Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. december 18. ä Hany nő sóhajt fel a butik előtt: — Bárcsak ezt a fa­zont a „bolti” árért is megvehetnem! S nem véletlen olyan nagy a tolongás a ma­gánkereskedőknél, mert a legjobb „cuccokat”, valami egészen ritka öt­letet ott általában talál a vásárló. De ilyenkor mélyre kell nyúlnia a zsebébe a divat miatt... A drága ruhaárakat a leg­több dolgozó nő nem gyak­ran engedheti meg magának. Viszont szeretne divatosan öltözni. Az ellentmondás fel­oldására az MTESZ Textil­ipari Műszaki Tudományos Egyesülete évente kiír egy pá­lyázatot olcsó és praktikus, de nagyüzemi méretekben is termelhető modellek megter­vezésére. Az idén csapatver­senyt hirdettek, s ez alka­lommal szabadidő-ruházatot vártak a versenyzőktől. Mindönki viselheti December 13-án a Techni­ka Házában nyújtották át a díjakat. A legeredményeseb­ben a Divat Ruházati Válla­lat A csapata szerepelt. Há­romdarabos modelljüket kor­határ nélkül ajánlják a lá­nyoknak, asszonyoknak. — Sok szempontot kellett mérlegelnünk a kollekció ösz- szeállításánál — beszél a négyfős csapat nevében Smid Istvánná szerkesztő-modelle­ző, aki a papíron változatok tucatját rajzolta meg, amíg formába öntötték a közös el­képzelést. — A hazai piacon beszerezhető alapanyagot kel­lett keresnünk, a választás a pamutvászonra esett, amely előnyös tulajdonságokkal ren­delkezik. Például utazásnál, nyaralásnál is több ruha il­lúzióját kelti a variációs le­hetőségek révén. Denevér ujj — nyakbetéttel Szalagról jön a divat A pályázat díjnyertes modelljei nak a tervezők a háromdara­bos kollekcióért, de az alap­anyagtól függően ez jelentő­sen olcsóbb vagy'drágább le­het. Egy tény: ezek a ver­senyzők bebizonyították, hogy tömegméretekben is lehet szépet, praktikusat és olcsót előállítani. A megrendelőkön múlik, hogy élnek-e a felkí­nált lehetőséggel — a fo­gyasztókért. S talán ez is ér­dekvédelem. Tóth Kornélia Pezsgőeloszt 6, külföldi Italok höz, a kiránduláshoz, az ott­honi munkához, baráti társa­ságba is jól hordható, prak­tikus ruhadarabok megszüle­tését vártuk. Felkínált lehetőség Hogy hányán hordják majd megyénkben a most díjazott ruhákat, sok tényezőtől függ. 6—700 forintos árat kalkulál­Palackozás Nyírbátorban — Nézzük végig a kollek­ciót! — mutatja a féltve őr­zött kincset Pethő Sándorné technológus. — Egy T-fazonú, denevérujjú modell a felső­rész. Kivehető nyakbetétét asszimmetrikus vonalvezetés rögzíti. Lapszoknya tartozik hozzá és egy szoknyanadrág, amelyet csak a fiatalabbak és a csinosabbak viselhetnek. Gondoltunk a hordhatóság- ra, ha például valaki vízpar­ton, hajókiránduláson van, nyugodtan húzhat nadrág- szoknyát, de ha bemegy a városnézésre, fölöltheti a kapcsokkal záródó szoknyát és már városi a viselete. Keki és zöldessárga színe­ket kombináltak a tervezők. A pályázat egyik alapszabá­lya volt, hogy valamennyiük­nek ugyanazt az anyagot kel­lett felhasználni. A második helyezést nyert Nyírség Ruházati Szövetkezet pirossal kombinálta az ötle­tes, mellényes-nadrágos sza­badidő-ruhát. A férfiakra is gondoltak, a VOR vásárosna- ményi gyára és a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezt össze­állításával a férfiak viseleté­hez adott ötletet. A piac reagál7 Amikor az ember kitölti az üvegből a szilvát, a körtét, vagy éppen a cseresznyepá­linkát, nem gondol arra, ho­gyan és főként hol került bele. Márpedig ez legalább olyan döntő, mint a kitöltés. Nyírbátorban egy kisüzem foglalkozik a pálinkapalac­kozással, kül- és belföldi bo­rok, pezsgők és egyéb sze­szes italok forgalmazásával. Alapterületét tekintve kis­üzem, viszont a termelési számai után már nagyobb­nak tűnik. Nyolcszázezer liter pálin­kát palackoznak évente a kisüstifélékből. Érkezik a VOSZK Szövetkezetek Ke­reskedelmi, Ipari és Szolgál­tató Közös Vállalatának nyírbátori telepére alma,-, barack-, cseresznye-, vegyes, törköly-, körte- meg szilva­pálinka hordóban. Három töltőgépen két-, három- és féldecis, valamint fél- és egyliteres üvegekbe palac­kozzák. Darabszámra legtöb­bet a kétdecisből, s legkere­settebb a vegyes pálinka. Emellett a vállalat verpeléti borpalackozójából, a kiskő­rösi és a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaságból kapják a bort, az idén hétszáz hektoli­tert. Kiskunhalasról még tank erjesztésű pezsgőt is szállítanak a bátori elosztó­ba, évente száz hektolitert. Az importitalok közül el­sősorban albán konyakot, lengyel vodkákat, szovjet pezsgőt szállítanak megren­delőiknek, Hajdú-Bihar, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megye áfészeinek, élelmi- szer-kisker. vállalatainak. A „nagyfogyasztók” mellett ki­szolgálják a kiskereskedőket is. Mindent összevetve a nyírbátori VOSZK-telep az idén 146 millió forintos for­galmat könyvelhet el. Ebben már benne van az év végi pezsgő utáni nagyobb keres­let is. (sb) Kelendő voll a lopott áru Átadták a díjakat, s most megrendelőre várnak a ver­senyzők. Gyúró Júlia, a DI- RUVÁLL másik csapatának tagja a körültekintő műszaki leírást tartja fontosnak. — Technológiai utasítást, szabászati leírást is csatol­tunk a jeligés pályamunká­hoz. így ha a megrendelő anyagot hoz, tehetjük is a gépre, s egy patent felvar­rásától eltekintve szalagon születik a szabadidő-ruha. — Terveztek már gyermek­ruhát, estélyit és más dara­bokat az MTESZ pályázatán — hallottuk Szabó Zoltántól, a textilipari egyesület me­gyei vezetőségi tagjától. — A megnövekedett szabad idő­Élelmiszerboltosok gyakorta teszik szóvá: könnyű az ipar­cikk szakmában dolgozóknak, eladnak egy tévét és megvan a napi forgalmuk, nekik meg egy napig kell dekázni a parizert, az élesztőt, hogy néhány ezer fo­rint összejöjjön. Mintha csak őket akarta volna bosszantani két kisvárdai férfi: bebizonyí­tották, hogy nem idő kell a na­gyobb értékhez, hanem ügyes­ség. A kezdet épp egy évvel ez­előttre, december 17-re nyúlik vissza, amikor — milyen a vé­letlen — ugyancsak nem lehe­tett borsot kapni. A két férfi — Bállá Ferenc 36 éves és Rézin­ger László 31 éves kisvárdai la­kos — elhatározta, hogy ha kell, a föld alól is borsot szerez. Az elhatározást persze megelőzte egy s más, például, hogy ami­kor befejezték a munkát a kis­várdai Vulkánban, szórakozni mentek. Bállá meglehetősen it­tasan nyitott otthon ajtót, igy aztán felesége nem állta meg szó nélkül. A megsértett férj el­ment Rézinger László barátjá­hoz, ott tovább iszogattak, s amikor eszükbe jutott a hiány­zó bors, elhatározták, hogy be­törnek a FÜSZÉRT raktárába. Este 11 óra tájban megbontot­ták a FÜSZÉRT kerítését, be­mentek a telepre, egyik raktár MILLIÓK JOGOS KÉRDÉSE: Hogyan születtek a hirtelen milliók? Honnan van a Mercedes kocsi, a villa mellé drága nyaraló is? Miként kelet­kezhetnek a sokmilliós in­gatlanok? Miből telik a pa­zarló életvitelre? A Pénzügyminisztérium megkérdezett illetékese sze­rint 15—20 milliárd forint, más becslések alapján vi­szont ennél jóval nagyobb összeg áramlik évente ide- oda ellenőrizhetetlenül. En­nek egy része ugyan legális, a többi azonban illegális te­vékenységből származik. Az előbbiekbe tartoznak a bor­ravalók, hálapénzek, házila­gos munkák és egyebek, az utóbbiba a vám- és deviza­szabály-sértés, csempészés, üzletelés, jogtalan haszon- szerzés, csalás és árdrágítás. A mai progresszív adókul­Lapunk október 14-i számában közölt „Mlkrokifli” című glosz- szánkra az alábbi választ kap­tuk : „A cikkekhez írt kommentár — annak elismerése mellett, hogy a kiflik egy része kisebb térfogatú volt — több tévedést és helytelen következtetést tar­talmaz. A megjelenés napján kérte fő- technológusunk megbízásunkból a szerkesztőséget, hogy a lefény­képezett termékeket a gyártó üzem, azonosítása végett szem­lélhessük meg és a súlymérése- ket elvégezhessük. Olyan választ kaptunk, hogy a termékeket Mo­hácsi Endre visszavitte, így ré­szünkre azt eredetiben bemutat­ni nem tudják. Ennek követ­keztében a szabványsúlyról, saj­nos nem állt módunkban sze­mélyesen meggyőződni. Valószí­nűnek tartjuk, hogy azokat az újságíró valóban megmérte. Az az állítás, hogy a „szabá­lyos méretű” kifli 5 dkg-os, eny­hén szólva tévedés, mert ilyen szabvány Magyarországon nem volt és jelenleg sincs. A kifli szabványsúlya 4,2—4,6 dkg között van. Az alapanyag minőségi helyzete nem kényezteti el a sütőipari dolgozókat. A gabona­forgalmi és malomipari válla­lattal többször konzultáltunk a megfelelő minőségű lisztek biz­tosítására. Ennek következmé­nyeként október közepétől meg­kezdték a nyíregyházi malom körzetéből a búzakészlet kicse­rélését. Nem megfelelő alap­anyagból kiváló minőségű ter­méket előállítani nem lehet. A fényképen bemutatott termékek a gyártásba került liszttétellel végzett kísérleteink és a kifli- gyártó’ üzemeinek eltérő techni­kai berendezéseinek eredményét mutatja. Megkerestük a repülőtér büfé­jének vezetőjét, hogy a minősé­gi hibás kiflik átvételének meg­tagadása esetén milyen követ­kezményektől fél. Kijelentette, hogy nem tett ilyen kijelentést, szállítóink magatartásával, vi­selkedésével elégedett. A szelle­mes cikkeknek magunk is örü­lünk, s különösen azoknak, ame­lyek nem rosszindulatúak, a dolgokat szándékosan nem el- ferdítők.” Vaskó Sándor, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat igazgatója A SZERK. MEGJEGYZÉSE :& következtetés téves: a kifliket az újságíró nem mérte meg patikamérlegen, mert a kiflik nagyságát (amint fotónk is bi­zonyította), szabad szemmel is jól össze tudtuk hasonlítani. A 40—80 grammos tévedésért az újságíró ezúton kér elnézést. Csak elismerés, illeti a sütő­ipart, hogy harcol a jó minő­ségű alapanyagért. A konkrét lakatját lefűrészelték, Rézinger figyelt, Bállá pakolt, s otthon közel 34 ezer forint értékű hol­mit raktak ki. Volt abban őrölt bors és rózsapaprika, bolgár ci­garetta és Omnia kávé, szalon­cukor és étcsokoládé, s, hogy milyen sikere volt a holminak, jellemző: mire a rendőrök ház­kutatást tartottak, mindössze 2148 forint érték maradt meg. A két férfit bíróság elé állí­tották, ahol Rézinger meglehető­sen otthonosan mozgott már. Volt már lopásért, hivatalos sze­mély elleni erőszak és orgazda­ság miatt, rongálásért és ga­rázdaságért büntetve, de kapott elzárást is a rendőrségtől, vere­kedés miatt, így most természe­tes volt, hogy ő húzta a rövi- debbet. Baliára 8 hónap szabad­ságvesztést szabtak ki, egy évre eltiltották a közügyektől, Rézin­ger büntetése pedig egy év bör­tön, egy évig nem élhet állam- polgári jogaival, s meg kell fi­zetni a lopással okozott kárt is. A megyei bíróság Bállá börtön- büntetésének végrehajtását fel­függesztette, így az ítélet jog­erős lett. csők mellett ugyanis — ki­véve kiemelkedő személyi­ségeket, művészeket, feltalá­lókat stb. — egy-két év alatt semmi esetre sem lehet több milliós ingatlanhoz, nagy ér­tékű személyautóhoz hozzá­jutni. A fejlettebb országokban általában hatékonyabban működik a látható jövedel­mek szélesebb körét figye­lemmel kísérő adórendszer — mondta dr. Róna Tivadar, a Pénzügyminisztérium fő­munkatársa. — A hirtelen meggazdagodás ott is szemet szúr, s a hatóságok azonnal utánanéznek eredetének. Ná­lunk azonban ez nehéz és kö­rülményes. A hirtelen előva­rázsolt milliók tulajdonosai a törvény útvesztőjében meg­lelik a kiskaput és megfelelő kibúvókat találnak. Az adó­néwel, címmel jelentkező pa­naszos, Mohácsi Endre szavá­nak hitelt adtunk, már csupán azért is, mert nem kérte szer­kesztőségünktől személyének titokban tartását. A sütőipari dolgozók (pékek) nehéz és fá­radságos munkáját mindig a legnagyobb tisztelettel mutat­tuk be lapunk hasábjain is. A szerkesztőségünkhöz fo­gyasztói érdekvédelemért for­duló olvasóktól a jövőben is kérjük a „mikrokiflihez” ha­sonló termékekről szóló jelzé­seket. (Tudniillik, sem a vásár­lót, sem az újságírót nem ér­dekli az *£p szemmel, ízleléssel vagy más érzékszervvel ta­pasztalható selejt mögött hú­zódó alapanyag, technológiai stb. probléma). hatóságok a legtöbb esetben tehetetlenek, mivel a nagy pénzösszegek és a jelentős ingatlanok kétes eredetét ne­kik kell bizonyítaniok, s nem az érintetteknek. Csupán bűncselekmény alapos gya­núja esetén lehet tételesen számon kérni: mi, honnan van?! Csakis egy új, min­denkire kiterjedő adórend­szer esetén van mód a meg­engedhető jövedelemmel arányban nem álló életvitel és vagyon eredetének hatha­tós vizsgálatára. Akadnak drasztikusabb megoldást javasló vélemé­nyek is. Példaként a mintegy húsz éve lezajlott aranyak­ciót említik. Akkor ugyanis a magánkézben lévő külön­féle — külföldi, csináltatott, örökölt stb. — aranytárgya­kat kedvezménnyel fémjelez­ték. Az azóta szerzett újab­bak eredetét azután számon lehet kérni. Az új adórend­szer bevezetésekor — mint némelyek javasolják — tehát mindenki bejelentené a bir­tokában lévő jelentősebb va­gyontárgyakat, bizonyos ösz- szeghatár felett készpénzét (az adatokat természetesen bizalmasan kezelnék), s az így nyert információt az adó­hatóságok néhány évvel ké­sőbb kiindulópontként hasz­nálhatnák fel. (Ha például valaki bejelent egy kétszo­bás öröklakást és 100 ezer forint készpénzt, s mellette 10 ezer forint a havi jöve­delme, akkor három évvel később nem rendelkezhetik négyszobás öröklakással és félmilliós bankbetéttel. A kü- lönbözetről számot kell ad­nia, s a többlet után adóznia.) (A Hétfői Hírekből) dúsa városi vörös keresztesek Elismerések környezetvédelemért A napokban tartotta év végi beszámolóját a Vöröskereszt jósa városi szervezete, ahol szép számbaii foglaltak he­lyet azok, akik dolgoznak a szervezetben, és akikért mun­kálkodnak a Vöröskereszt ön­kéntesei. Az éves munkát taglaló be­számolóban jelentős részt foglaltak el azok a monda­tok, melyek a környezetvé­delmi, tisztasági mozgalom elért eredményeiről szóltak. Noha számos gond van még ma is — túlnyomórészt az ott élők hibájából — mégis szép eredmények születtek az elmúlt években, miknek eredményeként lassan-lassan .belakottá lett a városnegyed, s elvesztette a panelrengeteg­re oly sokszor jellemző fa­lanszter jelleget. Sikeresnek bizonyult a virágos erkélye­kért indított mozgalom, s még a vandálok sem tudják meggátolni, hogy egyre több legyen a fa és a bokor a la­kótelepeken. Néhány lakó- közösség pedig kiemelkedőt produkált saját környezeté­nek megszépítésében, laká­lyosabbá tételében. Különösen sokat tettek az ügy érdekében a lakótelep bölcsődéi, óvodái és iskolái, az itt működő üzletek, bol­tok, azok dolgozói és fenn­tartói. Az ő elismerésüket szolgálták a kitüntetések és oklevelek, melyeket a beszá­moló után vehettek át a környezet szépségéért ki­emelkedően dolgozók. A Ki­váló Környezetvédelmi Em­lékérmet Drezna Jánosné és Szász Zoltánná házfelügyelők vehették át. Az egészségne­velésért járó emlékérmet Krámos István üzletvezető kapta meg. Kiváló társadal­mi munkások lettek Csujna Lászlóné bölcsődevezető és Békési András nyugdíjas, az Érdemes Társadalmi Munkás elismerésben pedig Kiss Sán- dorná a nyugdíjas otthon ve­zetője, Páll Gáborná, a 87. számú ABC Váci Mihály brigádjának vezetője, Fekete Jánosné házfelügyelő és Czif- ra Imréné házfelügyelő ré­szesültek. Hét szocialista bri­gád, illetve más szerv ka­pott oklevelet. Király Lászlóné, a 24-es óvoda dolgozója vette át a gyer­mekintézménynek adományozott „Tiszta udvar, rendes ház” elismerést. (Hammel József felvétele) A kifli súlya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom