Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-05 / 234. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. október 5. Köpeczi Béla beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ta: ma a megfelelő korosztályú gyermekek 96 százaléka végzi el az általános iskolát, 78 százaléka szerez bizonyítványt középfokon, vagyis szakmunkásképzőben, szakközépiskolában, illetve gimnáziumban. Nőtt a felsőfokú iskolai végzettségűek száma. A rádió műsora minden otthonba eljut, a televízió-előfizetők száma elérte a 2,9 milliót. A lakosság vásárolta könyvek értéke 1983- ban 3,1 milliárd forint volt, átlagosan egy-egy lakosra 7—8 kötet jutott. Jelentősen nőtt a múzeum- és a kiállításlátogatók száma és tavaly már meghaladta a 18 milliót Ellenben stagnál a színházak látogatóinak, az amatőrmozgalom résztvevőinek, a könyvtárakba beiratkozók- nak, a koncertlátogatóknak a száma, s a tíz évvel ezelőttihez képest visszaesett a mozilátogatók, a szakkörök száma. Emelkedett viszont az ismeretterjesztő előadásokon résztvevők aránya, gyarapodott a hanglemezkiadás és -vásárlás 1981-es statisztikai adatok szerint a közönség érdeklődésének homlokterében a rádióhallgatás, a tévénézés, a könyv-, az újság- és a folyóirat-olvasás áll. A közművelődésben tapasztalható fejlődés tehát számot(Folytatás az 1. oldalról) fellelhető nehézségek, a kereslet-kínálat esetenkénti kedvezőtlen alakulása, az egyes területeken jelentkező hiányok állnak objektív okokként a nyerészkedési törekvések mögött. — A jogtalan nyerészkedési törekvések visszaszorításának természetesen a jog nem lehet kizárólagos eszköze. Csak a társadalom komplex módszerű, ideológiai, gazdasági, etikai, jogi stb. eszközökre támaszkodó erőfeszítései hozhatnak eredményt. A továbbiakban többek között hangsúlyozta: a jogalkotásnak elsődleges feladata, hogy a nyerészkedést megkönnyítő egyes joghézagokat, vagy jogszabályi kibúvókat jogszabály-módosítással, illetve új jogszabály létrehozásával megszüntesse. A jogalkotó szervek azonban ezt a feladatukat csak akikor tudják jól ellátni, ha megfelelő és gyors információkat kapnak a jogalkalmazó szervektől, vagyis ha jó az együttműködés e két csoport között. tevő, a mennyiségi adatok azonban nem feltétlenül utalnak a minőségre — mutatott rá a miniszter. Nem hagyható figyelmen kívül hogy a felnőtt lakosságnak csaknem 34 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, s számos fiatal hagyja abba általános iskolai tanulmányait. Részben a jövedelmi viszonyok alakulása, részben az elhelyezkedési lehetőségeit kiszélesedése miatt a fizikai dolgozók gyermekeiket zömmel a szak- oktatási intézményekbe küldik, és kevésbé a felsőoktatásiakba. A társadalmi igazságosság és a tehetségek helyes kiválasztása azt kívánja, hogy a fizikai dolgozók gyermekei nagyobb számban végezzenek felsőfokú stúdiumokat. Az iskolai végzettség ugyanis — a tapasztalatok és a vizsgálatok bizonysága szerint — meghatározza a kulturális érdeklődés jellegét és intenzitását. Ez is amellett szól, hogy művelődéspolitikánk középpontjába az oktatást kell állítanunk — hangsúlyozta. A terjesztett kultúra minőségéről szólva kifejtette: az általános és a szakmai műveltség tartalma és szemléletté korszerűbb lett. Az általános és a középiskolákból kikerülő fiatalok tudásszintje azonban gyakran még nem kielégítő. Ez a rossz tanítási — A már bekövetkezett jogsértések szankcionálása a jogalkalmazó szervek feladata. Fontos, hogy minden egyes jogterület valamennyi eszközét hatékonyan és ösz- szehangoltan használjuk fel a jogsértések szankcionálására. Szólt a legfőbb ügyész arról is, hogy a gazdálkodás új formái következtében a gazdálkodáson belüli verseny kiéleződése, a magánerőnek a gazdasági élet vérkeringésébe való fokozottabb bevonása, a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetése a Visszaélések szaporodására adott lehetőséget, a jogszabályok kijátszására nyújtott alkalmat és erősítette a munka nélküli haszonszerzésre irányuló törekvéseket. A spekulációs,. nyerészkedési törekvések egyre gyakoribb módja az állami kereskedelmi üzletekben, a BÁV-nál történő értékesítés. Egyre gyakrabban jelentkező elkövetési mód a magán-kiskereskedők viszonteladói tevékenysége. A keresett cikmódszereknek és szükséges erőfeszítés hiányának is tulajdonítható — tette hozza. Jellemző kulturális életünkre, hogy az elmúlt évtizedben egyre fokozódó igény mutatkozott a szórakoztatás különféle formái iránt, s ezt a szükségletet gyakran az értelemnek és az ízlésnek tett engedmények árán elégítettük ki. A továbbiakban kitért a kultúra támogatásával összefüggő kérdésekre. Rámutatott: ha együtt vizsgáljuk á tudományos kutatást, az oktatást, a művészeti tevékenységeket és a közművelődést, akkor az utóbbi években az összköltségvetés 8—9 százalékát, az itthon felhasznált nemzeti jövedelem 6—7 százalékát fordítottuk kultúrára. Az UNESCO-statisztikák szerint ezekkel az arányokkal az országok középmezőnyében helyezkedünk el. Köpeczi Béla a továbbiakban részletesen foglalkozott a közművelődési munka több, az előrelépés szempontjából különösen lényeges területével, összefüggésével. Egyebek mellett kitért az amatőr művészeti mozgalom helyzetére, a felnőttoktatás továbbfejlesztésének lehetőségeire, a közművelődési intézmények gazdálkodási rendszerének tapasztalataira, s a kultúra- közvetítő munka személyi feltételeire. keket nagy tételben felvásárolják az állami kereskedelem boltjaiban és saját üzletükben felárral értékesítik. Az ilyen nyerészkedő magatartás ellentétes a magánkereskedelem gazdasági funkciójával is. Jelentős helyet kapott a legfőbb ügyész beszédében a munkakerülő életmód elleni küzdelem fontossága, amelynek megfékezésére új jogszabály- van születőben. A vállalati és szövetkezeti szakosztályban tevékenykedő jogászoknak ezután dr. Nigriny Elemér igazságügyi minisztériumi főtanácsos tartott előadást munkajogunk időszerű kérdéseiről, a polgári jogi szakosztály jogászai az ingatlanforgalom jogi kérdéseiről hallgattak előadást dr. Kovács Lászlótól, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől, az államigazgatási szakosztály pedig a tanácsi igazgatásban jelentkező új feladatokról és hatáskörökről hallhatott dr. Uttó Györgytől, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetőjétől.------------------ — A Gömbös Gyula-szobor fehér márványtömbje nemcsak egy akar- nok ember emlékműve volt, de egy egész korszak jelképévé is vált. A néhai mí- r niszterelnök csodálta Mus- i solinit, s ő volt az első kor- mányfő, aki hivatalos láto- t gatást tett a hatalomra ke- f rült Hitlernél. A K. P. KaI tonai Bizottsága már szeptember végén utasította Fehér Lajost, hogy a vezetése alatt álló partizáncsapatok egyikével hajtson végre támadást a Gömbös miniszterelnök Döbrentei téri fehér márvány szobra ellen. Az akciónak demonstratív, figyelemfelkeltő szerepet szántak. Bizonyítani akarták, hogy élnek és működnek az ellenállás erői. v Az akció végrehajtását Fehér Lajos a Marót fedőnevet viselő csoportra bízta. Ennek vezetője Padányi Mihály („Marót”) mérnökhallgató volt, aki ma a Magyar Antifasiszta Ellenállók Szövetsége elnöke. Hozzá társult „Véső”, azaz Egri János vegyészmérnök és Ja- nikovszky Béla („Ostor”) orvos. A partizánok október első napjaiban kapták meg az akcióra szánt robbanóanyagot. A terepet gondosan felderítették, kidolgozták a megközelítés, a végrehajtás, és a visszavonulás mozzanatait. Nagy forgalmú helyről volt szó, ahol a, legkisebb hiba is végzetessé válhatott volna. Már az akció időpontját is kitűzték, sőt, a helyszínre is kivonultak, amikor megérkezett a kommunista párt tiltó határozata. A K. P. kezdeményezésére a Magyar Front ezekben a napokban memorandumot juttatott el Horthyhoz, amelyben az uralkodó osztályokat együttműködésre hívta fel egy németellenes fordulat esetére. A demokratikus pártok joggal vélték úgy, hogy a kiugrás esetén a kormányzó kezében levő hadsereg, a tisztikar, az államgépezet bekapcsolódása döntő fordulatot hozhat, ígéretet kaptak arra is, hogy a munkásság részére fegyvereket adnak A Gömbös-szobor elleni akció ezt a kapcsolattervezést zavarhatta volna meg, ezért helyes döntés volt a robbantás leállítása. Néhány nappal később azonban kiderült, hogy a horthysták fontosabbnak tartják osztályérdekeiket, mint a nemzet jövőjét. Fehér Lajos írja: „Néhány napra rá parancsot kaptam: haladéktalanul fel kell robbantani a Gömbös-szobrot". A választás október 6-án este 8 órára esett. Ez a nap volt Gömbös halálának 8. évfordulója is. A terepet Egri derítette fel, miközben Padányi egy Hegyvem éve Sőriémt Akció este nyolckor Az Erzsébet-híd budai hídfőjének északi oldalánál egy szerény emlékkő található. A járókelők alig veszik észre, pedig a kis márványlap históriás időket idéz. Tizenkét évvel az események utáfi, 1966. október 6-án avatták fel, hogy ezzel jelöljék meg a Gömbös-szobor helyét, ami ellen a kommunista partizánok 1944. október 6-án robbantásos akciót hajtottak végre. Ennek most van a 40. évfordulója. A 35 EVES NDK-BAN Két világrendszer halárán Magyar karmesteri pálca is hozzájárul ahhoz, hogy az NDK születése idei 35. évfordulójának ünnepségsorozatai minél emlékezetesebbek legyenek. A nagy múltú és nagy hagyományú berlini Schaus- pelhaus újbóli megnyitása ugyanis akkora esemény az NDK állampolgárai számára, mint nekünk volt e napokban az Állami Operaházé. Az egykor nemzeti színház jellegű drámai színházat a háború pusztításai után hosszú évek munkájával hozták helyre eredeti stílusában, impozánsan restaurált környezetben, hogy most, az ünnepet hétéin a berlini filharmonikusok állandó otthonává adják át. A megnyitó hangversenyt követő koncertek sorában két estén át föllépnek a budapesti szimfonikusok is: Kovács János vezényletével. A zene közös nyelvén sok ország művésze szólal meg itt, az NDK fővárosában. Talán nem tűnik túlságosan erőitetetnek, ha ezt némiképpen az új államiság, a szocialista német állam jelképének is tekintjük. Szép jelképének. Az NDK napjainkban már 131 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. — Ez nem önmagától alakult így — emlékeztet rá Berlinben, a külügyminisztériumban tett látogatásom alkalmával Klaus Steinhofer, a szomszédos országok (melybe hazánk is ^tartozik) osztályvezetője. — Ezért becsüljük nagyra a Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük a Magyar Nép- köztársaság aktív támogatását, sok éven át mind a mai napig tanúsított szolidaritását. Mindegyik testvérorFiatalok tüntetése az NDK-ban, a békéért, biztonságért. bevezető szággal azonosan magas szintűek a kapcsolataink és eredményesen fejlődnek, de első helyre a Szovjetuniót tesz- szük, amellyel a legátfogób- bak és a legmagasabb rendűek. Ügy véljük: az NDK jelenlegi nemzetközi elismerése egyben a szocialista közösség közös győzelme. Létünket már nem vonják kétségbe, s az NDK nemzetközi helyének elismerése jut kifejezésre több államfői, kormányfői találkozóban a tőkés országokkal is. Klaus Steinhofer hozzátette még: a szocialista országok támogatása mellett az NDK helyéhez, szerepéhez jelentősen hozzájárult, hogy stabilan fejlődött és születésétől kezdve aktív békepolitikát folytatott. Kijelentette azonban, hogy vannak még olyan erők, amelyekkel komoly vitát kell folytatni. Ezért kellett későbbi időpontra halasztani Erich Ho- necker tervezett látogatását az NSZK-iba, ahol egyébként 18 év óta először fordul elő, hogy egy kancellár — ez esetben Kohl — olyan gyűlésen vegyen részt, amely re- vansisita szellemben jön ösz- sze. — Ki csodálkozhat azon — jelentette ki Klaus Steinhofer —, hogy ilyen látogatás, amely a béke és biztonság jegyében állott, most nem jött létre. Az az álláspontunk — amit nem lehet kétségbe vonni —, hogy nincs nyílt német kérdés. Amíg csak lehetséges volt, támogattuk az egységes Németország gondolatát. Nem mi választottuk ketté Németországot, hanem az imperializmus, a saját ambiciói érdekében. így jött létre a két német állam és nem két állam Németországban. Ez ma már történelem és nálunk szocialista nemzet van kialakulóban, amely nem vonja kétségbe a II. világháború nyomán létrejött határokat. Hogyan alakulnak a két német állam közti további kapcsolatok? — erre ^ kérdésre a következő választ kaptuk: — Ezek a kapcsolataink beágyazottak a mindent átfogó béke kérdésébe. Éppúgy belesoroljuk ebbe az NSZK-t, mint más tőkés országot. Nincs külön kapcsolat, nem is akarjuk, hogy ilyen legyen, vagy ahogyan az NSZK re- vansista körei szeretnék, bel- német kapcsolat alakuljon ki. Az NDK—NSZK közötti alap- szerződés szerint kell kölcsönösen tevékenykednünk, mert csak akkor következhetnek be észlelhető javuláakasztófaszerű léccel a szoboralak lábához helyezte a robbanótöltetet a már sistergő gyújtózsinórral. Az akció végrehajtását Jani- kovszky Béla biztosította. A robbanást megelőző visszavonulásra már alig néhány percük maradt. A detonáció a büszke márványszobrot a csizmánál leszakította talapzatáról, a test lezuhant, darabokra tört. A környék messze fehérlett a márványtörmeléktől. A főkapitányság politikai osztálya Cser István felügyelő vezetésével több mint 100 detektívet vezényelt a tettesek nyomába. Az összetartás című lap így kezdődik, de másként végződik című cikkében teljes leszámolást követelt az ellenállókkal. A „Magyarország” is hasonló hangot ütött meg: „eljött az ideje annak, hogy a belső vörös frontot tökéletesen és gyökeresen felszámoljuk’’ — írta a lap. M aróték tette történelmi jelentőségűvé vált. Az akció jeladássá vált. „A szó itt már a fegyvereké!" — hirdette a K. P. röplapja. Még kilenc nap volt hátra a Horthy-proklamá- cióig. sok. Sajnos napjainkban ennek sok minden ellentmond az NSZK-ban. Márpedig különös mértékben nagy a felelősségünk, mivel a történelemben már két alkalommal indult ki innen világháború. Kötelezettségvállalásunk mindent megtenni azért hogy ez soha többé ne ismétlődhessék meg. Mint tudjuk: az NDK valóban mindent meg is tesz érte. Tanúsítja ezt tárgyalási készsége különféle fórumokon és szembeállása a fegyverkezési hajszával. „Jobb tízszer tanácskozni, mint egyszer lőni” — ezt az elvet hangoztatták beszélgetésünk alkalmával is a minisztériumban. Ezt szolgálja a katonai stratégiai egyensúly fenntartása. „A történelmi tapasztalatok azt mutatják — mondották —, hogy a szocializmus ellenségei minden gyengeségünket azonnal kihasználni igyekeznek és az imperializmus mindenütt, ahol lehet, illetve azt hiszi, hogy lehet, katonai erőszakkal lép föl. Mi nem kívántuk a rakétákat, de e felismerés és a tényleges helyzet miatt vált elkerülhetetlenné, az egyensúly biztosítására”. Sokoldalúan érezheti a támogatást az NDK vezetése. Nemcsak azokban a tüntetésekben, széles körű demonstrációban, amelyek — különösen tavaly — lezajlottak Berlinben és a megyeszékhelyeken a béke megvédése mellett. hanem az NDK állampolgárainak mondhatni fol- lyamatos megnyilvánulásaiban. Akár arról van szó, hogy gyűléseken juttassák kifejezésre véleményüket, akár arról, hogy a mindennapi munkában bizonyítsák. Másként hogyan is lett volna elérhető, hogy az NDK alapításának évében elért 24,1 milliárd márka nemzeti jövedelem (amely egyébként a háborús következményeket magán viselő feltételek között igen figyelemreméltó volt) azóta csaknem kilencszeresére, évi 210,1 milliárd márkára nőtt. Ez azt is jelenti, hogy az egy lakosra számított nemzeti jövedelem háromszor nagyobb a nemzetközi átlagnál. Ebből következően állandóan javultak a lakosság élet- körülményei, így .például csak tavaly 197 ezer lakást adtak át és 1990-.re minden háztartásnak önálló lakást kívánnak nyújtani. Növekszik Ugyanakkor a családok felszereltsége műszaki fogyasztási cikkekei: száz háztartásból már csak egynek nincs hűtőgépe és hétnek televíziója, személygépkocsija pedig 42-nek van. Kiragodott példák csupán természetesen ezek. Mégis jelzik — cseppben a tengerként —, hogy jubileumi esztendejében békében, barátságban, növekvő jólétben él az az állam, amelyről tavaly decemberi berlini látogatásakor így beszélt Kádár János: „Az első német munkásparaszt állam létrejötte és fejlődése, Marx és Engels szülőföldjén, Európa második világháború utáni történelmének kiemelkedően fontos tényezője. A szocializmus útján járó Német Demokratikus Köztársaságnak a két világrendszer határán jelentős szerepe van a béke és biztonság megőrzéséért, a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett éléséért vívott küzdelemben.” Lőkös Zoltán (Vége) V
