Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. október 17. A z enyhülés éveiben életünk, s a világ po­litikai gyakorlatának természetes részét képezték a magas szintű látogatások, Kelet és Nyugat vezetőinek felső szintű érintkezése. Ma­napság zordabb és feszültebb idők járnak a világpolitiká­ban. így ugyanezek a talál­kozók hatványozott jelentő­ségűek. Ebben az értelemben fog­ható fel a világsajtó ama ér­tékelése, hogy Kádár János mostani párizsi látogatása túlmutat a kétoldalú kapcso­latokon. Teljesen világos, hogy egy kis szocialista or­szág, mint Magyarország, s nagyobb nyugati partnere, Franciaország nem oldhatják meg a nemzetközi politika alapkérdéseit. De önmagában párbeszédük fenntartásával máris jótékonyan hatnak a feszült kelet—nyugati kap­csolatokra. ' Nem véletlenül hangsú­lyozta Kádár János olyan nyomatékkai a Magyaror­szág és a Franciaország köz­ti találkozási pontok jelentő­ségét, amelyek közt első he­lyen említette: egyik nép, egyik kormány sem akar há­borút. A gondolattól a tettig azonban hosszú út vezet. Kádár János azt is érzékel­tette, hogy csakis a konkrét, határozott lépések állíthat­ják meg az éleződő kelet- nyugati szembenállás Európa népei számára különösen ve­szélyes irányvonalát. „Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződések kidolgozá­sát és megkötését tartjuk — mondotta —, amelyek ga­rantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintjén.” Eredményeket várunk a stockholmi konferenciától éppúgy, mint attól a jövőre megrendezendő budapesti kulturális fórumtól, amely­ben a francia tárgyaló part­nerek a mai Magyarország kulturális és politikai érté­kének, tekintélyének hű tük­röződését látják. Nem pusz­tán a kötelező vendéglátói udvariasság, hanem az őszin_ te elismerés csendült ki Mit­terrand elnök szavaiból, ami­kor a magyar politika építő és realista jellegét méltatta. Egyik fél sem ünnepron­tásnak szánta, amikor a leg­magasabb szinten tett emlí­tést arról, hogy a kulturális és gazdasági együttműködés­ben kiaknázatlan tartaléka­ink jóval nagyobbak, mint amivel számoltunk. Gyakor­lati és jelképes jelentősége van annak, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára párizsi látogatásának második napján külön is ta­lálkozott a francia üzleti élet vezető személyiségeivel Mert minden hasznos és méltánylandó erőfeszítés el­lenére is a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok eddigi eredményei láthatóan fázis­késésben vannak a politikai együttműködéshez képest. K ádár János párizsi lá­togatása nem a ma­gyar—francia kap­csolatok előrehaladásának nyitánya, hanem újabb fon­tos láncszeme volt. Ismét al­kalmat adott arra, hogy or­szág-világ előtt bebizonyo­sodjék: a népek és a kor­mányok akkor cselekednek történelmi felelősségük tu­datában, ha tevőlegesen hozzájárulnak napjaink vi­lágfeszültségének csökkenté­séhez, a Kelet és a Nyugat közötti párbeszéd új raf el vé­teléhez. Befejeződtek Kádár lános párizsi megbeszélései Kádár János és Francois Mitterrand kedden délután sajtóértekezletet tartott az Elysée-palotában, amelyen íiagy számban jelentek meg francia és a Párizsiba akkre­ditált külföldi újságírók. A sajtókonferencián előbb Francois Mitterrand, majd Kádár János rövid bevezető nyilatkozatot tett, s ezután kérdésekre válaszoltak. A francia televízió interjút sugárzott Kádár Jánossal, amelyet a párt első titkára párizsi utazása előtt adott a tv munkatársának. Hangsúlyozta, hogy a Fran­cia Köztársaság a nemzetközi és ezen belül az európai Kádár János kétnapos fran­ciaországi látogatása során hétfőn a Magyar Népköztár­saság párizsi nagykövetségén találkozott Georges MarchaiS- val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával. helyzet igen fontos tényezője, s Magyarország kapcsolatai­nak ápolása Franciaországgal kiemelkedő jelentőségű. Kü­lön is aláhúzta a politikai kapcsolatok erősítésének, a gazdasági és kulturális kap­csolatok bővítésének szüksé­gességét. Kádár János az MSZMP Központi Bizottság első tit­kára tegnap a késő esti órákban hazaérkezett Buda­pestre. TELEX MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Az ENSZ békefenntartó tevékenységével foglalkozó különleges politikai bizottság vitájában hétfőn felszólalt Mikus István, a magyar küldöttség tagja. A magyar küldött felhívta a figyelmet arra, hogy elfogadhatatlan minden olyan törekvés, amely a békefenntartó tevé­kenységet szabályozó alapel­vek kidolgozása és elfogadá- sa helyett a technikai és gyakorlati kérdések megvita­tására igyekszik helyezni a hangsúlyt. CEAUSESCU AZ NSZK-BAN Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke, aki hétfő óta tartóz­kodik hivatalos látogatáson a Német Szövetségi Köztár­saságban, kedden először nyugatnémet pártvezetőket fogadott a gymnichi kastély­ban. A szabaddemokrata pártot Hans-Dietrich Gen­scher elnök, a Német Szoci­áldemokrata Pártot Johan­nes Rau elnökhelyettes, a Zöldeket pedig Antje Voll­mer, a parlamenti frakció szóvivője képviselte. ELTŰNT EGY HELIKOPTER JUGOSZLÁVIÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) A Vöröskereszt Országos Vezetősége képviseletében megjelent dr. Alföldi Árpád főtitkárhelyettes és köszöne­tét mondott megyénk vér­adóinak áldozatos cselekede­téért. A magas szintű egész­ségügyi ellátáshoz elegendő mennyiségű vér áll hazánk­ban rendelkezésre és Európá­ban is a legmagasabbak közó tartozik a lakosság számához mért 5,9 százalékos véradó arány, össztársadalmi ügy lett a véradás és a hazai el­ismerés mellett a májusban Balatoni üreden megtartott VI. országos véradó konfe­rencián Andrej Kiszeljov, a Vöröskereszt és Vörös Fél­hold társaságok főtitkárhe­lyettese is megbecsülésének adott hangot a magyar vér­adók áldozatkész, humánus magatartásáért. Köztük van­nak megyénk donorai is, akik mindannyiunk elismeré­sét élvezik. Az ünnepségen kitüntetettek névsorát lapunk 5. oldalán közöljük. Csaknem hétezer ember folytatja a kutatást a jugo­szláv néphadsereg Gazela tí­pusú helikoptere után, amely a múlt hét végén tűnt el Szlovéniában. A köztársa­ság belügyi titkárságának közleménye szerint a heli­kopter szolgálati úton volt, fedélzetén a szlovéniai terü­leti védelem parancsnokával. Honecker Helsinkiben Kedden reggel háromna­pos hivatalos látogatásra Helsinkibe utazott Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke. Honecker Mauno Koivisto finn állam­elnök meghívásának tesz eleget. Útjára elkísérte Os­car Fischer külügyminiszter. A látogatásnak mindkét részről nagy jelentőséget tu­lajdonítanak. „Manőverező robotbumeráig” n hét végén elhangzott a szovjet bejelentés: nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgé­pek kerülnek szovjet hadá­szati bombázókra és tenger­alattjárókra, mivel az Egye­sült Államok immár száraz­földi, tengeri és légi telepí­tésű manőverező robotrepü­lőgépekkel veszélyezteti a Szovjetunió és szövetségesei területét. Washington ismét megállapíthatja: sikerült „kieszközölnie” az Egyesült Államok hadászati veszélyez­tetettségének minőségileg új fokozatát. Ma az atomhatalmak a másik fél támadó hadászati potenciáljával szemben nem védelmi fegyverrendszerek­kel óvják biztonságukat, ha­nem ugyancsak támadó fegy­verrendszerekkel. Az Euró­pába telepített amerikai Per­shing—2-es ballisztikus ra­kétákkal és manőverező ro­botrepülőgépekkel szemben, amelyek regionális, konti­nentális és interkontinentá­lis szinten megbontották a kialakult hadászati egyen­súlyt, szovjet részről támadó rakéták telepítésével, a ko­rábbi telepítési moratórium érvénytelenítésével és raké­ták eiőrevonásával állították helyre a veszélyeztetettség egyensúlyát. A megnövelt hatótávolságú szovjet harcá­szati-hadműveleti rakéták és az SS—20-asok azonban csak a Szovjetunió—Nyugat- Európa viszonylatban te­remtettek veszélyeztetettség i egyensúlyt és nem növelték az Egyesült Államok fenye­getettségét. Csak az atom­hajtóműves ráké tás szovjet tengeralattjáróknak az ame­rikai partok elé való előre- vonása jelentett új veszé­lyeztetettséget az USA szá­mára. Amikor az Egyesült Álla­mok már jól előrehaladt ten­geri és légi telepítésű manő­verező robotrepülőgépeinek szolgálatba állításával, csak akkor döntött úgy a szovjet hadászati vezetés, hogy újabb tényezőkkel ellensú­lyozza ezt, azaz növeli saját megtorló képességének ha­tásfokát időben és térben, operativitásban és pusztító­képességben. Most, hogy az Egyesült Ál­lamok meghirdette az abszo­lút rakétavédelem tervét, amely kozmikus eszközöket is fel kíván használni a bal­lisztikus rakéták, tehát a kozmikus térségben áthaladó támadó-megtorló eszközök ellen megjelennek a nagy ha­tótávolságú szovjet manőve­rező robotrepülőgépek, ame­lyek nem emelkednek a koz­moszba, hanem a tengerek hul­lámai, a sivatagok, az erdők és hegyvonulatok fölött né­hány tucat méternyire. a domborzati elemeket kö­vetve „surrannak” célpont­jaik felé. Reagan „csillagháborús” terve ily módon még reali­zálása előtt ugyanúgy túlha­ladottnak bizonyulhat, mint annak idején a Safeguard ra­kétavédelmi rendszer, amely már kísérleti stádiumában fölöslegessé vált. Az új szovjet bejelentés összes kihatásainak elem­zése még folyik, de annyi máris bizonyos, hogy' speciá­lis erőfeszítésekre fogja kényszeríteni az Egyesült Ál­lamokat, amely eddig nem fordított különösebb figyel­met „honi légvédelmére”, hi­szen ellenséges légi nagyha­talom nem volt a közelében. Az atomhajtóműves tenger­alattjárók vonalán mutatko­zó jelentős szovjet számszerű fölény a manőverező robot­repülőgépek révén nyoma­tékosabbá válik. Egyáltalán illuzórikusnak bizonyulhat háború esetén bármely tenge­ri összeköttetés az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között. Jóllehet eddig a Szov­jetunió hátrányban volt az Egyesült Államokkal szem­ben a hadászati — tehát 5500 kilométernél nagyobb ható­sugarú — bombázói vonalán, a légi telepítésű manőverező robotrepülőgépek hatósuga­rának beszámításával példá­ul 3—4000 kilométer hatósu­garú szovjet repülőgépek is hadászati kvalitásra tehetnek szert. Mindent összevetve úgy tűnik, hogy az Egyesült Álla­mok sokat reklámozott To­mahawk nevű manőverező robotrepülőgépeivel sikeres bumeráng-mutatványt pro­dukált. Tények és kérdőjelek Szembetűnő, hogy a Szoci­alista Internacionálé, a szoci­áldemokrata, szocialista pár­tok lényegében laza nemzet­közi szervezete napjainkban nagy problémaérzékenység­ről tesz tanúságot. A szerve­zet tanácskozásain valameny- nyi olyan kérdést napirendre tűztek, amely a nemzetközi közvéleményt foglalkoztatja, vagy amelyre jellege miatt indokolt a figyelmet ráirá­nyítani. Egy hónapon belül két ilyen tanácskozást is tar­tottak, s ezek helyszíne so­katmondó. Szeptemberben Afrikában, október elején pe­dig Latin-Amerikában ta­lálkoztak a szervezet vezetői, képviselői. KAPCSOLAT A FRONTÁLLAMOKKAL A tanzániai Árusába a szo­ciáldemokrata pártok „világ- szervezete” és az úgynevezett európai parlament szocialista párti csoportja nemzetközi konferenciát hívott össze. A színhely kiválasztását magyar rázza, hogy a Szocialista In- ternacionálé hivatalos kap­csolatot kíván létesíteni az afrikai „frontállamokkal”, így Mozambikkal, Tanzániával. Zambiával, Zimbabwéval, Angolával, illetve a dél-afri­kai felszabadítási mozgal­makkal. Az előzményekhez tartozik: még a konferencia megtartá­sát bejelentő közleményben hírül adták, hogy a Szocialis­ta Internacionálé újból fel kíván lépni a dél-afrikai faji megkülönböztetés felszámolá­sáért, Namíbia függetlenségé­ért. Időszerűvé és sürgetővé tette az afrikai tanácskozást az a nemrégiben lezajlott dip­lomáciai körút, amelynek so­rán a dél-afrikai kormányfő Nyugat-Európában igyekezett népszerűsíteni „új” politiká­ját. Emlékezetes, hogy Botha útját tiltakozások, tüntetések kísérték. Az árusai konferencián el­fogadott közlemény megálla­pítja: „Az Egyesült Államok kormánya bátorítja a Dél- afrikai Köztársaság fajüldö­ző politikáját”. A konferen­cia résztvevői követelték az Angola déli részét megszáll­va tartó dél-afrikai csapatok kivonását és a Namíbia füg­getlenségére vonatkozó ENSZ-határozatok végrehaj­tását. A Szocialista Interna- cionálé nyilatkozatban sür­gette valamennyi Dél-Afri- kában bebörtönzött politikai fogoly szabadon bocsátását. Felszólították az ENSZ Biz­tonsági Tanácsát, hogy átfo­góbb és kötelező erejű gazda­sági szankciókkal kényszerít­sék a pretoriai rezsimet poli­tikájának módosítására. FIGYELEM — LATIN-AMERIK ÁR A Az afrikai tanácskozást alig több mint három héttel követően ugyancsak súlyos gondokkal, politikai és gaz­dasági feszültségektől terhes környezetben, Latin-Amerí- kában ülésezett a Szocialista Internacionálé Irodája. Rio de Janeiróban, a megnyitó ülésen a szervezet elnöke, Willy Brandt éles szavakkal ítélte el a fegyverkezési haj­szát és kijelentette: „Korlá­toznunk kell a fegyverkezési kiadásokat, s növelnünk kell a fejlesztésre szánt összege­ket”. Az iroda ülésére — megfe­lelően a szokásoknak — zárt ajtók mögött került sor. Hat­vanhét párt 200 küldötte „A béke és demokrácia Latin- Amerikában és a karibi tér­ségben” című napirendet vi­tatta meg. Éles bírálatot ka­pott az emberi és szabadság- jogokat naponta megsértő chilei katonai kormányzat és a tanácskozás résztvevői ag­godalmukat fejezték ki a Sal­vadort helyzet miatt. A Rio de Janei ró-i ülésen felhívást fogadtak el, amelyben támo­gatásukról biztosítják a ni- caraguai népet. A NAPRAKÉSZSÉG OKAI Nemcsak az idézett két ta­nácskozás' — az arusai és Rio de Janeiró-i —, hanem általá­ban a Szocialista Internacio- nálénak az elmúlt években tapasztalt aktivitása, az a tény, hogy késlekedés nélkül foglalnak állást a világot, a nemzetközi helyzetet érintő témákban, felveti a kérdést, hogy miért ez az intenzitás, ez a „naprakészség”? Színezi a képet, hogy az egyébként rendkívül heterogén szerve­zet, amely élesen megkülön­böztető jobb- és balszárnnyal rendelkezik, miként tud job­bára egységes dokumentumo­kat, nyilatkozatokat és felhí­vásokat produkálni. Hiteltérdemlőnek látszik a különböző elemzéseknek az a megállapítása, hogy a szoci­áldemokraták ily módon is cáfolni óhajtják azokat az ál­lításokat, melyek szerint a hatvanas-hetvenes évek vo­nalával, fejlődésével szemben napjainkban úgynevezett konzervatív trend érvényesül a világban. Nyitott kérdés, hogy mikor, és miként zajlik majd le az egyre időszerűbbé váló nem­zedékváltás a Szocialista In- ternacionálé vezetésében. A;- elmúlt években a baloldali orientációjú Brandt, Kreisky, Palme neve fémjelezte a Szo­cialista Internacionálé által a nagy kérdésekben képviselt álláspontot. A lehetséges utó­dok, a következő generáció álláspontjának, vonalvezeté­sének, stratégiájának és tak­tikájának lényege még isme­retlen. T. T. GÉPJÁRMÜVEK ÉS ERŐGÉPEK ÖNINDÍTÓIT, GENERÁTORAIT, ADAGOLÓ BERENDEZÉSEIT megegyezéses áron, rövid határidőre fel­újítjuk. NDK típusú targoncamotorok fel­újítását rövid határidővel vállaljuk. MAGYAR- CSEHSZLOVÁK BARÁTSÁG MG. TSZ Budapest X. kér., Vízimalom utca 3. Telefon: 834-959. (3510)

Next

/
Oldalképek
Tartalom