Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. december 20. IlTp miATÁnifiiÉíAltAilQllrQ 99 *lQ53"fe ŐUf-l If 18 ff 111 B*99sáfm JtfijF ÜT*#«»* B* W i 888818"fis g» wf^K■ «fl S m %-jl H yj fla B a Xfl jftjj -fog« *A\4fcc 1'''kß mß *kP '8 vB fi ■ ™WeF «1^*®* V ^^«8nP8v8l (Folytatás az 1. oldalról) amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. A vállalati gazdálkodásnak igen sokat és sokszor bírált eleme a keresetszabályozás. A jövő évtől ezért az érezhető piaci ellenőrzés és korlátok között dolgozó vállalatok új keresetszabályozást alkalmazhatnak. Az új, úgynevezett keresetszint-sza- bályozás közvetlenül hangolja össze a vállalatok hatékonyságát és a dolgozók kereseti lehetőségeit. Egyes vállalatoknál gondot okozhat akár a mai keresetek kifizetése. is, ha azt kereseti adó terheli. Ezért a vállalatoknak módjuk van — az új forma helyett — a régihez hasonló rendszerben folytatni gazdálkodásukat. Hetényi István hangsúlyozta: — A tervezett adóbevételek nagyságából kitűnik, hogy az objektív feltételek nem engednek általános adó- mérséklést. Célunk, hogy az adott keretek közt a vállalatok döntési lehetőségét, mozgásterét mindenképpen növeljük, egyben bővíteni kívánjuk lehetőségeiket a rendelkezésükre álló jövedelem elköltésében. A továbbiakban Hetényi István a költségvetés és az életszínvonal-politika legfőbb kérdéseiről szólt. Mint mondotta, az a keresetszabályozás és a szakszervezetek javaslatait is figyelembe vevő évközi bérpolitikai intézkedések a számítások szerint a keresetek 7—7,5 százalékos növelését eredményezik majd. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet és ezt indokolt előirányozni. Így) tehát a reálbér színvonalát jövőre megőrizzük. — Az árszínvonal emelkedéséből körülbelül 3 százalékot okoznak az elkerülhetetlennek ítélt központi hatósági árintézkedések. A nem aktív keresők és eltartottak szélesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói ár- intézkedések hatásának részbeni ellensúlyozásával is, ahogyan ez már több éve gyakorlattá vált. A nyugdíjrendszerbe beépített rendszeres évi nyugdíjnövekedésen túl a 3000 forintnál kisebb nyugdíjakat, továbbá a szociális segélyeket és a gyermekgondozási segélyben részesülők jövedelempótlékát havi 80 forinttal emeljük. A családi pótlék havi 40 forinttal egészül ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési normáit is, de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjaiban nem hárítjuk át az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvalósítására irányuló törekvésekről a pénzügyminiszter elmondta: A szakszervezetek kezdeményezésére már január 1- től a három- és több gyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos ellátásban részesülnek, amely már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a nevelőszülőknél élő gyermekek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban való gondozásának Jobb lehetőségét teremti meg a gyermekgondozási segély rendszerének fokozatos átalakítása. Ennek első ütemeként — előreláthatólag márciustól — bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási díjat, amely) egyelőre a gyermek egyéves koráig a keresettel arányos, a táppénz összegével egyenlő ellátást fog nyújtani. Jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre — az eddigieken kívül — a jövőben az egyetemi hallgatók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emeljük a szakmunkástanulók ösztöndíját. Január 1-től több vonatkozásban módosul a táppénz- rendszer. A hosszú, 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórházi kezelés Időtartama alatt a táppénz százalékos mértéke növekedni fog és a pályakezdő fiatalok is a magasabb, 75 százalékos táppénzt fogják kapni. A költségvetési szervek és intézmények kiadásai jövőre mintegy 10 százalékkal emelkednek. Az oktatásikulturális kiadások közel 7 milliárd forinttal emelkednek. Az általános iskolai tantermek száma 700-zal gyarapszik és valamelyest mérsékelhető lesz a váltott nap- szakú oktatás. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az egészségügyi, szociális ágazatban az intézményi kiadások csaknem 14 százalékkal nőnek. A népesedéspolitikai intézkedések mellett, azokat kiegészítve az ifjúság gondjain a lakásépítési feltételek javításával lehet legtöbbet enyhíteni, és e téren is ho- *zunk új intézkedéseket — mondotta a pénzügyminiszter. A lakáshoz jutás gondjai közismertek, a segítő szándék sem hiányzik. 1985-ben a leginkább rászorultakat tudjuk új intézkedésekkel segíteni. Fokozatosan figyelembe vesszük a lakásépítő vagy -vásárló családok jövedelmi, szociális helyzetét, rászorultságát. A több gyermekes családok gondjait enyhíti, hogy az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyermek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik. A korábbinál nagyobb összegű kedvezményes hitel vehető igénybe tetőtér-beépítésre, Harmat László Harmat László (Szabolcs- Szatmár m. 4. vk.), a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat újfehértói állomásának igazgatója az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról: az országgyűlés állandó bizottságai részleteiben, a terv- és költségvetési bizottság pedig összességében vitatta meg a Magyar Népköz- társaság 1985-re javasolt költségvetését. A felszólalások helyzetünk reális ismeretéről tanúskodtak, a képviselők a költségvetést kivétel nélkül elfogadásra ajánlották. A terv és költségvetési bizottság — összegezve a bizottságok megállapításait is — az 1985. évi költségvetést emeletráépítésre, toldaléképítésre, és több különköl- csönt kaphatnak a fiatalok az ifjúsági takarékbetéteik után. A munkáltatói támogatás jogcímeit, lehetőségeit is bővítjük a jövőben. Ezek kölcsöntörlesztés megfizetésére is felhasználhatók lesznek. Ilyen célra rendelkezésre álló összegeket lényegesen emeljük. Folytatjuk emellett az állami bérlakások felújítását, az ehhez adott támogatás 16 százalékkal fog növekedni. Erőforrásaink természetesen végesek. A közoktatás, az egészségügy és a lakásépítés előtérbe helyezése szükségszerűen azzal jár, hogy más, egyébként jogos igények kielégítésére nem jut elégséges erő, s ez még inkább a takarékos gazdálkodásra ösztönöz. Az állami költségvetés jövőre is biztosítja az ország védelmi képességének megőrzéséhez, nemzetközi kötelezettségeinkkel és gazdásági lehetőségeinkkel összhangban álló fejlesztéséhez szükséges eszközöket. — Az 1985. esztendő kiemelkedő politikai események éve lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa és a felszabadulás 40. évfordulója számvetésre és új feladatok kitűzésére kötelez bennünket. Tudjuk, hogy terveink és tetteink egyaránt jövőt és sorsot formálnak. Elsősorban rajtunk múlik, hogy olyan lesz-e a jövő, úgy alakul-e a sorsunk, amint ezt szeretnénk. Elképzeléseink megvalósításához valameny- nyi honfitársunk alkotó közreműködésére, céltudatos cselekvésére van szükség — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter, s kérte az országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el az előterjesztett törvényjavaslatot. beszámolója változatlan formában elfogadásra ajánlja — mondotta Harmat László, majd így folytatta: — Az 1985. évi terv feszültségeink minden gócpontján minőségi változásokkal számol, amelyeket ugyan a szabályozó rendszer módosulásai kiválthatnak, de aligha remélhető, hogy az egész év során ezek éreztetik kedvező hatásukat. Külpiacainkon nem számíthatunk kedvező fordulatra, terveink is tartalmaznak feszültségeket, ezért népgazdaságunk minden területén aktív gazdaságszervező tevékenység, következetesen jó munka szükséges ahhoz, hogy a jövő év költségvetésünk előirányzatait teljesíthessük. Á törvényjavaslat vitája Ezután vita következett. A képviselők közül felszólalt Miskó István, a Tiszakécskei városi jogú Nagyközségi Tanács elnöke, Petri Gábor egyetemi tanár, Verdes Mi- hályné, a Debreceni Ruhagyár nyíradonyi üzemének raktárosa, Léderné dr. Faragó Margit, a Szolnok megyei Tanács V. B. Hetényi Géza kórházának szemész szakorvosa, Antal Imre, a Mezőgép érdi vállalatának igazgatója és Kelemenné Balogh Katalin, a Nagykállói 2. számú Általános Iskola pedagógusa. Ezt követően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos felszólalása — A törvényjavaslatból és az eddigi vitából egyaránt az tűnik ki, hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk — miközben élénkülő fejlődést ígér —, nagyobb követelményeket támaszt és több kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző években — hangsúlyozta elöljáróban. Az 1985-ös népgazdasági terv legfontosabb céljai, törekvései közül az első az, hogy a külgazdasági egyensúlyt javítanunk kell. Most az adósságállomány további csökkentését állítottuk előtérbe, mégpedig azért, hogy jövőbeli adósságszolgálati terheinket — a törlesztést és a kamatot — mérsékeljük, és ily módon is bővítsük forrásainkat a gazdaság élén- kebb ütemű fejlesztésére. Jövőre megállíthatjuk a reálbérek csökkenését. Ez kedvezően hat majd a társadalmi közérzetre. Megállhat ugyanakkor a beruházások több éve tartó csökkenése is, sőt a gazdaság legfontosabb területein valamelyest növekedhet a korszerű technika behozatala — ha nem is minden igényt kielégítő mértékben. Az MSZMP Központi Bizottságának az irányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó állásfoglalása egyértelműen kifejezi azt, hogy ki kell tágítani a vállalati önállóság körét, egyidejűleg nagyobb követelményeket állítani a gazdálkodás elé, s mindennek hatásosabb állami irányítással kell párosulnia — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese. A jövő évi ár-, bér- és szociálpolitikai előirányzatokról szólva Faluvégi Lajos rámutatott: Ha azt akarjuk, hogy a teljesítmények növekedjenek — márpedig ez mindenkinek érdeke —, hatásosabbá kell tennünk az anyagi ösztönzést. Ám 1985-ben az ösztönző keresetszabályozás csak akkor működtethető hatásosan, ha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a korábban megszokottnál gyorsabban emelkedtek a fogyasztói árak. Ennek vannak fájdalmas szociális hatásai, s ezeket enyhítenünk kell. A kormánynak az a törekvése, hogy a következő években az áremelkedést fokozatosan mérsékelje. A vásárlóerő és az árualap egyensúlya — amelynek fenntartása változatlanul össztársadalmi érdek —, továbbá az árrendszer korszerűsítése és a támogatások leépítése a Jövő esztendőre is szükségessé tesz alapvető cikkeket érintő áremelést. De ezt igyekszünk a korábbi évekénél szűkebbre fogni és a leginkább rászorulók körében ellentételezni. Gazdaságunk helyzete továbbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év kedvező vonásai tovább erősödnek. Erre építve most egy olyan tervet és költségvetést tárgyal az országgyűlés, amely a megelőző esztendőknél nagyobb feladatokat ad, többet vállal magára gazdaságunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gondjaink enyhítésében — hangsúlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérve a törvényjavaslat elfogadását. A törvényjavaslat vitáját végül Hetényi István összegezte. Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségétől együttes javaslat érkezett az országgyűlés elnökének felmentésére és új elnök megválasztására. Határozathozatal következett: az országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett — Az ülésszakon szó esett a Szabolcs megyei gondokról is. A helyi kérdések egy kicsit szélesebben értelmezve a területfejlesztési politika egészének ügyeit is. Az ország- gyűlés következő ülésszakán várhatóan a terület- és településfejlesztési koncepcióval foglalkoznak majd, s ennek során mód nyílik arra, hogy egyes területek és települések fejlesztési politikáját részletesebben megtárgyalják. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. — az országgyűlés elnöki tisztségéből felmentette, majd Sarlós Istvánt — a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével — az ország- gyűlés elnökévé megválasztotta. Ezzel a parlament téli ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János töltötte be — véget ért. Az országgyűlés áj elnöke: Sarlós István A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Fejlesztések, tervek, gondok Kelemenné Balogh Katalin szabolcs-szatmári képviselő felszólalása A költségvetés vitájában szót kért Kelemenné Balogh Katalin, Szabolcs-Szatmár megye 8. sz. választókerületének képviselője is, s három ágazat eredményeiről, gondjairól beszélt. A munkaerőgazdálkodással kapcsolatban elmondta: ismert, hogy a népszaporulat még mindig Szabolcs-Szatmárban a legmagasabb, ez viszont több tekintetben hátrányos helyzetbe hozza a megyét. Ilyen az egy kórházi ágyra fizethető költség, az egy tanteremre jutó tanulólétszám, a fiatal házasok lakáshoz jutása. — Megyénkben az aktív keresőknek jóval több ember eltartásáról kell gondoskodniuk, mint országosan. Emellett az egy keresőre jutó jövedelem is mintegy 15 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink között éppen ezért valamennyi középtávú tervben kiemelt feladatként szerepel a munkaképes korúak minél nagyobb hányadának bevonása a munkába, hogy ezzel rendszeres keresetet, megélhetést biztosítsunk. — A gyprs ütemű munkahelyteremtés következtében lényegesen mérséklődött az elvándorlás. A 80-as évek elejétől bevezetett gazdaság- politikai intézkedések azonban a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeit is mérsékelték. Ez megyénkben a munkaerőforrás-többlet mellett negatív hatást is kiváltott. Kezdetben stagnált, majd csökkent az aktív keresők száma. Ez különösen a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit érintette kedvezőtlenül; az elvándorlás ismételten felerősödött, s a foglalkoztatási feszültségek a megye egyes területein egyre nagyobbak. * A képviselő köszönetét mondott a 63 millió forint központi támogatásért, amelyet 1982-ben a foglalkoztatási gondok mérséklésére kapott a megye, de kérte az ilyen gondjaink további enyhítését is. A demográfiai hullámmal kapcsolatos teendők is feszítők — folytatta a képviselő. — Megyénkben az az egyedi helyzet állt elő, hogy egyszerre lesz szükség sok általános iskolai és középiskolai tanteremre, mivel az általános iskolai tanulók száma még tovább növekszik, fgy a későbbiek során sem tudjuk középiskolai célra felhasználni a megüresedő általános iskolai termeket, mint a többi megyében. 1990-re 4000— 4500 fős emelkedéssel kell számolnunk a középiskolákban. — Mivel az előttünk lévő terv és a továbbiak is egyre intenzívebb munkát feltételeznek, ehhez alapvetően szükséges, hogy azt egyre műveltebb emberek végezzék el. Ez színvonalas oktatás nélkül nem lehetséges. A megye saját erejének megfelelően igyekszik megteremteni a lehetőségeket, például volt járásbíróságot, járási hivatalt alakít át kollégiummá. — Szűkebb hazám Nagy- kalló is tanteremgondokkal küzd. Tantermeink 76 százaléka 100 évesnél idősebb épületekben, szétszórtan található. A járás megszűnése után iskolai célokra átalakított középületekkel sem tudtuk a csak délelőtti tanítást megvalósítani. Az épületek rohamos állagromlása nagyon . nehéz helyzeteket teremt. Esetenként szakaszosan szüneteltetni kell a tanítást egyes épületrészekben. A Szabolcs-Szatmár megyei képviselő a továbbiakban az egészségügyben elért eredményekről szólt. Kiemelte: megtörtént a megyei kórház rekonstrukciója, amelynek eredményeképpen újabb 445 ággyal nőtt a helyek száma, s további két védőnői körzettel, műszerállomással, három községben hetes öregek napközi otthonával gazdagodunk. A fogorvosi ellátás azonban továbbra is a legkedvezőtlenebb területe egészségügyi ellátásunknak. Az egy fogorvosi körzetre jutó lakosságszám kétszerese az országos átlagnak, de megyén belül is vannak szóródások. Egyes térségekben (Nyírbátor, Fehérgyarmat) 10—14 ezer ember jut egy fogorvosi körzetre. A feltételek egyébként megvannak, de a meghirdetett üres állásokra nincs pályázó. Végezetül elmondta: Szabolcs-Szatmár lakossága a gondok ellenére is becsületesen kiveszi részét a munkából. Elegendő a társadalmi munka értékét tekinteni, amelynek több évtizedes hagyománya van, s amellyel a települések lakói nagymértékben hozzájárultak lakóhelyük fejlesztéséhez. Az összérték 419 millió forint — mondta egyebek között megyénk képviselője.
