Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. november 4. Tv, Patyolat, óra a szakember szemével A lakosság sem angyal A javító-szerelő szolgáltatásokhoz műhely, gép, szerszám és jó szakember kell. no meg egyenletes alkatrészellátás, különben a megrendelők reklamálnak- Némely tekintetben a szervizek megyénkben sem fejlődtek olyan mértékben, ahogyan nőtt a tartós fogyasztási cikkek kínálata, eladása. A szakemberek is panaszkodnak: sok az indokolatlan hiba, amelyek elkerülhetők volnának, ha az emberek jobban törődnének a drága pénzen vásárolt tárgyakkal. Amikor körülbelül két évvel ezelőtt a HIREX Híradás- technikai Vállalat megkezdte működését 26 szakember elhelyezését szolgáló, mintegy 150 négyzetméternyi területtel csökkent a műhelyrészük. Anyaggal, műszaki felszereltséggel sem álltak valami jól. Ennek ellenére sem csökkent a szolgáltatásuk színvonala, sőt bevezették a gyorsszolgáltatást. Alkatrész nélkül? Gondot okoz viszont — s ez olykor határidőcsúszással jár — az akadozó alkatrész- ellátás, hogy például a hőtárolós kályhákhoz nehezen jutnak alkatrészhez, vagy a hűtőszekrényhez szükséges kompresszorhoz, vagy a színes televízió javításához kép1 csőhöz — említette Csizmánk József a HIREX Vállalat igazgatója. Elmondta továbbá, hogy erőszakos rongálások miatt is sok dolguk akad olykor. Például van aki a hűtőbe befagyott húst késsel szabadítja ki, miközben kiszúrja a mélyhűtőt. Vagy sokszor hozzák a fiatalok a rádiót, magnót. Az érzékeny, finom műszereket mindenki kezelte. Némelyik horpadt, törött. Reklamáció forrása olykor, hogy sokan többet várnak a készüléktől, mint amire képesek. Van aki szobaantennával akarja a színes televízióját működtetni, s panaszkodik, hogy rosszak a vételi viszonyok. Szombaton nem mennek... Sok tragédia származik a pb-gázkészülékek helytelen használatából. Ezek javítását Műhelyben az elromlott tv és rendszeres felülvizsgálatát is a HIREX végzi, csakhogy a rendelet szerint ma már a készüléktulajdonosoknak kell ezt kérniük. Sokan elmulasztják pedig ha megreped a gumicső, a tömítések tönkremennek nagy bajok forrása. Az első tavaszi, vagy hűvös őszi napon elárasztják a Patyolat-szalonokat kabátokkal, kosztümökkel, ballonokkal, bundákkal. Fél évig benne áll a piszok, nehezebb kitisztítani. Ilyenkor megy a hajrá, ami a minőség rovására mehet, csúszik a vállalási határidő és a megrendelő a Patyolatot szidja. Amint Bajáik Andrásáé a Nyírségi Patyolat Vállalat főmérnöke elmondta, évek óta azonos műszaki és személyi feltételekkel dolgoznak, viszont jóval több munkát kell végezniük, mint korábban. Bővültek szolgáltatásaik, a 31 állandó felvevőhelyeiken, és 61 községben járnak hetenként, ahol úgynevezett mozgó átvevőhelyeik vannak. Március, április, valamint szeptember, október, november hónapokban kénytelenek olykor éjszakai műszakokat is beiktatni, mert duplájára növekszik a forgalom. Általában pénteken rohanják meg a szalonokat, holott szombatonként is nyitva vannak, akkor pedig jóval kisebb a forgalom. Baj van az ébresztőórákkal Amikor beköszönt a strandszezon, az órajavítók már tudják, napokon belül elárasztják őket, mert az órák nem szeretik a vizet. A VAGÉP Vállalat üzemigazgatója Vinnai József elmondta, hogy szeptember elején az első tanítási nap előtt, tucatjával hozzák a csörgőórát. Mihamarabb kérik a javítását, mert különben a szerviz lesz a hibás, ha a gyerek elkésik. Az évtizedekkel ezelőtt 3—4 személlyel indult órajavító műhelyben, 1980-ban mér negyvenen dolgoztak. 1979- ben bevezették az ékszerjavítást is, és hozott anyagból újakat készítenek, gyűrűket, fülbevalókat. Meg kellett a szakmai feltételeket teremteniük a kvarcórák javításához is. Soltész Agnes Új kiadvány Képeskönyv Nyíregyházáról Rendkívül szép, ízléses kivitelű, gazdag tartalmat nyújtó fotóalbum jelent meg „Nyíregyháza” címmel a város felszabadulásának negyvenedik évfordulójára. A könyvet — amely hamarosan kapható lesz — a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya adta ki ötezer példányban, a Nyíregyházi Kiskönyvtár sorozat számaként. A több száz fekete-fehér és színes fényképet közreadó közel 170 oldalas album Váci Mihály sorait idézi mottójaként Nyíregyháza lakóiról, akik „most lehetőségeikhez mérten, szerényen, de megható céltudatossággal álmodják, tervezik és formálják nyírfák fehérjétől, homok aranyától, akácok virágjától, rozstábláktól sugaras- derűs, fiatal városukat” Szép képsorok adóznak a város múltjának, a még látható régi utcáknak, neves lakói szobrainak, emlékműveinek. Megmutatják a képek azt, ami megőrzendő, maradandó és azt, ami — a városépítés előrelépése nyomán — hamarosan már csak a múltőrző fénykép jóvoltából marad fenn az utókornak. A fotók nagy többsége a mai, korszerű Nyíregyházát, a város ipari, kommunális, művelődési életének rep- rezentálását vállalja, leltárba veszi városunk értékeit, szemmel (a fényképezőgép objektívjével) is látható kincseit. Az album bevezetője a szerkesztők, alkotók önvallomását és ajánlását is megfogalmazza : „Képeskönyvünk a teljesség igénye nélkül mutatja be Nyíregyházát, lakóinak életét. Tisztelettel ajánljuk mindazoknak, akik részt vettek mai arculatának formálásában és továbbra is közreműködnek városunk építésében. Egyúttal szeretettel ajánljuk vendégeinknek, azt kívánva nekik, hogy érezzék jól magukat mindanyiunk szőke városában”. Ez utóbbiakra, az idegenekre gondolva készült a bevezető az anyia- nyelven kívül német és orosz nyelven is. Méreggel kínálta... Segítsünk rajtuk! A megyénkben élő mintegy háromezer mozgássérült túlnyomó része szerencsére nem magatehetetlen. Dolgozik, tanul, bevásárol, hivatalos ügyeket intéz, művelődik, szórakozik. Mindezt természetesen az egészségeseknél jóval nehezebb megtenniük, s még inkább azt, ha a megszokott' korhűidéitől távolabbra, más településre széréthehék eljutni. Helyzetük megkönnyítésére kíván a Mozgássérültek Szabolcs-Szatmár megyei Egyesülete elkészíteni egy speciális útikalauzt. Az önállóan és országos kiadvány részeként is megjelenő tájékoztatóban pontos információt adni arról, hol, melyik létesítményben van lehetőség a tolókocsival való közlekedésre, illetve van-e lift, a lépcsőn kocsi- feljáró, korlát, az épület közelében mozgássérültek számára fenntartott parkírozóhely. Az útikalauz elkészítéséhez több mint nyolcvan intézménynek, vállalatnak küldött ki felmérőlapot az egyesület, a rendelkezésükre álló egyetlen címlista, a telefonkönyv alapján. Bizonyos, hogy a kabalási szabadidő-központhoz hasonlóan nincs telefonja megyénkben több olyan létesítménynek, amelyet a mozgáskorlátozottak is igénybe vehetnének. A korántsem függetlenített apparátussal, hanem munka, család mellett társadalmi munkában tevékenykedő egyesület vezetői kérik tehát mindazokat, akikhez nem jutott el ilyen adatlap, tájékoztatásukkal viszont segíteni tudnának, jelezzék. (A mozgássérültek megyei egyesületének címe: Nyíregyháza, Felszabadulás u. 5. Telefon: 11-989.) Megjegyezzük, hogy a kocsifeljáró nélküli magas járdák, lépcsősorok, az üzletekhez vezető rövid utat gyakorta feleslegesen meghosszabbító kacskaringók „világában” ez a legkevesebb, amit a mozgássérültek sorsának, helyzetének megkönnyítéséért ki-ki tehet. K. K. A fiatalember rettenetes kínok között halt meg. Az orvosok azt mondták, halálát veseelégtelenség, keringési elégtelenség, s az ezek következtében fellépő agyvizenyő okozta. Azt is megállították, hogyha a fiatalember valamilyen csoda folytán életben marad, ami ezután következett volna, az már aligha nevezhető emberi életnek. Pedig a fiatalember mindössze egyetlen kortyot ivott. Ez okozta a nagy kínokat, ez okozta egy nap alatt a halálát. Sör helyett itta meg... Az eset előzménye még a tavaszra nyúlik vissza, amikor Pintér József 52 éves nyíregyházi lakos kapott valakitől egy sörösüveg ólom- tetraetilént, amit oktánszám- javítónak ismernek kevesek. A pincében tartotta egészen a nyár elejéig, amikor sógorának kocsijából elfogyott a benzin. Pintér azt javasolta neki: elég ha normál benzinnel tölti meg a tankot, öntenek majd hozzá ebből az ok- tánszámjavítóból, s olyan lesz, mintha szupert tankolt volna. A tankolás megtörtént, de amikor az oktánszámjavítót öntötték a tankba, belesett az üveg teteje is. Pintér egy söröskupakkal zárta le az óiom-tetraetilént tartalmazó üveget, s betette a garázsba, ahol egy csomó sör volt, hogy meg tudja kínálni azokat, akik építkezésében segítenek. Ilyen segítőtárs volt P. Zoltán 28 éves fiatalember. Napközben is iszogattak a sörből, s este, amikor befejezték a munkát, Pintér ismét kínálgatni kezdte a sört. Közben kezébe került az oktánszám javítót tartalmazó üveg is, s mivel a kupak azonos volt, nem vette észre a cserét, felnyitotta ezt a palackot is és odaadta P. Zoltánnak. A fiatalember egyetlen kortyot ivott, aztán — mivel úgy érezte, hogy benzin volt — sós vizet kért, hogy azzal mossa ki a gyomrát. Ivott, ki is hányta, de továbbra is nagyon rosszul érezte magát, ezért Pintér kocsiba ültette és be akarta vinni a kórházba. Útközben enyhült a fiatalember fájdalma, s azt mondta, nem lesz most már semmi baj, vigye őt inkább Pintér haza. Méreg, ajándékba Éjjel a fiatalember újból nagyon rosszul lett, ezért felesége bevitte a kórházba, reggel pedig be akarta vinni azt az üveget is, amiből férje előző nap ivott. Amikor Pintér ezt megtudta, szólt feleségének, hogy dobja a W. C.-be, így csak később találták meg a rendőrök, s tulajdonképpen mire kiderült, hogy P. Zoltán mit ivott, akkorra már végzett is vele a méreg. Mindez június 3-án délután történt. Alig temették el a fiatalembert, június 6-án a kisvár- dai kórházba szállítottak be egy demecseri asszonyt, aki két nap múlva meghalt, ö egy kólásüvegből kortyolt egyet, mert azt hitte, hogy meggylé, ám kiderült, hogy ebben az üvegben is ólom- tetraetilén volt, amit fia kapott ajándékba, mert az országúton felvett egy autóstopost. És akik kiloptak? A két tragikus esetet már nem lehet meg nem történtté tenni, minthogy azonban a halált gondatlanság okozta, bűnvádi eljárást indítottak két vétkes éllen. Pintér Józsefet 10 hónap szabadság- vesztésre és 10 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, Tuza József demecseri lakosra 6 hónap szabadságvesztést szabtak ki. Pedig nem csak ők voltak a bűnösök. Többet érdemelnek azok, akik a nyírbogdányi gyárból kilopták, majd elajándékozták azt a mérget, amelyik ellen az orvostudomány mai állása szerint nincs orvosság. A szabadságvesztés végrehajtását mindkét esetben felfüggesztette a bíróság, mert aligha lenne súlyosabb letöltése, mint a lelkiismeret-fur- dalás, hiszen Pintér a barátját, Tuza pedig édesanyját veszítette el gondatlansága miatt. Másoknak — a gyári tolvajoknak és az ilyen ajándékot elfogadóknak — talán figyelmeztető lehet. (balogh) Panoráma N a nem — mondtam magamban —, ez nem lehet igaz. A megállóba panorámabusz érkezik, szép piros, belül hát- rahajthatós ülések, mint a repülőn, elöl a felcsapható szék az idegenvezetőnek, aki bizonyára csinos lesz és barna, vagy hosszú hajú, fekete (a szőke valahogy nem az esetem), megáll majd az ajtóban, kecsesen a műszerfalnak támaszkodik és elkezdi: „Az Üjváros, ahol most vagyunk, a XX. század nyolcvanas éveiben épült, neokubista stílusban (kubus = kocka), viszonylag szerencsésen vészelte át a történelem viharait, csak az ablakokról hullik a gumitömítés és az ajtókról a kilincs, de mi ez a felrobbantott magyar várakhoz képest . . .” Am idegenvezető nincs. (Pedig már egy szőkével is kiegyeznék.) A busz ugyanis 5/A-as, reggel háromnegyed 8 van, és a pilótaüléses csodajármű a megszokott csuklós helyett jött. Így természetesen más a helyzet: nem kirándulni megyünk, hanem dolgozni. S milyen sokan is dolgozunk mi, annak ellenére, hogy a rossz nyelvek mást mondanak. Ezt csak most látjuk, amikor „lapjával” kell állnunk és egymás lábán, a széksorok közti szűk folyosón. Ha szabad kérnem a Volán számítógépét, „aki” a járatokat elosztja: maradjunk a régi sárga csuklósnál. Igaz, hogy nem lehet hátrahajtani az ülést, de olyan jó megállni a „forgóban”, így reggelente. A saját lábunkon. Mester Attila A „Leg"-díj ürügyén A lehető legőszintébben gratulálhatunk annak a piricsei férfinek, aki a televízió szerda esti műsorában, az együgyű rekordok felállítói között „Leg” érmet kapott: boros- és söröspalackok száját püfölte és néhány nekifutással kiütötte az üvegek alját, hogy azután szerte-széjjél ömöljön, cső- , rogjon a szesztartalom. Gratulációmat a piricsei presz- szósnő férje (amint ez kiderült a műsorban) azzal érdemli ki, hogy az ő produkciója volt az egyetlen, társadalmiig is méltányolható, hasznos vállalkozás. Ezúton kívánom, hogy a piricsei nyertes fejlessze, tökéletesítse tudását, sőt, lépjen fel rendszeres vendégszereplőként kocsmáink, italboltjaink vendégei között: üsse-verje az alkoholos üvegek száját, csorogjon mindenütt a padló- re a szesz. Ezzel is kevesebb jut torokra, gyomorba, agyba. (Nem lehetne tömeghobbivá fejleszteni ezt a palackverő játékot?) (szilágyi) Fele áron K italálták az 50 százalékos árleszállítást azok, akiknek dízel- motoros járművük van. Már régen nem a 8 forintos gázolajat veszik többen, hanem a félárú fűtőolajat, amellyel ugyanolyan jól elmegy a maszek tehertaxi, a kerti munkagép. Így aztán a fűtésre adott állami támogatás százezrei javarészt az ő zsebükbe vándorol, hiszen alig vannak már, akik olajkályhát használnak. Pedig van egy módszer — több szomszédos országban használják —, ami elejét veszi a visszaélésnek. Megfestik a fűtőolajat, s akinek ellenőrzéskor ilyent találnak az üzemanyagtartályában, az tetemes bírságot fizet. Ezzel talán teljes áron vissza lehetne hozni a „spórolósok” ügyeskedésének kárát, (lb) Előadások a szabályzókról Több szakíró-olvasó találkozót tartanak, a változó közgazdasági szabályozók jobb megismertetésére a következő hetekben a megyében. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének pénteki, szakosztályi titkári megbeszélésén határozták el, hogy a gazdag programmal elébesietnek a megnövekedett érdeklődésnek, támogatást adnak a szakembereknek a felkészülésben.