Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
Szabályozók M iért kell mindig sza- I bályozni? Olyan I ember kérdezte I ezt, aki a főkönyvelői I székben Öregedett meg és I átélt egyet s mást a pénz- I ügyi gazdálkodásban. Jó és rossz emlékezetében egyaránt él a tervutasításos rendszer, annak kényelmessége és sok bosz- szúságot okozó kinövései. Bosszantó volt például, ha nem a gazdálkodó, hanem a felügyeleti szerv határozta meg mit és mennyit termeljenek. Nem volt akkor értéke és súlya a szónak, az érvek az utasítóról leperegtek, hogy a homok nem alkalmas a búza-, a kukorica- és még inkább nem a cukorrépa-termesztésre. Szántottak, vetettek és nem arattak. Kit érdekelt ez. A prémiumot, az oklevelet, a kitüntetéseket — volt idő — nem azért adták, mert búzából hektáronként 5, kukoricából 7 tonna termett. A tervezett területet nézték, a megkövetelt hektárokat. Aztán változott az idő. Bő másfél évtizede már, hogy tanuljuk és jól-rosszul alkalmazzuk az új mechanizmust. Azt is tudjuk, az új gazdaságirányítási móddal nem a tervgazdálkodás szűnt meg, hanem a céltalan, az idejét múlta tervutasítás. A gazdasági szabályozás a tervben meghatározott gazdaság- politikai célok feltétel- rendszere. A terv és a szabályozás kapcsolata kölcsönös. Akkor jó a szabályozás, ha a tervcélok megvalósulnak és akkor jó a terv, ha a szabályozók képesek a munkát a a feladatok teljesítésére irányítani. Vajon tagadható-e, hogy a mezőgazdasági termelés a mai szintjére . a szabályozók alkalmazhatóságával, helyes alkalmazásával emelkedett? Aligha. A főkönyvelő most mégis azt kérdezi: miért kell mindig szabályozni? A válasz egyszerű: mert nincs állandóság a gazdálkodásban sem technikában, sem technológiában és mindig adódik új cél, amit el kell érni, és mindig van gond, amit szükséges megoldani. A január 1-től életbe lépő új szabályozók nekünk, szabolcsiaknak sok szempontból kedvezőek. Példa lehet erre, hogy jövő ősztől a tej, a vágómarha, a vágójuh, a gyapjú felvásárlási ára, illetve árkiegészítése emelkedik. Megyénk a tej- és húster- termelésben, az állatállományt tekintve is nagyhatalom. Másik kedvező dolog a téli alma árkiegészítése, mi ebben is (a tömeget tekintve) nagyok vagyunk. Az viszont általánosan jó és minden gazdaságnak kedvező, hogy megszűnik az átlagbérszabályozási rendszer. Természetesen lesznek szigorítások is, de ha csak azt vesszük észre, ha a szabályozást csak emiatt kritizáljuk, akkor rossz úton járunk. ' A szabályozás szükségszerű, a termelés szervezésében, irányításában és ösztönzésében nélkülözhetetlen. Vele kell élnünk és .gazdálkodnunk, de lehetőleg úgy, hogy a szocialista tervgazdálkodással együtt javunkat szolgálja. S. E. V _______________> A hozamok növeléséért Javítani szükséges az anyagiműszaki bázist ■"•lést tartott a TOT elnöksége A,, i.núlt években általában javult a szövetkezeti növénytermesztők anyagi-műszaki ellátása, és ez a hozamok kedvező alakulásában is megmutatkozott. A lehetőségek, mindent egybevetve elegendőek az éves tervek teljesítéséhez, a termelés fejlesztése azonban megkívánja, hogy a tapasztalt hiányosságokat, időnként adódó ellátási gondokat mielőbb felszámolják, megoldják — ezt állapította meg a TOT elnöksége szerdai ülésén. Négy év alatt mintegy nyolc százalékkal nőtt a traktorpark vonóereje anélkül, hogy a gépek száma gyarapodott volna. Kombájnokból kevesebbet használnak, az arató-cséplők teljesítőképessége viszont minden eddiginél nagyobb. A növénytermesztés más területein is mindinkább előtérbe kerülnek a korszerű berendezések, amelyek a teljesítmény dolgában — és a gazdaságosságban is — néha sokszorosan felülmúlják a régieket. Kedvezőtlen viszont, hogy nagy számú gép időközben elhasználódott, például a kombájnok egy- harmada. Ezek ugyan szakszerű munkával többé-kevés- bé üzemképes állapotban tarthatók, ám fenntartási költségeik túlságosan megterhelik a tsz-eket, továbbá gcnd az is, hogy alkatrészeiket mind nehezebb beszerezni. Egyes termelési folyamatok összhangját még mindig nem sikerült megteremteni; például a takarmánytermesztés gépláncának adódnak gyenge pontjai, ugyanúgy hiányos a raktározás és a terményszárítás technológiai folyamata is. A gépforgalmazásban az állami kereskedelem monopolhelyzetét két évvel ezelőtt és a pótalkatrész-gyártatást sem koordinálja országosan senki. Az elnökség rámutatott: a termelőszövetkezeti gépjavító üzemek hálózata ugyan a korábbinál nagyobb, a bonyolultabb gépek, részegységek főjavítására azonban ezek általában nincsenek berendezkedve, azért a közös gazdaságok többsége a termelési rendszerek gépi központjainak szolgáltatásait veszik igénybe. Ezek szolgáltatási díjai azonban sok esetben eltérőek, még az azonos típusú gépek esetében is. S ezen a helyzeten változtatni kellene. Az elnökség a növénytermesztés anyagi-műszaki ellátásának helyzetével kapcsolatban határozatot hozott; ebben egyebek között sürgeti, hogy a hazai mezőgépipar, az elmúlt két-három év kedvező tapasztalatai alapján tegyen további erőfeszítéseket a tsz-ek növénytermesztőinek magasabb szintű műszaki és anyagi ellátásáért. Romániai erdészeti delegáció érkezett tegnap Nyíregyházára a Felső-tiszai Erdő- és Fagazdaság meghívására. A szomszédos ország erdészeti minisztériumának képviselőjét, dr. ing. Ion Miles- cut, aki a küldöttséget vezeti, dr. Király' Ernő, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatalának vezetője fogadta. A vendégek felkeresték a baktalórántházi erdészetet és a. megyeszékLosonczi Pál laoszi programja A Losonczi Pál vezetésével Laoszban tartózkodó magyar párt- és állami küldöttség szerdán délelőtt egy Vientiane közelében lévő mezőgazdasági termelőszövetkezetet tekintett meg. Délután került sor a hivatalos magyar—laoszi tárgyalások befejezésére, valamint a Laoszi Népi Forradalmi Párt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kaysone Phom- vihane és a Losonczi Pál vezette párt- és állami küldöttség találkozójára. Befejeződött a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Szerdán a moszkvai Kremlben befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka. Az ülésszakon az 1985. évi szovjet gazdasági tervet és kc'tségvetést vitatták meg és fogadták el. A vitában a Szovjetunió különböző köztársaságaiból és területeiről érkezett 44 képviselő szólalt fel. A tervről és a költségvetésről szóló törvényt a képviselők által tett megjegyzések és módosítások figyelembevételével egyhangúlag fogadta ei a szovjet parlament. helyen lévő műszaki erdészetet, ismerkedve az itteni szakemberek tapasztalataival. Az üzemlátogatásokat követően ma értékelik a tavaly megkötött együttműködési szerződést és annak végrehajtását. A következő évre újabb megállapodás született erdészeti szakemberek kölcsönös tanulmányútjára és a kutatási eredmények további kicserélésére. A romániai delegáció ma délután elutazik megyénkből. Román erdészeti delegáció megyénkben Szovjet export A nyírbátori Minőségi Cipőgyárban Divinyi Éva szalag végi meós szovjet exportra készülő cipők minőségét ellenőrzi. (JL) m papírgyárat Nagy fába vágták a fejszét a nyíregyházi papírgyárban. Jövőre néhány hónap alatt korszerűsítik, felújítják a hullámlemez és -doboz- gyártást. A rekonstrukció első lépcsőjeként decemberben írják alá a szerződéseket a gépeket szállító nyugati cégekkel, és 1985-ben megkezdik a 630 millió forintba kerülő felújítást. A rekonstrukció gondolata már négy éve megszületett, de egy évvel ezelőtt gyorsult fel igazán. Akkor vetődött fel annak a lehetősége, hogy a Világbanktól kapott hitelből fedezzék a költségeket. Elkészültek a tervek, s a világ minden tájáról, az Egyesült Államoktól Európán keresztül Japánig egy tucat nagy hírű cég tett ajánlatot az alapgyártógépekre. A végleges döntés — hogy melyik cég ajánlatát fogadják el — a napokban születik meg. Egy biztos, mindenképpen kedvező árajánlatok érkeztek a tőkésektől, nem beszélve arról, hogy a gyár vezetői a ma legkorszerűbb gépek közül válogathattak. A szerződéskötések után hat-nyolc hónap alatt a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárába szállítják a gépeket. A szerelést követően jövőre a negyedik negyedévben már termelnek, s év végéig elérik a teljes termelést. Érdekessége a rekonstrukciónak, hogy a teljes beruházásból mindössze öt százalékot képez az építési költség, hiszen valamennyi gépet a korábbi üzemcsarnokba telepítenek. A felújítás egyben a termelés növelését, a minőség javulását is eredményezi. Az eddig évente gyártott negyvenötezer tonna hullámdobozt huszonöt százalékkal növelhetik a folyamatos termelés következtében, és a gép nagyobb sebességéből eredően. Ugyanakkor az új technológia jobban kíméli az előzőnél a papírt, ez a végtermék " minőségét- javítja. Mindemellett a beruházáson belül egy technológiai fejlesztés során vízálló papírdobozokat is készítenek. több csatornás értékesítési rendszer váltotta fel, ennek nyomán a szövetkezetek az ellátókkal, a nagykereskedelmi vállalatokkal, illetve számos üzemmel közvetlen adásvételi kapcsolatot alakítottak ki. A több csatornás rendszer előnyei mellett gondok is adódnak: a rendszer nehezen áttekinthető,. nincs mód az igények kielégítésének pontos megtervezésére. Az alkatrészellátás — mint az ülésen hangsúlyozták —, az utóbbi két-három évben javult. A beszerzési költségek azonban, éppen a „több csatorna” révén, gyakran érthetetlenül nagymértékben eltérnék egymástól —• legtöbbször a felhasználó tsz-ek kárára. Az alkatrészárakat nemegyszer indokolatlanul felhajtják, ami jelentősen növeli a javítási költségeket, és végeredményben indokolatlanul emeli a növénytermesztés kiadásait. Kifogásolta az elnökség, hogy nincs országosan egységes alkatrész-nyilvántartási rendszer, SíírítH1f*Bimiltk A nyírlugosi hűtőtároló léüzemébe érkezik a léalma, me- wUf lllllCliy lyet feldolgozás után sűrítményként értékesítenek. (JL) Természetesen a legmodernebb, számítógéppel irányított folyamatvezérlésű rendszert alakítanak ki. Ehhez tartozik, hogy jelentősen csökken a nehéz fizikai munka, mert a technológia szerves része az automatizált, illetve félautomatizált anyag- mozgatás. Csökken a zaj- és hőhatás is. Az új rendszer kidolgozását és a jövőbeni bevezetését pedig a műszaki haladás, a piaci igények tették szükségessé. (A papírgyár tizenkét éves fennállása alatt nem volt jellentős gépvásárlás.) A felújítás teljes költsége 630 millió forint, amiből hét és fél millió dollár a világbanki hitel. Ez fedezi a nyugati gépek árait, míg a többi szerelési, építési és egyéb költség. Mint Sárái Sándor, a gyár" igazgatója elmondta, a beruházás költsége dollárban számolva két éven belül térül meg az árbevételből, a vállalat nyereségéből pedig öt esztendő alatt. Sipos Béla
