Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-14 / 293. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. december 14. Stockholmi mérleg Vitathatatlanul optimis­tább hangulatban vonulnak téli szünetükre a svéd fővá­rosban folyó európai leszere­lési konferenciáról a részt ve­vő harmincöt állam diplo­matái, mint ahogy az év ele­jén asztalhoz ültek. A stock­holmi tárgyalások mostani fordulójának záró napján két­ségtelenül reményt keltőbb a helyzet, mint az hónapokig volt. Egyrészt a január elejei genfi találkozásra figyel, vár a világ, hiszen jól látható: ezúttal a két nagyhatalom külügyminisztere azért uta­zik Svájcba, hogy a leszere­lési tárgyalások újraéleszté­sének konkrét lehetőségeit vitassa meg. Stockholmból nézve a genfi találkozó azért is kivételes fontosságú, mert hosszú ideje a svéd főváros volt a színhelye az egyetlen olyan fórumnak, ahol a fegy­verzetkorlátozás, a bizalom­erősítés, a biztonság ügyeiről közvetve tárgyalt egymással a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az optimizmus tehát most, december közepén nem indo­kolatlan, bár a világpolitikai feszültségek az év végével természetesen nem múlnak el. De tény, hogy a két nagy­hatalom ismételten kinyilvá­nított és — immár végre köl­csönösen — komoly tárgyalá­si szándéka jobb hangulatot teremtett a nemzetközi poli­tikai porondokon. Talán nem véletlen az egy­beesés azzal a tegnapi wa1 shingtoni bejelentéssel sem, hogy a Pentagon hozzájárult a katonai költségvetés 8 mil­liárd dolláros lefaragásához, ami példátlan a Reagan-kor- mányzat történetében. Persze itt elsősorban a hatalmas költségvetési deficit szorítása játszik szerepet, de nem alap­talan azt hinni, hogy a dön­tésben közrejátszhatott a szovjet—amerikai kapcsola­tok bizonyos fokú felengedé­se is. Ez mindenképpen jó jel, olyan fejlemény, amely nemcsak Stockholmban, ha­nem más fórumokon is érez­tetheti hatását. Közös előnnyel Japán—szovjet gazdasági tárgyalások A szovjet—japán gazdasá­gi együttműködési bizottság Tokióban folyó ülésszakán a felek egyetértettek a gazda­sági és kereskedelmi kapcso­latok szélesítésének szüksé­gességében. Mindkét részről síkraszálltak az együttműkö­dés magasabb formáinak megteremtése mellett. A szovjet fél megerősítet­te, hogy a kölcsönös előnyök érvényesülése alapján foly­tatni kívánja az elmúlt évek­ben kezdett, nagyszabású ko­operációs vállalkozásokat, mindenekelőtt a szibériai és szahalini nyérsanyag-feltárá- si munkálatokat. A japán üz­leti élet ezekben jelentős tő­kebefektetésekkel, továbbá különböző gépek és berende­Csütörtökön délben meg­kezdte munkáját Madridban a hatalmon lévő Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) XXX. kongresszusa. A kormányra kerülés utáni első magas szintű fórumon a 162 ezres tagságot 770 kül­dött képviseli. Több mint száz külföldi küldöttség van jelen. Az MSZMP delegáció­ját Fock Jenő, a KB tagja vezeti. A négynapos tanácskozást Ramon Rubial, a PSOE el­nöke nyitotta meg, majd zések szállításával vesz részt, cserébe pedig hosszú távra különféle nyersanyagokat, egyebek között kőolajat, föld­gázt és szenet vásárol. A szovjet küldöttség ezenkí­vül új együttműködési ter­veket is indítványozott, utalt például kikötőbővítési mun­kálatokban és gabonatárhá­zak létesítésében való japán részvétel lehetőségére. Felve­tette továbbá különböző gé­pek és berendezések, vala­mint bizonyos fogyasztási cik" kék gyártásában való koope­ráció lehetőségét. A szovjet—japán gazdasá­gi együttműködési bizottság 9. ülésszaka pénteken közös közlemény kiadásával ért vé­get. Felipe González főtitkár ter­jesztette be a vezető testüle­teknek a három évvel ezelőt­ti kongresszus óta végzett munkájáról, a párt egész te­vékenységéről szóló beszá­molót. Ezt megelőzően, a tanács­kozási teremben jelenlévő több mint háromezer kül­dött, meghívott, egyperces néma felállással adózott a spanyolországi politikai ter­rorizmus áldozatai emléké­nek. JARUZELSKI PRÄGÄBA ÉRKEZETT Baráti munkalátogatásra csütörtökön Prágába érke­zett Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a miniszter- tanács elnöke, aki Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági el­nök meghívásának tesz ele­get. Prága Ruzynei repülőte­rén Gustáv Husák, Lubomir Strougal miniszterelnök és Vasil Bilak, a KB titkára, a CSKP KB elnökségének tag­jai és más csehszlovák veze­tők fogadták a lengyel ven­déget. SRI LANKA-I TISZTOGATÁSOK A Sri Lanka-i biztonsági erők a kijárási tilalom idején több mint hétszáz személyt vet­tek őrizetbe és nagy meny- nyiségű fegyvert foglaltak le az ország északi részén. Hi" vatalos colombói források szerint a katonákkal lezajlott szerdai összecsapásbán leg­alább hat tamil lázadó vesz­tette életét. REPÜLŐGÉP­SZERENCSÉTLENSÉG A sűrű ködben lezuhant és lángba borult szerda esté egy Torinóból érkezett, bérelt repülőgép a párizsi Le Bour- get repülőtér közelében. A fedélzetén tartózkodó hét személy életét vesztette. FEGYVERSZÁLLÍTÁSOK PAKISZTÁNBA Az „Unsere Zeit”, a Német Kommunista Párt lapja ér­tesülése szerint Stuttgartban megalakult a CIA titkosszol­gálatának az a főhadiszállása, amely irányítja az amerikai fegyverszállítmányok Pakisz­tánon keresztül történő el­juttatását az afgán ellenfor­radalmárok számára. Ugyan­csak itt alakított, szintén az ellenforradalmárok támoga­tására „társulást” a Bundes­wehr egyik őrnagya. Tevé­kenységét a Bundeswehr tud­tával és jóváhagyásával vég­zi. Ismét halálos áldozatokat követelő bombamerényletet kö­vettek el a libanoni fővárosban. Képünkön: a drúzok egyik nyugat-bejrúti központjánál történt terrorcselekmény há­rom ember életét követelte. Szocialisták kongresszusa Madridban Klasszikusok és modernek A Moszkvai Nagyszínház vezető faalettraestere az idei évadról Glazunov: Rajmonda balettjéből. Jurij Grigorovics vezető balettmester koreog­ráfiájával, a Moszkvai Nagyszínház szín­padán. Táncolják: L. Szemenyeka és A. Vetrov. A Moszkvai Nagyszínház vi­lághírű balett­együttesének idei repertoárjában 31 előadás szerepel, mely lényegében az orosz és szovjet balettművészet an­tológiáját öleli fel. Előkelő he- lypt foglalnak el a társulat műso­rában Csajkovsz­kij, Glazunov, Pro- kofej, Sosztako- vics és Hacsatur- ján belettjei. Megőrizve a klasszikusók érté­keit a Nagyszín­ház balettegyütte­se azonban a mo­dern koreográfia fejlődésének is ré­szese. Műsorán az idei évadban 11 kortárs szerző és tíz mai koreográfus művei szerépalnek. Az évadról a Nagyszínház vezető balett­mestere, Jurij Grigorovics adott tájékoztatást. — Ez az évadunk megle­hetősen különösnek és igen bonyolultnak ígérkezik — mondotta. — Akár a vendég- szereplések évadjának is ne­vezhetnénk. Szeptemberben egyidejűleg két csoportunk vendégszerepeit a szibériai Krasznojarszkban, ahol az orosz klasszika gyöngysze­mét, A hattyúk tavá-t, a Gi- selle-t és a Chopinianát ad­tuk elő, illetve a nagy kon­certprogrammal szerepeltünk, valamint a moldvai főváros­ban, Kisinyovban. A szov- jetunióbeli vendégszereplése­ket külföldi fellépések kö­vetik : szeptember végén Mexikóban jártunk, decem­berben Indiába és Nepálba készülünk. Az egész társulat csupán december végén gyű­lik össze Moszkvában, de ta­vasszal, márciusban ismét útra kelünk: az NSZK-beli Duisburgban lépünk fel Sosz- takovics Aranykor című ba­lettjével a kiváló szovjet komponista életművének szentéit fesztiválon. Más nyugat-európai városokban is fellépünk Prokofjef Ro­meo és Júliájával. — Láthatnak-e az idén a nézők új előadásokat is? — Igen. Januárban mutat­juk be a Búsképű lovag-ot, Richard Strass Don Quijote feldolgozását. Koreográfiáját fiatal,, de már a mi színpa­dunkon is több művét bemu­tatott balettmester, Andrej Petrov készítette. A fősze­repeket a Nagyszínház veze­tő szólistái táncolják. A ta­valyi évad végén mutattuk be Andrej Petrov egy másik koreográfiáját Alfred Snitke zenéjére, a Gogol művei ih­lette Vázlatokat. A nagy si­kert aratott baletett akkor mindössze egyszer tudtuk műsorra tűzni, de most a Búsképű lovaggal együtt egy új, egyfelvonásos balettek­ből átló előadás része lesz. — És az új balettművé­szek? — Sok tehetséges fiatal van az együttesünkben, akik­nek alkalmat adunk a re­pertoárban tehetségük be­mutatására. A múlt évadban több, mint százan debütáltak a színpadunkon. Es ez az idén sem lesz kevesebb. A vezető balettmester egyébként befejezésül el­mondta, hogy 1985. június­ban a Nagyszínház színpa­dán rendezik meg az V. moszkvai nemzetközi ba­lettversenyt. Júliusban még részt vesznek a XII. Világif­júsági Találkozó rendezvé­nyein, agusztusban fejezik be évadjukat. A Kelet-Magyarország pályázatára érkezett / ' Mándok és környéke a felszabadulás után 3. A község lakossága a dob­szó útján értesült a gyűlés­ről. A szolgabírót, a főjegy­zőt és más vezetőket szemé­lyesen kerestük fel és hívtuk meg. Március 11-én, vasárnap délután 14 órakor zsúfolásig megtelt a moziterem. Régi szokás szerint az elöljáróság, Ferrnbach szolgabíróval az élen, az első padsorban fog­lalt helyet. Az előre elfogadott prog­ram szerint Vajda nyitja meg a gyűlést, majd egy sza­valat következik, Faragó mond beszédet és utána fel­kéri azokat, akik be akarnak lépni az MKP-ba, a gyűlés után maradjanak a terem­ben. Minden a tervezett szerint történt, egy kicsi — de lé­nyeges — szépséghibával. Egy kislányt kértünk fel ar­ra, hogy szavaljon el egy Jó­zsef Attila-verset. A gyűlés előtt egy órával bejelentette, hogy szülei nem engedik sza­valni. Kerítettünk egy fiatal­embert, aki csak Petőfi-ver- set tudott. Megkezdi a verset szavalni, mutatóujját rászege­zi az első sorban ülőkre és elferdítve Petőfit, gúnyosan a következőket mondja: — Dicsőséges nagyurak, hát itt vagytok? A teremben nagy fészkelő- dés támadt. Szerencsére Fa­ragó ragyogó beszéde, ame­lyet minden segédlet nélkül mondott el és amely tartal­mazta a koalíciós programot, helyrehozta a szépséghibát. A gyűlés után tizenketten maradtak a teremben. Dévai József, Faragó Oszkár, Hor­váth Lajos, Horváth Lajosné, Izsák László, Juhász János, Nagy László, Szilágyi Gábor, Szilágyi János, Vajda György, Vincze Áron, Gábor Jenő. A titkár személye körül nagy vita alakult ki. Akik számításba jöhettek volna er­re a tisztségre, azok a koráb­bi megbeszélések szerint más területen fognak dolgozni. A Horváth házaspár bármelyi­ke alkalmas lett volna a tit­kári teendők ellátására, azon­ban ők Erdélyből települtek át, a községben még nem ho­nosodtak meg, helyi ismere­tekkel nem rendelkeztek. Vincze Áron családi körül­ményeire hivatkozva nem vállalta. Így esett a választás Nagy László italboltosra. Saj­nos abban az időben nagy volt a káderhiány, nem volt nagy választási lehetőség és Nagy László, mint párttitkár nem sok vizet zavart sem a pártéletben, sem a község életében. A körülmények úgy ála- kultak, hogy hosszú ideig a pártvezetőség helyett a leg­apróbb kérdésekben is a párttaggyűlés döntött. Nem tudtuk, hogy pártvezetőséget is szokásos választani és csak párttitkárt választottunk. Volt úgy, hogy a párttag­gyűlés hetenként háromszor- négyszer ülésezett. A megala­kulás napján hajnalig ülé­seztünk és elosztottuk egymás között a feladatokat. A titkár mellé a helyi pártmunka se­gítésére a Horváth házaspár kapott megbízást. Mindket­ten derekasan kivették részü­ket a munkából. Izsák László és a Szilágyi testvérek fel­adatul kapták, hogy Tuzsér községben készítsék elő az MKP megalakulását. E fel­adatot rövid idő alatt végre­hajtották és Tuzséron, első­sorban a Kálonga-tanyán egy életerős mozgalom bontako­zott ki az MKP irányításával. Vajda Györgynek tovább kel­lett folytatni a községekben a pártszervezést és Vincze Áronnal együtt segíteni a koalíció többi pártjának meg­alakulását. Nekem kellett az állandó kapcsolatot tartani a szovjet parancsnoksággal. Hozzá kellett látnom továb­bá a MADISZ és az MNDSZ megalakításához. Faragó fel­adata volt a rendőrség meg­szilárdítása és a Nemzeti Bi­zottság megalakítása, műkö­désének irányítása. A taggyűlésen élénk vita alakult ki a Nemzeti Bizott­ság összetételéről. Hisz nehéz volt személyi javaslatokat tenni, amikor a többi pártok még nem alakultak meg. El­képzelve a számításba jöhe­tő személyeket, valamint azt, hogy várhatóan ki melyik pártba fog belépni, végül mégis megszületett a javaslat és a ^döntés arról, hogy más­nap meg kell alakítani a Nemzeti Bizottságot. Faragó másnap átadta a főjegyzőnek az általunk ösz- szeállított névsort, aki a kis- biróvál kiküldte az értesíté­seket. Délután az NB meg­tartotta első ülését. Tagjai voltak: Faragó Oszkár, a bi­zottság elnöke, Vajda György és Gábor Jenő az MKP kül­döttei, valamint Vitéz Borku, Kaposi Endre, Lázár Sándor, Sajnos Benjámin, Szolnok Károly és Tóth Mihály. Min­den ülésen részt vett a fő­jegyző és a községi főbíró. Akkortól kezdve a község igazgatása az MKP áltál el­határozott feladatokkal meg­egyezett. Tehát az MKP-n kívül más párt még nem lé­tezett, de a Nemzeti Bizott­ság már működött. A közigazgatás helyzetéről már esett szó, de az NB meg­alakulásának jelentőségét csak akkor lehet ténylegesen megismerni, ha azt a felada­tok végrehajtása közben vizs­gáljuk. Mándokon és környékén a közigazgatás vezető és beosz­tott dolgozóit — kevés kivé­tellel — a felszabadulás a he­lyükön érte. A kompromit­tált vezető személyeknek nem volt lehetőségük a menekü­lésre. Ez a közigazgatás gya­korolta is funkcióit olyan esetekben, mint az anya­könyvvezetés, jelentések ké­szítése a felsőbb hatóságok­hoz stb. Új módon azonban vagy nem akart, vagy nem tudott dolgozni. A szolgabí­ró és a főjegyző a felsőbb ha­tóságok rendelkezéseire, vagy annak hiányára hivatkozott, öntevékeny igazgatásra nem vállalkoztak. Mint nem ha­táskörükbe tartozó feladatot, elhárították maguktól a la­kosság gondjaival való fog­lalkozást. Az üzletek zárva voltak, a lakosság ellátása nem volt biztosítva. A felsza­badulást követő hónapokban feketézésről, vagy termékcse­réről nem lehetett szó, hisz a vasút helyrehozatala után sem lehetett polgári szemé­lyeknek távolra utazni. El­szaporodtak a kisebb lopá­sok, esetenként garázdaságok is és félő volt, hogy azok to­vább terjednek. Gyökeresen megváltozott a helyzet a Nemzeti Bizottság létrejötte után. Azt ugyan a szolgabíró nem akarta elis­merni, de Faragó határozott­ságának köszönhető, hogy az el nem ismert NB hamaro­san a lakosság által elismert testületté vált. Az NB első ülésén fontos határozatok születtek. Meg­erősítették rendőrparancsno­ki tisztségében Szabó Györ­gyöt és engem bíztak meg, hogy a szovjet parancsnok­ságtól fegyvert szerezzek a rendőrök részére. Vajda György vállalta, hogy a bol­tok megnyitására, azoknak áruval való ellátására intéz­kedik. Gábor Jenő Mándok (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom