Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. október 24. Urnák és frontok Ahogy közeleg november negyediké, a nicaraguai választások napja, úgy éleződik a légkör a közép-amerikai ország körül. Washingtonban már magasra csapnak a CIA kézikönyve miatti botrány hullámai: az ellenforradalmárok számára készített módszertan és gyakorlati jótanácsok ügye még Reagan és Mondale televíziós vitájában is terítékre került. Ma- naguában pedig az váltott ki heves polémiát, hogy a független liberális párt, a PLI nevű polgári tömörülés bejelentette: mégsem vesz részt a választásokon. Persze egy s más történt, mielőtt Virgilio Godóy, a PLI elnöke bejelentette a párt vezetésének döntését. A Barri- cada ,a sandinisták központi sajtóorgánuma megírta: az amerikai nagykövet közvetlenül a bejelentés előtt „udvariassági látogatást” tett a PLI központjában, ahol a többi között az elnökkel is tárgyalt. A sandinista lap szerint a nagykövet közölte a PLI vezetőivel: az Egyesült Államok kívánatosnak tartaná, hogy a polgári tömörülés maradjon távol a választás soktól. Korábban a jobboldali ellenzéket tömörítő nicaraguai demokratikus koordináció azzal érvéit, hogy a választások feltételei nincsenek biztosítva, ezért nem jegyeztették be magukat. Közismert, hogy Washington mindvégig annak a véleményének adott hangot: Nicaraguában a demokratikus választásokhoz nem teremtették meg a szükséges kereteket. Előfordulhat, hogy a demokratikus konzervatív párt — amely vasárnap rendezi rendkívüli kongresszusát — ugyanezzel az ürüggyel szintén a távolmaradás mellett foglal állást. Ez sem keltene meglepetést, mint ahogy arra is számítani lehetett, hogy szaporodnak az ellenforradalmárok támadásai az ország ellen. Bármiként is alakuljon a közeli napok krónikája Nicaraguában, annyi bizonyos, hogy a demokratikus játék- szabályokat a sandinista rendszer mindvégig megtartotta. Ám akik a feszültséget szítják az ország körül, azok nem válogatósak eszközeikben. Éppen ezért november 4-én nemcsak az urnák előtt dől el a küzdelem, hanem az ország sok-sok arcvonalán, ahol a betolakodók ellen folyik az élet-halálharc. A megyei tanács vb ülése (Folytatás az 1. oldalról) tek az első veszteséges és jelentős létszámcsökkentést végrehajtó üzemek is. Igaz, iparunk nem számottevően részesedik az országos termelésből, de vannak meghatározó termékek és iparágak Szabolcsban. Kiemelt feladat volt az elmúlt időszakban, hogy a megye ipara járuljon hozzá a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez. Ehhez 63 millió forint állami támogatás állt a megye rendelkezésére, amiből a tervidőszak során 1200 munkahely teremthető. Ebből eddig 500 valósult meg, ami azt jelenti, hogy továbbra is jellemző a foglalkoztatási gond. A szűkös fejlesztési források miatt — az építési korlátok következtében — a munkaerőt kereső vállalatok kész ipari objektumokat szeretnének, minimális ráfordítással. Ilyenekkel azonban megyénk csak igen szerény mértékben rendelkezik. Mégis folyamatosan keresi az ipari osztály a lehetőséget a fejlesztésre, amit bizonyít, hogy az elmúlt évben is csaknem 10 nagyvállalat vezetőjével folytattak tárgyalásokat ipartelepítés ügyében. Értékelte a testület az ipari osztály irányító, ellenőrző munkáját is, amely általában megfelelő, de hátráltató tény, hogy az érintett 80 gazdálkodó egység mintegy fele nem megyei székhelyű nagyvállalat gyáregysége, s ez gátja a korszerű irányításnak, a változó körülményekhez történő A Kákosy professzor vezette magyar expedíció ismét folytatja kutatásait Fel- ső-Egyiptomban, a mai Luxor várossal átellenben fekvő Gurna faluban, Dzsehuti- Mesz királyi írnok sírjában. Dzsehuti-Mesz-t, Amon isten magtárainak felügyelőjét és családtagjait hozzávetőlegesen három és fél évezrede temették el a Nílus nyugati partján, a nemesek temetőjében. A magyar kutatócsoport tavaly novemberben kezdte el a sír feltárását, a két gyors igazodásnak. Űjból felvetődött, hogy gondot jelent a megye iparában a bérszínvonal, amely csak 85 százaléka az országos átlagnak. E téren legnagyobb gondot a könnyű-, illetve a szövetkezeti iparban tapasztalhatnak. Mérlegelte a végrehajtó bizottság a lakossági szolgáltatás szervezetének korszerűsítését, az igények kielégítését Elhangzott, hogy a lakossági szolgáltatás értéke átlagosan évenként 11 százalékkal nő, de ennek összetétele és minősége még korántsem kielégítő. Végezetül a vb úgy foglalt állást, hogy az ipari osztály alapvetően eleget tesz feladatának, elemző tevékenysége tovább fejlődött. A jövőben változatlan erővel kell azon munkálkodni, hogy teljesüljenek a tervciklus ipari céljai, s hogy ezáltal sikerüljön megalapozni a VII. ötéves terv előkészítését. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani az új irányítási módszerek kidolgozásának, alkalmazásának segítésére a vállalatoknál. Kedden ülésezett a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is. A testület beszámoltatta tevékenységéről a termelés-ellá- tásfelügyeleti osztályt, az egészségügyi osztály vezetője a városban folyó alkoholellenes küzdelemről számolt be, majd a soron következő tanácsülést készítették elő. ÜLÉST TARTOTT AZ SZKP KB Október 23-án Moszkvában ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. Az ülésen Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. A KB áttekintette az országos élelmi szeralap folyamatos növelését célzó öntözéses gazdálkodás és az öntözött földek hatékonyabb hasznosítása hosszú távú programjának kérdését A napirendi kérdésről határozatot fogadtak esi. A har tározat szövegét nyilvános-- ságra hozzák a sajtóban. MORINAGA-BOTRÁNY A japán kormány segélykezet nyújt a zsarolók által fenyegetett Morinaga édességgyárnak. Ismeretlen bűnözők — mint emlékezetes — hetek óta zsarolják Japán legnagyobb édességgyárát. Előbb nagyösszegű pénzt követeltek, majd — miután a cég ellenállt — ciánnal mérgezett Mo- rinaga-termékeket helyeztek el különféle szupermarketek és élelmiszer-áruházak édességpultjain. Katasztrófa mindeddig csupán azért nem történt, mert a bűnözők az általuk az üzletek pultjaira csempészett csomagokon jelezték, hogy azok halálos ada- gú ciánk tartalmaznak. A legtöbb japán üzletből eltűnt mindenfajta Morina- ga-édesség és az áruházak — továbbá a gyár — alkalmazottai az utcán árusítanak. Amelyik szupermarketben pedig Morinaga-termék még mindig kapható, ott a rendőrség állandó felügyeletet tart. Ennek ellenére a banda tovább fenyegetőzik, például azzal, hogy mérgezett édességcsomagokat postán ad fel. (Folytatás az 1. oldalról) ugyanúgy, mint az export téli almáé. Esetenként az árakat a minőség alakulása szerint az eddiginél jobban differenciálják, például a napraforgó- és a cukorrépatermesztésben. Villányi Miklós ismertette a beruházások, valamint a kedvezőtlen adottságú üzemek támogatási rendszerét, az adózás és a keresetszabályozás új vonásait. Ez utóbbi új lehetőségeket kínál a teljesítménnyel arányosabb bérezés bevezetésére. A gazdaságok és vállalatok három forma közül választhatnak, és ez lehetővé teszi, hogy jobban figyelembe vegyék a helyi adottságokat, körülményeket. | 8 Keiet-Magyarnrszág pályázatán érkezett | idény közötti időszak a sír történetével kapcsolatos könyvtári kutatásokkal telt. A II. Ramszesz idejéből való thébai sírt ugyan most kutatják át először tudományos alapossággal, s publikálják a leleteket, de mindinkább kiderül: ezt a sziklasírt már az egyiptológia hőskorában, a múlt század elején híressé tette egy lelet. Amikor a magyarok az aknasírban egyre lejebb haladva a tekergős alagutat „vallatták”, felfedeztek a falba karcolva egy olasz kalandor és műkincsgyűjtő: Antonio Lebolo nevét. A múlt századi leírások többször tesznek említést egy gurnai aknasírról, ahol Lebolo járt, és rábukkant a Dzsehuti-Mesz családnál jóval később ide temetkezett görög-egyiptomi Szótér família múmiáira. A múmiák egy részét Európába szállította, s napjainkban ezek a British Múzeumban, Leiden, Torino, Berlin múzeumaiban láthatók. Éppen csak azt nem tudták a régészek, hogy Lebolo a számtalan gurnai sír közül melyikből hozta felszínre ezeket a múmiákat. Most viszont a magyarok föllelte „Antonio Lebolo” falvésés Tornyospálca, 1944 végén (Második, befejező rész.) Később, november közepére három hétre a harcoló csapatok községünkbe jöttek pihenni. Erről külön epizódjaim vannak. Kezdett a falu lakossága újraéledni, megbarátkozni a gondolattal, hogy orosz katonák is itt vannak. Kezdtük megismerni őket. A hírekből rémhírek lettek. 1944. DECEMBER 13-ÁN — mivel fagy nem volt — a mi családunk is krumplit szedett a mezőn, köztük én is, mert szeptemberben ott hagytuk. December 18-án almát szedtünk a volt csendőr tiszthelyettes gyümölcsöséből, de már magunknak és a szovjet katonáknak. Ekkor tanultam meg „Pista, kusaj jabloku”. Voltak emberek, akik orosz katonaruhába öltözködtek és lopni, rabolni akartak. Nálunk herceg Odeschalchi Miklós nagybirtokos kastélyát feltörték és a belső berendezést elhordták. A rablás ellen alakult meg a „polic” gárda. Zakar István és még 13-an puskával, karszalaggal igyekeztek fenntartani a rendet. A kastélyból és az intéző úr házából így is mindent elhurcoltak. A 19-es veteránok, a volt oroszországi hadifoglyok kezdtek szervezkedni és az MKP-t meg is alakították községünkben. Pályán József, id. Romhalmi Gyula, Potyók József, Furda Ferenc, Kizman Béla, Kizman Lajos, Tóth András és Farkas László voltak az alapító tagok. A Nemzeti Paraszt Párt (NPP) is megalakult később. Kiss István bácsi, Potyók Sándor, Ragyák János, Kaibás József és Balogh Imre voltak az alapítótagok. Megalakult a szoc. dem. párt is. Zakor István, Kulcsár János és mások voltak alapítótagok. A kisgazda- pártba Fekete Károly, Tóth Béla községi bíró, Jánvári Gábor lépett be először. ÚJJÁÉLEDT A FALU LAKOSSÁGA és már templomba is ment. Kezdett az élet rendes mederbe terelődni. Az iskolák kapui újra megnyíltak. Két görögkatolikus tanító visszajött, újra tanított. A református tanító, Pál Gyula és felesége a bombázások áldozata lett. A szatócs boltok is kinyitottak. Igaz, hogy a pengőért nem sok mindent lehetett kapni. A petróleum és a só okozta a legnagyobb gondot. A petróleum helyett a „napraforgó- olaj mécses” lett a kényszerű divat. Tanulni, vagy olvasni bizony nem tudtunk. Sóért 50—100 kilométerre is elmentek az emberek szekérrel. Megindult a fonás-szövés az asszonyok között. Voltak nehézségek, de a józan paraszt ész sok-sok nehézséget megoldott. Hegedűs Béla főjegyző visszajött, a Nemzeti Bizottság visszavette. A visszavonuló németek és , kezük nyoma” a Kisvárda környéki harcok után. (Archiv fotó) és más jelek alapján nagyon valószínű, hogy Dzsehuti- Mesz nyugvóhelyének az időszámítás utáni második században idetemetkezett albérlői, az egyiptomi vallásra tért Szótér nemzetség maradványai ebből a sírból származtak el. A kutatásokat különösen érdekessé teszi, hogy a hieroglifák megfejtője, Jean-Francois Champollion is említette ezeket a leleteket. Az előkelő Szótér család egyik tagjának a múmiája egyébként Lebolo kutatásai idején egy ismeretlen angol utazóhoz került, aki hajón szállította a Níluson Kairó felé kincsét. Azt remélte, hogy a múmia aranypénzeket rejt. Mint oly sokan mások: ö is tévedett, és dühében a múmiát a Nílusba dobta. 1945. március 15-én az Ideiglenes Kormány és a MKP országos vezetői felhívást adtak ki a nagybirtok felosztására. Községünkben herceg Odeschalchi Miklósnak 2000 hold szántóföldje és 400 hold erdője volt. Ezenkívül gróf Forgács Balázsnak a Ricsikában 500 hold szántó- és erdőterülete volt. Községünkben cseléd volt a hercegnél 60 család, a Ricsikában 13 család. Nincstelen, napszámos és 1—2 hold földdel rendelkezett 130—135 család. MEGALAKULT A FÖLDOSZTÓ BIZOTTSÁG helyi vezetősége. Kis István bácsi elnök. Ragyák János, Vesz- szős János, Varró Gyula, Lengyel Sándor, Potyók Sándor, Potyók József (gudi) és Balogh Imre. A bizottság munkáját dr. Havas (a keresztnevét nem tudom) irányította. Volt egy idősebb mérnök bácsi, aki a mérést, a „karózást” irányította. Nem volt könnyű a munka. Először a nincstelen családok kaptak földet és házhelyet. Aztán a napszámosok, azután az 1—2 hold földdel rendelkező szegény parasztok. Az Ideiglenes Kormány a 600-as rendelkezésben irányelveket adott ki a földosztással kapcsolatban. Mindenkinek a helyi lehetőségekből nem jutott föld. Egy családtagra 800 öl szántóföldet adtak és ahány fiú volt, annyi 600 öl házhelyet. Voltak nehézségek és problémák: ki, hol kapjon, mivel van bevetve és másmás kérdések adódtak. Soksok gondot okozott az a bizottságnak — apámtól tudom. Személyi sérelmek adódtak. Az első földosztó bizottságot leváltották. A mai Ady Endre utcában volt a régi négy pitvaros cselédház. Azokat elbontották és új utca alakult. Igaz vályogból — sárból, de már saját lakása és nem pitvaros lett. Az uradalmi lakásokból csak Géczi Sándor lakása maradt meg, melyet mérnöki lakásnak neveztek, mert ebben lakott Teichmann Vilmos nemesítő, aki a gülbaba krumplit Tornyospálcán nagybani termelésre kinemesítette. Eltűntek a pitvaros házak, dohánycsomózó csűrök, eltűnt a szeszgyár, megmaradt a kastély, egy háromemeletes magtár és a lóistálló. Az Ideiglenes Kormány a volt nagybirtokosnak 50—100 hold földet meghagyott saját művelésre. Odeschalchi Miklós herceg a második világháborúban repülős százados volt a magyar hadseregben. Dálnoki Miklós honvédelmi miniszter és Veres János vezérkari főnök Odeschalchi Miklós századost bízták meg, hogy juttassa ki a tárgyalási és bizonyos titkos iratokat az oroszoknak. Legenda szól a pilótaságáról, bátor és vakmerő volt. A feladat végrehajtása közben Máramaros- szigetnél 3 németek, észrevették és kényszerleszállást hajtott végre. Sopronkőhidára vitték és 1944 végén hazaárulás címén kivégezték. MEGINDULT A CSEREKERESKEDELEM. Vitték a falunkból a szeszt, a krumplit, szalonnát, olajat és más élelmiszert Pestre, hozták érte a ruhát, cipőt és más felszereléseket. A feketepiac is lábrakelt. A falunkban az ifjúsági szervezet megalakult. Vezetője ifj. Romhalmi Gyula és Eisenberger József volt. A vezetőségnek én is tagja voltam, fiatalon. Megalakult 1945 tavaszán az úgynevezett „mezítlábas” futballcsapat is, melynek állandó és lelkes tagja voltam. Lelkesen kergettük a labdát, pedig a nagylábujjam de sokat fájt minden hétfőn! LELKESEDÉS, SZÍV, HIT VOLT BENNÜNK. Megemlítem Bereznai Gézát, Szilvasán Pál SZÖVOSZ elnökhelyettest, Peszle Ferencet, de említhetnénk még 15—20 nevet is. Példa lehetne lelkesedésünk a mai fiatalok számára is. Ha a ruhánk foltos is volt, mert nekem is az volt, de már éreztük, hogy az Ideiglenes Kormány intézkedései, a Magyar Kommunista Párt vezetői új társadalmi rendünk alapjait kezdik lerakni. Mi pedig a munkánkkal, lelkesedésünkkel igyekeztünk megvalósítani jövőnket. Balogh István Tornyospálca A DEBRECENI CIPŐGYÁR NYÍRACSÁD-BUZITA-PUSZTÁN LÉTESÜLŐ ÜZEMEGYSÉGÉHEZ felvételre keres varrni tudó, vagy betanulást vállaló dolgozó nőket. A cipőfelsőrész-készítő munkára betanítást a debreceni gyárban végezzük. Az üzemegység indításáig Nyír- acsád, Nyírmártonfalva községek területéről dolgozóinkat vállalati autóbusszal utaztatjuk. Részletes felvilágosítás és jelentkezés: Debrecen, Hétvezér u. 16., munkaügyi osztály. (D. 244745) MapÉ az ahiasirban Múmia a Nílusban
