Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
4 Kelct-Migyaronzág 1984. november 10. Céltudatos tárgyalásokat! A z utóbbi napokban ismét a leszerelés kérdéseire terelődött a világ figyelme. Andrej Gro- iniko a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján mondott beszédében újólag hangsúlyozta: a Szovjetunió továbbra is elkötelezett a fegyverzetek korlátozása és csökkentése iránt, és kész a komoly és becsületes tárgyalásokra. Különös nyo- .natékot ad a szovjet külügyminiszter megnyilatkozásának az a körülmény, hogy azon a napon hangzott el, amikor az Egyesült Államokban megnyitották a szavazó- helyiségeket. Azóta ismertté vált, hogy Ronald Reagant másodszor is az USA elnökévé választották. A kampány második szakaszában Reagan a Szovjetunióval folytatandó érdemi párbeszédre tett ígéretet. A nemzetközi közvélemény most kíváncsian várja, vajon az elnök állja-e szavát, g a szovjet leszerelési javaslatokról, a Szovjetunió tárgyalási készségéről végre tudomást vesz-e a Fehér Ház? Erre — sajnos — az utóbbi években Washington semmiféle hajlandóságot nem mutatott., s emiatt a feszültség rendkívül veszélyes mértékben megnőtt. Űjabb fontos leszerelési javaslatot tettek a szocialista és az el nem kötelezett országon az ENSZ-ben. A közgyűlés leszerelési és nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozó 1. számú bizottságában két közös indítványt terjesztettek elő. Az első az atomfegyver-kísérletek azonnáli beszüntetését és betiltását szorgalmazza. Aligha szükséges bővebben méltatni, milyen nemzetközi jelentősége van ennek a javaslatnak ma, amikor a nukleáris fenyegetettség szintje roppant mértékben megnőtt, s a tömegpusztító fegyverek valóságos arzenálja néz egymással farkasszemet kontinensünkön is. Egy -másik, ugyancsak közösen előterjesztett javaslat azt célozza, hogy hívjanak össze leszerelési konferenciát, amelyen kimunkálnák a neutronfegyver gyártásának és rendszerbe állításának, valamint bevetésének a tilalmáról szóló egyezményt. Az amerikaiak és bizonyos NA- TO-stratégák által cinikusan „humánus fegyverként” em- legetetr neutronfegyver gyártását Reagan elnök ismét engedélyezte, ami beláthatatlan következményekkel járhat a fegyverkezési versenyben. A Szocialista Internacioná- lé is felismerte a jelenlegi világhelyzet veszélyeit. A szervezet leszerelési bizottsága a napokban Tokióban ülésezett. Pénteken közzétett felhívásában mind a hagyományos, mind az atomfegyverek terén leszerelést és céltudatos tárgyalásokat sürgetett a testület. Egyszersmind hangsúlyozták: a katonai kiadásokat világszerte csökkenteni kell. Tizenhét szocialista és szociáldemokrata párt képviselői tekintették át a nemzetközi helyzetet. Aligha véletlen, hogy az ülésen elfogadott dokumentum nyomatékkai hangsúlyozta: a Szovjetunió már kifejezte készségéi a tárgyalásokra. A következő lépést az Egyesült Államoktól várja a Szocialista Internacionálé. Pontosabban: nemcsak a szocialista és a szociáldemokrata pártok világszervezete, hanem földünk minden lakója, aki aggódik a világ jelenlegi állapota és főleg jövője miatt. Megkezdődtek a tárgyalások Libanon és Izrael között az izraeli megszálló csapatok kivonásáról. A kép az első nakurai megbeszélésről készült. Amerikai hadihajó a nicaraguai partok közelében. TELEX POZSGAY IMRE KUBÄBAN A Kubai Forradalom Védelmére Alakult Bizottságok Országos Tanácsának meghívására magyar népfrontküldöttség érkezett csütörtökön Havannába. A delegációt Pozsgay Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vezeti. A Hazafias Népfront küldöttségét Maria Te rés a Mal- mierca, á Kubai Forradalom Védelmére Alakult Bizottságok Országos Tanácsának elnökhelyettese és Carol Miranda, a Kubai KP Központi Bizottságának osztályvezetője fogadta Havanna nemzetközi repülőterén. SZÁLLÓDATÜZ MANILÁBAN Hatan meghaltak, tizenegyen megsebesültek pénteken az egyik manilai szálloda vendégei közül, tűz következtében. Két héten belül ez volt a harmadik szállodatűz a Fülöp-szigetek fővárosában; ezért a hatóságok gyújtogatásra gyanakszanak. Kádár János és Jaruzelski tárgyalásai Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) tóberi varsói látogatása idején elhatározottak szellemében sokoldalúan fejlődnek valamennyi területen. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a hosszú távú kapcsolatok fejlesztésére kidolgo- * zett- éá a közelmúltban aláírt komplex program további lendületet ad a két ország közötti együttműködés elmélyítésének. Kiemelték annak fontosságát, hogy az árucsere-forgalom tovább bővüljön. Megerősítették a két párt, a két kormány kölcsönös érdekeltségét a gazdasági együttműködés korszerű formáinak, a különjiüző kooperációknak—^.« , szélesítésében. Kádár János és Wojciech Jaruzelski tárgyalásai . a hagyományos magyar—lengyel barátság szellemében, a kölcsönös megértés és bizalom légkörében folytak, és hozzájárultak a két ország és nép sokoldalú kapcsolatainak erősítéséhez. Ez egyúttal jól szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak egységét, a KGST keretében megvalósuló együttműködés fejlesztésének ügyét. Wojciech Jaruzelski pénteken az esti órákban hazautazott Varsóba. A PULSAR TIME MAGYARORSZÁGON Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa után Kelet- Európában is szeretné bővíteni . eladásait a Pulsar Time Europe Ltd. tájékoztatták az újságírókat pénteken Budapesten a japán cég NSZK- beli leányvállalatának képviselői. A kvarcórákat gyártó Pulsar Time szakemberei tisztában vannak azzal, hogy a magyar vállalatok importlehetőségei korlátozottak, ennek ellenére fontosnak tartják hazánk piacát, mivel a lakosság mellett jelentős vásárlóerőt képviselnek a turisták is. Magyarország egyébként évente mintegy 700 ezer órát importál, közülük 50— 120 ezret Svájcból. Ebből a piacból kíván minél nagyobb szeletet kihasítani a Pulsar Time Europe Ltd. Hogyan élnek a francia cigányok? Érdekes rendezvény zajlott le az elmúlt napokban Strasbourgban: francia és magyar cigányegyüttesek léptek fel az egyik előváros kultúrházának színpadán az „Appo- na”, a „vándorló népesség támogatására alakult elzászi egyesület” által rendezett több napos műsor keretében. A nézőterét nemcsak a „vándorló népesség” tagjai, vagyis az Elzászban élő cigányok töltötték meg, hanem Strasbourgnaik és környékének lakói közül is sokan eljöttek. Magyarországról a Kályí Jág együttes hagyományos oigánytáncokat és -dalokat adott elő, fellépett továbbá Boros Lajos zenekara és a B.D.S. Cellection együttes is, amely már a mai idők szórakoztató zenéjét képviselte. A strasbourgi cigánynapok keretében bemutatták ifj. Schiffer Pál „Cséplő Gyuri” című filmjét s a vetítést követő vitában Kozák Istvánná dr., a Minisztertanács osztályvezetője, a cigánvla- kosság helyzetével foglalkozó tárcaközi koordinációs bizottság titkára, ismertette a magyar cigányok helyzetét, a cigányság érdekében tett intézkedéseket, s a meglevő problémák megoldására irányuló törekvéseket. A Strasbourg! városházán kiállítást rendeztek cigányfestők műveiből, amelyen bemutatták a magyar Péli Tamás és Barda Margit, valamint a francia Torino Zigler alkotásait. Franciaországiban mintegy 250 ezer cigány él, de ez csak hozzávetőleges adat, — mondotta Marcel Davol, az Appona elnöke. A francia cigányok jelentős része még nem telepedett le, s azért is nehéz megállapítani a pontos számukat, mert Spanyol- országból is érkeznek vándor cigányok, — őket nevezik gitánnak. Ez a vándorlás természetesen ma már nem szekereken folyik, hanem lakókocsikon vándorolnak egyik városból a másikba, néha egy-egy város határában hosszabb időre is megtelepednek, majd továbbköltöznek. A vándorcigányok főleg fonott kosarak és egyéb, maguk készítette háztartási eszközök, valamint dísztárgyak eladásából élnek. Sokszor nehézségek merülnek fel a helyi hatóságokkal, amelyek igénybe akarják venni a cigányok lakókocsijai által elfoglalt területet. A franciaországi cigányok egy része elutasítja a letelepülést, s ragaszkodik a vándorló életmódhoz. Az Elzászban élő cigányok mintegy 60—70 százaléka már letelepedett, de ez sem jelentette a problémák megoldását. Több helyütt ugyanis zárt települések alakultak ki a községek peremén, melyek a családok szaporodásával egyre túlzsúfoltabbá válnak. Az általános gazdasági nehézségek miatt a letelepülő cigányok sokszor nem találnak megfelelő munkát, s szaporodnak az incidensek a helyi lakossággal. Az Appona és a hozzá hasonló, kormánytámogatással működő regionális egyesületek épp ezért azt tekintik fő feladatuknak, hogy segítsenek a helyi problémák megoldásában, s a hatóságokkal együttműködve előmozdítsák azt, hogy a cigányok a községeken belül jussanak lakáshoz. További fontos feladatuk, hogy szakmai oktató tanfolyamokat rendezzenek a fiatal cigányok számára. Ezenkívül támogatják a cigány népművészet megőrzésére irányuló törekvéseket, gyakran rendeznek kiállításokat, zenei esteket. Szó volt ezekről a problémákról a „Cséplő Gyuri” vetítése után rendezett vitában is. Néhány francia felszólaló megkérdőjelezte a cigányok letelepítésének helyességét, s azt hangoztatta, hogy ezzel a cigányok „elveszítik identitásukat”, feladják sajátosságaikat, s így el fog tűnni eredeti népművészetük is. A magyar cigányok jelenlevő képviselői azonban vitába szálltak ezzel az érver léssel, s hangsúlyozták, hogy a cigányoknak is alkalmaz- kodniok kell a mai korhoz, le kell mondaniuk a kilátástalan zsákutcát jelentő vándorló életformáról. Ez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy le kell mondaniok eredetiségükről, népművészetükről — letelepedve is meg tudják őrizni, amint a magyarországi tapasztalat is mutatja. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének jogszabályai A MAGYAR KÖZLÖNY 46. SZÁMÁBAN megkezdte a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez kapcsolódó jogszabályok közlését. Ebben a számban tették közzé a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényt, továbbá az állami vállalatokról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, az állami pénzügyekről szóló törvény, a Magyai Nemzeti Bankról szóló törvényerejű rendelet módosítását, a gazdálkodó szervezeteknek meghatározott gazdasági tevékenységre történő utasításáról szóló törvényerejű rendeletet, valamint a végrehajtásukra szolgáló minisztertanácsi rendeleteket. A Magyar Közlöny következő, 47. száma közli a jövedelemszabályozási rendszer és a vállalati bérszabályozási rendszer 1985. évi változásával összefüggő jogszabályokat, továbbá az árszabályozásról, a piacfelügyeletről, a pénzforgalomról és a bankhitelről, a felügyelő bizottságokról szóló minisztertanácsi rendeleteket, valamint a végrehajtásukat szolgáló miniszteri rendeleteket és államtitkári rendelkezéseket. A Magyar Közlöny 48. száma tartalmazza majd a mezőgazdasági szabályozó rendszerrel kapcsolatos jogszabályokat, valamint a beruházások rendjéről szóló új szabályozást. Előreláthatóan az év végén a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggő valamennyi jogszabályt, a Magyar Köz löny külön számaként, egy kötetben is közzéteszik. A folyamatosan megjelenő és 1985. január 1-én életbe lépő, egymással szorosan összefüggő jogszabályok is kifejezik, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése átfogó intézkedéssorozatot jelent. A változások kiterjednek az irányítási rendszer egészére: a tervezésre, a gazdasági szabályozásra, a gazdaság szervezetére és intézményi rendszerére. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER továbbfejlesztésének kulcskérdése az önálló, öntevékeny, vállalkozó szellemű vállalati gazdálkodást akadályozó tényezők kiiktatása. Az ehhez szükséges változtatások sokirányúak, kiterjednek az irányítási rendszer szinte valamennyi részelemére. Ide sorolható a jövede- lemszabályozás módosítása, amely a mainál előnyösebb helyzetbe jyttatja a hatékonyabban gazdálkodó vállalatokat, és általában olyan követelményeket támaszt, amelyeknek a most alacsonyabb hatékonyságú, kis nyereséget elérő vállalatok csak munkájuk lényeges javításával tudnak megfelelni. Az árszabályozás fejlesztése nyomán — a termelői árakat illetően — nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a vállalatok számára a módosított kalkulációs rendszer; ez elősegíti, hogy növekedjék az árukínálat, amely azután visszaszorítja az árakat. Az új szabályozók elősegítik, hogy a vállalatok a lehető legelőnyösebben hasznosítsák anyagi eszközeiket. A jövő évtől például már mód lesz arra, hogy a vállalatok egymásnak szabad forrásaik terhére rövid lejáratú hitelt, illetve előleget nyújtsanak. Ezzel felgyorsul a társadalmi tőke áramlása a gazdasági élet vérkeringésében. A vállalatok önállóságának lényeges növelését segítik elő az új vállalatirányítási formák: a tulajdonosi jog gyakorlásával nagyobb felelősséggel és rugalmasabban képviselheti a vezetés a vállalat érdekeit, s még inkább támaszkodhat a válallati kollektívára. Az új demokratikus vállalati vezető testületek működése a gazdasági mechanizmus egészének fejlesztését jelenti. A demokratikus fórumok működése révén stratégiai kérdésekben olyan, szakmailag megalapozott döntések születhetnek, amelyekkel a kollektíva jobban azonosul, ezért többet is tesz a megvalósításért. A vezetők pályázat alapján, e fórumokon történő választása, fokozott személyes érdekeltségük eredményebben sarkallhatja őket színvonalasabb irányító munkára, ugyanakkor megbízhatóbbá válhat maga a vezetőválasztás is. Az új vállal átirányítási formák bevezetése azonban nem csorbítja a vállalati igazgatók teljes önállóságát az operatív irányításban. FEJLŐDIK A KÖZPONTI GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS IS, mégpedig elsősorban a népgazdasági tervezésben éá a piacfelügyeleti tevékenységben. A népgazdasági terv a társadalmi érdek érvényesítésének, a szocialista gazdaság irányításának alapvető eszköze marad. A tervezés fő fel- 1 adata a gazdaságfejlesztés feltételeinek, lehetőségeinek és stratégiai céljainak feltárása, a gazdasági folyamatok összehangolása, a végrehajtás eszközrendszerének meghatározása. Mindenekelőtt a tervezésnek az utóbbi években kialakult új vonásait — a terv nyitottságát, a tervezés folyamatosságát, a terv- készítés demokratizmusát — erősítik. A piacfelügyelet a folyamatos kormányzati tevékenység fontos része, amely a piacszervezés, -szabályozás és -ellenőrzés révén segíti elő a forgalmi folyamatok zavartalanságát. Ebben az elsősorban ágazatközi tevékenységben központi szerepe van az Országos Anyag- és Árhivatalnak, amely feladatát az ágazati minisztériumokkal együttműködve látja el. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése több évre kiterjedő folyamat. Az első jelentős lépések az 1985. január 1-én életbe lépő intézkedésekkel megkezdődhetnek, a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének hatása széles körben a hetedik ötéves tervidőszakban bontakozhat ki.
