Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-27 / 278. szám

1984. november 27 Kelct-Magyarország 7 1984. november 27., kedd KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Társalgó. — 9,44: Talál­kozás a Hangvillában. — 10,05: Világok meséi. — 10,35: Éneklő ifjúság. — 10,53: Nótacsokor. — 11,39: Jókai Mór: Az élet komédiásai. 14. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: offen- bacti: A férj kopogtat. Daljá­ték. — 13,30: R. Wlatkovics (kürt) és M. Nochtová (zongo­ra) hangversenye. — 14,10: Ma­gyarán szólva. — 14,25: Or­vosi tanácsok — a fogfájás­ról. — 14,30: Dzsesszmelódiák. — 15,00: Élő világirodalom. — John Osborne. — 15,20: Vival- di-szonáták. — 15,50: Fúvósze­ne. — 16,05: A Nyitnikék pos­tája. — 17,00: A létezés mű­vészete — III. — 17,30: Film­zene. — 17,45: A Szabó család. — 18,15: A csodálatos pumpa. A. Judah meséje. — 19,15: Gon­dolat. — 20,00: Böngészde — operabarátoknak. — 21,00: Há­zak és vallomások. Jegyzet. — 21,10: Gershwin-művek. — 21,40: Miért írta meg. . . Ka­marás István Varga Csabával közösen írott Reformvár című könyvét? — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Kórusmu­zsika. — 22,49: A közjó szol­gálatában. — 22,59: C. Abbado vezényel. — 0,10: Fúvószene. PETŐFI RÁDIÓ 8,08: Slágermúzeum. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — Közben, 10,00: Sportvilág. — 10,25: Fülszöveg. — 10,45: Lát­tuk, hallottuk. — 12,10: Fran­cia sanzonok. — 12,30: Népi muzsika. — 13,05: Pophullám. — 14,00: Zenés délután. Maros Éva hárfázik. — 14,15: Népdal­körök pódiuma. — 14,40: Be­szélgetés idegen szavakról. — 15,05: Operettfelvételek. —15,20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17,30: Tini- tonik. — 18,30: Táncházi mu­zsika. — 19,05: Csak fiatalok­nak! — 20,00: A ruhatárban. I. Iredynski kishangjátéka. — 20.18: W. Marsalis: Melegházi virágok c. új dzsesszlemeze. — 21,05: Vidám népmesék: Má­tyás király lopni megy. 4. (be­fejező) rész. — 21,30: Népzene­kedvelőknek. — 22,00: Kurt Weill zenés játékaiból. — 23,20: A tegnap slágereiből. — 24,00: Éjféltől — hajnalig. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Éneklő ifjúság hanglemezen. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. (A tartalomból: Egészségünk. Dr. Kovács Lajos előadása a téli vitaminszükségletről — Iskola­fogászat (Horvát Péter) — Al- , mamérleg (Szilágyi Mária) — Cipőgyári finis (Kolláth Ad­rienne). — 18.00—18,30: Észak­tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa.) MAGYAR TV 8,10: Tévétorna (ism.). — 8,15: Iskolatévé. Biológia (8. oszt.). — 8,40: Deltácska. — 9,00: Orosz nyelv (ált. isk. 4. oszt.). 9. rész. — 9,10: Fizika (8. oszt.). —9,35: Magyar irodalom (5. oszt.). Ha a világ rigó lenne II. — 9,55: Kincsek titkos dossziéja. Fran­cia film. A hét prágai kulcs (ism.). — 10,45: Híres spanyol operaénekesek: Pilar Lorengar (ism.). — 11,40: Képújság. — 14,40: Iskolatévé. Szellemi ta­karékbetét. Dokumentumfilm. — 15,20: Csupajóvár (3—4. oszt. osztályfőnöki órákhoz). —15,50: Történelem. A spártai állam (5. oszt.). — 16,25: Hírek. — 16,30: A világ nagy városai: Madrid. — 17,20: Egészségünkért! A do­hányzás ártalmáról. — 17,30: Képújság. — 17,35: Megújuló energiaforrás: a biomassza. — 18,20: Agrárvilág. — 18.50: Mi­nistúdió ’84. — 18,55: Reklám. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A pad. Tévéjáték A. Gelman színmüvéből. (14 éven felülieknek!) — 21,05: stúdió ’84. A tv kulturális hetilapja. — 22,05: Messze északon: Svéd­ország. Dokumentumfilm. — 22,55: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18,05: Képújság. — 18,10: Zsebtévé (ism.). — 18,40: Az ötvenes évek odaát, stúdióbe­szélgetés (ism.). — 19,30: A Drezdai filharmonikusok hang­versenye. Közvetítés az Erkel' Színházból. — A szünetben: Kisfilm. — Kb. 21,30: Tv-híradó 2. — 21,50: Reklám. — 21,55: Halálodra magad maradsz. NDK tévéfilmsorozat IV/l (ff.). — 23,10: Képújság. SZOVJET TV 17.00: A szahalini kőolaj.— 17.30: Koncert. — 18,00: Doku­mentum-képernyő. — 19.00: Híradó. — 19,35: A Kovel kör­nyéki erdőkben. Film. l. rész. — 20,40: Ma a világban. SZLOVÁK TV 9,20: Autósok, motorosok ma­gazinja. — 9,50: Emlékezés. Tévéjáték. — 11.15: URH-kocsi- val. Magazin. — 11,55: A rend­őrség nyomoz. — 12,00: A te­levízió diszpécserszolgálata. — 16,15: Display, az új barát. — 16,25: Tudomány és technika. — 17,05: Középiskolások műso­ra. — 17,45: Közép-szlovákiai magazin. — 18,15: Csehszlovák spartakiád '85. Férfiak gyakor­lata. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A TASZSZ jelenti. Szovjet film­sorozat. 6. rész. — 21,05: Ne feledkezzenek el Bej rútról. Bolgár dokumentumfilm. ROMAN TV 15,30: Dalok. — 16,00- Költé­szet. — 16,15: Tapasztalatok, javaslatok. — 20,00: Tv-híradó. — 20.20: Dalok. — 20,30: A kongresszus határozataiból. — 20,45: Ecaterina Teodorouí. Ro­mán játékfilm. — 21,35: Pillán tás a jövőbe. — 21,50: Tv-hír­adó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: JIM CRAIG. SZOMSZÉD SZERETŐK. Béke mozi: de.: ÖKLÖK ÉS KOPONYÁK, du.: Zártkörű ar­chív filmklubi előadás. 16, 18, 20 óra. Móricz mozi: SZERETŐK BARKÁCSOLJUNK! Szórófej öntözőkannára Nincs minden locsolókannához szórófej. Az is előfordul, hogy a korábban meglévő elkallódott. Könnyen segíthetünk magun­kon. Keressünk egy viszonylag bő szájnyilású műanyag flakont. Lágy anyagút, például hajmosó­szerest. Alját és körülbelül fele magasságig a palástját is kemény, felízzitott, kihegyezett huzal­darabbal, vagy árral lyuggassuk lelően tágítsuk ki. Ezt követően ki. Utána a flakon nyílását márt- ^ ismét forró vízbe mártott . , . . , ....... flakon, nyakát nyomjuk a locso­suk forro vízbe es az ontozo- lócsőre. Ezzel ingyen, praktikus kanna kifolyócsövének megfe- szórófejhez jutottunk. Hogyan szaporítsunk kaktuszt ? Pozsgás növények téli ápolása Különböző növényrendszertani kategóriába (családokba) tar­tozó növényeket sorolnak a ker­tészek a pozsgás növények kö­zé. Közös jellemzőjük, hogy a ve­getációs időszakban időnként fel­lépő száraz periódusokban kitű­nően tudnak alkalmazkodni. Tes­tük egy részét vagy egészét „viz- raktározó szervként” működtetik. A víztárolás történhet a szárak­ban, a levelekben, de a föld alat­ti szervekben is! Általában tró­pusi vagy szubtrópusi területek­ről, sivatagi vagy félsivatagi te­rületekről származó növények, de érdekességképpen ismerete­sek mérsékeltövi képviselőik is. Ez utóbbiak szabadban áttelelő évelő növények. Azt azonban tudnunk kell, hogy a pozsgás nö­vények legnagyobb része Ameri­ka száraz sivatagi részeiről került hazánkba, ahol az évi csapadék csak 120—160 milliméter. A botanikusok megállapították, a valódi kaktuszok levelei tüs­kékké alakultak át, hogy minél kevesebbet párologtassanak. Ha e tüskéket közelebbről meg­szemléljük, .tapasztalhatjuk, hogy a tüskéket vékony hártya veszi körül. Ennek a finom, vékony hártyának feladata, hogy a le­vegő nedvességét mint valami „itatóspapír” felvegye, a növé­nyek számára hozzáférhetővé te­gye. A legszárasságtűrőbb fajok levelei erősen megvastagodnak, s a leveleket finom viaszbevonat és erős szőrzet takarja. így a növények a lehető legkisebb pá­rologtatásra kényszerülnek. Nem­csak a levelek, hanem a szárak is átalakulhatnak, megvastagod­hatnak, olyannyira, hogy e kü­lönös alakú szárat levélnek nézi az ember. Az viszont köztudott, hogy virágok csak a növények szárain fejlődnek! így tehát a kaktuszoknál egy különös alakú szárral állunk szemben. A pozs­gás növények rendkívül vál­tozatos alakúak. Az egyik ka­vicsra emlékeztet, a másik egy kis „sünre”. A Hajdú megyei Állami Építő­ipari Vállalat felvesz üvegező, festő, ács, vasbetonszerelő, kő­műves, hegesztő, hidegburkoló szakmunkásokat, valamint beto- nozókat és segédmunkásokat. Munkásszállás, főétkezés, utazá­si kedvezmény biztosítva, 40 órás munkahét. A munkásszállón la­kók részére felemelt különélési pótlékot fizetünk. Jelentkezés: a munkaerő-gazdálkodáson. Deb­recen, Kálvin tér 11. sz. (D. 247968) A PAPÍRIPARI VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI GYÄRA FELVESZ 2 elektroműszerészt és 1 villanyszerelőt egy műszakos munkarendbe. Jelentkezés: a gyár munkaügyi osztályán személyesen. Nyíregyháza, Tünde u. 2. szám. Kilépett munkakönyvi be­jegyzéssel ne jelentkezzenek. Megközelíthető: 15, 15M és 16- os autóbuszokkal. (2067) Pozsgás növényekkel csak na- pos, kellően megvilágított la­kásokban érdemes foglalkozni. A központi fűtéses, vagy gázfűté­ses szobák száraz levegőjében jól érzik magukat! Tapasztalt kertészek megfigyelései szerint a pozsgás növényeket télen vi­lágos, de szobahőmérsékletnél alacsonyabb plusz 6, plusz 10 Celsius-fokos helyiségekben cél­szerű „teleltetni”, illetve tartani. Télen a pozsgásokat csak mér­sékelten szabad öntözni, hogy megfelelő „pihenést” biztosít­sunk számukra. Brazília őserdeiben, a fák ko­ronáinak elágazásaiban él, a kor- hadékokból a karácsonykaktusz. Hazánkban évről évre karácsony táján virágzik, innen kapta ma­gyar nevét! Ápolása annyiban tér el a többi pozsgás növény­től, hogy télen melegebb helyen plusz 14, plusz 16 fokon érzi jól magát, s ott virágzik rendsze­resen. November hónapban ajánlatos a karácsonykaktuszt „szárazon tartani”, tehát nem kell öntözni, hogy virágait „ki­hozza”. Szakszerű gondozásu­kat — karácsonyra — élénk ró­zsaszínben pompázó virágaival fogja meghálálni! A növényeket elvirágzásuk után, január—február hónapok­ban dugványozással szaporíthat­juk. Dugványozásra a két-há- rom szártagból álló egyéves hajtásokat használhatjuk fel. A dugványokat az izeknél kell le­vágni, s a hobbiházban 18 Cel­sius-fokos „talpmelegen” ho­mokban, szaporítóládában lehet gyökereztetni. A meggyökerese­dett dugványokat „dugvány­cserepekbe”, homokozott kom- posztföld keverékébe célszerű átültetni. A jól begyökeresedett növényeket május hónapban kell 8-as cserepekbe rakni. A nyár folyamán langyoságyban, párás levegőben, árnyékolva és szellőztetve kell tartani! Dr. Széles Csaba Új könyv Táj, víz, ember, energia. A tájpotenciál Nemcsak a szakembereket, már az újságolvasó embert is foglalkoztatja az a kérdés, hogy mekkora a föld eltartó képessé­ge, vagyis lesz-e elegendő élel­miszer, föld, víz, levegő a jö­vő generációinak? Bár ükuno­káinkat nem fogjuk ismerni, de mégis rajtunk múlik, hogy ők élhetnek-e majd földünkön vagy sem. Ahhoz azonban, hogy jól sá­fárkodjunk eddig megőrzött ter­mészeti kincseinkkel, tudnunk kell, hogy a táj, amelyben élünk, mire képes, milyen formában, mértékben áll rendelkezésünkre. Ez a megismerés azonban csak akkor lehetséges, ha általános értékelési rendszerrel mérjük fel természeti értékeinket. A szerző dr. Chimessy László a táj és az emberi szellemi te­vékenységgel ötvözött fizikai munka közötti összefüggéseket tárja fel néhány újabb felismerés alapján. A mérési egységül vá­lasztott energia és víz mennyisé­gi egysége új törvényszerűségek felmérését teszi lehetővé. A nagyon sok tudományágat érintő, táblázatokkal, ábrákkal illusztrált könyvet olyan bioló­gus, közgazdász, természet- és környezetvédő szakembereknek ajánljuk, akikben él a jövő iránt érzett felelősség és a gon­dolatébresztő mű hatására he­lyes döntéseket, intézkedéseket hoznak. Szervezettebben, körültekintően Megyénkben a mezőgazda- sági kisárutermelés értéke ma már jóval meghaladja a másfél milliárd forintot. A termelés összetételét te­kintve legnagyobb volume­nű az élő állatok és állati termékek értékesítése, (1983-ban) 785 millió forint volt, ezt követi a gyü­mölcstermelés és -értékesí­tés közel ötszázmillió fo­rinttal, majd a zöldségfé­lék 250 millió forinttal. Ami mindebben érdekes és fi­gyelemre méltó: a mezőgaz­dasági kisárutermelés érték­ben és tömegében évről év­re növekszik, gyarapodik a kisárutermeléssel foglalko­zók száma is. Nőtt és növekszik a kis­árutermelés azzal is, hogy a termelőszövetkezetek nagy- üzemileg gazdaságtalanul művelhető földjükre, kert­jükre vállalkozó kedvüekből szakcsoportokat szervez- vezhetnek. Ilyen szakcso­port tavalyelőtt még alig- alig volt, idén már félszáz­nál is több. A háztáji és egyéb kis­árutermelés mind népgaz- daságilag, mind pedig sze­mély szerint is hasznos, szükséges. Vannak területek, (állattenyésztésben a nyúlte- nyésztés és méhészkedés, növénytermesztésben egyes zöldségek, gyógynövények és apró magvak) amelyek szinte teljes egészében ki­szorultak a nagyüzemből. Más termelési ágak (mint a dohány-, a bonyós és csonthéjas gyümölcster­mesztés, avagy a burgonya- termelés), mert kézimun­ka-igényes, mert a háztáji termelés gazdaságosabb, fo­kozatosan megy át nagy­üzemből a kisárutermelési szférába. A már leírtak szerint te­kintve megyénk háztáji és egyéb kisárutermelését a fejlődéssel, a növekvő áru­termeléssel nem lehetünk elégedetlenek. Ami napja­inkban ismételten gondot okoz, az a túltermelés, a ke­reslet csökkenése, más szó­val az értékesítési bizony­talanság. Hozzáértő szakemberek már tavasszal megmondták, j idén bajok lesznek a bur- I gonya eladása körül. Mond- ' hatták, hiszen látták, mert tavaly kevés volt a krump­li, minden kistermelő bur­gonyatermesztéssel kívánt foglalkozni. A káposzta nép­szerűsége viszont azért nőtt, mert az elmúlt esztendőben jó áron kelt el, jól jövedel­mezett. Következésképpen most sokan azt kérdezik, hol, kinek adhatnák el bur­gonyájukat, de ettől is kri­tikusabb a káposztaügy. A téli káposzta ma (ehhez a televízió néhány adása is hozzájárult) országos, össz­népi gonddá vált. Vélemé­nyek is vannak. Egyik az, hogy a háztáji és egyéb kis­árutermelés szervezetlen és a kereskedelem nem vállal­hat kockázatot azért, ami­hez semmi köze. Más véle­mény, hogy a káposztát (és tegyük hozzá a burgonyát is) külföldön is el lehetne adni, ha külkereskedőink rugalmasan kezelnék az ügyet. . . Kinek van igaza? Nehéz erre a kérdésre megnyugta­tóan választ adni. Egy biz­tos, ma spontán áruterme­léssel foglalkozni — bármi­lyen területen — a lehető legnagyobb kockázattal jár. A termelés alapja minde­nütt a szerződés legyen. A háztáji gazdaságokban ez száz százalékosan megold­ható, hiszen a közösen ke­resztül történő értékesítés ezt megköveteli. Ugyanez vonatkozik tsz- és Áfész- szakcsoportok termelésére. Az egyéb területeken vi­szont a jobb tájékoztatással érhető el eredmény. Ha van szerződés, szerződés szerinti igény, úgy a kisáru­termelés szervezhető, szer­vezetebbé tehető. Mindez nem zárja ki, hogy a feldol­gozó ipar, a kereskedelem és minden arra illetékes töre­kedjék ^ mindenkor meg­termelt áru átvételére, el­helyezésére, hasznosítására. Nem vagyunk olyan gazda­gok, hogy akár a legki­sebb értéket is veszni hagy­juk. (seres) Meggybor Mojzer-recept szerint Naiv lélek az, aki a kertbará­tot jó időben az otthonában ke­resi. Biztos lehet benne, hogy nem találja. A lábam jártam le, míg véletlenül csengetésem­re ajtót nyitott Mojzer Antal, a Nyíregyházi Központi Kertbarát Klub egyik alapító tagja. Éppen indulni készült autóbusszal Csá­szárszállásra, a „birtokra”, hogy meglátogassa Sajót, a hűséges kutyát. KERTBŐL KERTBE — Amíg a kapa ki nem fagy a földből, kinn tartózkodom a feleségemmel Császárszálláson. Mindig van mit csinálni a 200 öles kertben, no meg a fiamé­ban is. Az övé Oros alatt van a Malomhegyen — mondja Moj­zer Antal, a nyugdíjas pénzügy­őr százados. — Egyik kertből megyek a másikba. A kertbarát klubban szedtem fel a tudo­mányt. Korábban nem sokat értettem a földhöz, pénzügyőr voltam 37 esztendeig. Nem nehéz rátalálni Mojzer Antal kertjére. A 4-es főút men­tén, a 264-es kilométerkőnél van egy nádtetős kis víkendház. A kertjében 3 szilvafa, 4 meggyfa, 2 cseresznyefa, 6 barackfa, egy kajszi és 10 almafa. — Bőven ellátja a családot, még a rokonságnak is jut gyü­mölcs. Megtenni a kis Trabant benzinköltségét. Itt van ez az egyetlen Páczelt-féle szilvafám. Az idén roskadtak az ágai a terméstől. Legalább 150 kiló szil-, va volt rajta. Egy miskolci ke­reskedő szokta mindig elvinni helyből. Most 10 forintot adott kilójáért. Hát nem megéri? Mojzer Antalnak a szőlő nőtt a szívéhez igazán. Szőlőtőkék szegélyezik a gondozott kertet. Hogy több napfényt kapjanak, néhány almafától is megszaba­dult. Százötven tőke szőlő, riz- ling, néhány tőke hárslevelű és Zala gyöngye. Friss, gyöngyöző rizlinget önt fehér üvegkancsó- ból fehér, széles szájú poharak­ba. így lehet érezni igazán illa­tát, ízét. TÜKRÖS 1ZÜ A BOR — Ez az idei. A tavalyi már elfogyott. Üjtól újig azért ki­tart, ízlelgetni. ízleljük, „harapjuk” a nyíri vinkót. Zöldes színű áttetsző, tükrös, jó ízű, bár érezni rajta fiatalságát. Idegen el nem hin­né, hogy ez a rizling Császár- szállás egyik kis kertjének a termése. — Amikor először szüreteltem és kiforrt az első bor, gondol­tam, megkínálom vele barátai­mat. Vittem néhány palackkal a klubba. Kóstolták, dicsérték. Ott kapacitáltak, hogy nevezzek be Mojzer Antal fáit metszi a házi borversenyre. Benevez­tem. Legalább 35—40 bor kö­zött nyertem oklevelet a rizlin- gemmel. Mojzer Antal a gyümölcsbo­rok specialistája is. így ismerik a klubban. Ha rizlingjével okle­velet nyert, a gyümölcsborok között a meggyborával I. díjat érdemelt ki. Sok oklevél, díj, el­ismerés tanúskodik erről. — Feleségem a minap humoro­san meg is jegyezte, hogy okle­velekkel tapétázza ki a víkend­ház falait. Az idén a gyümölcsök közü’ szintén meggyből készített gyü­mölcsbort. Saját receptje sze­rint, amelyet neves szakembe­rek, a nyíregyházi kertbarátok közül is sokan alkalmaznak. Nos nézzük, hogyan is készül a meggybor, Mojzer-féle recept szerint. ÍGY KÉSZÜL A GYÜMÖLCSBOR A meggyet kimagvalás után kipréseljük. A törkölyt felönt­jük vízzel, a meggymag ötödré­szét összetörjük. Keverési arány: 1 liter meggylé, 1 kg cukor, 2 liter víz. A keveréshez a tör­kölyre ráöntött vizet használ­juk, a megtört meggymagot is belekeverjük. Az egészet túlivá- szonnal lefedjük egy edényben és úgy érleljük. Erre a célra legjobb az üvegballon. A fő er­jedés után (kb. 2 hét) átszűr­jük, amíg az egészen letisztul. E-z körülbelül 3—4 hét, utána le­fejtjük. (A ribizlibor is hasonló­an készül.) Tizennégy évvel ezelőtt ala­kult a Nyíregyházi Központi Kertbarát Klub. Ez idő alatt annyit tanult és olyan gyakor­latra tett szert Mojzer Antal, hogy őt választották meg a Sza- bolcs-Szatmár megyei Zöldért Vállalatnál alakult kerthasznosí­tási szakcsoport elnöki tisztére. — Egyelőre kísérleti jelleggel működünk 28 taggal. Jelentős előnye van annak, aki e szak­csoport tagja. Először is szer­ződésben kötött árak szerint ve­szik át az áruját, nincs rizikó­ja, biztos piacot biztosítanak termésének. (farkas) „Tapéta“ oklevelekből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom