Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-30 / 255. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. október 30, Százezer menyasszonynak A Minőségi Cipőgyár nyírbátori üzemében szovjet megrendelésre százezer pár menyasszonyi cipőt gyártanak különböző fazonban. A napi 1100 pár cipőt Mező Mária ellenőrzi. (Jávor László felvétele.) Filmvetítés — kívánságra Világjelenség, hogy mihelyt a tévé veszít népszerűségéből, azzal párhuzamosan nő a mozi vonzereje. így van ez nálunk is. Egyre többen szoknak vissza a nagy „képernyő” elé. Az alkalmi mozilátogató közönség mellett évről évre erősödő táboruk van a bérleteseknek. Milyen bérleteket szerveztek Szabolcs-Szatmárban, miből válogathatunk, milyen érdeklődés tapasztalható? Ezekről kaptunk tájékoztatást Antal Attilánétól a megyei moziüzemi vállalatnál. Mesebérlet óvodásoknak Az 1984—85-ös közművelődési évadban, ami nagyjából megfelel az idei tanév időszakának a jövő vakációig, óvodásoktól kezdve a nyugdíjasokig a legkülönfélébb korosztályú és érdeklődéskörű közönség igényiéit figyelembe véve terveztek és szerveztek bérleti sorozatokat, filmklubokat. A mozik legifjabb közönsége az óvodásokból verbuválódik. Nekik mesebérletet kínálnak a moziüzem vezetői és az óvodavezetők. Ifjúsági jegy élővé teli igazolványt és mozibérletet bocsátottak ki általános iskolák alsó, felső tagozatos tanulóknak, illetve középiskolásoknak, megyénk hat városában és Záhonyban. Ezekből a mozikban, illetve az iskolai közönségszervezőknél kaphatnak a kis- és nagydiékok. Kipróbált és igen népszerű közművelődési forma az archív filmklub. Megyénkben is hosszú múltra tekinthet vissza, s népszerűségéből várhatóan az idők múlásával sem fog veszíteni, hiszen újabb és újabb generációk szeretnék megtekinteni a film hőskorának legendás alkotásait, melyek a mozik műsorán egyébként már évtizedek óta nem szerepelnek. Nyíregyházán, a Béke moziban, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban, Vásá- rosnaményban és Fehérgyarmaton játszanak bérleti sorozatban többségükben régi filmeket, a megye községei közül .egyelőre csak Ibrány és Nagyhalász jelentkezett ilyen igénnyel. Egyedi Igények Nyolc filmet láthatnak a kortárs filmklubok tagjai, a megyeszékhelyen három, Kisvárdán és Mátészalkán két-két előadásban. Kóbor Denevérek Ötévesek a nyíregyházi barlangkutatók . Barlangkutatók Nyíregyházán? Első hallásra felkaptuk a fejünket, hiszen egy barlang nem sok, annyi sem termett itt a nyírségi homokon, de még _a közelben is hiába keresnénk. És mégis igaz, olyannyira, hogy- a közelmúltban már az ötéves születésnapjukat ünnepelték a barlangkutató csoport tagjai. A nyíregyházi Honvéd Bottyán János Sportegyesület Denevér barlangkutató csoportja a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat hozzájárulásával önálló barlang- kutató csoportként működik. Megalakulásuk előtt is előfordult, hogy nyíregyháziak bar langmegfágy eléseket végeztek: a tanárképző főiskola földrajz szakos hallgatói „hivatalból” mérték a földüregek klímáját. Ennek a csoportnak azonban már szervezett és rendszeres bar- • langkutatás a célja, amit tulajdoniképp egy családi kirándulás alkalmával határoztak el 79 nyarán. Izsépi Béla, Izsépi Béláné, Krajecz Mihály, Krajecz Tamás és Nagy Tamás Bükk hegységi túráján született az ötlet. Utána felvételüket kérték a megyei természetbarát szövetség tagjai sorába, engedélyt kaptak iaz Országos Környezet és Természetvédelmi Hivataltól kutatásra és feltárásra. Van címerük, zászlójuk, sőt saját indulójuk is. Fő terepük a hollóstetői víznyelő környéke és a tatár- árki barlangok. Néhány adat jellemzően mutatja a csoport működését. Az első évben 10 túrát szerveztek, tavaly 70-et, kezdetben 40 résztvevővel, a múlt évben 99 alkalommal összesítve 459 leszállásuk volt. öt év alatt közel 150, barlanggal ismerkedtek meg. A felfedező utak ideje péntek délutántól vasárnap este és a kutatótáborokban töltött néhány nap. Megfelelő öltözék és karbidlámpa az alapfelszerelés, és sok más egyéb, ami szükséges, hogy a més'Zkősziklák hasadékain, üregein aléereszlkedjenek. Mi vonzza a barlangászokat? A fentről elképzelhetetlen varázslatos világ megannyi csodája, a mészkő csipkefüggönyök ezer színű pompája, a cseppkőcsodák kavalkádja. Sokszor hason csúszva, vagy vízben gázolva érik el céljukat — vanniaík 10 órás túrák is — de, mint mondják, mindent megér az a látvány, ami végül elébük tárul. Sport? Természettudomány? Ismeretterjesztés ? Egyik is, másik is. Erőt, kitartást, érdeklődést, tudományos fölkészültséget igényel. A végzett munka alapján különféle minősítéseket szerezhetnek. Jelenleg közel nyolcvanén vannak, többségük már kapott minősítést, van például három „Kóbor Denevér”, a többiek barlangászok, barlangkutatók, illetve I—II—III. osztályú barlangkutatók. Hazánkban több mint 1100 barlang képződött, a leghosz- szabb a Baradla-Domica: 23 kilométer, a legmélyebb a VecBembükfcii-zsomboly 245 méter. Sokan láttuk már leghíresebb barlangjainkat, például az aggteleki karsztvidéken, vagy a Bükkben, kedvelt a tapolcai tavasbarlang. Ezek kutatásához és feltárásához is a nyíregyháziakhoz hasonló bátor emberek vállalkozására volt szükség. Ezért vallják a Denevér kutatócsoport tagjai, hogy a legszebb élményt az embernek az adja, ha fáradságos munka árán találkozhat a természet titkaival. Ebben az élményben a jövőben is bőven lesz részük, hiszen — mint mondják — munka van bőven. Baraksó Erzsébet Egyedi igényekkel is lehet jelentkezni a megyei moziüzemi vállalatnál, szinte kívánságra vetítenek. Egy iskola kérésére például tizenegy filmből álló sorozatot állítottak össze kötelező olvasmányok filmváltozatából. Baktalórántházán wes- ternbérletben tíz vadnyugati történet kerül a vászonra. Fehérgyarmaton az úttörők filmklubjában Ifjúsági filmeket mutatnak be. A jubileum tiszteletére Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a mozik is fölkészülnek a méltó emlékezésre. A Sorsforduló című sorozat keretében a második világháborúval kapcsolatos, illetve az új élet megindulásával foglalkozó dokumentum- és játékfilmek bőséges választékát találjuk meg a mozikban. A sorozatihoz a több mint 150 film rövid tartalmát közlő tájékoztatót adott ki a moziüzemi vállalat, melyet az iskolai és az üzemi közönségszervezők is haszonnal forgathatnak. BE. Aki rendszeresen olvassa bírósági tudósításainkat, ebben a hónapban legalább tíz emberöléssel, emberölési kísérlettel, vagy súlyos, éleveszélyt okozó testi sértéssel találkozott, s ami ebben a legszomorúbb: egy kivételével családtagok voltak a vádlottak és a sértettek, vagy áldozatok is. Fia az apát, férj a feleségét, feleség a férjét szúrta vagy ütötte meg úgy, hogy csak a gyors orvosi beavatkozás miatt maradt el a temetés. Most szintén egy ilyen ügyről olvashatnak. Az ebben szereplő férjet azonban már nem tudták megmenteni. 1958-ban kötött házasságot Csorba János Páll Jolánnal. Az akkor 18 éves lány 4—5 évig élt normális életet férjével, de Csorba János italozása miatt megromlott közöttük a kapcsolat. 1979-ben el is váltak, de a gyerekek — hat gyerek született házasságukból, a hetediknek nem Csorba János volt az apja — és a férj kérésére 1980- ban ismét összeházasodtak. Három évig úgy ahogy megvoltak, de tavaly már újból sokat ivott a férj, s nem is titkolta, hogy ■Pesten van egy 18 étves barátnője, arra költi a pénzt. Az asszony nyilvánvalóan nem vette jó néven ezt a kapcsolatot, ezért időnként nem engedEreszkedés a mélybe. Tévéjegy*®* Szent Kristóf kápolnája Képzelet és valóság ötvöződött Galgóczi Erzsébet kisregényében, amelyből Nemere László készített tévéfilmet „Szent Kristóf kápolnája” címmel. Ügy szól etikáról, emberi kapcsolatokról, köz- megegyezésről, hogy történelmet is idéz, s egy ember belső vívódásával, majd megnyugvásával a bizalom mellett tesz hitet, Galgóczi Erzsébet ismerői tudják, hogy az írónő a mélyáramlatok markáns ábrázolója, társadalmi és emberi mélységek hiteles megjelenítője. Nemere László rendező olyan filmet készített a kisregényből, amely megtartotta ezt az igényt, egyben ötvözte a szórakoztató, elgondolkoztató, feszültséget hordozó elemeket. így lett sokáig maradandó élmény a Szent Kristóf kápolnája, amelynek előzményeiről azt írja Galgóczi Erzsébet: „Régóta motoszkál bennem egy templomfestőnő alakja, akihez viszont nem találtam méltó cselekményt. Mi lenne, ha összekapcsolnám a kettőt? Ahogy divatosan mondanánk: a nonfikciót a fikcióval. A dokumentumot a képzelettel?” Olyan színészeket sikerült megnyerni a játéknak, mint Páger Antal, Bodnár Erika, Temessy Hédi, Gobbi Hilda. Az esperes alakját megszemélyesítő Páger Antal ezúttal is olyan művészi, emberi élménnyel ajándékozott meg bennünket, amely ritka kincs. Meleg tónusú embersége, tisztasága, — tegyük hozzá, bár ezt senki nem mondja ki a filmben — hazafiúi tette — erkölcsi értéke. A közmegegyezés plasztikus kifejezése. P. G. Kosztümök, blézerek 3 DIRUVALL-export Sikeresen vizsgáztak az idén az NSZK piacain a DI- RUVÁL,L-t>an készült női divatos kosztümök, tavaszi és télikabátok, blézerek. Ennek az eredménye, hogy az idén várhatóan mintegy 80—85 ezer darab különböző női felsőruházati terméket exportálnak különböző cégek megrendelésére az NSZK-ba, közel 31 millió forint értékben. A DIRUVÁLL kiváló munkájával megtartotta a tőkés piacot. Ennek eredménye az a sikeres tárgyalás, amely újabb üzletkötéssel járt egy nyugatnémet céggel. Eszerint 1985-ben közel 19 ezer női felsőruházati terméket gyártanak részükre 8 millió forint értékben. Vendégnek néztek H etekkel ezelőtt ismerősöm biztatott: „ha X nagyközségben jársz, ne felejtsd el ebédidőben megkeresni Y étteremben N üzletvezetőt, ha igazán jól akarsz ebédelni.” Jártam is a községben, el is mentem az étterembe, és jól is akartam ebédelni, mégsem kerestem meg N üzletvezetőt, aki ráadásul régi jó ismerősöm. Tévedés ne essék, nem valamiféle túlzott szerénység vezéreit, nem is a régi ismerőst akartam elkerülni. Egyszerűen felülkerekedett bennem a kíváncsi újságíró: vajon a jó hírű kisét- teremben inkognitóban, tehát az átutazóban lévő éhes fogyasztó ismeretségével mire számíthatok? Élményeimet egy szalvétára jegyeztem tőmondatokban: — Patyolattiszta, va,sa.lt abroszok. — Fél 12- kor minden asztalon hiánytalan teríték. — A pincérek elegánsak, frissen borotvált emberek. — Az étlap bő választékot, olcsó, közepes és drága ételeket, tájjellegű menüt, házi kosztot kínál. — A pincér udvarias, azonnal érkezik, a fogások között nincs egy percnél hosszabb szünet. — Többféle üdítő ital van, s ki sem néznek miatta. — A kávé forró és jó. — Felirat a falon: „Étkezési időben kérjük, szíveskedjenek mellőzni a dohányzást”. Az asztalokon mégis ott a hamutálca. Senki sem dohányzik. A hely szelleme kötelez. Most a nagyközség, az étterem és az üzletvezető konkrét nevével helyettesíthetném az X, Y és N betűket. Nem teszem: nem kívánok reklámot csinálni (jó bornak amúgy sem kell cégér!) ennek a színvonalas szövetkezeti vendéglátóhelynek. Nem bánom, hogy; nem kerestem fel N üzletvezetőt, hiszen akkor mindezt már nem lett volna jogom leírni. S hogy leírtam, tettem azért, hogy gratuláljak N úrnak és mindazoknak a vendéglátóipari dolgozóknak, akik felismerik, hogy ma már csak a színvonal hoz telt házat. (X község.Y éttermében telt ház volt.) (Szilágyi Sz.) Családi dráma te be a férjét a házba. Napirenden voltak a veszekedések, egyszer az ember le Is forrázta az asszonyt, többször megverte, aminek néhány foga látta kárát. Április 22-én újból összevesztek a férj barátnője miatt, másnap már berendezési tárgyak törtek s Ilyen hangulatban ment el Csorba János lo- csolódnl. Elment vagy három ismerőshöz, aztán tíz óra körül félig részegen összetalálkozott .feleségével. Nem sokat törődtek vele, hogy vendégségben vannak, verekedni kezdtek. Hazafelé menet az utcán is folytatták: Csorba leütötte az asz- szonyt, majd amikor az felállt, bement a lakásba, elővett egy hatalmas konyhakést, és elindult az utcán álló férje felé. A Szomszédok látták, hogy kés van nála, megpróbálták elkérni tőle, ám az asszony nem adta, férjére támadt. Az ember megpróbálta levetett zakójával kivédeni a szúrást, de nem sikerült, a kés átvágta a főverőeret, s Csorba János néhány perc alatt elvérzett. A megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa emberölésért 8 év szabadságvesztésre ítélte Csorba Jánosnét és hat évre eltiltotta a közügyektől. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítőként vette figyelembe, hogy a Csorba házaspár rossz családi életet élt, amelynek megromlása a volt férj magatartására vezethető vissza. Figyelembe vette a bíróság, bogy a volt férj gyakran megverte feleségét, s azt is, hogy az asszony alkalmi munkából igyekezett eltartani nagy létszámú családját akkor is, amikor a volt férj keresetét nem adta haza. Az ítélet nem jogerős.
