Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-11 / 213. szám

1984. szeptember 11. Kelet-Magyarország 7 1984. szeptember 11., kedd KOSSUTH RADIO 8,25: „... nekem szülőha­zám itt e lángoktól ölelt kis or­szág .. — 9,00: A hét zene­műve. — 9,30: Lugosi Tibor klarinétozik. — 9,45: Játsszunk a billentyűkkel! A piacon. — 10,05: MR 10—14. Iskolák, őr­sök, barátok. — 10,35: Zeneka­ri muzsika. — 11,40: A kápol­na titka. Galgóczi Erzsébet re­génye rádióra alkalmazva, vili/1. rész. — 12,30: Ki nyer ma? 12,45: Törvénykönyv. Ri­port. 13,00: A rádió Dalszínhá­za. Luxemburg grófja. Operett. — 14,40: Élő világirodalom: Nagy-Britannia. — 15,05: Nép­zenei Hangos Újság. — 15,45: Keringők, fúvószenekarra. — 16,00: Hangtalan hangszerek. Fantasztikus rádiójáték. — 16.45: Cherbourgi esernyők. Részletek Legrand filmzenéjé­ből. — 17,05: Mozgásterek. Ri­port. — 17,30: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17,45: A Sza­bó család. — 19,15: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. — kb. 20,25: Népdalcsokor. — 21,91: Tanít a táj. — 22,20: Tíz perc külpolitika — 22,30: Mo­zart: F-dúr vonósnégyes. — Roth vonósnégyes. — 22,50: A közjó szolgálatában. Mi és a tanács. Riport. — 23,00: Ri­chard Strauss operáiból. — 0,10: Nádas Gábor táncdalai­ból. PETŐFI RADIO 8,05: Koltay Valéria operett- felvételeiből. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,25: Gyermekek könyvespolca. — 12,35: Melódiakoktél. — 13,25: Látószög. — 13,30: Betthoven- muzsika gyermekeknek. — 14.00: Zenés délután. Operaslá­gerek. — 14,35: Tánczenei kok­tél. — 15,20: Könyvről köny­vért — 15,30: örökzöld dalla­mok. — 16,35: Csúcsforgalom. — 18,00: Disputa — arról. — 18,35: Nóták, csárdások, ver­bunkosok. — 19,25: Az ideg­sejttől a gondolatig. Hámori József könyvét ismerteti Palu- gyai István. — 19,35: Csak fia­taloknak! — 20,35: Pantaleón és a hölgyvendégek. Rádiójá­ték. VIII/l. rész. — 21,04: Az élő népdal. — 21,14: Nosztalgia- hullám. — 21,59: Éjszakai re­pülés. Rádiójáték. — 22,49: Dó- czy József nótáiból Bojtor Im­re énekel. — 23,20: A mai dzessz. 3. MŰSOR 9,00: Kováts Kolos operaári­ákat énekel. — 9.30: A St. Mar- tin-in-the-Fields kamarazene- kar játszik. — 10,30: Dzsessz- archívum. — 11,05: Kórusmu­zsika. — 11,48: A zeneirodalom remekműveiből. — 13,07: Fia­talok stúdiója. — 13,32: „Az ál­dozat.” Részletek Sárossy Ist­ván drámájának kísérőzenéjé­ből. — 14,00: Világújság. — 14,20: Interfórum 1984. I. rész. — 15,52: Don Pasquale. Opera­részletek. — 16.45: Labirintus. — 17,00: Haydn-művek. 17,43: Ismerjük meg! — 18,30: Na maternjem jeziku. — 19,05: In der Muttersprache. — 19,35: Beszélő székek. Bartók Béla széke. — 20,27: Weber: Obe­ron. Háromfelvonásos opera. — 22,53: Magyar zeneszerzők. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Váloga­tás régi slágerekből. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. — A tartalomból: Egészségünk. Dr. Kovács Lajos előadása — TSZ- KER-export (Szilágyi Mária) — Az OTP és a vállalkozás (Has- kó József) — Talpon maradt vállalkozás (Kolláth Adrienne). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírössze­foglaló. Müsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István) MAGYAR TV 10,00: Tévétorna. — 10,05: A te neved Jonah. Amerikai tv- film. — 11,35: Képújság. — 15.50: Iskolatévé: Orosz nyelv kicsiknek. I. rész. — 16,00: ..Szeretnénk, ha többen lenné­nek”. Nyelvi-irodalmi kommu­nikációs nevelési kísérlet. I. rész. — 16,30: Hírek. — 16,35: A Tenkes kapitánya. Ifjúsági kalandfilmsorozat. 13. (bcf.) rész: Csattan az ostor. — 17,09: Nyugalmunk érdekében. — 17,35: Rallye bajnokok. NSZK filmsorozat. 4. rész: Sandro Munari. — 18,05: Képújság. — 18,10: Reklám. — 18,15: Legyen a vendégem! II. rész. Rátonyi Róbert műsora. — 18,50: Mini­stúdió. Gyerekeknek szóló kul­turális hírek — gyerekektől. — 18,55: Reklám. — 19,10: Té­vétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. 20,00: Az Onedin család. Angol filmsoro­zat. 2. rész: Menekülés. — 20,55: Stúdió ’84. A televízió kulturális hetilapja. — 21,55: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. — 22,35: Tv-hír­adó 3. 2. MŰSOR 18.05: Kuckó. — 18,35: Képúj­ság. — 18,40: A nyelv világa. — 19,25: Tisztelet Chagallnak. A szeretet palettája. Kanadai film. — 20,50: Autó-motorsport. A Telesport technikai maga­zinja. — 21,10: Tv-híradó 2. — 21,30: A szomszéd szoba. Len­gyel tv-dráma. — 22,25: Kép­újság. SZOVJET TV 16,45: Ma a világban. — 17,00: Kanada Kupa nemzetközi jég­korongverseny. — 19,00: Hír­adó. — 19,35: örök hívás. Film, Vili. — 20,45: Ma a világban. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskolatévé. — 9,20: Au­tósok-motorosok magazinja. — 9,50: Figyelmeztetés. Bolgár- szovjet—NDK film, 1. rész. — 11,10: A rendőrség nyomoz. — 11,15: Urh-kocsival. Magazin. — 11,55: Iskolatévé. — 12,20: Hírek. — 16,10: Hírek. — 16,15: Iskolatévé. — 16,35: Tudomány és technika. Magazin. — 17,15: Középiskolások műsora. — 17,55: Nyugat-szlovákiai maga­zin. — 18.30: Esti mese. — 18.40: Mezőgazdasági magazin. — 19.30: Tv-híradó. — 20,00: Kanada Kupa. Csehszlovákia— Svédország jégkorongmérkő­zés. — 22,05: Ez történt 24 óra alatt. — 22,20: Válogatás az elmúlt évek tv-müsoraíból. — 23,00: Hírek. ROMAN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Ro­mánia élete. — 20,50: Román színházi est: A lány és a kör­hinta. — 22,20: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi műsora: DALIÁS IDŐK (ma­gyar) Ea. kezd.: US óra. HÁ­ROM FIVÉR (14 év. olasz- francia) Ea. kezd-.: 18 és 20 óra. Kert mozi műsora: OMEGA. OMEGA . . . (magyar) Béke mozi műsora: MAGÁN­ÉLET (szovjet) Ea. kezd.: 9 és 11 óra. SZERZŐDÉS (14 év, lengyel) Ea. kezd'.: Ifi, 18 és 20 óra. Móricz mozi műsora: A LA­TOR (16 év. olasz—francia) ll-én 9,00, 10,30 és 14,30 óra­kor a hangversenyteremben: EZÜSTFURULYA. Az Állami Bábszínház műsora.. A nyíregyházi Ságvári MgTsz pályázatot hirdet kereskedelmi főágazatvezetői munkakör betöltésére, 1984. november 15-től. KÖVETELMÉNY: szakmai felsőfokú végzettség, tízéves szakmai gyakorlat. Fizetés: 8000—10 000,— Ft-ig prémium. A főágazatvezető feladata: 18 millió db tojás, sör, kóla, húskészítmények v éves szintű forgalmazása, piackutatás, értékesítés, partneri kapcsolatok kialakítása. Pályázatot a termelőszövetkezet személyzeti vezetőjéhez kérjük eljuttatni, szeptember 17-ig. (1516) Számítógép a termelő- szövetkezettem Bemutatkozás a BNV-u Nyíregyházi program üzemanyag- elszámolásra A pénteken nyitó Budapesti Nemzetközi vásár nemcsak köz­vetlen fogyasztási javakat kínál, hanem olyan újdonságokat Is felsorakoztat, amelyek az üze­mek megtakarításait segítik elő. így a számítástechnikával fog­lalkozóknak és a géphez nem ér­tőknek egyaránt újdonság lesz három nyíregyházi szakember munkája. A Novotrade Rt állít­ja ki — pontosabban mintaprog­ramon keresztül bemutatja — a gépjármüvek teljesítmény- és üzemanyag-elszámolására kifej­lesztett gépi programot. A múlt év őszén, a bábolnai napok keretében már jelentke­zett a dr. Inántsy István, a Ság­vári Tsz elnökhelyettese, Rukó- ber László és Göndör Tibor, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Fő­iskola oktatói által készített program, amelynek most egy továbbfejlesztett változatát dol­gozták ki. Commodor 64 szemé­lyi számítógépre dolgozták ki a programot, s külön előny, hogy ez a viszonylag nem drága gép leasing- (kölcsön-) szerződésre Is beszerezhető a Novotrade-től. Nyíregyházán jő eredménnyel használják a számítógépet a Ság­vári Termelőszövetkezetben, de a tsz szolgáltató szakcsoportjának felhívására még 12 szabolcsi ter­melőszövetkezet kapcsolódott be a gépi feldolgozásba. így többek között Kék, Gemzse, Szatmárcse- ke, Tiszabees, Kisvárda, Gyügye, Ibrány, Sényő, Tiszadob terme­lőszövetkezetei láttak fantáziát, de ami ettől fontosabb, megta­karítási lehetőséget a számító­gépes program alkalmazásában. Ne gondolja senki, hogy ez a feldolgozás csak az adminisztrá­ciót könnyíti meg — bár az sem mellékes, hogy tehermentesíti az ügyintézőket, s a menetlevelek alapján az autófelügyeletnek szükséges jelentést is elkészí­ti a számítógép. Sokkal fonto­sabb, hogy a gépi feldolgozás modot ad az elemző munkára, s a gyors cselekvésre. Jó összeha­sonlítást ad az egyes tehergép­kocsik fogyasztása között, tájé­kozódni lehet általa az adott üzemben levő gépjárműpark le­terheltségéről, a futáskihaszná­lásról, s a terhelésről. Mindezt közérthetően, akár diagramban ábrázolja a gép, így döntésre közvetlenül előkészített informá­ciót kap a gépjármű-ügyintéző, az energetikus, a javítást irányí­tó vezető. Egy rendelet viszonylag bo­nyolultan számítható séma alap­ján határozza meg a gépjármü­vek üzemanyag-fogyasztási nor­máját. A számítógépes program­mal viszont rögtön adatot kap­nak, akár a készpénzes elszámo­lás alapja is lehet a benzinüze­mű autóknál. Az eddigi üzemelési tapasztalat kedvező, de már dolgoznak a nyíregyházi mérnökök a prog­ram továbbfejlesztésén. így sze­retnék kiterjeszteni használatát a mezőgazdasági erőgépekre is. A következő lépcső pedig — a Ságvári Termelőszövetkezetnél — a Novotrade Rt-től kapott Com­modor 64 gépen az ágazati el­számolás megvalósítása. L. B. A talajerő pótlása' nélkül nem lehet fokozni a termelést. Ma­gyarországon az egy hektárra jutó hatóanyag-felhasználásban világviszonylatban a nyolcadik helyen áll. Messziről jutottunk idáig. A harmincas években a magyar mezőgazdaság hektáron­ként 1,6 kilogramm műtrágya- hatóanyagot használt fel, jelen­leg pedig megközelítettük a 350 kilogrammot. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása óta 1978- ig fokozatosan emelkedett a ha­zai műtrágya-felhasználás. 1960- ban például 167 ezer tonna mű­trágyát szórtak ki a földekre, 18 esztendő múlva egymillió 539 ezer tonnát. Ekkor azonban meg­torpant a fejlődés, 1980-ban már csak egymillió 399 ezer tonna volt a műtrágya-felhasználás. A következő két esztendőben va­lamelyest emelkedett, majd ta­valy már meghaladta az 1978-as rekordot is. Mi az oka az ingadozásnak? A gazdasági szakemberek tömören válaszolnak a kérdésre. Emelke­dett a műtrágyák ára, közben romlott a mezőgazdasági nagy­üzemek pénzügyi helyzete: kí­vánnivalót hagy maga után a műtrágyák minősége, forgalma­zási rendszere: nem mindenkor kielégítő a választék. A tavalyi növekedést pedig az indokolta, hogy 1981—1983 között nem vál­tozott a műtrágyák ára. Az idei esztendő megint módosította a gazdaságok elképzeléseit, hiszen a januári árváltozások miatt 1,8 milliárd forinttal többet kell ki- adniok műtrágyára, mint az el­múlt években. Kétségtelen, hogy ilyen hely­zetben mindenütt papírt és ce­ruzát fognak, s pontosan számít- gatják, érdemes-e fokozniuk a hektáronként kiszórandó műtrá­gya mennyiségét. S ha úgy dön­tenek, hogy érdemes, még min­dig nem bizonyos, hogy valóban növekszik a felhasználás. Ta­vaszonként visszatérő gond ugyanis, hogy kevés a műtrágya, nem kielégítő a választéka. Az ellátási zavarok pedig semmi­képpen nem segítik az ésszerű műtrágyázás! gyakorlatot. Ennek ugyancsak ellentmon­danak a tárolási nehézségek. A felmérések szerint a tárolási veszteségek elérik a 15—20 száza­lékot. Nehezíti a jelenlegi hely­zetet az is, hogy a tápanyag­gazdálkodás technikai feltételei sincsenek meg. Hiányoznak a tárolók, elavultak és műszakilag elkopottak a mütrágyaszóró gé­pek. Kedvét szegi a szakembe­reknek. hogy a tápanyaggazdál­kodás eszközeinek korszerűsítése nem tart lépést a növénytermelés fejlesztésével, hiszen a gépek fel­újítása nem került be a gabona­programba sem. Vitathatatlan tény: számos el­lentmondás nehezíti az ésszerű tápanya^gafcd'álkodást a nagy­üzemekben. A nagyobb figyelmet pedig megérdemelné fe szakterü­let is, hiszen szorosan kötődik a gabonatermelés fejlődéséhez. A talajerő visszapótlásának ugyan nem egyetlen módszere a műtrá­gyázás. de az mással még sem pótolható. Egyes felmérések sze­rint a növénytermeléshez szük­séges tápanyagok egyharmadát tartalmazzák azok a szerves trá­gyák, növényi melléktermékek, amelyeket a talajba szántanak. A kétharmadot műtrágyákkal keli pótolni, tehát a gabonatermelés fejlesztése nem nélkülözheti az ésszerűbb, hatékonyabb műtrá­gyázás! gyakorlatot sem. s hogy ez valóban kialakuljon, változnia kell a forgalmazásnak és az üze­mi érdekeltségnek is. V. Farkas József ÜJ BÁNYATELEP DOROGON. Több mint húszmillió tonna bar­naszén kibányászását teszi majd lehetővé a Dorog határában épülő Lencsehegy II. bányaüzem. Mikö zben a föld alatt mind jobban megközelítik a gazdag széntelepeket, megkezdték a végleges akna­torony építési munkálatait is. Nélkülözhetetlen a mueká/uk Megyei építők Budapesten Régóta látni Budapesten me­gyei építőipari vállalatokat, nél­külük lassabban épülne a fővá­ros. Az utóbbi években vidéken többnyire csökkentek a beruhá­zások. míg Budapesten még ma­napság is bőven találnak mun­kát. Igaz. hogy nagyobbrészt versenytárgyaláson kell elnyer­niük a megbízatást, de ha már megyehatáron túlra kell menni­ük, akkor egyébként is jól meg­gondolják, hogy jól felkészül- tek-e. s egyáltalán gazdaságos-e, amit elvállalnak. Budapest térségében 1981 óta bérpreferenciát kapnak e válla­latok, s így a munkások 10 szá­zalékkal többet kereshetnek, mint a megyéjükben. Ez egyéb­ként a világ piinden táján így történik» hiszen a különélést és annak költségeit meg kell térí­teni, hogy a munkások vállal­ják. Idén január elseje óta az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium újabb rendelkezéssel támogatta a vidéki vállalatokat, amelyek így magasabb árakat érhetnek el. Felsorolni is sok. hogy a fő­város hány pontján érdekeltek a vidéki építőipari vállalatok. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat a Ganz-MA- VAG épületrekonstrukcióját végzi, míg a Hajdú megyei ÁÉV jó minőségben és rövid határ­időre vállal iskolaépítéseket. A hajdúságiak lakásokat is építe­nek. A Szabolcs megyei ÁÉV köz- intézmények építését vállalta so­rozatban. s a kedvező tapaszta­latok miatt rájuk bízták a Nemzeti Sportuszoda rekonst­rukcióját is. A Szolnok megyei­ek a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem rekonstrukcióját és a János-kórház bölcsődéjének építését vállalták. A Kelet-ma­gyarországi ÁÉV munkásai IKV- telepeket is építenek, a Somogy megyeiek pedig a békásmegyeri szakorvosi rendelőintézetet épí­tik fel. A pesterzsébeti áruház fahr a Duna—Tisza-közi Építő­ipari Vállalat szakmunkásai húzzák fel. Budapest a tömbrekonstrukci­ók, a régi lakóházak felújításá­nak idejét éli, s ha egy cég ezt időben felismeri, hosszú évekig megvetheti a lábát. A leányvál­lalat pedig kedvező formája a Budapestre települt részlegek­nek. így sofkkar ön411óbbak, ru­galmasabbak és saját maguk­nak kötik az üzleteket. Ma már egyetlen megyeszékhelyről sem lehet átlátni és irányítani a budapesti munkákat. A megyei építők munkája a jövőben is nélkülözhetetlen lesz Budapesten. S amint eddig, ezentúl is arra kell törekedni, hogy mindkét fél — vagyis a főváros, s a Pesten dolgozó me­gyei vállalat — megtalálja a ma­ga számítását. Világszerte mindinkáDb ter­jed a konténeres szállítás, ez ugyanis a teher­szállítás legkor­szerűbb és legké­nyelmesebb for­mája. A konténer szó francia—an­gol eredetű, nincs hasonlóan pontos magyar megfele­lője (a kezdetben erőltetetten al­kalmazott szállí­tóláda elnevezés nem honosodott meg). Annyira általánossá vált a konténer szó, hogy sok helyütt az apróbb dobo­zokat, ládákat is így nevezik — helytelenül. A szakemberek az egy köbméternél nagyobb, kerék nélküli szállító- edényeket hívják így. A konténereknek két fajtája van: az univerzális és a speciális. Az univerzális merev falú, zári edény, kereskedelmi árukat szál­lítanak benne. Kész- és félkész termékeket, érzékeny, értékes ra­kományt, amelyeket nem ajánla­tos vagy nem gazdaságos menet közben átrakni. A speciális kon­téner lehet szigetelt falú, szabá­lyozható hőmérsékletű, folya­dékszállító, ömlesztettáíu-száUí- tó, oldalról, felülről nyitható, összecsukható stb. Konténerek alkalmazásával a ki- és berakodást munkáknál a termelékenység ötszörösére emelkedik, az állásidő viszont nyolcadára-tizedére csökken a vasúti járműveknél, ötödére-ha- todára a közúti, harmadára-ne­gyedére a vízi szállításban. A konténeres; szállítás persze kü­lönleges berendezések üzemelte­tését igényli az átrakóállomáso­kon. Napjainkban egyre-másra épülnek a magas fokon gépesí­tett, automatizált konténerátra­kó állomások, ahol a konténe­rekre vonatkozó információkat (számukat, hovatartozásukat, rendeltetési helyüket és más ada­taikat) számítógépes memória- egység rögzíti automatikusan. Képünk előterében egy 30 ton­nás óriás konténert láthatunk, amint éppen felemeléséhez és behajózásához készülődik a spe­ciális kikötői daru a lengyelor­szági Gdynia egyik átrakóállo­másán. Energia­takarékos acélgyártás A vaskohóipar energiaköltsége az összes költségráfordításoknak 20—25 százaléka. A nagy energia- forgalomban gyakorlatilag vala­mennyi energiahordozó részt vesz. Világtendencia, hogy a vas­es acélipar fajlagos energiaigé­nyét közvetlen vagy közvetett módszerekkel csökkenteni igyek­szenek. Közvetlen módszernek számít a minél nagyobb terme­lőberendezések üzembe állítása, amelyeknek kisebb a fajlagos energiafogyasztásuk. A közvetett módszerre jó példa az oxigén al­kalmazása az acélgyártásban, amikor is az oxigén előállítására fordított energia kisebb, mint amennyivel több kellene az oxi­gén használata nélküli acélgyár­táshoz. Az acél oxigénes előállítása konverterben — nagy befogadó- képességű, felül nyitott, billent- hetővé kiképzett, tűzálló falazat­tal ellátott acélüstben — törté­nik. Először a szilárd állapotú hideg ócskavasat, majd a körül­belül 1300 Celsius-fok hőmérsék­letű folyékony nyersvasat rak­ják be a ferdére billentett üstbe (az adagolás ideje alig néhány perc). A függőleges helyzetébe visszabillentett konverterbe, an­nak felső nyílásán keresztül egy vízzel hűtött acélcsövet (úgyne­vezett lándzsát) vezetnek be, olyan mélyre, hogy a vége 1,5—2 méternyire legyen a fehéren iz­zó fémfelület fölött. A lándzsá­val nagy nyomással oxigént fu- vatnak be az olvadékba. A ke­letkező oxidáció, amely a szén egy részét, a szilíciumot, a man­gánt és a foszfort kiégeti, nagy hofejlodéssel jár. A befúvatott oxigén ezenkívül erőteljesen és gyorsan átkeveri a betétet A szén szén-monoxid alakjában tá­vozik az üstből, és a konverter szájánál levegővel találkozva szén-dioxiddá ég el. Amikor a szén kiégett, az égés megszűnik. Éltkor visszahúzzák a lándzsát, és a konverter ferdére buktatá­sával következhet annak kiürí­tése. a csapolás. és műtrágyázás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom