Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

1984. október 31 Kelet-Magyarország 7 Kibúvók Mint tudjuk, szigorú a szabály: a szülő köteles kiskorú gyermekét eltar­tani, akármilyen körül­mények között. ’ Emiatt van az p bírói gyakorlat, hogy a tartásra köteles szülő jövedelméből meg­ítélnek gyermekenként bi­zonyos százalékot, de leg­alább a tartásdíj alapjául szolgáló keresetből kiszá­mított fix összeget. M. J.-né kisvárdai levél­írónk volt férje elég szép összegű tartásdíjat fize­tett az anyánál elhelye­zett fia után. Aztán gon­dolt egyet, kisebb jöve­delmű állást vállalt. Ter­mészetesen azonnal kérte a bíróságon, szállítsák le a tartásdíj összegét. Mél­tányolták indokait, így a fizetendő tartásdíjból né­hány száz forinttal keve­sebb lett. Levélírónk volt férjének azonban elsősor- bani célja ezúttal nem a tartásdíj mértékének a csökkentése volt, hanem más előnyöket szerzett ennek révén. Miután cél­ját elérte, újból gondolt egyet. Állást változtatott újfent, egy még kevésbé jövedelmező állást kere­sett. Olyat, ahol a hivata­los jövedelmét borravaló pótolta, ami azo.nban nem képezett levonási alapot. Márpedig a vállalat sem­miféle címen nem vonhat le a dolgozótól többet, mint hivatalos kereseté­nek a felét. Az asszony ezután kérte a bíróságot, hogy a tartásdíj megálla­pításánál kalkulálják bele a borravalót is, vagyis, hogy a borravalós állások átlagjövedelme alapján ál­lapítsák meg a tartásdí­jat. Mire azonban kérésé­nek a bíróság eleget tehe­tett volna, tehát ítélethir­detésre por került volna, a helyzet megváltozott: a volt férj újra állást vál­toztatott. Ismét kedvezőt­lenebb feltételeket terem­tett gyermeke, a gyermek­kel egyedül küszködő anya számára. Bár ismert tény, külön jövedelme is van az apának, amit bizo­nyítani kellene, de ugyan miként lehetne? Melyik hivatal, szerv vállalná az ellenőrzést, hogy a levo­nást ebből is megtegyék. A tartásdíjfizetés elmu­lasztásának egy másik példájával is megismer­kedhettünk V. Z.-né vásá- rosnaményi levélírónk ese­téből. Az apa a megálla­pított összeg helyett csak néhány száz forintot kül­dött el postán. Amikor büntetőeljárás lefolytatá­sára került sor, észbe ka­pott és az ítélet megszüle­tése előtt munkaviszonyt létesített, melyből csak né­hány száz forintos tartás­díj megállapítására alkal­mas jövedelme szárma­zott. A kibúvóknak, sajnos, elég gazdag tárháza van, szigorú törvényeink. elle­nére is, mert azért min­denre sem születhet jog­szabály, pláne, ha a dol­goknak az emberi lelkiis­meret szerint kellene jó mederben haladniuk. Soltész Ágnes A PAPAGÁJ HAZATÉRT A múlt heti Fórum rova­tunkban közöltük egy idős asszony bejelentését, hogy lakásából kirepült a számá­ra oly sokat jelentő kedvenc állatkája, a Pityu névre hall­gató papagája. Nem titkolt ■szándékkal adtuk közre a ké­rését, noha igazán mi sem bíztunk benne, hogy „az el­repült társ” visszakerül gaz­dájához. Nos mégis ez tör­tént. A cikk megjelenésének napján este nyolc és negyed kilenc táján megszólalt a csengő Széles Istvánné Fel- szabadulás téri lakásában. Egy fiatal házaspár állt az ajtóban, kezükben egy apró kalitkában olvasónk kedvenc papagája volt. A fiatal há­zaspárnak szintén van egy ilyen madara, s amikor a Mező utcai lakásuk kerítésé­re szállt eme „vándormadár” barátjuk azt gondolta, hogy az övék szökött meg, és a bizonyára már éhes kis állat­kát átadta nekik, ami nem az övék volt, de olvasták az esti órákban az idős asszony szomorúságát, s azonnal ko­csiba ültek és elvitték neki örömszerzésül a megkerült társat. Széles Istvánné ez­úton is köszöni a fiatal párnak a rendkívüli figyelmességü­ket. 4^ TÁPHIÁNY ” Demecserben három helyen is lehetne vásárolni tápot, csakhogy legtöbbször egyik helyen sincs. A községből Gégénybe járunk tápért, mert ott mindig van és vá­lasztékos. Ügy tűnik tehát van táp, csak a Demecserben lévő üzletek kezelőinek kel­lene nagyobb gondot és fi­gyelmet fordítani a zökkenő- mentes ellátásra. A demecseri állattartók nevében Z. I. demecseri lakos JÖ NAPOM VOLT Október 22-én — munká­ba menet — a posta miatt kerekedett jókedvem. Sa­ját tévedésemet kellett vol­na korrigálnom reggel 7 óra után, de nem volt nálam a szemüveg. Az ablak belső oldalán ülő Újhelyi Pálné levette szemüvegét mond­ván: „próbálja meg ezzel”. Sikerült, így annak rendje és módja szerint újból be­álltam a sorba. Már így is boldog voltam, hogy nem kell újra jönnöm, azt sem bántam, hogy így már nem első, hanem negyedik vol­tam. És itt jött a ráadás! Bár még egy hölgy előttem állt, az ablaknál ülő postai dol­gozó megkérdezte, hogy mun­kába megyek-e, és megkér­te az előttem álló személyt: engedje meg a befizetést, hi­szen én már ott álltam ko­rábban elsőként. Köszönöm a figyelmességet. Jólesett! Balázs Gyula Nyíregyháza Eperjes u. 20. SENKI FÖLDJE? Nyíregyházán az Árpád utca 75—77. és a többi épüle­tekkel körülzárt részt, ahol játszótér is van, senki nem takarítja. Meg lehet nézni, árulkodnak a papírhulladé­kok, és a töménytelen sze­mét. Másutt a városban lát­ni, hogy parkőrök vigyáznak a rendre, az eldobált papí­rokat összegyűjtik az erre a célra szolgáló szúró szerszá­mukkal. Itt sohasem látni a rendre vigyázó őröket, vagy takarítóbrigádokat, akik időn­ként parkhoz méltó ál­lapotokat teremtenének itt is. K. M.-né nyíregyházi lakos MEGKÉRDEZTÜK Ivóvíz Sóstóhegyen Király István Sóstóhegy Úttörő utca 40. szám alatti lakos a település lakói nevé­ben érdeklődött: mikor he­lyezik üzembe a vízmüvet. Elmondta, hogy tudomásuk szerint szeptember harmin­cadikára ígérték az illetéke­sek a nyomáspróbát, ez azan- ban elmaradt. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalatot kerestük meg olva­sónk kérésével, ahol el­mondták, hogy Nyíregyháza- Sóstóhegy ivóvízhálózatának építési munkáira építési­vállalkozási szerződést kö­töttek, amelyben a kivitele­zés befejezési határideje 1984. december 10. Annak érdekében, hogy a település minél hamarabb jó minőségű ivóvízhez jusson, mindent elkövetett a vállalat, a be­fejezési határidőt egy-más- fél hónappal előbbre hoz­ták. A műszaki átadás le­bonyolítása 1984. október 15- én megkezdődött, és jelenleg a hálózat egészének vízmi­nőség-beállítását és egyéb munkáit végzik. ÜT TÁRSADALMI MUNKÁBAN Kiss Jánosné nyírszőlősi levélírónk a Sugár és a Nyír­szőlősi út rossz állapotát ki­fogásolta levelében. A Nyír­egyházi Városi Tanács V. B. Műszaki és Fenntartási Iro­da vezetőjétől — Bartos Ti­bortól — megtudtuk, hogy a Sugár és a Nyírszőlősi út ke­reszteződése csapadékos idő­ben válóban nehezen járható, de a víz elvezetését nem tud­ják megoldani egyelőre, mert a Sugár utcának a beépítése most van folyamatban, vég­legesen kialakított út még nincs. A domborzati viszo­nyok, a vízelvezetést nem teszik lehetővé, mivel egyes helyeken 2—3 méter mély­ségű „bevágásokra” lenne szükség, és a csapadékvíz be­fogadására alkalmas csator­na nincs a közelben. A település többi utcájára vonatkozóan elmondta a műszaki és fenntartási iro­da vezetője, hogy a HNF 17. sz. körzeti bizottsága 1984. évre 25 500 fm út rendbeté­telét vállalta társadalmi munkában. Levélírónknak — aki sajnos pontos címét nem közölte — tanácsoljuk hogy. az utak javítása érde­kében vegye fel a kapcsola­tot a HNF körzeti bizottsá­gával. MÉG MINDIG SZEMÉTTELEP Ismételten önökhöz for­dulunk a Körte utca 25—27. számú házhelyek rendezet­lensége miatt. Valóságos sze­méttelep, amelytől a kör­nyéken rossz levegő van, nem tudunk szellőztetni, ablakot nyitni. ígéretet kaptunk, hogy szeptember 26-ig rend­be hozzák e területet, de nem történt semmi. Az erre járók legtöbbje este fél ezen a ki­etlen bozontos részen köz­lekedni. Nem ok nélkül, hi­szen volt már rá példa, hogy a bokrokból kilépő személy trágár megjegyzésekkel il­lette őket. A Körte utcai lakosok FÉLREÉRTHETŐ VOLT „Egy bolt dicsérete” cím­mel tettük közzé T. J. nyír­egyházi lakos levelét, amely­ben elismeréssel szólt a Sza- muely ^lakótelepen egykoron működő kis bolt vezetőjéről, dolgozóiról, abból az alka­lomból, hogy a közelmúlt­ban megnyílt a környéken az új ABC. A levélíró példa­ként említette az egykori kis boltban uralkodó jó keres­kedői szellemet, megjegyez­vén, hogy reméli: az új üz­letben is ezzel találkozhat­nak majd a vásárlók. Némi­leg félreérthetők voltak sorai, ami a cikk megjelenése után tisztázódott. Ugyanis T. J. nyíregyházi lakos — amint azt személyesen elmondta szerkesztőségünkben — a le­velében említett példát, — amely a pénztárnál leírt kö­rülményekről szólt — álta­lánosságban említette, és nem a Szamuely-lakótele- pen lévő új ABC-re vonat­kozott. A kritika ugyanis azért sem volt indokolt, mert a kis bolt dolgozói kerültek át az újba, akik továbbra is minden igyekezetükkel — tsz új dolgozókkal együtt — a vásárlókért vannak. Szerkesztői üzenetek Kiss Jánosné máriapó- csi, Kozma Béla kisvárdai, Csercsa Géza olcsvaapáti, Kormány Éva rakamazi. Szabó János nyíregyházi, Iván György kótaji, Ráti Józsefné nyírtéti, Toma- sovszki Józsefné nyíregy­házi, Apáti Sándorné csen- geri, Karies Józsefné ber- keszi, Oláh Árpádné érpa­taki, Pecsenye Lajos tisza- dadai, Horváth Ferenc ti- szadadai, Szarka Dénes balkányi, Páti Endre csengeri, Kovács Sándor tunyogmatolcsi, Szegedi Sándor nyíregyházi, Né­meth Bálintné ibrányi, Halhóber István nyíregy­házi, Varga Józsefné nyír­teleki, özv. Kindák József­né anarcsi, Rinyu Béláné mátészalkai, Nagy Lászió­né vásárosnaményi, Sárost György paszabi, Biró Zol­tán tiszaberceli, Szabó Já­nosné nyíregyházi, Rin- kács József tornyospálcai, Veres Barna őri, Vanicskó Gyula máriapócsi, Nagy Éva nyírteleki, Kiss Nán­dor kálmánházi, özv. Ser- sényi Istvánné jármi, Tóth Józsefné nyíregyházi, Lik Józsefné nyírgelsei, Szűcs Gyula kisari és Molnár Andrásné demecseri lako­sok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Tarczali József kántor- jánosi, Szegedi Gábor ke- mecsei olvasóink kedves köszönő soraikat megkap­tuk. örülünk, hogy segít­hettünk. Szikszai Zoltánná tisza- vasvári lakos gyermekgon­dozási segélyét a nyugdíj - folyósító igazgatóság el­számolta, mivel 1983. de­cember 29-től megilleti ez a juttatás. Lupa Józsefné kótaji ol­vasónkat a MABEOSZ Kelet-magyarországi Te­rületi Irodájának vezetője értesítette, hogy a község­ben ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör nem működik, vi­szont a szülők tagjai le­hetnek a szövetségnek, az újdonságért fizetett összeg egyébként egyforma fel­nőtt és gyermek számára egyaránt. Áz illetékes válaszol JARD AJAVÍT ÁSOK, FAKIVÁGÁS, PADOK Október 17-én a Fórum rovatban T. Z. aláírással megjelent észrevételre el­mondjuk, hogy a Széchenyi utca mindkét oldalán a gya­logjárda szakaszos javítása folyamatban van, a Nyíregy­házi Tanácsi Építőipari Vál­lalat november 15-ig a jár­dajavítási munkálatokat be­fejezi. A közelmúltban a Korányi Frigyes utcán megsüllyedt járdalapok miatt tett beje­lentés az egyik nyíregyházi lakos. A járdalapok helyre- állítására felszólítottuk az illetékes vállalatot, hogy ok­tóber 30-ig a megsüllyedt rész helyreállítását végezzék el. Október 21-én jelent meg Tripsánszki Sándor észrevé­tele, melynek alapján a Je­reván söröző kertjében levő életveszélyes száraz fa kiter­melését megrendeltük az Ar­borétum GMK-tól. A Krúdy Cyula és a Korányi Frigyes utca kereszteződésében levő vízállás megszüntetésére a csapadékvíz-elvezető zárt ve­zeték tisztítását megrendel­tük s annak elvégzését meg­sürgettük a SZAVICSAV VGM-nél. A bejelentőket azúton kér­nénk, hogy az utcák, illetve a csomópontok megjelölését pontosítsák, mert például az egyik olvasószolgálati beje­lentésben is Krúdy Gyula ut­ca és Dózsa ' György utcai csomópont szerepel, viszont köztudott, hogy a Marx tértől már Korányi Frigyes utca el­nevezés szerepel. „Padok elhelyezése” cím­mel közölt kérésre intézked­tünk. A piac előtti autóbusz- megállóban elhelyezendő pa­dokat irodánk megrendelte. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. műszaki és fenntartási iroda Válaszok lakásügyi kérdésekre T. I. tiszalöki olvasónk azit sérelmezi, hogy a nagy­községi tanács végrehajtó bizottsága nem adott helyt fel­lebbezésének, és csak a 12. helyre sorolta őt a szociális tanácsi bérlakáshoz juttatandók névjegyzékén arra hivat­kozással, hogy 1983-ban nem fogadták el a részükre fel­ajánlott tanácsi bérlakást. A lakásigénylés és lakáshoz jutás fő szabályait álta­lánosságban a többször módosított 1/1971. (II. 8.) korm. számú rendelet és a végrehajtására kiadott rendeletek szabályozzák. A jogszabály előírásai alapján a városi ta­nácsok, valamint a megyei tanács által kijelölt községi tanácsok helyileg is szabályozzák a lakásigénylés és lakás- kiutalás módját. A helyi tanácsrendeletek azonban nem lehetnek ellentétesek a központi rendelkezésekkel, csupán azokat a helyi sajátosságoknak megfelelően alakítják ki. A lakáskiutalási névjegyzéket — általában — minden év elején a lakásügyi hatóság készíti el. A névjegyzék-terve­zetbe a Lakásügyi Társadalmi Bizottság közreműködésé­vel azokat az igénylőket veszik fel, akik a helyileg kiala­kított sorrend alapján a legjobban rászorultak. A névjegyzék-tervezetet 30 napra közszemlére kell tenni, és az ellen .észrevételnek (felszólalásnak) van helye. Az előírt határidőben beérkező észrevételeket a tár­sadalmi bizottság a helyszínen megvizsgálja, és a lakás­ügyi hatósággal egyetértésben a végleges névjegyzék­tervezetet jóváhagyásra a végrehajtó bizottság elé ter­jeszti. A végrehajtó bizottságnak névjegyzéket elfogadó dön­tése ellen fellebbezésnek nincs helye, az végleges. A la­kások kiutalására csak a névjegyzék elfogadása után ke­rülhet sor, és a vb meghatározhatja a kielégítés sorrend­jét is. Olvasónk panasza elsősorban helyileg oldható meg, mert leveléből nem tűnik ki egyértelműen, hogy 1983-ban minek alapján ajánlottak fel részére lakást, ha nem sze­repelt a névjegyzéken. Ha viszont már 1983-ban is rajta volt a névjegyzéken, akkor 1984-ben nem lehetett ismé­telten sorolni, hanem az 1984-ben felvett igénylők előtt kellett volna lakásproblémájukat megoldani. A felajánlott lakás — indokolatlan — el nem foga­dása azonban azt is lehetővé teszi a lakásügyi hatóság­nak, hogy igényük kielégítését hátrább sorolhassa. O. S. nyíregyházi lakos levelében az albérlők kiszol­gáltatottságát panaszolja. Egy év alatt két helyen lakott, és mind a kétszer rendbe hozta a bérelt lakást, de a tu­lajdonos, illetve a bérlő indokolatlanul felmondta* illetve fel akarja mondani az albérletet. Levélírónk kérdése, hogy köteles-e többet fizetni az albérletért, illetve, hogy ha nem fizet, felmondhatják-e az albérletét? Az albérleti jogviszonyt is a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet 13. fejezete szabályozza. Albérlői jogviszonyt a bérlő és albérlő szerződése hoz­za létre. Ezt írásban célszerű kötni, amelyben a lényeges feltételeket is tisztázni kell. Amennyiben a szerződést csak szóban kötötték, bármilyen vita merül fel a felek között, a bíróság dönt minden kérdésben. Olvasónknak javasoljuk, hogy a felmondást ne fogad­ja el, várja meg amíg a másik fél bírósághoz fordul. Le­velében leírtak alapján úgy tűnik, hogy a polgári pert a másik fél fogja elveszteni. Dr. Kovács Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom