Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

1984. október 17. Kelet-Magyarország 7 „SZÖGES” KÉRDÉS Köszönetek Szerkesztőségi postánk­ban olykor halmozódnak a köszönőlevelek, és íróik számonkérik tőlünk. rö­vid időn belül, miért nem közöltük 'soraikat, ami­kor azt a nyilvánosság­nak szánták. Örülünk ezeknek a leveleknek és szívesen közölnénk vala­mennyit, ha olykor nem küzdenénk helyhiánnyal Fórum oldalunkban is. Néhányat közülük most közreadunk, hogy megis­mertethessük olvasóinkat az emberi segítőszándék néhány szép példájával. Bizonyításul: segíteni mindig és mindenütt le­het. E sorok is bizonyít­ják, sokan tudják, hogy emberhez méltó dolog osztozni mások felelős­ségében és részt vállalni abból. Kosa Lajosne a nyír­egyházi IV. sz. bölcsőde vezetőnője a következő sorokat juttatta el hoz­zánk: „A nyíregyházi In­gatlankezelő és Szolgálta­tó Vállalat .Április 4.’ szocialista brigádja igen sokat segített bölcsődénk­nek, melyet ezúton sze­retnénk megköszönni. Ud­varunkra termőföldet, sárga homokot szállítot­tak, részt vettek a par­kosításban, kerti padokat és asztalokat festettek, já­tékokat javítottak, és az épület csatornáját is ők tisztították ki szabad ide­jükben.” „Szeptember 25-én a balmazújvárosi ABC-ben kiesett a zsebemből a visszakapott 950 forint. A Lenin téri munkahelye­men vettem észre, hogy nincs meg a pénzem. Amint visszamentem a boltba, egy idegen férfi jött velem szemben, kér­dezvén, mit keresek. Mon­dom, s azonnal átadta a 950 forintot. Nevét nem tudom, csak annyit, hogy munkásőrparancsnoki tisztséget tölt be és neki köszönhetem, hogy a pén­zemet visszakaptam — írja Basa Attila, Nyíregy­háza, Pannónia utca 11. szám alatti lakos. Nagy Andrásné Ber- keszről hasonló eset miatt írt köszönőlevelet. Ö szep­tember 19-én a Centrum Áruházban felejtette váll­táskáját orvosi papírjai­val, pótolhatatlan okmá­nyaival és félhavi nyug­díjával együtt. Amint visszatért egy idő után az áruházba, a félemeleten lévő sportosztályon öröm­mel adták vissza a táská­ját. Kocsi Attiláné nyíregy­házi lakos az Universil Vállalatnál közelmúltban tartott nyugdíjas-találko­zóról ír és mond érte kö­szönetét nyugdíjas társai nevében. Horváth Imre, Nyír­egyháza, Kun Béla utca 1. szám alól a Zrínyi Ilo­na utcai sávházban lévő Ofotért-üzlet egyik dol­gozójának, Bihari Csillá­nak példamutató maga­tartását dicséri, és köszö­ni kivételes segítségét. . Folytathatnánk a leve­lek sorjázását, de lehe­tőségünk ezúttal is korlá­tozott. Soltész Ágnes Nyíregyházi levélírónk a Búza téri vasboltban a mi­nap huzalszeget vásárolt. A bolt egy kilogrammos házi csomogolásban árusítja, amelybe 20—25 deka — a ké­pünkön is látható — vashul­ladékot is becsempésztek. Olvasónk említette, hogy 28x65-ös huzalszeget vásá­rolt már öt kilogrammos ori- ginái csomagolásban, akkor nem tapasztalta ezt Bizo­nyára a bolt által megbon­tott csomagban a salgótarjá­gyar is belemérte a hulla­dékot, s a bolti dolgozók prak- kusan megoldották, nem iklamáltak a gyárban, ha­nem a selejtet megfizettették a vásárlókkal. Aligha hisz- szük, hogy más, korrektebb megoldást nem találhattak volna, például, hogy a hulla­dékot összegyűjtve vissza­küldik a gyárnak, megjelöl­ve pontosan a szállítás ide- ját stb. A gyár minden bi­zonnyal elismerte volna a jogos reklamációt. KERÉKPÁROSOK PANASZA Nem divatból, de célszerű­ség diktálja sokaknak, hogy távolabbi úticéljukat kerék­párral közelítsék meg, mint gyalog, mert így gyorsabban eljutnak. . Tömegközlekedési eszközt sem kell igénybe venniük és a városi közle­kedésben, csúcsidőben ta­pasztalható forgalmi dugók miatt sem kell bosszankod­niuk, mint netán a gépkocsi­ban ülőknek. Egyszóval cél­szerű közlekedési eszköz a kerékpár, csakhogy a kerék­pározókat kissé mostohán kezelik: ki vannak tiltva Nyíregyházán a centrumból. Érdemes például megnézni, hogy a Kun Béla utcáról mondjuk a Debreceni útra milyen körülményesen jut­hatnak el a kerékpárosok. Úgy tűnik, akik e közlekedé­si rendet kialakították, túl­ságosan autósszemmel néz­ték a dolgokat. Noha érde­mes lenne azt is megvizsgál­ni: jó-e a városnak, hogy gép­kocsival a központba is be lehet hajtani, ebből is adód­nak a parkolási gondok, s túl messzire nem akarok el­menni, de a benzingőz szeny- nyezi a város levegőjét, a kör­nyezetet. Hallottam, hogy kül­földön vannak olyan váro­sok, ahol éppen fordítva van: a kerékpárosok élveznek eb­ből a szempontból nagyobb előnyt. Nem azt akarom, hogy Nyíregyházán is pontosan így legyen, de felül kellene az illetékeseknek bírálniuk a jelenlegi közlekedési ren­det és engedményt adni a ke­rékpárosoknak, hogy nagyobb teret kaphassanak a közle­kedésben. T. K. nyíregyházi lakos PARKRONGÁLÓK Október 3-án szülői érte­kezlet lehetett a Bánki Do­nét szakközépiskolában. Sok szülő kocsival érkezett, és parkolásra az iskola .előtti zöldövezetet vették igény­be. Aligha hiszem, hogy al­kalmasabb helyet nem ta­láltak volna a kocsijuknak, esetleg egy kicsit távolabb az iskolától, de megkímélték volna a gyermekeiket is gyö­nyörködtető, számukra is békés nyugodt környezetet biztosító parkot. Fügedi Imre nyíregyházi lakos BESZAKADT JÁRDÁK, ÚTTESTEK Nyíregyházán a Selyem ut­ca 58. számú ház előtt im­már három éve, hogy besza­kadt az úttest. El lehet kép­zelni időről időre mennyire romlik az út állapota, 's meny­nyi kellemetlenséget okoz a járművel közlekedőknek, s a környék lakóinak, ha sár van, vagy kiadós esőzés al­kalmával a víz tócsákban áll. Szántó Árpádné Nyíregyháza, Selyem u. lakos A Széchenyi utca 11. számú ház előtti járda meg van süly- lyedve, balesetveszélyes. Egy­koron ott vezetéket építet­tek, s úgy tűnik a helyreállí­tás nem volt éppen a legala­posabb. Ma viszont a gödör vízgyűjtő, s a jelentős szint- különbség egyébként is ve­szélyes a gyalogosok számá­ra. T. Z. nyíregyházi lakos HOZZÁSZÓLÁS A múlt heti Fórum rovat­ban „Rendetlenkedők” cím­mel megjelent észrevétel jo­gosságát szeretném megerő­síteni, ugyanis tapasztaltam, hogy a Kossuth utca 61. szá­mú ház 7—8. emeletén lakók gyermekei valóban olykor megengedhetetlen módon „szórakoznak”. Például a ma­gasból gyümölccsel, almával dobálják a járókelőket. Nem is gondolnak rá milyen ve­szélyes lehet az amúgy cse­kély súlyú alma, amely esé­se, felgyorsulása átal ko­moly sérülést okozhat. Jó lenne, ha az említett ház la­kói összefognának a rendet­lenkedők ellen. Sz. J-né nyíregyházi lakos MÉG EGYSZER A ZEBRÁRÓL Tudom, hogy a közelmúlt­ban más szülő is szóvá tette, hogy a Szarvas utcán a KPV- DSZ Művelődési Ház köze­lében feltétlenül meg kelle­ne jelölni a gyalogátkelőhe­lyet. Ugyanis a Toldi utca és környékéről nagyon sok kisiskolás megy az- úttesten át, igyekezvén az .iskolába. Mint ismeretes igen forgal­mas-az utca, mi szülők na­ponta aggódva gondolunk gyermekeinkre, miként ér­tek iskolájukba, nem tör­tént-e baleset velük. Sajnos elkísérni minden alkalommal nem tudjuk őket, de mun­kahelyünkön marad az őr- lődés, az aggódás ... T. J. Nyíregyháza, Toldi utcai lakos Szerkesztői üzenetek Szakolczay Istvánná nyíregyházi, Vincze Já- nosné rohodi, Vadon Fe­renc nyírbátori, Borbás Bálint olcsvai, Kosztyy. Sándorné porcsalmai, Jó­nás Angelika mátészal­kai, Bálint Károly nyír­egyházi, Gidójalvi Atti­láné nyíregyházi, id. Sza- niszló Pálné kisfás tanyai, Gyugos Mária nyíregy­házi, Szalóczi Lajosné új­kenézt, Békési Károlyné. nyíregyházi, Benke Kál­mánná nyíregyházi, T. Sándor jékei, Mudri Sán­dorné kemecsei, Bíró Ber­talanná cégénydányádi, Ormay László nyíregyhá­zi, Szakács Andrásné nyíregyházi, Tóth Pál nyíregyházi, Simon Lajos borbányai, Szabó László csengeri, Takács Józsefné nyíregyházi, Varga Zol­tánné nagycserkeszi, Hor­váth István nyíregyházi, Horváthné nyíregyházi, Márta Béláné ajaki, Kán­tor Tibor nyíregyházi, Tyukodi Miklós szabolcsi olvasóink ügyében az il­letékesek segítségét kér­tük. Bíró Miklósné tunyog- matoicsi,— Kondor András nyíregyházi, Takács Ká­rolyné nyíregyházi olva­sóink kedves köszönő so­raikat megkaptuk:, örü­lünk, hogy segíthettünk. Takács Gyuláné levele- ki olvasónk kérését a termelőszövetkezet nem teljesítheti, háztáji előle­get nem fizethetnek csak a termény vagy a termék elszállítása után. Imre Csabáné kisari ol­vasónkat a termelőszövet­kezet tájékoztatta, hogy az 1980—81-ben érvényes alapszabályuk szerint a termelőszövetkezet azok­nak a nőtagoknak bizto­sít háztáji földet, akik évente legalább 121 tíz­órás munkanapot teljesí­tenek. Levélírónk édes­anyja 1980-ban nem tel­jesítette az előírt mun­kaórát, így részére a ter­melőszövetkezet nem ad­hat háztáji földet. Demeter János nyírte­leki lakost a megyei ta­nács egészségügyi osztálya tájékoztatta, hogy a leve­lében említett „Mottó” úgynevezett reumatapasz nem gyógyszer, így azt a gyógyszertárak nem is forgalmazzák. A HAZSZÁMOK HELYÜKRE KERÜLNEK A közelmúltban egyik ol­vasójuk az Öz köz házszámo­zását kifogásolta, valamint a Rigó utcában egy ; elhagyott gépkocsira hívta fel a fi­gyelmet. Az Öz köz számo­zása iránt intézkedtünk, a pontos egyeztetés után a házszámtáblák a helyükre kerülnek. Irodánk közterü­let-ellenőrei pedig a hely­színen intézkednek a megje­lölt UP 95—35 írsz. gépkocsi elszállíttatására. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. Műszaki és Fenntartási Iroda A FELESLEGET ELSZÁLLÍTJÁK 1984. szeptember 16-án egy Sóstógyógyfürdőről telefon-: ló személy dicsérete mellett kritikai észrevételt is tett az őszi kerti hulladékok táro­lásával kapcsolatosan. A komposztálható kerti hulla­dék elszállítása nem célsze­rű, de a jövőben gondosko­dunk arról, hogy a gyűjtő­edény befogadóképességét meghaladó hulladékot idő­ben elszállítsuk. Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat S. G. fehérgyarmati lakos egy más tulajdonában levő ingatlanra házat épített. Levélírónk azt szeretné tudni, hogy mivel e ház értékesebb mint az ingatlan, ezzel megsze­rezte-e annak tulajdonjogát?­Ha valaki másnak az ingatlanára — annak hozzájáru­lásával — beruházást eszközöl, lakóházat épít, gyümöl­csöst telepít, vagy bármilyen más felülépítményt és a beruházás vagyis, a felülépítmény értékesebb, mint ma­ga az ingatlan, kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy megszerezte az ingatlan tulajdonjogát ráépítéssel. Ha ez minden törvényi kelléknek megfelel, a bíróság megálla­pítja az ingatlan ráépítés előtti értékét, azt ki kell fizetni a volt tulajdonosnak és a ráépítő kérheti tulajdonjogának a bejegyzését. Amennyiben tulajdonjogot a beruházó nem szerezhet, és a tulajdonos annak örököse visszaveszi az in­gatlant, tartozik a tulajdonos megfizetni azt az értéket, amennyivel a beruházó növelte az ingatlan forgalmi ér­tékét. Köztudott, hogy egy szántó és egy gyümölcsös kö­zött nagyon komoly értékkülönbség van, így az örökösök­től kérheti, hogy ezt az értékkülönbözetet fizessék meg, ez bírósági után is érvényesíthető. B. M. mátészalkai lakos 1960-ban kötött házasságot és a felesége szüleihez költöztek. Apósa rövid időn belül meghalt. Anyósa nem dolgozott, de özvegyi nyugdíjat sem kapott, mert férjének nem volt 10 éves munkaviszonya. Ebben az időben egyszoba konyha és mellékhelyiségből állt a lakás,- ebből kialakítottak egy háromszoba, fürdőszo­ba komfortos lakást és azt berendezték a fiatalok. Levél­írónknak az ingatlanban nincs tulajdonjoga, annak elle­nére, hogy anyósa többször ígérte, hogy az ingatlan egy részét rá fogja íratni. A viszony is megromlott a feleségé­vel, anyósával is, lehetséges, hogy elválnak. Levélírónk kérdezi, hogy lehet-e neki az ingatlanból követelése, ha igen milyen mértékben? Az adott esetben arról van sző, hogy olvasónk felesége és az anyósa között egy társulás jött létre, és az értéknö­velő beruházás a feleket hozzájárulásuk mértéke arányá­ban illeti meg. A társulás egyik tagja olvasónk anyósa, a másik a felesége. Ugyanis amit olvasónk és felesége be­ruházott. az kettőjük között közös szerzeménynek minő­sül fele-fele arányban illeti meg, de az adott esetben az a legvitásabb, hogy anyósa milyen mértékben járult hozzá a beruházáshoz, ha tényleges jövedelemmel nem rendelke­zett. Amennyiben megegyezni nem tudnak, úgy bírósághoz kell fordulni, és a bíróság tanú és szakértő bevonásával fogja megállapítani, hogy az ingatlanból kit mi illet meg. Deme Gusztávné nyírbátori lakos arról érdeklődlK, hogy kérheti-e szüleitől az örökségét. Hatályos törvényeink nem ismerik el ennek lehetősé­gét, egyetlen szülőt sem lehet arra kötelezni, hogy a gyer­meke házasságkötése alkalmával bármilyen juttatásban részesítse. A gyermek ezentúl nem léphet fel olyan Igeny- nyel sem, hogy a szülő a vagyonukból akármelyik gyer­meküket még életükben elégítsék ki. Mindenki a vagyo­nával szabadon rendelkezik és így a szülő is, és a rendel­kezéshez nem kell kérni a nagykorú gyermekei hozzájáru­lását és a nagykorú gyermekek sem kötelesek a szülők hozzájárulását kérni. Levélírónk szüleinek jogában van tartási szerződést kötni, akár bármelyik gyermekükkel, akár teljesen idegen személlyel is. Olvasónknak legfeljebb abban az esetben le­het követelése, hogyha a tartás megkezdése és a szülők halála között annyira rövid idő telik el, hogy a tartás fe­jében adott vagyon és a tartási szolgáltatás között nagy értékkülönbség van. Például ha az ingatlan 300 ezer fo­rintot ér és körülbelül 20—30 ezer forint értékű tartást nyújtott csak 35 eltartó. Ebben az esetben a különbözeti összeg ajándéknak minősül, es na ez az ajándék sérti a gyermekek kötelesrész igényét, akkor kérhetik a köteles­részt, ami a törvényes öröklésnek, — maradva az előző példánál — 270 ezer forint a tárgya, ami tényleges tar­tást nem fedezett. Mivel levélírónk hárman vannak test­vérek, így őt az ajándékozás címén az összeg 1'3 része vagyis 90 ezer forint illetné meg. De ha ez az ajándékozás netán megtörtént, akkor annak a felét követelheti, vagy­is 45 ezc ’ forintot. Ennek kiszámítására természetesen csal. c ii’ők halála után kerülhet sor. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom