Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

A 150. évfordulón M A Felújítják a sóstói tavat (2. oldal) A szabadság négy évtizede Tiszavasváriban (3. oldal) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része mcgálhvpítja: szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőb?>’ a lagyar Szocia­lista Munkáspárt XII. kongresszusán elu»' határozatok­nak megfelelően fejlődött. Népünk műnk-.; •eredménye­ként előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzeti egység erős, a bel­politikai helyzet kiegyensúlyozott. Népünk békében, bizton­ságban él, magáénak vallja, támogatja a párt politikáját. Az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük leg­fontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyen­súlyát. Magasabb fdkra emelkedett az állampolgárok poli­tikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt betöli társadalomirá­nyító szerepét, felelősséggel szolgálja a népet, a szocialista hazát, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nem­zetközi ügyét. Reálisan mérlegeli a szocialista építőmunka eredményeit és gyengeségeit, s a marxizmus—leninizmus al­kalmazásával, az ország adottságainak figyelembevételével, minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk al­kotó erejében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását se­gítő megoldásokat és módszereket. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIII. kongresz- szus hagyja jóvá az elvégzett munka értékelését, erősítse meg a párt politikai irányvonalát. A XIII. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagsá­gának részvéteiével s a hazáért felelősséget vállaló állam­polgárok közreműködésével kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának világos programját. A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén követ­kezetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat: népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fo­kozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvonal emelé­sének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igaz­ságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit; demokra­tikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyé­ben tovább erősítsük a nemzeti egységet. 0 A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A nemzetközi viszonyok alakulását alapvetően a szo­cializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye határoz­za meg. Ugyanakkor a különböző társadalmi berendezkedé­sű országok közös érdeke, hogy a két világrendszer küzdel­me a békés egymás mellett élés keretei között folyjon. Nap­jainkban, amikor a világban rendkívül sok tömegpusztító eszköz halmozódott fel, a népek közös érdeke a béke meg­őrzése, a fegyverkezési verseny megállítása, a termonukleá­ris és más tömegpusztító fegyverek betiltása, a leszerelés. Az irányelvek á továbbiaikban rámutatnak arra, hogy az imperialista körök politikájának következtében az utób­bi években a nemzetközi életben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az embe­riséget fenyegető veszélyek elhárítására, aminek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és kö­vetkezetes békepoliitikája. A világbéke megőrzésének jelen­tős tényezője a Varsói Szerződés szervezete. A szocialista országok, a békéért síknaszálló néptömegek, a reálisan gon­dolkodó polgári politikusok erőfeszítéseinek eredményeként a feszültebbé vált világhelyzetben is bízhatunk az enyhü­léshez való visszatérésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közös­ségének szilárd tagja. Külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvezőbb nemzetközi fel­tételeket teremtsen a szocialista építőmunkához. Hazánk számára különösen fontos Európa békéjének és biztonságá­nak megóvása. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi tárgya­lásokon igazságos, az összes részt vevő állam népének javát szolgáló megállapodásokat érjenek el. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonos­sága jegyében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. Különösen fontos — elsőrangú nem­zeti érdekünk — a magyar—szovjet barátság elmélyítése. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségé­nek, szocialista építőmunkánknak a legbiztosabb nemzetközi támasza. A dokumentum kifejezésre juttatja, hogy pártunk, népünk szolidáris a fejlődő országokkal, és támogatja a de­mokratikus, haladó erőket. Hangoztatja, hogy hazánk a fej­lett tőkés országokkal a párbeszéd fenntartására, az együtt­működés folytatására törekszik, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveinek szellemében alakítja. Külpolitikai tevékenységünk eredményességének leg­fontosabb hazai biztosítéka népünk támogatása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. O Társadalmi és politikai viszonyaink Társadalmi és politikai rendszerünk, a népi hatalom és legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége szilárd. Szövetségi politikánkat foly­tatva megőriztük és fejlesztettük a szocialista nemzeti egy­séget. Szélesedett a szocialista demokrácia. Társadalmi rendszerünk alapja a termelőeszközök szo­cialista — állami és szövetkezeti — tulajdona. Szocialista rendszerünk erősítése megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek teljesebb ki­használását. Államunk elismeri és védi a munkával, a tör­vényes úton szerzett személyi tulajdont. A társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek köze­ledési folyamata nagymértékben előrehaladt. Az életszínvo­nal, a műveltség, az életmód területein azonban még szá­mottevő különbségek vannak társadalmunkban, s ezek csök­kentéséért a jövőben is következetesen munkálkodni kell. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egesz népünknek ösz- szefogása a szocialista haza építése érdekében. A nők egyenjogúságának érvényesítésében további ered­ményeket értünk el, de nem lehetünk elégedettek. Fokoz­nunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel könnyítsünk a nők összetett gondjain. A fiata­lok jelentős részét a munkával szemben tanúsított igényes­ség, ideológiai és közéleti érdeklődés jellemzi. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészí­tése az egész társadalom feladata. A párt segíti a fiatalo­kat, hogy felelősen vehessenek részt az ország fejlődését szolgáló feladatok megoldásában, több lehetőséget kapjanak tudásuk alkalmazására és gyarapítására. Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek a néphatalom kivívásának, a szocializmus megalapozásának és építésének részesei vol­tak. Fontos társadalmi érdekünk, hogy tapasztalataikat hasz­nosítsuk, a közéletben való részvételüket segítsük. Köteles­ségünk, hogy ahol szükséges, könnyítsünk ,az idős korral járó terheken. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a különböző vi­lágnézetű, nem vallásos és vallásos dolgozók együtt mun­kálkodjanak céljaink eléréséért. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. A nemzetiségek hazájuknak tekintik a Magyar Nép- köztársaságot. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a ve­lük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóiképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szom­szédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápol­hassák anyanyelvűket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat, s hozzájáruljanak népeink barátságának, országaink együtt­működésének erősítéséhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kelj érni, hogy a népesség csökkenése mérséklődjön, hosz- szaibb távon pedig a száma növekedjen, a korösszetétel ja­vuljon. Fontos feladat népünk egészségi állapotának javí­tása. Szükséges, hogy államunk és társadalmunk jobban se­gítse és védje a család intézményét. Az elmúlt években tovább erősödött szocialista álla­munk, amelynek a jövőben is kiemelkedően fontos feladata a szocialista vívmányok védelme és fejlesztése, a gazdasági és a kulturális építés szervezése. Folytatni kell a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalmi élet minden területén. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja a tör­vényeket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik, teljesíti kötelességét, gyakorolja jogait. Ugyanakkor szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A párt-, állami és társadalmi szervek — a közvélemény tá­mogatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fél e negatív jelenségek visszaszorításáért. O A gazdasági építőmunka A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. Ez dolgozó népünk szorgalmának, tehetségének, áldozatvállalásának, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek együttes erőfeszítésének jelentős eredménye. ' Az elmúlt öt esztendő gazdálkodását végigkísérte az a küzdelem, melyet az ország külgazdasági egyensúlyának ja­vításáért, fizetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredménnyel jártak. (Folytatás a 4. oldalon) ' « . v- é* ■ «Op**'*'*'.* Y/ri — “ *—-'-IS- ­ÍhN ■jn.a*, .vyi «nlÁA *9'tfVJl #1H A H lllillvlll 131WW vlwifiullbll Jósa-ünnepségek Nyíregyházán A Jósa-domborműnél dr. Vágvölgyi János méltatta a név­adó munkásságát. Jósa András régész, nép­rajztudós, orvos és antropo­lógus 1834. november 30-án született — tégifaRÍVdít j5q éve. A jubileumi évforduló alkalmából a megyeszékhe­lyen ünnepi megemlékezése­ket tartottak a nevét viselő intézményekben. A reggeli órákban a Jósa városban a 15. számú általános iskola fa­lán helyeztek el emléktáblát, amelyet a kerületi pártszer­vezet, a népfrontbizottság és az iskola képviselői megko­szorúztak. Bensőséges ünnepséget ren­deztek a Jósa András Mú­zeumban, ahol dr. Németh Péter múzeumigazgató kö­szöntötte az évforduló alkal­mára alakult emlékbizottság tagjait, összefoglalta a jelen­tősebb eseményeket, kiemelve a Régészeti és Művészttörté- neti Társulat háromnapos nyíregyházi vándorgyűlését, valamint a nyári jósavárosi napok programjait. Bár az emlékbizottság munkája ez­zel befejeződött, kérte tag­jait, hogy a továbbiakban is ápolják a Jósa-kultuszt, hi­szen olyan emberről van szó, akinek munkája, családi éle­te egyaránt példamutató a ima emberének is. Ezután adták át a Jósa-emlékplaket- tet kiemelkedő társadalmi munkáért az emlékbizottság tagjainak, továbbá Zalatnay Károlynak, a jósavárosi párt- szervezet titkárának, a KE- MÉV KISZ-bizottságának és a KIOSZ megyei szervezeté­nek. Impozáns rendezvény kö­vetkezett ezután a Jósa And rás megyei kórház új sebé szeti épületében. A vendégek között ott volt Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Fodor Géza, a városi pártbizottság titkára és Sol- tészné Pádár Ilona, a HNF (Folytatás a 15. oldalon) a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása 40. évfordulóján Negyven évvel ezelőtt ala­kult meg Szegeden a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front. A jubileum alkalmá­ból ünnepi ülést tartottak a Tisza-parti városban, ame­lyen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke méltatta az ese­mény jelentőségét. Elöljáróban szólt arról, hogy ezekben a napokban, hónapokban ünnepeljük ha­zánk felszabadulásának év­fordulóját. Amikor a Vörös Hadsereg felszabadította ha­zánkat, nemcsak az orszá­gunkat megszállt hitleri és az őket kiszolgáló hazai fasiz­mus hadi gépezetét verte szét, ezzel együtt széthullott a sú­lyos bűnökkel terhelt és a magyar nép előtt gyűlöletes ellenforradalmi rendszer ál­lamgépezete is. — A felszabadulás törté­nelmi folyamatának két ki­emelkedően fontos eseménye volt: 1944. december 2—3-án Szegeden megalakult a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944. december 21— 22-én pedig Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kor­mány — folytatta Kállai Gyula, majd a szegedi zászló- bontás körülményeiről szólva hangsúlyozta: — A függet­lenségi front alakuló ülése a Magyar Kommunista Párt hitet és erőt sugárzó jelsza­vának jegyében jött össze: lesz magyar újjászületés! Nagy szükség volt akkor az ilyen reményt és erőt sugár­zó jelszavakra. Egyike volt ez a párt azon jelszavainak, mely valóban történelmi je­lentőségre tett szert. S tehe­tett is, mert nem csak a kom­munisták jövőbe vetett hitét fejezte ki, de azoknak a re­ményét is, akik az igazabb jövőért készek voltak küzde­ni, de önmagukra hagyatva nem lettek volna képesek ar­ra, hogy a példátlanul súlyos helyzetből megtalálják a ki­vezető utat és másoknak is irányt mutassanak. A magyar kommunisták már ekkor tudták, hogy tör­ténelmi küldetésüket egye­dül, magultra hagyatva nem képesék teljesíteni: szövetsé­gesekre, harcostársakra van szükségük. — A Szegeden elfogadott program legfőbb követelései fokozatosan helyet kaptak a később Debrecenben megala­kult ideiglenes kormány nyi­latkozataiban, igy a megala­kulást bejelentő, a nemzethez intézett szózatában is. A kor­mány határozatot hozott a fegyverszüneti egyezmény megkötéséről, hadat üzent Németországnak, elhatározta, hogy törvényt alkot a nagy­birtokrendszer megszünteté­séről, a bankok, a bányák, s a legnagyobb üzemek álla­mosításáról. Megmutatva, hogy mégis van kivezető út abból a katasztrofális hely­zetből, amelybe a Szovjetunió ellen indított háborúval ta­szítottak bennünket. Szeged büszke lehet arra, hogy nem­zeti újjászületésünk egyik bölcsője volt. — Mai ünnepi ülésünk nemcsak tiszteletadás a múlt nagy eseményei és azok ki­emelkedő harcosai előtt. Visszaemlékezésünk a mát és a jövőt szolgálja: négy évti­zedes közös küzdelmünk eredményeinek megőrzését, gyarapítását, nemzeti felada­taink közös akaratú elvégzé­sét és jövőnk olyan megala­pozását, amely méltó a 40 évvel ezelőtti sorsfordulóhoz, s amely kivívja az új nemze­dékek tiszteletét — mondotta végezetül az ünnepi szónok, s további jó munkát, további sikereket kívánt az ülés minden résztvevőjének, Sze­ged város minden lakosának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom