Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. november 18. Radzsiv Gandhit egyhangúlag az Indiai Nem­zeti Kongresszus (I) párt elnökévé választot­ták hétfőn. A képen: Radzsiv Gandhi a ta­nácskozásról távozik. A hét három kérdése O „Nyugaton a helyzet változatlan” — a Ke­lettel való párbeszéd dolgá­ban? Most, hogy túl van a világ az emerikai elnökvá­lasztáson, szinte türelmetlenül várja a jeleket: mozdul-e va­lami Kelet és Nyugat viszo­nyában, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között? így aztán a szokásosnál is nagyobb figyelem nyilvánul meg ajz iránt, hogy az ame­rikai Praeger könyvkiadónál épp most jelent meg Konsz- tantyin Csernyenko beszé­deinek, írásainak egy válo­gatása, amely elé az SZKP főtitkára, a szovjet államfő olyan előszót írt, hogy az a párbeszédre való készségnek ad újabb nyomatékot. Ugyan­csak e kötet megjelenése al­kalmából nyilatkozott Anató­liai Dobrinyin is, aki nagykö­vetként 12 esztendeje kép­viseli hazáját Washington­ban. A gyűjtemény — húzta alá — alkalmat ad az ame­rikai olvasóknak éppúgy, mint az USA vezetőinek, hogy átfogóan tanulmányozzák a szovjet javaslatokat, s hogy megtalálják a közös ponto­kat, amelyekből kiindulva előre lehet lépni a kapcsola­tok megjavításában is, a le­szerelés terén is. Maga Konsztantyin Cser­nyenko az SZKP Politikai Bi­zottságában szólalt fel, s a nyugati sajtó megjegyezte, hogy neró szokás a politikai bizottságban elhangzottakat ilyen bőven idézni. Csernyen­ko elsősorban a népgazda­ság helyzetéről szólt, a jö­vő évi tervről,, de azt is hangsúlyozta, hogy a terv a kellő mértékben számol azok­kal a szükségletekkel is, amelyek a Szovjetunió vé­delmi képessége erősítésének igényéből fakadnak. A Szov­jetunió senki ellen sem akar támadni, de továbbfejleszti védelmi erejét, hogy meg- védhesse a szovjet emberek békés munkáját és a világ bé­kéjét. © Miről tárgyal az Afri­kai Egységszervezet csúcsértekezlete? Az afrikai államok közös szervezete gyakran rendez csúcsszintű értekezletet. A mostani, amelyre Addisz-Abebában került sor, már 20. a sorban. Zsúfolt napirend várt a résztvevőkre, hiszen a feke­te földrész jelene is elég sö­tét: éhínség, gazdasági gon­dok mellett a dél-afrikai faj­üldözés, valamint az egyes országokat szembeállító po­litikai ellentétek igénylik a kérdések megvitatását. El­sőnek azonban éppen egy ilyen államközi viszálykodás került előtérbe: a nyugat­szaharai probléma. Marokkó nem hajlandó elismerni a nyugat-szaharai nép önál­lóságát, ezt az álláspontját Zaire is támogatja, így aztán pillanatnyilag kivonultak. Hasszán király döntése, hogy kilép az AESZ-ből, mégis csak egy év múlva lesz érvé­nyes, Zaire pedig valójában csupán felfüggesztette tag­ságát. Tehát a végső szót senki sem mondta ki. Addig is a Polisario, a szaharai né­ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Lázár György munkalátogatása Moszkvában, a magyar mi- niszterelnököt fogadta Konsztantyin Csernyenko is — Loson- czi Pál Délkelet-Azsiába utazott — Radzsiv Gandhi tévé- és rádióbeszédben az indiai külpolitika folyamatosságát ígérte. KEDD: Az Afrikai Egylségszervezet csúcsértekezletéről kivonult Ma­rokkó és Zaire, a soros elnökké Nyererét választották meg — Az Amerikai Államok Szervezetében bírálatok érték az USA közép-amerikai politikáját — Sztrájkoltak a diákok Chile egyetemein. SZERDA: Losonczi Pál Dzsakartában megbeszélést folytatott Suharto elnökkel — Rogers tábornok, a NATO európai erőinek fő- parancsnoka ismertette azt az új harcászati tervet, amely fenntartja az első atomcsapás elvét — Csernyenko új köny­vének amerikai megjelenése alkalmából Dobrinyin szovjet nagykövet a szovjet vezetők együttműködési szándékát han­goztatta — Cjabb védelmi erőfeszítések Managuában egy esetleges amerikai intervencióra való felkészülés jegyében. CSÜTÖRTÖK: Váratlan francia—görög—líbiai csúcstalálkozó Kréta szigetén — Közös japán—amerikai hadgyakorlat kezdődött Honsu szi­gete mellett — Jelentős gazdasági tárgyalássorozat indult Panmindzsonban a KNDK és Dél-Korea között. PÉNTEK: Találgatások Washingtonban arról, mit jelenthet Reagan el­nök fegyverzetkorlátozási javaslata — Feszültség Zaire és Tanzánia között — Valamennyi angol egyház közvetíteni ké­szül a kormány és a sztrájkoló bányászok között. SZOMBAT:-Csernyenko-interjú az NBC-nek, Shultz külügyminiszter po­zitívan reagál a moszkvai nyilatkozatra — Managuai cáfo­lat az amerikai hírszerzés vádjaira — A chilei katolikus egy­ház tiltakozott Pinochetnél a hatóságok terrormódszerei ellen. pet képviselő szervezet dip­lomáciai sikert könyvelhe­tett el. Az AESZ Csád problémá­jával is foglalkozott, de az igazán lényeges döntés Kré­ta szigetén formálódhatott, ahol is meglepetésszerűen megjelent Mitterrand francia elnök és Kadhafi líbiai veze­tő. Köztük Papandreu görög kormányfő vállalt közvetítő szerepet. Tudnivaló, hogy francia és líbiai csapatok egyformán voltak Csádban, ezek kölcsönös kivonása a csádi válságenyhüléshez ve­zethet. O Es mi várható az Amerikai Államok Szervezetétől? Különös egy­beesés, hogy ugyanazon a napon, amikor az AESZ munkához látott Brasiliában, a brazil óriás állam új fővá­rosában az Amerikai Álla­mok Szervezetének miniszte­ri szintű közgyűlése. A föld­részek regionális szervezetei közül ennek is temérdek a gondja-baja. Az alapvető te­hertétele az AÁSZ-nak, hogy — egy gúnyos megjegyzés szerint — ott egy „cápa” és egy csomó „szardínia” ta­lálható. Még az a bizonyos nagy-nagy Brazília, amelyet egyesek a jövő évszázad-év­ezred egyik új nagyhatalmá­nak neveznek, még az is szegény. Hiába a 8 és fél millió négyzetkilométer te­rület, a 130 millió lakos... De az az államadósság! A „cápa” az Egyesült Államok. S a „szardíniák” nyugtala­nul figyelik, amint ez a „cá­pa” a közép-amerikai vize­ken egyre fenyegetőbbé vá­lik! így aztán az AÁSZ ülésén Nicaragua ügye, meg általá­ban az USA közép-ameri­kai politikája került a fel­szólalások középpontjába. Shultz amerikai külügymi­niszter, aki személyesen is megjelent és részt vett a vitában, egyértelműen nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok katonai intervencióba kezd­jen. Ezzel szemben az AÁSZ határozatban üdvözölte az úgynevezett Contadora-cso- port béke-erőfeszítéseit. Mint ismeretes, Venezuela, Pana­ma, Kolumbia és Mexikó kö­zösen igyekszik meghatároz­ni azokat az elveket és eljá­rásokat, amelyek a közép­amerikai államok és az USA viszonyát rendezni képesek lennének. (P.) HETÉNYI ISTVÁN: Reformlépéseink (Második, befejező rész.) Mindhárom kérdésben elő­zetesen — 1984. december 31- ig — az alapító szerv és az ágazati miniszter foglalnak állást. Nyilvánosságra hozott állásfoglalásaikat — általá­ban 1985. március végéig — észrevételezi a vállalati kol­lektíva. Az átalakulás elő­készítésére vállalati bizottság alakul. Mindhárom kérdésben a kollektíva javasolhatja és el is érheti az előzetes állás- foglalások módosítását. Ahol az alapító rövid idő alatt megegyezésre jut a vál­lalati kollektívával és a vál­lalati szervezetet nem indo­kolt módosítani, ott akár 1985. elején megkezdődhet az átalakulás. Az átalakítási fo­lyamatot egyébként 1986. de­cember 31-ig szeretnénk be­fejezni. Az előzetes vélemények alapján várható, hogy a vál­lalatok 10—20 százaléka mű­ködik majd államigazgatási felügyelet alatt: a vállalatok­nak a 60 százalékánál alakul a vt és kb. 20—30 százaléká­nál választott vezetőség. Az új vállalatvezetési for­ma csak az egyik láncszeme a piacorientált vállalati gaz­dálkodás kiépítésének. Ered­ményes működéséhez megfe­lelő feltételek kellenek. Ezek egyike a piaci szervezet át­alakítása, az 1960-as években létrehozott nagy szervezetek nyomasztó túlsúlyának meg­szüntetése ott, ahol ez gazda­ságilag nem indokolt, az ál­lamigazgatási profilkötöttsé­gek feloldása stb. Ezért az új vezetési formák bevezetését össze kell kapcsolnunk a versenyviszonyok javítását célzó szervezeti intézkedések­kel. Ezek ma az esetek több­ségében egyes nagy szerveze­tek ésszerű decentralizációját feltételezik, de persze indo­kolt lehet más változás is. Lehetőség szerint ugyanis el kell kerülni, hogy a nagy ön­állósággal felruházott válla­latok indokolatlan monopó­liummal, erőfölénnyel rendel­kezzenek. Ezt nem lehet néhány ad­minisztratív intézkedéssel el­érni, azért a szervezeti vál­toztatást más, a piacépítést szolgáló intézkedésnek is kí­sérnie kell. Bármilyen sokrétűek és ha­tásosak is a szabályozók gaz­dasági fejlődésünkben, to­vábbra is döntő tényező az állami irányítás színvonala és hatékonysága. (Folytatás az 1. oldalról.) Borobudur szoborhegye még a buddhizmus páratlan műremekei között is egye­dülálló Ázsiában. A minden oldalon 120 méteres alapú, lépcsőzetesen emelkedő, óriá­si kőharangokban végződő építmény 35 méter magas. Nincs belső helyisége, tera­szosan emelkedő piramisként lehetne leírni, voltaképpen arra szolgál, hogy elhelyez­zék falain a több ezer, kul­tikus tartalmú szobrot és fa- ragványt. A IX. században épült Borobudur alkotóiról nem maradt hír. Csak művük őrzi emlékükét. Az Indoné­zia büszkeségének számító építményt először a század elején, majd legutóbb az UNESCO keretében, 26 or­szág támogatásával restau­rálták. Évente 1,4 millió láto­gatója van. Az Elnöki Tanács elnöke Dzsogdzsakartából délután érkezett meg Báli szigetére, indonéziai útjának utolsó állomására. Losonczi Pált Dzsogdzsa- kartában VIII. Sri Paku Akam alkormányzó és Ret- nomartani Kusumonegoro hercegnő fogadta, búcsúzta­tásán pedig megjelent Iszma- il, a város kormányzója is. Báli szigetén Ida Bagus Mantra kormányzó köszön­tötte a magyar államfőt. Szombaton az Elnöki Tanács elnöke és kísérete a sziget nevezetességeivel, kézmű­iparával ismerkedett, a kor­mányzó este díszvacsorát adott a magyar vendégek tiszteletére. Közleményt adtak ki Lo­sonczi Pál indonéziai látoga­tásáról, amely többek között hangsúlyozza: Losonczi Pál szívélyes lég­körű megbeszéléseket foly­tatott Suharto köztársasági elnökkel. Kölcsönösen tájé­koztatást adtak országaik helyzetéről. A két államfő aggodalmát fejezte ki a nemzetközi fe­szültség növekedése, a fegy­verkezési verseny fokozódása és a világgazdasági helyzet romlása miatt. Egyetértettek abban, hogy szükséges és le­hetséges a vitás kérdések ér­demi tárgyalások útján tör­ténő mielőbbi megoldása. Ál­lást foglaltak a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti párbeszéd és együttműködés mellett, és kölcsönösen kifejezték or­szágaik készségét ennek elő­mozdítására. Megállapították: az együtt­működés fejlesztése a köl­csönös érdekek alapján mind­két fél érdeke. Üdvözölték a kereskedelmi forgalom növe­lése, a gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés szélesítése érdekében elhatá­rozott intézkedéseket. Losonczi Pál hivatalos ma­gyarországi látogatásra hívta meg Suharto elnököt és fele­ségét, akik a meghívást kö­szönettel elfogadták. Az irányító munka alapja továbbra is a népgazdasági terv. A hatékonyabb irányí­tás megkívánja a kölcsönös kapcsolatok erősítését a ter­vezési és irányítási rendszer elemei között. Irányítási formák A tervezési rendszer fej­lesztésének egyik kulcskérdé­se, hogy a gazdálkodó szer­vezetek tervei valóban a kol­lektíva és a vezetés számára a hatékony gazdálkodást szol­gáló és azt körültekintően megalapozó, saját cselekvési programmá váljanak. Ez vál­toztatásokat tesz szükségessé a gazdaságirányító szervek vállalati tervezéssel kapcso­latos gyakorlatában, de meg­kívánja a gazdasági szabályo­zás alaprendszerének az ed­diginél kiszámithatóbb ala­kulását is. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztése — s minde­nekelőtt az új vállalatveze­tési formák bevezetése — el­vi jelentőségű változásokat jelent a vállalatok irányítá­sában. Ennek lényege az, hogy közhatalmi jellegűvé válik a vállalatok felügyele­tével (irányításával) kapcso­latos állami tevékenység. Az állami szervek munká­jában erősíteni kell a gaz­daságirányítás kormányzati jellegét. Különösen indokolt a kormányzati gazdaságirányí­tás és ellenőrzés erősítése, mindazokban a kérdésekben, amelyek nem dönthetők el normatív szabályok alapján, hanem csak esetileg és egye­dileg. Ilyenek például a piac­építés és a struktúrafejlesztés kérdései. Egyedül a kormány dönthet egyes programok in­dításáról, az ezek megvalósí­tására szolgáló eszközökről és felhasználásuk módjáról. Az a cél, hogy a vállala­tokkal kapcsolatos állami te­vékenységben — hatáskörét, eszközeit tekintve egyaránt — világosan elkülönüljön a szervezetirányítás és a tevé­kenységirányítás . A szervezet (vállalat) irá­nyítási formái: — az állam- igazgatási felügyelet alatt le­vő vállalatoknál — a mai rendszert lényegében megőr­ző — alapítói és vállalatfel­ügyelet, — a vt és a választott ve­zetőség által irányított válla­latokkal kapcsolatosan az igein szűkre sziabobt alapítói jogok gyakorlása és az ilyen vállalatok feletti törvényessé­gi felügyelet. A tevékenységirányítás for­mái: — a piacfelügyelet, — a hatósági tevékenység és az ágazati és funkcionális irányítás. Az új vezetési formákat al­kalmazó vállalatokkal kap­csolatos alapítói jogok: az alapítás, a vállalatvezetési forma meghatározása és az igazgató megválasztásával és felmentésével kapcsolatos egyetértés. Az alapító rendel­kezési hatásköre nem terjed ki a vállalat gazdálkodási és fejlesztési tevékenységének direkt meghatározására. Piacfelügyelet Az ágazati irányító szerv irányításbeli tevékenységével alátámasztja a kormányzati gazdaságpolitikát (például az iparpolitikai, vagy az élelmi­szergazdasági koncepció ki­dolgozásával). Az ágazati irá­nyítás feladata emellett a ha­tósági előírásokat tartalmazó jogszabályok kiadása, illetve a hatósági tevékenység irá­nyítása. A népgazdaság strukturális változásait elősegítő kor­mányzati gazdaságpolitikát (például az iparpolitikai, vagy az élelmiszergazdasági koncepció kidolgozásával). Az ágazati irányítás feladata emellett a hatósági előíráso­kat tartalmazó jogszabályok kiadása, illetve a hatósági te­vékenység irányítása. A népgazdaság strukturális változásait elősegítő kor­mányzati programok végre­hajtásában, a preferenciák alkalmazásában a minisztéri­umok a kormány által eseti­leg meghatározott különféle célzott jogosultságokat kap­hatnak. Számos ilyen felada­tuk már kialakult például a műszaki fejlesztésben, vagy a nemzetközi együttműködés­ben. A piacfelügyelet kormány­zati feladat. Az egyes ágaza­tokra vonatkozó intézkedések meghozatala során mindig mérlegelni kell azoknak a más ágazatokra gyakorolt ha­tását. Ezért a piacfelügyeleti hatáskört — a kivételektől eltekintve — nem lehet ága­zatokra tagoltan gyakorolni. A piacfelügyelet szerves része az esetleges piaci egyensúlyi zavarok megszün­tetése, mérséklése, az ezt szol­gáló beavatkozás, intervenció. Ennek eszköze a piaci inter­venciós alap, amely elősegíti a piaci működés gazdasági eszközökkel történő operatív befolyásolását. A vállalatoknak hosszabb távra kiható, vagy jelentő­sebb utasítás csak a Minisz­tertanács előzetes hozzájáru­lásával adható és az utasítás­sal okozott kárért — bizo­nyos kivételekkel ugyan (lásd: az „Állami Piacfel­ügyelet” című írást, a Figye­lő 1984/43. számában) — a gazdaságirányítás anyagi fe­lelősséggel tartozik. A válla­lat ugyanis végső esetben bí­róság előtt érvényesíheti a kárigényét. Természetesen az a cél, hogy az utasítás kia­dását megelőzően más, nem adminisztratív eszközökkel lehessen megállapodásra jut­ni az érdekeltekkel. A KB állásfoglalása világo­san leszögezi, hogy a párt szerepe, felelőssége nem csök­ken a gazdaságirányításban. A módszerek azonban az új követelményeknek megfelelő­en folyamatosan korszerűb­bekké válnak. A helyi és te­rületi pártszervek munkájá­ban még inkább a kezdemé­nyezés és az ellenőrzés, a po­litikai eszközök alkalmazása kerüljön előtérbe, mert csak így lehet kezdeményezésre és felelősségvállalásra ösztönöz­ni. A vállalati vezetők meg­választásának, megerősítésé­nek előkészítése során a pártszervek ösztönözzenek minél magasabb követelmé­nyek támasztására és káder­hatáskörük gyakorlásával te­gyék lehetővé, hogy az alkal­mas jelöltek közül a kollek­tíva bizalmát leginkább élve­ző személy kerüljön vezető beosztásba. A tervezett intézkedések alkalmasak arra, hogy a gaz­daság lényeges területein va­lódi, előremutató változásokat érjünk el. Más területeken látjuk az irányt, amerre ha­ladni fogunk, de kénytelenek vagyunk átmeneti megoldá­sokat is alkalmazni. Ez nem baj, ha ezzel tudatosan szá­molunk. Ismétlem: 1985. ja­nuár 1. is csak a folyamat egyik állomása, és a folya­matos előrehaladás nem jel­szó, hanem határozott szán­dék. A VILÁGBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom