Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

XLI. évfolyam, 257. szám ÁBA: 1,40 FORINT 1984. november 1., csütörtök AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA M A Javítani a szolgáltatás színvonalát (2. oldal) A díszpolgár fél évszázada (3. oldal) ■■ Ünnepi tanácsülés a jubileumon Negyven éve szabad Nyíregyháza Az ünnepi tanácsülés elnöksége. Szemerszkí Miklós beszédét mondja. napjaiban — a kommunisták 1944. október 31-én a szov­jet csapatok felszabadították a megyeszékhelyet. E negy­ven évvel ezelőtti esemény tiszteletére rendeztek ünnepi tanácsülést szerdán a Megyei és Városi Művelődési Köz­pontban. A miagyar és szovjet him­nusz hangjai után Gyuricsku Kálmán városi (tanácselnök köszöntötte az esemény résztvevőit: a tanácstagokat, a városi pártbizottság, a nép­frontbizottság, a KISZ-bi- zottség képviselőit, az Ellen­állók, Antifasiszták Szövet­ségének itt élő tagjait, a Szo­cialista Hazáért kitüntetette­ket, a városiból elszármazott idős veteránokat, Nyíregyhá­za és a megye korábbi ve­zetőit, a megyeszékhely dísz­polgárait, az alapító tanács­tagokat, az üzemek és intéz­mények képviselőit. Köszön­tötte az eseményen részt vevő Biszku Bélát, az MSZMP KB tagját, Nyíregyháza díszpol­gárát és a város országgyűlé­si képviselőjét, Benkei And­rást, az MSZMP KB tagját, Nyíregyháza díszpolgárát, Varga Gyulát, a megyei párt- bizottság első titkárát, Tisza László megyei tanácselnököt, Izjaszlav Genrikovics Balja- szinszkijt, a Szovjetunió deb­receni főkonzulját, loan Bac­hist, a Román Szocialista Köztársaság debreceni fő­konzulját, Mihail Jurjevics Voloscsukot, a Kárpát-ukraj­nai területi Tanács elnökét, a megyében tartózkodó szov­jet tanácsi delegáció vezető­jét és Milan Rownákot, az eperjesi nemzeti bizottság el­nökét, a csehszlovák testvér­városi küldöttség vezetőjét. Az ünhepi tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak a város felszabadításáért elesett hő­sök emlékének, majd Sze- merszki Miklós, az MSZMP Nyíregyházi városi Bizottsá­gának első titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi tanácsülés szó­noka a bevezetőben hangsú­lyozta : — A fasiszták kivonulásá­nak útját hazánkból tűz, pusztulás és nyomor jelezte. A szovjet hadsereg — váll­vetve a román, jugoszláv, bolgár harcosokkal — súlyos véráldozattal szabadította fel hazánkat, annak ellenére nem mint legyőzöttel bántak népünkkel, hanem erőt ön­töttek a csüggedőkbe, kenye­ret adtak az éhezőiknek, mun­kára serkentették a dolgozó­kat, megmutatva nekik a fel- emelkedés útját. Eleven erővel törnek ránk az emlékek. Szinte hinni sem mertük, hogy végleg elhall­gatnak az ágyúk, vége a hár ború ezernyi szenvedésének. A szabadság az ölünkbe hullt, örültünk és bizakodtunk. De a hit és a bizakodás mellett ott volt a kétség, a kishitű­ség és a bizalmatlanság is. Olyan nagy volt a pusztulás, oly sok a rom, a lélekben összetört, megsebzett ember, hogy nehéz volt bizakodni a jövőben. Vajon tudunk-e élni a szabadsággal? Ürrá tu­dunk-e lenni a nehézségeken, tudunk-e új életet teremteni a romokon? Be tudjuk-e gyó­gyítani az emberi lelkeken ütött sebeket? Le tudjuk-e győzni a múltból itt maradt erőket, meg tudunk-e bir­kózni a tudatlansággal, a meg nem értéssel? Az elmúlt 40 esztendő tör­ténete, amely eredmények­ben gazdagabb mint koráb­ban egy-egy évszázad, fényes bizonyítéka annak, hogy ke­zünkbe tudtuk venni sor­sunk irányítását. A párt, a munkásosztály vezetésével csatasorba tudta állítani né­pünk legjobbjait, a párt ki­lépett a napfényre. Hazánk földjén bármerre járunk, mindenütt látjuk szovjet katonák, román har­cosok sírjait. Hősök pihen­nek ott, szovjet, román, bol­gár, jugoszláv harcosok, akik életüket áldozták népünk szabadságáért. Kegyelettel adózunk emlékűiknek és ígér­jük, hogy sírjaikon sohasem fognak elhervadni az emlé­kezés virágai. Az ünnepi ülés szónoka ez­után így folytatta:: — A felszabadulás első vezetésével — talpra álltak a Nyíregyházát szerető, a bé­két féltő emberek. Az újjá­építést, az anyagi károk hely­rehozását és az emberek jö­vőbe vetett bizalmának megT teremtését kezdte meg a Nyíregyházán 1944. november 3-án megalakult a demokra­tikus városi képviselőtestü­let Fazekas János vezetésével, és a pár nappal később párt­tá szerveződött kommunisták csoportja: élén Bernáth Györggyel, Murczkó Károly­ival, Pintér Andrással. Abban, hogy a lebombázott, kiéhezett megyeszékhelyen gyorsan megindult az élet, hogy az országban elsőként i tt jelenít meg demokratikus vá­rosi újság, hogy áramot adott a villanytelep, hogy földet kapott a paraszt, hogy álla­mi tulajdonba kerültek a bankok, az üzemek, elévülhe- hetetlen érdemeket szereztek a nyíregyházi kommunisták. A párttagok mindig szemé­lyes példamutatással igyekez­tek magukkal ragadni a nép- tömeget. A kemény munkára, a ki­tartó emberségre, a hatalmat először kézbevevőkre, okos politikát csináló elődeinkre emlékezünk most tisztelettel. Az ő lelkesedésük, munká­juk számiunkra követendő példa, amit túl kell szárnyal­nunk, meg kell haladnunk. Negyven évvel ezelőtt, alig több mint negyvenezer lelkes, kis mezőváros volt Nyíregy­háza. jelentéktelen iparral, kiterjedt tanyavilággail. Nagy volt a lakáshiány, nem volt kielégítő a város infrastruk­túrája, több százan eljártak máshová dolgozni. Negyven év alatt olyan város épült, amiről a legmerészebbek sem mertek álmodni. Szorgalmas nép buzgólikodik városunkban és vonzáskörzetében, tevé­kenykedik környezete építé­sén. szépítésén, jóléte emel­kedésén. Ma már háromszor annyi­an élünk Nyíregyházáin, mint 1944.-ben. A nagyarányú ipar- telepítés következményeként (Folytatás a 4. oldalon) Az ülés résztvevőinek egy csoportja. Az első sorban a veteránok és a kitüntetettek. Meghalt Indira Gandhi Gyilkos merénylet áldoza­tává vált szerdán Üj-Delhi- ben Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök. A kormányfő néhány órával azután halt meg, hogy szikh szélsősége­sek a miniszterelnöki reziden­cia közelében pisztolyokkal és automata fegyverekkel tü­zet nyitottak rá. Az UNI in­diai hírügynökség szerint a halál helyi idő szerint 11 óra­kor következett be. Ugyancsak az UNI közöl­te, hogy Indira Gandhit azon­nal kórházba szállították és az orvosok haladéktalanul műtétet hajtottak végre a több sebből erősen vérző sé­rülten. Felsőtestéből hét lö­vedéket távolítottak el, de a kómába esett kormányfő éle­tét már nem tudták megmen­teni. A hírügynökségek jelenté­se szerint Indira Gandhi re­zidenciájából közeli hivata­lába indult, amikor helyi idő szerint kilenc óra után tíz perccel két vagy három szikh szélsőséges egy garázsból tü­zet nyitott rá. Feltételezik, hogy tettüket bosszúnak szán­ták, amiért Indira Gandhi jú­niusban parancsot adott az amritszári aranytemplomban elrejtőzött szikh terroristák elleni rohamra. A merénylők kiléte, pon­tos száma és további sorsuk egyelőre nem ismeretes. Az UNI indiai hírügynökség azt közölte, hogy a testőrruhát viselő gyilkosok közül ket­tőt a kormányfő testőrsége megölt, egyet pedig őrizetbe vett. Egy rendőrségi szóvi­vő viszont kijelentette, hogy a merényletet elkövető két személyt letartóztatták. India népe megdöbbenés­sel és felháborodással fogad­ta a merénylet hírét. Az or­vostudományi intézet előtt, ahová a sérültet szállították, percek alatt hatalmas ember­tömeg verődött össze. Megütközést és mélységes sajnálkozást keltett Indira Gandhi halálhíre a nemzet­közi életben is. Magyar vezetők részvéttávirata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke l ndira Gandhi halála alkalmából részvóttá.vicatot küldőit Gia- ni Zail Singhnek, az Indiai Köztársaság elnökének. A távirat a következő: „Mély megrendüléssel értesültünk Indira Gandhi miniszterelnök-asszonynak, az Indiai Köztársaság ki­emelkedő vezetőjének tragikus haláláról. Indira Gandhi sokat fáradozott országa fejlődéséért, népének boldogu­lásáért, a nemzetközi megértés erősítéséért és a világ bé­kéjének megőrzéséért, maradandóan hozzájárult orszá­gaink. népeink baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez, sze­mélyét hazánkban őszinte tisztelet övezi. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar kormány és né­pünk nevében mély részvétünket fejezzük ki önnek, az ország kormányának és n baráti India népének Indira Gandhi miniszterelnök elhunyta alkalmából. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Osztozunk gyászukban és őszinte együttérzésünket fejezzük ki az elhunyt családjának.” Művészetpolitikánk időszerű kérdéseiről llczél György előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán Aczél György az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára tartott előadást „Művészetpoliitikánk időszerű kérdései” címmel. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, kultu­rális és művészeti életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitáci- ós és propagandaosztályának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. Szerdán Havannában befe­jeződött a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának. XXXIX. ülésszaka. A szocia­lista. gazdasági közösségnek a múlt évi berlini, XXXVIII. ülésszak óta elért fejlődését elemző tanácskozáson a tag­országok miniszterelnökeik, illetve miniszterelnök-helyet­teseik által vezetett küldött­ségekkel vettek részt. Meg­hívottként jelen volt több harmadik világbeli ország, s két latin-ameri kai regioná­lis gazdasági szervezet kép­viselője is. A tanácskozás munkájáról közleményt fo­gadtak el, amelyet később hoznak nyilvánosságra. A ta­nácsülés után a kubai fővá­rosban a KGST Végrehajtó Bizottsága is megtartotta ülé­sét, amelyről szintén közle­mény jelenik meg. Havannában sízerda reggel­re nyilvánosságra hozták va­lamennyi tagország küldött­ségvezetőjének a tanácsülés hétfői munkanapján, a nyitó plenáris ülésen elmondott felszólalását. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Befejeződött a KGST havannai ülésszaka

Next

/
Oldalképek
Tartalom