Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

4 Kelet-Magyarorsság 1984. november 1. (Folytatás az 1. oldalról) a város ipara adja a megye ipari termelés felét, a mun­kásság a város társadalmá­nak meghatározó tényezőjévé vált. Az anyagi koncentráci­ót követte az értelmiségi erők gyors növekedése is. Javult az ellátási hálózat. Lakói egy­re jobban élnek. A város fel­sőfokú szerepkörét egyre in­kább betölti. A felszabadulás előtt az ország azon területei közé tartoztunk, ahol legrosszabb volt a lakásállomány, ahol a lakosság nagy százaléka ala­pozás és szigetelés nélküli, gyenge vályog és döngölt fa­lazatú egyszobás lakásokban élt. Alapvető közművek csak Nyíregyháza belterületén vol­tak. A felszabadulás óta több összkomfortos, korszerű lakás épülit, minit ahány la­kás a városban akkor léte­zett. A távfűtés, a melegvíz- gázszolgáltatás természetes velejárója a városnyi új la­kótelepeknek. Felgyorsult az urbanizáció, egyre vonzóbb a városkép. A kereskedelmi há­lózat fejlesztése is felzárkó­zott az országos átlaghoz. Na­gyot fejlődött az egészség- ügyi ellátás. Forradalmi vál­tozás zajlott le az oktatás és közművelődés területén. Nyír­egyháza kulturális központja lett megyéjének, iskolaváros. A kultúra minden területén jelentős lépéseket tettünk előre. Felépült a megyei könyvtár és a Megyei és Vá­rosi Művelődési Központ. A hetvenes évek végén felújítot­ták és ma önálló társulattal működik a Móricz Zsigmond Színház. Ellenségeink sem tehetik kétségessé, hogy megtett utunkon össznemzeti célok egész sorát valósítottuk meg, széles körű összefogással, ne­héz próbákat is kiálló, társa­dalmi közmegegyezéssel. — Az elmúlt négy évtized teljesen feleleveníti, eredmé­nyeinket tételesen felsorolni nem teszi lehetővé az ünnepi megemlékezés. Mindnyájan átéltük ezeket a nehéz, oly­kor sorsfordító időket, gon­dolatban pedig többször meg­tettük az idáig vezető utat, azt az utat, amely nem volt mindenütt sima, sok-sok gö­röngyöt kellett kikerülni, s eltisztítani. Az elmúlt 40 esz­tendő már történelem, egy fél emberöltő, amely bebizonyí­totta, hogy a tömeg, a nép egy határozott, szilárd elvű párt irányításával formálni, alakítani tudja sarját sorsát. Igaz, ez alatt az idő alatt az irányítás több mindenben el­torzult, az emberek és nem az eszme hibájából. S ennek meg is lettek a 'tragikus kö­vetkezményei, melyek min­dig intő, figyelmeztető, elret­tentő példák maradnak. Ezek­kel együtt büszkék vagyunk a megtett útra. Ma emelt fővel állhatunk népünk elé. Éltünk történelmi lehetőségeinkkel, élni tudtunk a szabadsággal. Szocialista hazánk — ben­ne megyénk és szeretett vá­rosunk — szebb és gazda­gabb, mint valaha és tovább­ra is mindamnyiuink közös munkája nyomán lesz még szebb és még gazdagabb. Szemerszki Miklós ezt kö­vetően a következőket mond­tak — Nem állíthatjuk és nem is állítjuk, hogy minden ten­nivalónak a végéire jártunk, összes problémáinkat megol­dottuk. Mai gondjaink jelen­tős hányada azonban már nem korábbi elmaradottsá­gunk, hanem a magasabb fej­lettségi szint következménye. Az előttünk álló feladatok nagyságrendileg nem kiseb­bek, összetételükben pedig talán bonyolultabbak azok­nál, amelyeket magunk mö­gött hagytunk. Napjainkban a szocialista építés olyan idő­szakában dolgozunk, amikor összesűrűsödtek a társadal­munk előrehaladásával kap­csolatos tennivalók. Nélkü­lözhetetlen a példamutató munkavégzés, a felelős politi­záló készség, az elméleti meg­alapozottság, az elvi-politikai szilárdság és gyakorlati ru­galmasság, az állhatatosság és következetesség pántunk cél­kitűzéseinek megvalósításá­ban, a munkásosztály és a nép ügyének szolgálatában. Az ünnepség előadója a következőkkel fejezte be be­szédét: — Abban a szilárd meg­győződésben lépünk szabad­ságunk ötödik évtizedébe, hogy a nemzetközi helyzet éleződése ellenére, az embe­riséget fenyegető legfőbb veszélyeket el lehet háríta­ni. Bizakodva haladunk to­vább, van erőnk szembenéz­ni a jövővel. Feladataink megoldásában biztosan ala­pozhatunk arra, hogy a szo- ciaLizmus, a szocialista haza- fiság és a proletár nemzet­köziség, a magyar—szovjet barátság, a testvéri szocia­lista országokkal való együtt­működés nemzeti ügyünk lett. Az elmúlt negyven év köte­lez bennünket. Kötelessé­günket teljesítjük. Ezt ígér­jük városunk felszabadulá­sának, népünk dicsőséges napjának évfordulóján. Eh­hez kérjük Nyíregyháza min­den becsületes lakossának alkotó hozzájárulását. Az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli területi Bizottsága, a népképviselők területi tanácsa és Kárpát- Ukrajna lakói nevében Mihail Jurjevics Voloscsuk köszön- tötte az ünnepi tanácsülés résztvevőit, Szabolcs-Szat- már megye lakóit. Elisme­réssel szólt arról a fejlődés­ről, amelynek szemtanúja le­hetett. Szólt arról, hogy Kár- pát-Ukrajna és Szabolcs-Szat- már megye — amelyek fel­szabadítása időben egybeesik — lakói hálával emlékeznek azokra a hősökre, akik e két terület felszabadításáért küz­döttek. A békés építőmunka évtizedeiről szólva elmondta: nemcsak a háború okozta se­beket gyógyították be a te­rület lakói, hanem azóta nagyszerű eredmények szü­lettek az iparban, a mezőgaz­daságban, a települések fej­lődésében, s ezekkel együtt Új szocialista embertípus szü­letett. Köszöntőjét a két nép barátságának éltetésével fe­jezte be, majd a barátság jel­képét, kárpátontúli meste­rek művészi alkotását nyúj­totta át Gyuricsku Kálmán tanácselnöknek. Nyíregyháza csehszlovákiai testvérvárosa küldöttségének, Eperjes lakóinak jókívánsá­gait Nilan Rownak tolmá­csolta. Gratulált a városépí­tésben, a gazdasági fejlesz­tésben elért eredményeinkhez, majd szólt a Szlovák Nemze­ti Felkelés 40. évfordulójá­ról, amely Csehszlovákia fel- szabadulásának jelentős ál­lomása volt. Beszélt az egy­kor elmaradott kisváros, Eperjes fejlődéséről, amely mára Szlovákia keleti részé­nek második legnagyobb vá­rosa lett. Világhírű termé­kek készülnek gyáraikban, s a KGST keretében rövid időn belül ott készülnek majd az ipari robotok is. Köszöntő­jét a két terület barátságának éltetésével fejezte be. A testvérvárosok küldöttsé­Koszorúzási ünnepségek Koszorúzási ünnepséget tartottak szerdán Nyíregy­házán a szovjet felszaba­dulási emlékműnél a me­gyeszékhely felszabadulá­sának 40. évfordulója al­kalmából. A város felsza­badulásáért vívott harcok­ban elesett szovjet hősök tiszteletére koszorút he­lyeztek el a megye és Nyíregyháza párt-, állami, társadalmi és tömegszer­vezeteinek képviselői, a veteránok, a megyeszék­hely üzemeinek, intézmé­nyeinek képviselői, az is­kolák tanulói és tanárai. Koszorúzási ünnepség volt kedden a Marx téri román hősi emlékműnél, s megkoszorúzták az Észa­ki temetőben levő szovjet katonák sírját. Képünkön: tisztelgés a szovjet hősök Felszabadulás téri emlék­művénél. geinek köszöntője után kitün tetőseket adtak át azoknak, akik eredményesen dolgoztak Nyíregyháza fejlődéséért, a megyeszékhely hírnevének öregbítéséért. „Nyíregyháza város Dísz­polgára” címet adományozott a tanács Frick -Györgynek, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyei bizottsága nyugalmazott titkárának. „Nyíregyháza Városért” ki­tüntetést adományozott a ta nács Bán Ferenc építész-ter- vezőnek, Csabai Lászlónénak, a városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének, Körtély Sándornak, az OTP megyei igazgatójának, dr. Nagy Ár­pádnak, a városi tanács egy­kori vb-titkárnak, Tarczai Zoltán tanszékvezető főisko­lai tanárnak és Váradi Já nosnak, az NYVSSC váloga­tott ökölvívójának. A végrehajtó bizottság ,,A Városért” emlékéremmel tün­tette ki Batári Kálmánná nyugalmazott általános isko­lai tanárt, Bogdányi Ferenc nyugalmazatt vállalati igaz­gatót, Csépányi Ferenc me gyei tanácstagot, római kato likus főesperest, Csuha János építőipari művezetőt, Kalina Béla mérnök-ezredest és Za latnai Károly nyugalmazott pedagógust. A városi tanács művelő­dési bizottsága dr. Magyai Dezső és néhai felesége Bakó« Anna alapítványdíját Tar József magyar—történeten: szakos középiskolai tanárnál adományozta. Az ünnepséget, színvonalas emlékműsor követte a Sza bolcsi szimfonikus zenekar, a Nyíregyházi vegyes kar és a Móricz Zsigmond Színház mű­vészeinek közreműködésével. Szerdán emlékeztek meg ünnepi tanácsülésen a tele­pülés felszabadulásának 40. évfordulójáról Dombrádon és Üjfehértón is. Mubarak az NSZK-ban Hoszni Mubarak egyipto­mi elnököt aki kedd es­te óta tartózkodik az NSZK- ban, szerda délelőtt fogadta Richard von Weizsäcker nyu­gatnémet államfő. A megbeszélést követő dísz­ebéden elhangzott pohárkö­szöntőjében Weizsäcker egy­aránt síkraszálit Izrael álla­mi Létének elismeréséért és a palesztinok önrendelkezési jogának biztosításáért. A nyugatnémet elnök egyúttal sürgette Libanon területi ■egységének, függetlenségének és szuverenitásának helyreál­lítását. Negyven éve szabad Nyíregyháza Átadták a kitüntetéseket a szovjet űrhajósoknak Konsztantyin * Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács elnökségének elnöke nyújtotta át szerdán a kitüntetéseket a rekord idő­tartamú, 237 napos űruta­zás három résztvevőjének: Leonyid Kizimnek, Vlagyi­mir Szolovjevnek és Oleg Atykovnak. A Szovjetunió következete­sen fellép azért, hogy a világűr a gyümölcsöző együttműködés, és ne a katonai versengés színtere legyen — mondotta rövid köszöntőjében Konsz­tantyin Csernyenko. A rea­litások ma olyanok, hogy a fegyverektől mentes világűr előfeltételét jelenti a békés földi életnek. A Szovjetunió ebből Indul ki, és azt szeret­né, ha valamennyi állam tá­mogatná ezt az egyedül ész­szerű álláspontot. Értékelve a három kozmo­nauta munkáját, Csernyenko megállapította: a 237 napos űrrepülés bebizonyította, hogy a szovjet szakemberek és tudósok helyes úton halad­nak a világűr kutatásában, és egyben tanúsítja, hogy mi­lyen megbízható és magas színvonalú a szovjet kozmi­kus technika. Az űrrepülés során tanú­sított bátorságáért és hősi­ességéért a Legfelsőbb Ta­nács elnöksége Leonyid Ki- zimet Lenim-renddel és — másodszor — a Szovjetunió Hőse címet jelképező Arany­csillaggal. Vlagyimir Szolov- ijevet és Oleg Atykovot a Szovjetunió Hőse kitüntető címmel, az azt jelképező Aranycsillaggal és Lenin- renddel tüntette ki. Szolovjev és Atykov ezenkívül meg­kapta a Szovjetunió űrhajó­sa címet is. TELEX VIETNAMI ÁLLÁSFOGLALÁS Sajnálatos, hogy az ENSZ közgyűlése ismét az igazsá­got és a realitásokat figyel­men kívül hagyó határozatot hozott Kambodzsáról >— ál­lapítja meg a vietnami kül­ügyminisztérium szerdai ál­lásfoglalása. A „kombadzsai helyzetről” elfogadott, s a vietnami ön­kéntesek kivonását követelő újabb közgyűlési határozat figyelmen kívül hagyja a va­lós kambodzsai helyzetet — nyilatkozta a hanoi külügy­minisztérium szóvivője. A határozat ellentétes a népir­tásból való újjászületésért küzdő kambodzsai nép érde­keivel, csakúgy, mint az ENSZ alapokmányával. VÁLTOZÁSOK A JAPAN kormányban A Liberális Demokrata Párt élén, s következésképp az or­szág miniszterelnökeként szerdáin hivatalosain is meg­erősített Nakaszone Jaszuhiro a nap folyamán változtatáso­kat hajtott végre a kormány­párt vezetőségében. Az LDP új főtitkára — Tanaka Roko- szuke helyett — Kanemaru Sin, a politikai tanács eddigi elnöke lett. A politikai tanács élére Mijazava Kiicsit nevez­ték ki. Fudzsio Maszajuki to­vábbra is a végrehajtó tanács elnöke maradt, s hasonlóan megőrizte pártalelnöki tiszt­ségét Nikaido Szuszumu is. SZOVJET KULTURÁLIS NAPOK ROMÁNIÁBAN Romániában szovjet kultu­rális napokat tartanak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 67. évfordulója alkalmá­ból. A kéthetes rendezvény- sorozat keretében hangver­senyt ad a Moszkvai Filhar­monikusok Kamarazenekara, fellép a Szovjet balett csilla­gai nevű művészegyüttes és egy litván kvartett. Ezenkí­vül romén—szovjet kulturális találkozókat szerveznek, meg­rendezik a kontárs szovjet festők tárlatát, filmnapokra kerül sor, s könyv- és hang- lemezbemutatók is tesznek. Bene János, a kiállítás rendezője kalauzol a megnyitó kö­zönségének. 1944. november elsejére Sza- bolcs-Szatmár megyében el­csendesültek a fegyverek. A tárlat bemutatja a harcokat, a város és a megye közigaz­gatásának újjászervezését, a nemzeti bizottságok és a po­litikai pártok kezdeti műkö­dését, a politikai étet kibon­takozását. — Képek, dokumentumok szemléltetik a kisszámú ipari üzem helyreállításáért folyó erőfeszítéseket, a magyar nép évszázados álma, a földosz­tás megvalósítását. E kiállí­tás is bizonyítja, hogy me­gyénk, városunk népe mindig is fogékony volt a haladó eszmék iránt, s a távlatokat nyitó jövőért érdemes volt és érdemes ma is dolgozni. — A kiállítás a megye, Nyíregyháza 1944 októbere és 1945 májusa közötti féléves történetének írásos és tárgyi dokumentumain vezeti végig a látogatót, felidézve a 40 év­vel ezelőtti események nagy- szerűségét. Záró képén a fel­szabadult országrész első szovjet hősi emlékművét, Pátzay Pál szobrászművész alkotását, a Kozák lovast lát­hatják az érdeklődők. E gondolatok jegyében nyi­totta meg a felszabadulási emlékkiállítást a megyei párt- bizottság első titkára, majd Bene János, a Jósa András Múzeum munkatársa, a ki­állítás rendezője mutatta be a gazdag anyagot, amelyet a jövő év májusáig, a Győze­lem Napjáig tekinthetnek meg az érdeklődők. — A Jósa András Múzeum emlékkiállítása — mondta többek között Varga Gyula — felidézi a város körül, s a megyében folyó kemény üt­közeteket. A testvéri Szovjet­unió hős Vörös Hadserege harcának eredményeként Nagyszámú érdeklődő je­lenlétében nyitották meg ok­tóber 31-én délelőtt 10 óra­kor Nyíregyházán, a Jósa András Múzeum'ban a felsza­badulási emlékkiállítást. A megye, a városi párt-, tanácsi, társadalmi és tömegszerve­zeteinek képviselőit, a vete­ránokat, a kiállítás vendé­geit Németh Péter múzeum- igazgató köszöntötte, majd Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára mon­dott megnyitó beszédet. Felszabadalási emlékkiállítás ayílt a Jósa András Mázeimban

Next

/
Oldalképek
Tartalom