Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

1984. október 21. Kelel-Magyarország 3 Tisztább eszközökkel kikötésére, az árukapcso­lásra is. A mezőgazdaságban dol­gozók, a zöldséget, gyümöl­csöt termelők nyilvánvaló­an saját go-ndjaikat vették elő, hogy sokszor akkor kell átadni a burgonyát, amikor még nem is ismerik az árát, vagy nem ritka, amikor csak úgy, kötnek szerződést a felvásárló vál­lalatok egy-egy zöldségré- gyümölcsre, ha mást is termelnek hozzá. De jog­gal nem értette egyik kép­viselő: miért van az, hogy néhány éve egy ekevas ára egy mázsa búza volt. ára egy mázsa búza volt, most meg négy mázsát kell termelni érte, pedig a szerszám minősége ma egy szikrával sem jobb. Nemrég egyik kollégám riportjában olvastam: meg­kérdezett egy építésveze­tőt, hogy lesz munkate­rületén átadás a kitűzött határidőre, amikor a mun­ka java része még hátra van? A ,válasz egyszerű volt: nem hallott még ha­táridő-módosításról? Ilyen tapasztalatok mondatták a képviselőkkel is a példákat, s a kérdéseket is: vajon mivel lehet megmagyaráz­ni, hogy azok az építőipari vállalatok is nyereségesek, amelyek egymás után fi­zetik a kötbéreket, ha nem a tisztességtelenül emelt árakkal, s közben nem ért­jük, miért emelkedhetnek a lakások árai az égig. A törvény sok gon­dunkra jelent majd gyógyirt, ám min­den bajt nem lehet megol­dani vele. Mert hiába tilt­ja ma is törvény a veszte­getést, ha sok az alma, a burgonya, az tudja eladni, aki borítékot ad a felvásár­lónak, hiába a tilalom. hd ón,'. L ehet öt éve is, hogy egy nyíregyházi ter­melőszövetkezet perbe keveredett egy nagy, országos hírű állami gaz­dasággal. A pert megnyer­te, aztán — pedig nagy szükség volt rá — a gaz­daság csak komoly beosz­tásban dolgozó emberek közbeavatkozása után volt hajlandó a kapcsolat i'tjra- felvételére, a tsz számára nélkülözhetetlenül fontos alapanyag szállítására. Jó okunk van most már hinni, hogy ez az eset nem ismétlődhetne meg 1985. ja­nuár elseje után, amikor életbe lép az országgyűlé­sen csütörtökön elfogadott jogszabály, amely a tisztes­ségtelen gazdasági tevé­kenységnek kíván megálljt parancsolni. Rég várt jog­szabály ez a mostani, hi­szen a 61 évvel ezelőtt ha­sonló céllal létrehozott ren­delet betűit és szellemét is jócskán túlhaladta az élet, s ha voltak is jogszabá­lyok. amelyek a vásárlók megkárosítását, a szerző­déses fegyelem semmibe vevését kívánták megaka. dályozni. a , gyakorlatban nem mindig sikerült ér­vényt szerezni nekik. Talán mindenki mond­hatna példát a tisztesség­telen gazdasági tevékenység valamelyik megjelenési for­májára saját környezeté­ből, hiszen számtalan la­kásban fáztak már, mert felmondta a szolgálatot a radiátor, s hónapokig hú­zódott az építők és a vas­gyár között a Vér. Sokan hallottak már arról is. mi­lyen károkat okoztak fele­lőtlen emberek nagy kö­zösségeknek a tisztességte­lenül felszámolt árak miatt. Elég a nyíregyházi TEMPÓ szövetkezet munka nélkül szerzett millióira emlékez­tetni, amire még jobban emlékezhetnek a dolgozók, akiknek a három alkalom­mal kiszabott 18 millió kö­rüli összeget kellett, illetve kell kifizetni, de a széke­lyt tsz tagjai is évekig nyög­hetik a selejtmunkáért számfejtett, s most vissza­fizetni rendelt milliókat. A csütörtökön megvita­tott törvényjavaslatban ter­mészetesen nemcsak a szerződéses kapcsolatok fel­rúgásával, az anyagi előny szerzésével, a jogtalanul felszámított árakkal fog­lalkoztak a képviselők, nem csak a már említett gazda­sági erőfölény alkalmazásá­ra soroltak példákat, ha­nem az egyoldalú előnyök Jónak, hiába „ lllaiU11,. pénzt vár az eladó, ha épí­tőanyagra, nehezen besze­rezhető tartós fogyasztási cikkre áhítozunk, s hiába mondja a Merkúr, hogy 150 ezer egy Zsiguli, ha öt-hat évet kell rá várni, a nagy kereslet automatiku­san emeli tisztességtelen magasságba az árakat. Ezért mondta az igazság­ügy-miniszter is: ez a jogi szabályozás csak akkor töltheti be rendeltetését, ha végrehajtásához megfe­lelő gazdasági környezetet biztosítunk, s ha a törvény rendelkezéseinek az érin­tettek következetesen ér­vényt szereznek. Balogh József A JÓT KÖNNYŰ MEGSZOKNI VÉLETLEN EGYBEESÉSNEK KÖSZÖNHETŐ, HOGY A DEMECSERI TANÁCSÜLÉSEN AKKOR TEKINTETTÉK ÁT A NÉPESEDÉSPOLITIKA HELYI ALAKULÁSÁT, ÁMIKOR Á MINISZTERTANÁCS IS NAPIREND­JÉRE TŰZTE E FONTOS TÉMAKÖRT, ÜJ INTÉZKEDÉSEK VÁRHATÓK, HOGY A NEMZET LÉLEKSZÁMÁT, A TAKSADALOM ÉLETKOR SZERIN­TI ÖSSZETÉTELÉT KEDVEZŐTLENÜL BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK CSÖKKENJENEK, MEGSZŰNJENEK. DEMECSERBEN ARRA VOLTUNK KIVÁNCSIAK, MILYEN MA A NÉPESEDÉSPOLITIKA ALULNÉZETBEN Valóságos ostromzár veszi körül a demecseri tanácshá­zát. Csák nagy kerülővel le­het megközelíteni. Mély árok fut előtte, kék füstöt pöféke­lő vízszivattyú emeli rendü­letlenül a vizet. Az őszi esők megnehezítik a Mátészalkai Vízgazdálkodási Társaság dolgozóinak helyzetét. Ennek ellenére ígérik, a vállalt ha­táridőre — november végéig — elkészülnek a szennyvíz­hálózat gerincvezetékével. — A jót könnyű megszok­ni. a még jobbért pedig érde­mes vállalni az átmeneti ké­nyelmetlenségeket — így vé­lekedett Kántor Gábor ta­nácselnök. — Ügymond aján­dékba kapott a településünk a demecseri keményítőgyár­tói egy szennyvíztisztító tele­pet, amit ott már nem hasz­nálnak, de kommunális cé­lokra éppen megfelelő. 1 >e- mecserben és Kéken koráb­ban már elkészült a vízmű. Székelyben és Borzsova-ta- nyán a közeljövőben tervez­zük az ivóvízhálózat meg­építését. A korszerű szenny­vízelvezetés jelentősen javít­ja majd az életkörülménye­ket. A közművesitési beruházá­sok látszólag nem tartoznak témánkhoz, pedig hiányuk­ban a népesedéspolitikai ha­tározat végrehajtása nerr, hozhatna annyi eredményt. A korszerű élet- és munka­körülmények nélkül lehetet­len a település népességé: megtartani, a gyarapodás pe­dig hiú ábránd maradna. A következő kulcskérdés milyen a demecseri, kéki. székelyi nők helyzete? Né­hány adat: a három község­ben 4200 nő él, a fele mun­kaképes korú. Helyben 1100- an találnak munkát. A csau háztartásban dolgozók szá­ma alig haladja meg a szá­zat. Háramszázötvenen na­ponta ingáznak, műszakba járnak. — Sajátos kettősséget mu­tat a nők foglalkoztatottsá­ga. A községekben újabb munkahelyeket alakítottak ki. ugyanakkor sajátos mó­don növekedett az eljárók száma. A demecseri fésűs- fonó bővítésekor újabb ki­lencven helyet teremtettek. Az évek óta eljárók mégsem Van-e lehetősége a mellékesre ? VÁLASZOL: PRADLíK ANDRÁS, A KELET-MA­GYARORSZÁGI FAIPARI VÁLLALAT ASZTALOSA. — Nem sok. De az az igaz­ság. nem is nagyon kutatok utána. — Nincs rá szüksége? — Lenne. Ám az ember­nek negyvenéves korára el kell döntenie, hogy mi a fon­tosabb. Az anyagiak, vagy a családja. Én az utóbbit vá­lasztottam. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy meg­szólnám azokat, akik nap mint nap túlóráznak, géem- káznak, maszekéinak. Bizto­san megvan nekik is az okuk, hogy nem nyolc órát dolgoznak. — Mennyit keres itt ha­vonta egy-egy jó szakmun­kás? — Hadd mondjam a maga­mét: havonta összejön úgy hat-, hatezerlcétszáz forint. — Semmi más? — Szerencsére olyan he­tven lakom, túl a repülőté­ren, itt Nyíregyházán, ahol nemigen beszélhetünk fejlett szolgáltatásról. Ä szomszédok, rokonok tudják, hogy aszta­los a mesterségem, így ha már végképp nem tudnak kisiparost keríteni, hozzám fordulnak. így esténként, vagy hét végeken gyakran dolgozgatom otthon is. — Hány forintot tud így összebarkácsolni? — Ne gondoljanak valami nagy munkákra! Ha valahol be kell tenni egy új zárat, vagy ha beragad egy ajtó, egy ablak .. . szóval ilyes­mikkel keresnek meg az is­merősök. Magyarán szó sincs rendszeres jövedelemforrás­ról. Van olyan hónap, hogy csak két-háromszáz forint jön így össze, a vastagabb időszakokban ezer, ezeröt­száz is. — Hány forintból gazdál­kodik a Fradiik család? — A feleségem dajka az egyik bölcsődében, az ő fi­zetésével kikerekedik havon­ta az a tízezer. Nem nagy pénz, de meg lehet belőle él­ni negyedmagamimal. Nincs autónk, nem járunk drága szórakozóhelyekre, s a leg­szükségesebbek kikerülnek a kertből, az udvarról. Ugye ott is van mit csinálni, s én ál­lítom. aki ledolgozza becsü­letesen a maga nyolc órá­ját, annak bizony már csak egyetlen gondolat jár a fejé­ben: menni haza minél előbb: B. G. szívesen hagyják ott a gyá­rukat. üzemüket. Amíg hely­ben nem lesz olyan bérszín­vonal és munkakörülmény, mint amit megszoktak, addig inkább vállalják az utazás kényelmetlenségeit — fűzte a számokhoz Kántor Gábor. A Minisztertanács által megvitatott előterjesztés is kiemelten szólt a népesség egészségi állapotáról, hogy az egészségügyi ellátás mellett- emelkedjen az egészségkul­túra általános színvonala. Halász Erzsébet vb-titkár tényekkel bizonyítja, hogy az alapellátás feltételei mind­három településen adoltak. A körzeti orvosok, védőnők, a házi betegápolók rendsze­resen részt vészinek tovább­képzésen, szakmai konferen­ciákon. A gyógyító munká­jukon túl egészségnevelési előadásokul tartanak a ká­ros szenvedélyekről, a cse­csemőbetegségekről. Sajnos, a legtöbb esetben érdekte­lenséget tapasztalnak a szer­vezők. A bölcsődés és óvodás ko­rú gyermeket el tudják he- ivezni a település intézmé­nyeiben. Előnyt élveznek a sokgyermekes családok, akik­nek szociális helyzetének ala-' kulását állandóan figyelem­mel kísérik. Az ifjúságvé­delmi felelősök bevonásával a rászorulókat rendszeres, il­letve rendkívüli nevelési se­gélyben részesítik. Évente 20 ezer forintot osztanak fel ilyen célokra. Elsősorban tan­évkezdéskor ruhát és tan­szert vásárolnak az érintett gyerekeknek. — A kilátásba helyezett újabb népesedéspolitikai in­tézkedések komoly visszhan­got váltottak ki az itt élők körében is — mondta a de­mecseri tanácselnök. — Eredményeket akkor remél­hetünk, ha szemléletváltozási érünk el a családokon belül. Okos településfejlesztéssel tovább javíthatjuk az életkö­rülményeket, az üzemek, vál­lalatok és a társadalmi szer­vezetek közös erőfeszítéssel könnyíthetnek a dolgozó nők helyzetén, hogy ezáltal is emelkedhessen az anyaság társadalmi rangja. Reszler Gábor A GELKA nyíregyházi üzemében NSZK exportmegrende­lésre szerszámgépek programozó berendezéséhez impulzus­átadót készítenek. Képünkön: Lóránt Istvánné, Juhász Éva Kovács Istvánné. (elek) V fgy tartja a mondás, hogy amelyik kutya ugat. az nem harap. Állítom, hogy ez fordítva is igaz. Az a /kóbor eb ugyanis, amelyiknek hátulról nagyon szimpatikus volt a bal lá­bam. pont ellenkezőleg cse­lekedett: se iszó, se ugatás — csak harapás! Az orvosi ügyeletén azt mondták, tudni vkellene, hogy az orvul támadó kutya ren­delkezett-e' oltási bizonyít­vánnyal Mivei én az ebnek se rokona, se ismerőse nem vagyok — nyilván azért ha­rapott meg! —, így az érvé­nyes oltási bizonyítványát sem láthattam. Akkor bizony, a doktor döntése szerint, csak az a biztos, hogy engem még nem oltottak be veszettség ellen. Különben is sokkal egyszerűbb lenne, ha az em­bereket oltogatnák, mert ők legalább tudják, hogy miért. Szegény kutya pedig nem ké­pes felfogni, hogy miért. Eltelt (néhány nap, már túl voltam az injekcióval együtt­járó hőemelkedésen és kelle­metlen közérzeten. A belvá­ros egyik szűk mellékutcáján cipeltem hazafelé a szatyrot, amikor kikanyarodott elém a járdára iegy fekete eb, póráz nélkül, utána rögvest egy idő­sebb hölgy. A kutya, mint egy spanyol őrült bikája, fel­dobja a farkát, kihegyezi a két fülét, előredugja az or­rát, és szaglász. A fal felé húzódom, kigondolom a harci taktikát. Ha balról jön, job­bal rúgok, ha jobbról jön. a szatyorral ütök . . . Már csak három lépés, aztán kettő... Megáll. Orrlikait mozgatja, tágítja a viadal előtt. A lá­bam rúgásra készen ... Ek­kor megszólal a dáma: — Cézárkám. ne bántsd, nem szagos a bácsi! Majd harci kedvemet pró­bálja csillapítani: — Ne féljen, fiatalember, Cézár be van oltva veszett­ség ellen!' — En is!.. . — mondom, viert mást nem tudok ki­nyögni. A kutya hátra lép egyet, vakkant kettőt, aztán hátra­lép még kettőt, éj vakkant eyyet, majd minden átmenet nélkül átszalad a másik ol­dalra egy kóbor macska után. — Jól van, okos kutyi... — nyugtázza a néni. 4 mi azt illeti. Cézár tényleg „okos kutyi": szerencsémre nem ve­szett meg. hogy pont belém harapjon, akit szintén beol­tottak. Viszont a törvényt nem tiszteli, mert póráz nél­kül hozta le a gazdiját. . . Saiga Attila Hetvenévesen egyenruhában Ma tartják a nyíregyházi munkásőregység zászlóavató és névadó ünnepségét. Szaporán hagyja maga mögött a lépcsőket, pedig már 70 esztendő nyomja a vállát. Kedélye, humora a régi. A parancsnokság előtt gyülekeznek az acél­szürke egyenruhások. Min­denkihez van egy kedves szava, s őt is mindenki megszólítja. Az idősebbek néha a becenevén szólít­ják. Dani István a nyír­egyházi városi munkásőr- egység és megyénk egyik legidősebb alapító mun­kásőre. A zászlóátadási ünnepségre most is olyan izgalommal és lelkesedés­sel készül, mint 1957 kora tavaszán. Nyíregyházi! központjában ma csak­nem ugyanott vonul ei díszmenetben, mint bő 27 évvel ezelőtt. A városi parancsnoksá­gon egy, falra akasztott, kissé halványuló fénykép elé lép Dani István. A tör­ténelmet idéző kép a Szé­chenyi utcán, a banknál készült, az új csapatzász­ló előtt felsorakozott mun­kásőrökről. Ujjával mu­tatja, hogy ott áll a zász­ló előtt az első sorban. Az­tán a vitrinhez lép, a szimbólumot is jelentő csapatzászló elé. Kissé el- érzékenyülve mondja: „Ezeket a szép aranysárga betűket a feleségem varr­ta a zászlóra”. Ma új zász­lót adományoznak az egy­ségnek, s mint mondja, a felesége ezt a zászlót is látni akarja. Változatos életútját tré­fákkal fűszerezve meséli el. Zubbonya zsebéből elő­vesz egy régi okmányt, amely arról tanúskodik, hogy 1927-ben szerzett au­tószerelő és autóvezető képesítést. Az ellenforra­dalom előtt a megyei ta­nács egészségügyi osztá­lyán gazdasági előadó volt. Innen került a megyei kórházba gépkocsi-előadó­nak, majd gépkocsivezető­nek. Ügy ismeri a megyét, mint a tenyerét. Nosztal­giával emlékezik 1957 ta­vaszára, amikor gyakran meneteltek a munkásőrök Nyíregyháza utcáin. Ő volt a „nótafa”, ő kiáltot­ta az egység előtt, hogy például: „Föl vörösök, proletárok, három, négy...” Az 1970-es árvíz idején gyakorló egyenruhát vett magára és a saját Tra­bantján ment a segítők közé. Ekkor ő volt az egy­ség felcsere. Szerte Szaf- márban minden reggel vitte kocsiján a gyógy­szert, a kötszert. A benzin- költség elszámolására nem is gondolt. Szerették és tisztelték a munkásőrök, meg a szatmári emberek. Ezért is becézték Karii­nak . Azt mondja, ez a be­cenév felért egy kitünte­téssel. Most 70 évesen az egyik század szolgálatvezetője. A foglalkozásokon min­dig elsők közt jelenik meg. Ma is ott lesz a fiatalab­bak, a menetelők között. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom