Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

2 Kelet-Magymrorsiág 1984. november 9. Társadalmi munka — eredménnyel Mint azt már hírül adtuk az elmúlt hónapokban, Vá- sárosnamény városa sokat tesz azért, hogy az új létesít­mények felépítésébe bevonja a vállalkozó szellemű vá­roslakókat is. Ilyen vállalko­zók ezrével akadnak, ezért hát eredményes volt a meg­szervezett társadalmimun- ka-akció. Befejeződött a városban az egyes számú általános isko­la kitűnő sportudvarának létrehozása. Több utcában járdát építettek közös erővel az ott élők — a Kraszna, a Gulácsi, a Sport utcában le­het immár száraz lábbal végigmenni a szorgos munka eredményeképpen. A vitkai sporttelepen is régi panasz volt már, hogy nem voltak méltó körülmé­nyek a sportolóknak. Ezért vágtak bele a lakosság tá­mogatásával egy új öltöző lé­tesítésébe — ez is elkészült már. Gergelyiugornyán a régi, életveszélyessé vált óvoda­épület okozott sok fejfájást a városnak és a lakosságnak Társadalmi összefogással épült egy új épület, melyet az óvodába járó (és még nem járó ...) gyerekek szülei két kezük munkájával húztak föl. Hasonló szép eredmény­nek könyvelhető el, hogy Pe- tőfi-tanyán elkészült a klub­ház épülete, és már hozzá­láthatnak a téliesítéshez, a belső munkákhoz. Beregi kereskedelmi napok Többet tenni a vendégért Az üzemvezető a kezembe nyom egy kerek, sötét üvegű szemüvegfóleséget, hogy tart­sam a szemem elé. így be­lenézhetek a kemence izzó torkába, az úgynevezett mun- • kakádba. Fehérnek látszik az addig vöröslő torok, láva­ként, lustán hömpölyög a mélyén a több mint 1200 fo­kos olvadt üveg. — Ólomüveg — magyaráz­za kalauzom, Fejes Attila. — Most két hete indultunk be az új kemencékkel, ebben ólomüveget olvasztunk — mondja nem kevés büszke­séggel, aztán részletesen is beszél az új olvasztókemen­céről! — Tartsa ide a kezét! Odatartom a tágas nyílás­ba a kemence olvasztókádjá­nál az üvegtörmelék fölé. Meleg van, de bírja a bőr. — Itt olvad meg az üveg. Nem a hagyományos gázlán- gos olvasztás történik ebben, hanem elektromos úton megy végbe a folyamat. Az üveg az elektródák között felme­legszik, s ha hiszi, ha nem, itt, tíz centivel lejjebb, már folyékony... Magulya László, az Üveg­ipari Művek váSárosnaményi gyárának igazgatója is büsz­kén sorolja az új kemence előnyeit. — Ez a legkorszerűbb üvegolvasztási mód, s más úton nem is dolgozhatnánk föl az ólomüveget. Amikor 1979 végén beindult a gyá­runk, csak a káliüveg fel­dolgozását engedélyezték, mivel közbeszóltak a környe­zetvédelmi szempontok. Ez­zel a kemencével már — re­méljük — biztonságosan dol­gozhatunk. A mérések foly­nak, az eddigi eredmények igazolják, hogy nincs ve­szély. Az ólomüveg ugyanis igen szennyező lehet, ha nincs kellő védelem. Az ötéves gyárról sok min­dent el lehet mondani, csak- azt nem, hogy gond nélkül dolgozik. Az elmúlt években soha sem volt nyereséges, ahogyan az igazgató mond­ta: az Üvegipari Művek töb­bi üzeme tartotta el. Ennek a fő oka, hogy a hagyomá­nyos lángkemencék haszná­lata, a káliüveg feldolgozása lényegesen gazdaságtalanabb, minit az ólomüvegé. — Az október közepén be­indult elektromos kemence lényegében kísérlet, úgy tű­nik, beválik. Ha így lesz, márpedig nagyon így kelle­ne lennie, akkor 1986-ban újabbat, nagyobbat építünk majd. Csakis így lehet remé­nyünk arra, hogy végre nye­reséggel gazdálkodhassunk! Az üveggyárból most már tehát ólomkristály poharak, kelyhek is kikerülnek, oda­sorakoztatva az eddigi, ugyancsak tetszetős, és kül­földön is eladható káliüveg­termékek mellé. (Francia- országba, és az NSZK-ha szállították.) — 370 dolgozónk van — sorolja tovább az igazgató. — Annak idején itt egy fa- feldolgozó telep működött, nem könnyű hát ennek az üzemcsarnokát, helyiségeit a mi céljainkra használni. Mégis megoldattuk valahogy, és most már az eddig meg­lehetősen nagy munkásván­dorlás is szűnőiben van. Jónás Károlyné finomcsi- ázoiló. 22 éves kora ellenére törzsdolgozó, hiszen 1980-tól itt munkálkodik. — Kézilabdázóm, és a sport révén kerültem Vásá- rosnaményba. Itt mentem férjhez, itt tanítottak be er­re a munkára. Megszeret­tem, bár nem könnyű ... Ér­Sikerrel zajlanak a „beregi kereskedelmi napok” ren­dezvényei — számoltak be a Vásárosnamény és Vidéke ÁFÉSZ vezetői a jó hirről. Az október közepén kezdő­dött, decemberig tartó ese­ménysorozat keretében több érdekességgel találkozhattak a Vásárosnaményba és a kör­zet falvaiba látogatók. Horváth Béla, a fogyasztá­si szövetkezet vendéglátási osztályának vezetője arról adott hírt, hogy örvendete­sen emelkedett az áfész ven­déglátási forgalma az év ed­dig eltelt részében. KÉTMILLIÓS NYERESÉG — Sajnos, az elmúlt évek rendszeresen negatív ered­ményt hoztak: tavaly példá­ul nyolcszázezer forintos veszteséggel zárt a vendég­látó ágazatunk. Idén viszont októberig már kétmilliós nyereséget könyveltünk el, s reméljük, hogy ez az év vé­géig csak növekszik. Az okokat firtatva sok min­den kiderül — többek között az is, hogy távolról sem ma­gától képződött ez a tekin­télyes nyereség. Sokat tettek és tesznek a szövetkezetben azért, hogy a fejlődés ne áll­jon meg. — Elsősorban arra volt szükség, hogy átfogó rend­csinálásba kezdjünk. Eddig, sajnos, felhalmozódtak olyan hibák, melyek alapjában gá­tolták a jó munkát. Ehhez hozzá kell tennem, hogy jó­magam csak ez évtől dolgo­zom itt, addig a városi ta­nács kereskedelmi osztályár voltam... Ezt azért említem, mert úgy vélem: némileg megkönnyítette a munkámat, hogy kívülről kerültem a szö­vetkezeti munkába. — Nos, az ellenőrzések so­rán fényt derítettünk sok problémára, sőt kicsinek tű­nő, de a „sok kicsi sokra megy” mondás szerint hal­mozódó visszaélésekre is. Hogy ezek közül csak egyet említsek: sorra jelezték az italboltokból az üzletveze­tők, hogy nem kérnek any- nyi töményt, főképp pálin­kát, merthogy nem fogy ... KISÜSTI — FEKETÉN — Furcsának találtuk a dolgot, meglepetésszerű ellen­őrzéseket tartottunk, és bi­zony azt láttuk: fogy ám a pálinka, mint másutt. (Hogy ez jó-e vagy sem, az most nem ide tartozik...) A lé­nyeg: ha nem is tudtuk (s alapjában véve nem is akar­tuk) fekete-fehéren bizonyí­tani hogy a kocsmárosok a saját vagy mástól vett kis­üstit árulják a hivatalosan kapott mennyiség helyett, de az biztossá vált, hogy nem a fagyasztással van baj... És érdekes: az ellenőrzések óta azt jelzik sorban: kevés a kapott ital mennyisége, töb­bet szállítsunk. . . Horváth Bélával a Bereg- szálló éttermében találkoz­tunk. Az áfész cukrászüze­mének bemutatója kezdődött éppen ízletes, szép sütemé­nyeket kínáltak kóstolóban is. Egykettőre elfogyott mind. — íme a másik példa, hogy miképp lehet forgalmat csinálni. Az efféle bemuta­tók mellett tartott vásár mindig vonzza a vevőt, a ven­déget. De sorolhatnám azt is, hogy itt a Bereg-szállóban egyre több rendezvényt tar­tunk: műsoros estet, vacso­rákat, bálokat. Ezek szerve­zésénél igyekszünk a vendég után menni: például a kör­nyező községekben is „tobor- zunk”. Nem véletlen, hogy nagyobb rendezvényeink ide­jén a szálló előtt téeszbuszok sorakoznak — ezekkel hoz­zák be tagjaikat a szövetke­zetek. SZERVEZETTEBBEN, ÖTLETESEBBEN Említhetnénk még hogy a régóta (talán első perctől) gondot jelentő szálló kihasz­náltsága ugyan nem javult, de legalább a fenntartási költségeken tudtak némileg takarékoskodni. (Remélhető­leg nem az eddig sajnos, nem túl magas színvonal rovásá­ra.) — Azt persze feltétlenül említeni szükséges — foly­tatta az osztályvezető —, hogy a nyereségben a haszon- kulcs változása is benpe fog­laltatik. Néhol emeltük az árakat — de ez nem járt a vendégek számának csökke­nésével. Az ok egyértelmű: szervezettebb, jobb propa­gandamunkával, színvona­lasabb kiszolgálással lehet megfogni a vendéget... A Bereg-szállóban tartott kóstoló és vásár vendégei... Pituk Józsefné csiszolás előtt ellenőrzi az üvegpoharakat idgyili senki. Napi nyolc óra a kemence mellett... embert próbáló. Egy kicsit sürgetve néz rám. Sietne, mert áll a bri­gád. — Ha egy ember nincs ott, akkor senki sem tud dol­gozni, mivel egymás kezére adjuk a terméket. Nézze meg... A kemence torkából a kar­csú fúvóoső végén öklömnyi tüzelő üveggolyó röppen ki. Tekergeti, formálja az üveg­fúvó, bele-belefuvint, aztán a formába kerül, onnan a szárkészítőhöz, majd a talp formálójához. Kézről kézre vándorol a lassan megszilár­duló üveg, mely formát — tartalmat! — kap a munkás­kezekben. „Állnak az izzó kemence mellett a fiatal férfiak és nők, rezzenetlen arccal dolgoznak. Itt nem le­het ügyetlenkedni, viccelőd­ni, félrenézni. A máskor oly törékeny üveg: veszedel­mes ... dekes munka, az biztos — örül az ember, amikor látja a szebbnél szebb mintákat kirajzolódni a csiszolókorong és a saját keze nyomán. Persze ... az ezredik pohár vagy kehely után már nem ugyanaz. Mégis: mindig iz­galommal tölt el, amikor új mintát kapok. Három-négy pohár után már megy ... — Mennyit csiszol meg egy műszakban? — Az a mintától és a ter­mék méretétől függ, 250— 300, estleg négyszáz is lehet műszakonként, A jövedel­münk a teljesítménytől függ: havonta négy és fél—ötezer forintot keresek. — Nem rossz pénz, külö­nösképp egy vidéki kisvá­rosban ... — Nem bizony. Az üveg­gyár az egyik legjobban fi­zető cég itt. Persze, a mun­ka sem könnyű, meg kell fizetni! Czidor Béla, az ólomüveg­kemence mellett dolgozók egyik brigádvezetője alátá­masztja véleményét: — Jól keresünk, de azt hi­szem a munkánkat nem A Borbás-brigád néhány tagja. Még csak bárom bete dolgoznak az elektromos ke­mence mellett, de máris hi­bátlan ólomüveg-termékek kerülnek ki a kezükből. Vetélkedő, lövészverseny Matuzsa György-emlék- versenyen mérték össze tu­dásukat — lövészetben — a városi és város- környéki fiatalok. A tizen­kilenc részt vevő csapat közül első lett a Zöldért — megelőzve a vásárosnamé- nyi és a tiszaszalkai MHSZ- klub csapatát. Egyéniben a férfiak közül első Kiss László, nőiben pedig Vas Andrea. „Barátunk, Csehszlová­kia” címmel rendezett ve­télkedősorozatot a városi KISZ-bizottság. A novem­ber 5-én lezajlott döntőn első helyezést ért el az 1. számú általános iskola dol­gozóinak KISZ-szervezete, a második helyet a II. Rá­kóczi Ferenc Gimnázium diákjainak 6. számú alap­szervezete szerezte meg. E két csapat képviseli váro­sunkat a megyei döntőn. /-----------------------------------\ A város hírei Tizenhat tanácsi lakás épí­tése fejeződött be a Mező Imre körúton. Az új bérlaká­sokba hamarosan beköltöz­hetnek a kijelölt lakók. ★ Ebben az évben eddig két és fél millió forint értékben végeztek útfelújítást a város­ban. A legnagyobb mértékű munka a Veres Péter, a Köl­csey Ferenc és a Naményi pátens utcában folyt, az itt lakók régi vágya vált valóra az út rendezésével, rendbeté­telével. ★ Nagy forgalma volt a nyá­ron a Tisza-parti kemping­nek. A számadatok szépek: 5400 vendég összesen több. mint tizenháromezer éjszakát töltött itt. A fizetővendég­szolgálat is fejlődik: közel kétszáz vendég ötezer éjsza­kát fizetett ki a városban. V _______________________/ Új smakmát honosítottak meg Az oldalt összeállította: Tarnavölgyi György Ólenkristály Seregből

Next

/
Oldalképek
Tartalom