Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

M A Üdítőnek: iskolatej (2. oldal) Gépkocsi, foglalóba (2. oldal) XLI. évfolyam, 247. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1984. október 20., szombat r---------------------------------------> Egy mondat V olt egy mondata Papp Lajos államtitkár­nak, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnö­kének csütörtökön az or­szággyűlés őszi ülésszakán Ez a mondat a képviselőket arról győzte meg, hogy nemcsak ők, s nemcsak vá­lasztókörzetük tanácstagjai ismerik a tanácsi testületek tevékenységében tapasztal­ható gondokat, hanem azok is, akik kormányzati szint­ről a legtöbbet tehetik a változtatásért. A mondat így hangzott: a tanácsülések még nem min­denütt elég aktív és haté­kony fórumai a helyi poli­tizálásnak, az eltérő érdekek összehangolásának. A dön­tések gyakran inkább csak szentesítik az előterjesztett határozati javaslatot, nem jut bennük megfelelően ki­fejezésre a testület és ezen keresztül a lakosság akara­ta is. Szó volt természetesen ennek okairól is. Jelesen arról, hogy a tanácsok a gazdálkodásra felhasználha­tó pénznek csak egy igen kis része fölött rendelkez­nek szabadon. S arról, hogy' csak ritkán tájékoztatják őket a testület elé kerülő előterjesztések előkészítése közben felmerült vélemé­nyekről, azok indokairól. Ez pedig megnehezíti eligazo­dásukat a napirendre tűzött témákban. Kelemenné Balogh Kata­lin szabolcsi képviselő ha­zai tapasztalatai alapján az­zal toldotta meg ezt, hogy gyakran veszíti kedvét azért is a tanácstag, mert javasla­tai megvalósítására éveket kell várni, s nem tud elfo­gadható választ adni, ha számonkéri az utca, ha visszakérdeznek a választók. Széles Lajosnak — mint tanácsi dolgozónak — az államtitkári beszámoló min­den pontjához volt monda­nivalója, hiszen ő saját bő­rén érzi és naponta hallja munkatársaitól: hiába lát­ják el alapvetően jól felada­taikat, ha a legalapvetőbb szükségletek kielégítéséhez sincs lehetősége a kistelepü­lések tanácsainak. A leg­több apró faluban nincs olyan gazdasági bázis, amely segíthetne. És sokszor az egyetlen gazdálkodó szerve­zet, a termelőszövetkezet is veszteséges. így csak a köz­ponti támogatás a gazdálko­dás egyetlen forrása. Ez pedig az utóbbi időben egyre kevesebb, vagy ha nem, akkor a költségek emelkedésének pótlására kell a pluszforintokat for­dítani. Bizony alig-alig nyí­lik mód a látványos fejlesz­tésekre. Mindezek ellenére sincs ok szégyenkezésre Sza- bolcs-Szatmár megyében, hiszen — mint ahogy ezt Tisza László megyei ta­nácselnök mondta a képvi­selőknek — teljesülnek azok a célok, amelyeket a VI. öt­éves terv készítésekor tűz­tek ki. V ______________________ Igaz, hogy például ebbei az évben is kevesebb lakás épül állami pénzből, de töb­bet épít az OTP, nagyobb a magánerőből építkezők száma is, s remény van ar­ra, hogy a jövő év végéig elkészül az eredetileg terve­zett 21 500 lakás. Mérhető a fejlődés már ma is, hiszen míg 1980-ban 100 lakásra 329 lakó jutott, ma 310 ez a szám, pedig közben sok településen az elköltözés miatt üresen is állnak már lakások. Nem csekély eredmény, hogy az óvodás korúak 81 százalékának van már helye az óvodákban, vagy ha zsú­foltak is néhány településen a tantermek, a megyei szá­mok szerint 34-ről 31-re csökkent az egy teremre ju­tó tanulók száma. És több száz kórházi ággyal van több, mint akár három éve. Ez akkor is nagy dolog, ha kórházi ágyaink száma ma is csak , fele az országos át­lagnak. Gulyás Emilné nem kis büszkeséggel mondhatta el felszólalásában a társadal­mi összefogást a vízműprog ram megvalósításáért. 225 településből 124-ben van vezetékes víz! Vagy: 36 őre gek napközije működik már a megyében, s felmérhetet­len a fásításban, a telepü­lések tisztaságáért végzett társadalmi munka értéke Ezt csak úgy érhették el, hogy jó az együttműködés a tanácsok és a lakosság kö­zött. Volt szó természetesen a tanácsok hatósági tevékeny­ségéről is, hiszen a telepü­lés fejlődésén kívül ezen méri le leginkább a lakos­ság a tanácsok munkáját. Ma már valóban gyorsabbá. kulturáltabbá vált az ügy­intézés, a legtöbb dolgot helyben el lehet intézni. Ez akkor is igaz, ha előfordul­nak ellenkező tapasztalatok is. A z országgyűlés jogi, igazgatási bizottsága nevében felszólaló Gajdócsi István — aki Bács-Kiskun megye tanács­elnöke — mondta, hogy a tanácsoknál hozott határo­zatoknak 99 és fél százalé­ka jó, csupán fél százalékát kell megváltoztatni. Ez rendkívüli eredmény, ám annak, aki épp ebbe a fél százalékba esik, annak aki­nek egy ügye van, s abban rosszul döntöttek, annak ez százszázalék, öt nem vigasz­talja, hogy általában jó a hatósági tevékenység ... A 13 évvel ezelőtt alko­tott, tavaly módosított tör­vény a gondok ellenére jól funkcionál, mert alapvetően járul a tanácsok népképvi­seleti-önkormányzati jelle­ge erősítéséhez. A gondokat ismerik az illetékesek, a megoldásért továbbra is ten­ni fognak — erősítette meg az országgyűlés csütörtökön S ez nem csupán a tanácsok tagjainak, de nekünk, ál­lampolgároknak is meg­nyugtató. Balogh József J Bivilé kapcsolatok a Szovjetunióval Az MSZBT jubileumi programja Évről évre több munkahe­lyi kollektívában alakulnak a Magyar—Szovjet Baráti Társaságinak tagcsoportjai-. Megyénkben 72 tagcsoport kezdte meg ezekben a na­pokban a mozgalmi év mun­káját. Köztük ma már 47 üzemnek, intézménynek van testvérterületünkön, Kárpá- tontúlon partnerként együtt­működő üzeme. Bővülnek az ipari, mezőgazdasági üze­mek, a tanintézetek kapcso­latai. melynek révén gyako­ribbá válnak a tapasztalat- cserék, a látogatások, a sze­mélyes találkozások. Az MSZBT Országos El­nöksége másfél éves progra­mot készített, amely ez év márciusától a következő esztendő júniusáig terjed. Ebben a nem egészen 18 hó­napban a helyi lehetőségek­hez igazítják a tagcsoportok a központi elképzeléseket Természetesen valamennyi munkahelyen, iskolában megemlékeznek hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lójáról, a Varsói Szerződés 1.955. május 14-i alakulása óta eltelt harminc esztendő­ről, valamint 1985. június 9­én ünnepli fennállásának 40. évfordulóját a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. A rendezvények sorában legalább olyan jelentős he­lyet foglalnak el a néhány napos tapasztalatcsere-láto­gatások, a munkahelyek egy­más közti kirándulásai, a fő­iskolai hallgatók szovjetunió- beli gyakorlatai. A tagcso­portok a nemzetközi munkás- mozgalom és a szovjet nép nagy ünnepét, november 7-ét is megünneplik. Szerteágazó kapcsolatokat ápolnak megyénk dolgozói és tanulói a Szovjetunióval. So­kat tesznek a barátság építé­sében a szovjet egyetemeken, főiskolákon végzett hallga­tók, akik az ösztöndíjas klub keretében szerveznek talál­kozókat a hozzánk érkező szovjet vendégekkel. Több vállalat hosszú évek óta a dolgozók gyermekeinél cse­reüdültetését bonyolítja le a Kárpátok valamelyik szép turistaközpontjában. illetve Sóstón. Számos munkahelyen védnökséget vállalnak a Szovjetunióba irányuló ex­{Folytatás a 4. oldalon) Veteránok köszöntése Az ünnepi megemlékezés résztvevőinek egy csoportja Zsibongás töltötte be pén­teken délelőtt a nyíregyházi Bocskai úti pártház nagy­termét. Idős nők és férfiak gyülekeztek. Kinek egyetlen érem díszítette a mellét, má­soknál a kitüntetések egész sorozata igazolta, hogy harc­ban és békében egyaránt ott voltak, ahol tenni kellett a szocialista rend megszületé­séért, az ország, a megye és Nyíregyháza felszabadításá­ért, gyarapodásáért. A szabolcsi megyeszékhely felszabadulása 40. évforduló­ja előestéjén gyűlitek össze mindazok, akik a Szocialista Hazáért Érdemrend, a szov­jet Harci Érdemekért Ér­demrend. vagy a Tanácsköz­társaság Emlékérem tulajdo­nosai, s itt voltak a Magyar Antifasiszták — Ellenállók Szövetsége Nyíregyházán élő tagjai is. Az egybegyűltek a magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után rövid köszöntőt hallgattak meg, majd a nyír­egyházi- tanárképzősök iro­dalmi műsora következett: múlt és a jövő találkozott a két generáció képében. Részt vettek az ünnepségen a me­gye és u város vezető testü­letéinek képviselői, ott volt Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára, Csa­tárii Ernő, a megyei tanács vb-titkára. Gulyás Emilné, a HNF megyei titkára és Nagy László az SZMT titkára. Az ünnepi műsor után Csisztu László, a városi párt- bizottság titkára köszöntöt­te a résztvevőket, majd az egybegyűltek a Soltész Mi­hály utca és a Nagykörút ta­lálkozásánál most kialakí­tott „Veterán parkba” men­tek, ahol emléktábla elhe­lyezésre és koszorúzásra ke­rült sor. Itt a veteránok kép­viseletében Murczkó Károly mondott beszédet. Ibrányban nyitották meg az őszi megyei könyvhetet Az őszi megyei könyvhét Szabolcs-Szatmár megyei ün­nepélyes megnyitóját pénte­ken délután Ibrányban tar­tották. Kuknyó János, a me­gyei tanács osztály vezetője méltatta a fogyasztási szövet­kezeteknek a könyvterjesz­tésben betöltött szerepét. A megnyitóünnepség műsorá­ban fellépett a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház két művésze, Horváth István és Berki András, valamint az ibrányi gimnázium iskola­szövetkezeti kamarakórusa. Képünkön: könyvkiállítás és -vásár nyílt a megnyitóün­nepség színhelyén, (elek) EZREK MENÜJE Q gyermekétkeztetés a fogyasztói tanács előtt A gyermekétkeztetés hely­zetét és. a további feladato­kat vitatta meg a fogyasztók megyei tanácsa október 19- én. A fogyasztók megyei taná­csának megállapításai 136 000 bölcsődés, óvodás és iskolás gyermek napi menüjét befo­lyásolhatják. A vendéglátó vállalatok igazgatói szóltak azokról a törekvésekről, amelyekkel a korszerűtlenül működő konyhák technikai feltételeit kívánják javítani. A megyei tanács kereskedel­mi osztályvezetője kifejtette: a gyermekétkeztetés f onitos - sága megkívánja, hogy me­gyén belül dönthessenek min­den lényeges fejlesztési, gaz­dálkodási kérdésről és így a megyei vendéglátó vállalat legyen gazdája Szabolcs- Szatmárban ennek a terület­nek. A hozzászólók közt a nyíregyházi 4-es iskola szü­lői munkaközösségének kép­viselője minőségi és meny- nyiségi kifogásokat említett. A KÖJÁL szakembere a zsú­folásig leterhelt konyhák ka­pacitáshiánya mellett tolmá­csolta a gyermekek kérését is: ők miént nem szólhatnak bele abba. hogy mit kapja­nak enni? A hiányosságok felsorolása mellett hangot kaptak a jó kezdeményezések is. A nyír­egyházi 19-es „piros” iskola igazgatója a vendéglátó al­kalmazottainak közvetlensé­gét dicsérte, szólt a nagy lét­számú oktatási intézményben is zavartalanul folyó főzés­ről, tálalásról. Itt a konyhai dolgozók naponta sütnek friss pogácsát és egyforintos áron adják a szünetben. A jó kezdeményezéseket támogatni kell úgy a válla­latnak, mint a felügyeleti szervnek; ahol hiányosság van, a hatóság szigorával- lépjenek fel a tanács embe­rei — állapította meg a fo­gyasztói tanács. Erősíteni szükséges a társadalmi kont­rollt, hogy a gyermekek meg­felelő mennyiségű, minőségű ételt fogyasszanak, kulturált körülmények között. Ezt követően a fogyasztói tanács tagjai tájékozódtak a nyírbátori és a csengeri fo­gyasztói tanácsok eddigi te­vékenységéről. Nyíregyházán a Megyei és Városi Művelődési Köz­pont Lenin téri kiállítótermébei\ pénteken délután meg­nyílt a 25. őszi tárlat. A kiállítás megnyitóján, amelyen többek között részt vett Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbi­zottság első titkára és Gyú­ró Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese — Vida Já­nos, a megyei művelődési ház igazgatója mondott be­szédet. Itt köszöntötték a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának két új Szabolcs-Szaitmár megyei tagját: Horváfhné Németh Katalin grafikust és Nagy Lajos szobrászt. Az őszi megyei tárlaton több mint negyven alkotó közel nyolc­van munkája látható no­vember 18-ig. A képen: j részlet a kiállításról. 1 ____________s VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megnyílt az őszi tárlat

Next

/
Oldalképek
Tartalom