinten tartása, az erdőgazdaságban és az elsődleges faiparban a nagyobb ütemű fejlődés le­gyen a cél. A termelésnövelés mindenütt azokból a termé­kekből és olyan mértékben következzen be, amilyen mértékben azt a piac igényli. Céltudatosabban szükséges folytatni a művelési ágak szerkezetváltását, a termő­föld védelmét. A téli alma, a dohány, a burgonya esetében a piaci igény, a jó minőségű, export­képes áruk részarányának növelése legyen a döntő. Folytatni szükséges a gyü­mölcsrekonstrukciót, kiemel­ten a korszerű fajtaösszetéte­lű és telepítészerkezetű ültet­vényekre. A zöldség-gyü­mölcs ágazatban a termesz­tés, feldolgozás és értékesítés kölcsönös érdekeltségen ala­puló szervezetének kialakítá­sára szükséges törekedni. Tovább szükséges fejleszte­ni az alaptevékenységen kí­vüli tevékenységet különösen az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdasági nagyüzemek­ben. Tovább kell javítani a nagyüzemek és a kisgazda­ságok gazdasági kapcsolatait. Törekedniük kell arra, hogy a nagy termelési értéket pro­dukáló kultúrák a nagyüzem által integrált keretek között .maradjanak. Erősíteni kell a nagyüze­mekben folyó közgazdasági elemző munkát. Fontos fel­adat a káder- és személyzeti munka további javítása, a szakemberek létszámának nö­velése, a meglévő szakembe­rek hatékonyabb foglalkozta­tása. A lakosság áruellátásában a színvonal megtartására, az igények kiegyensúlyozott ki­elégítéséhez szükséges felté­telek megteremtésére, a hiá­nyok mérséklésére, felszámo­lására, a helyi árualapok fel­tárására kell erőteljesen tö­rekedni. A hatósági és a bel­ső ellenőrzés hatékonyabb funkcionálásával következe­tesebben szükséges fellépni az erkölcsileg, etikailag kifo­gásolható magatartással szemben. Pártszerveinknek és -szer­vezeteinknek növekvő felada­taik vannak gazdaságpoliti­kánk megértetésében, elfo­gadtatásában, a végrehajtás politikai ellenőrzésében. Se­gítsék elérni, hogy a dolgo­zókban tudatosuljanak: lehe­tőségeik és kötelezettségeik is nagyobbak termelő egységeik gazdasági és társadalmi éle­tének alakításában. Reálisan kell megítélniük, a megnöve­kedett igényekhez szükséges alkalmassá tenniük a válla­lati tevékenységet. A Központi Bizottság 1984 áprilisi állásfoglalása szerint kell felkészülnünk a gazda­ságirányítás átfogó tovább­fejlesztésére. Kiemelt fontos­ságú, hogy mindenütt a lehe­tőségeket kihasználva a gaz­dálkodás jövedelmezőségé­nek fokozását állítsák közép­pontba. Alapvető, hogy vala­mennyi gazdálkodó helyen jól megismerjék a közgazda- sági szabályzók változásait,- Olyan keresetszabályozási formát kell választani, amely a vállalatnál legjobban segí­ti ■— a népgazdasági célok mellett — a dolgozó kollek­tívák személyes érdekeltsé­gét. Az új vállalatvezetési for­mák keretében erősödik a vállalati kollektíva vélemé­nye és képviselőinek állás- foglalása. A vállalati taná­csoknak, a választott vezető­ségeknek döntési joga lesz a gazdálkodás fő kérdéseiben, VÉGSŐ BÜCSÜ USZTYINOV MARSALLTÓL A Dmitrij Usztyinov te­metésének megszervezésére Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára elnökle­tével létrehozott kormánybi­zottság intézkedik a végső búcsú megszervezéséről. Dmitrij Usztyinov holttestét Moszkvában, a Szakszerveze­tek Házának oszlopcsarnoká­ban ravatalozták fel. Itt ve­hetnek tőle végső búcsút szombaton és vasárnap 11 és 18 óra között a szovjet párt és állam vezetői, rokonai, ba­rátai, ismerősei, tisztelői, a szovjet dolgozók. Dmitrij Usztyinovot hét­főn, a kora délutáni órákban, a vezető megválasztásában. Ez egyúttal növeli a dolgo­zók tulajdonosi tudatát, fele­lősségét a vállalatuk jövője iránt. A gazdálkodó egységekben dolgozó kommunistáktól azt kérjük, cselekvőén támogas­sák a megyei pártbizottság határozatában megfogalma­zott gazdaságpolitikai célo­kat, azok vállalati végrehaj­tásában mutassanak példát. A KISZ-szervezetek az if­júság körében még jobb ne­velő munkával, az egyéni és kollektív versenyformák szervezésével segítsék a me­gyei gazdaságpolitikai fel­adatok eredményességét. For­dítsanak nagyobb gondot az új követelményekhez igazodó agitációs munka fejlesztésére. A megyei pártbizottság fel­kéri a tanácsokat és szak- igazgatási szerveiket, hogy támogassák és bátorítsák azo­kat a kezdeményezéseket, amelyek előmozdíthatják a helyi gazdálkodó egységek eredményesebb munkáját. Változatlanul kísérje kiemelt figyelem a lakásépítést, az egészségügyi, kommunális, szociális fejlesztéseket. A jö­vő évben — a lehetőségek­hez mérten — képezzenek át­menetet a VII. ötéves terv indításához. Legyenek még eredményesebbek a lakossági kezdeményezések, a társadal­mi munkaakciók, amit az ed­digiektől is jobban kell szer­vezni. A fiatalok lakáshoz juttatása váljék közüggyé. A szakszervezetek segítsék gazdaságpolitikai célok meg­valósítását, különösen a vál­lalatvezetés és -irányítás új formáinak bevezetését. Ka­rolják fel a dolgozók kezde­ményezéseit, erősítsék a gaz­dasági feladatok és a szocia­lista munkaverseny közötti egységet. Működjenek közre a dolgozók szakmai képzésé­ben és továbbképzésében és — ahol szükséges — a mun­kaerő-átcsoportosításban. A megyei pártbizottság fel­kéri a Hazafias Népfrontot, hogy a különböző társadalmi rétegek széles körű mozgósí­tásával, a lakosság segítő­készségének fokozásával és aktivizálásával vegyen részt feladataink megvalósításá­ban. A tudományos egyesü­letek megyei szervezetei vál­laljanak részt a VII. ötéves terv megyei elképzeléseinek kialakításában, segítsék az üzemi tervek, illetve a VII. ötéves tervkoncepciók kidol­gozását. ★ Az agitációs és propagan­damunka járuljon hozzá, hogy az 1985. évi célokat me­gyénk dolgozó társadalma el­fogadja és magáénak vallja. A gazdasági tevékenység párt- ellenőrzése elsősorban a gaz­daságpolitikai célok, dönté­sek végrehajtásának és poli­tikai hatásainak ellenőrzésé­re irányuljon. Érjük el, hogy a pártunk XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére megyénkben kibontakozott szocialista munkaverseny je­lentősen járuljon hozzá cél­jaink megvalósításához. katonai tiszteletadással he­lyezik végső nyugalomra a moszkvai Vörös téren, a Kreml falánál. EMLÉKÜNNEPSÉG SOPRONKŐHIDÁN Az antifasiszta mozgalom 40 évvel ezelőtt, 1944. decem­ber 24-én mártírhalált halt harcosaira emlékeztek szom­baton Sopronkőhidán. A már­tírok emléktáblájánál Vadász Anna, a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei Bizott­ságának titkára méltatta Bajcsy-Zsilinszky Endre, Pes­ti Barnabás és tizenegy tár­suk hősies helytállását. A megemlékezést követően megkoszorúzták az emlék­táblát. Az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatok TELEX • TELEX

Next

/
Oldalképek
Tartalom