Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-09 / 212. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 9. Fogyózóknak, cukrosoknak. A nagyhalász! Petőfi Termelőszövetkezet tiszateleki édesipari üzemében naponta 1,2—1,5 tonna diabetikus cukorkát gyártanak négy féle — mentolos, citrom, narancs és málna — ízesítéssel. Képünkön: Bagdi Miklósné a 70 grammos csomagolású ta- sakokat zárja le. (Császár Csaba felvétetek) TOVÁBB ÉPÜL A BUJTOS Sportcsarnok és uszoda Ha Balczó András, Kovács Jóska, vagy Mitró György, e napokban benéznének a nyíregyházi városházára és belelapoznának abba a néhány oldalas előterjesztésbe, amely Nyíregyháza III. számú lakókörzete részletes rendezési tervének módosítását tartalmazza, minden bizonynyal örömmel olvasnák, hogy milyenné formálódik néhány év alatt Bujtos, ahol úszni, futni tanultak, s indultak el a világhír felé. Ha pedig néhány év múlva megfordulnak itt, láthatják majd: miként vált a város központjának egyik legszebb részévé az a hely, ahol egykor a legszegényebbek építkeztek. Volt már a Bujtosnak eddig is rendezési terve, ám ez két helyen is módosításra szorult. Egyik ilyen hely a Bocskai út 34—54, az Inczédi sor és a Soltész Mihály utca 49—65 által határolt rész, ahol lakások épülnek, a má-, sik a Hunyadi, a Soltész Mihály, a Nefelejcs és az István utcák által bezárt terület, itt pedig intézmények épülnek. A módosítás okai praktikusak: a Bocskai—Inczédi— Soltész Mihály utcák által határolt részen a korábbi tervekben körülbelül kilencven lakás építése szerepelt, a mostaniban — tömbfeltárással és rekonstrukcióval — a duplája építhető. Ide épül a rég várt városi sportcsarnok és uszoda, s ezt a város a VII. ötéves terv idején szeretné is megvalósítani. Több bizottság is foglalkozott azzal: hová is épüljön fel a sportcsarnok, ugyanis az Általános Épülettervező Vállalat 5 variációban dolgozta ki a létesítmény terveit, amelyek egyrészt építészeti, másrészt telepítési megoldásokban különböztek egymástól. Alapvető különbség és kérdés az volt, hogy a Szegfű és a Soltész Mihály utca közötti, vagy a Szegfű és a Nefelejcs utcák közötti területre épüljön a csarnok. A választás a Szegfű—Hunyadi—Soltész Mihály—István utcák által határolt területre esett. Szóba került egyébként az is. hogy a sportcsarnoknak a Dózsa pálya mellé kellene épülni, így nemcsak praktikus kapcsolat lenne a nyitott és fedett létesítmények között, de a sportcsarnok megoldaná a szabadtéri pálya szociális létesítményének gondját is, végül azonban mégsem ez az álláspont győzött: meg kell oldani a Dózsa pálya gondjait is, mert ezt a környezetében formálódó zöld terület is igényli. A részletes rendezési terv módosítása a most készülő általános rendezési terv elképzeléseivel összhangban történt. A város lélekszámá- ban és területileg is lényegesen megnövekedett, s ennek egyik koordinátája a keleti irányú terjeszkedés, amit követni kell a városközpont intézményeinek elhelyezésével is. A városközpont központi magját ezért keleti irányba terjesztik ki, ahol már most is olyan intézmények vannak, mint a kórház, a megyei rendelőintézet, vagy akár a most építés alatt álló örökösföldi városnegyed intézményei, (balogh) Gyors meggazdagodás? Omladékony aranybányák Keringés kiskereskedők körül Egy biztos: jóval több az ellendrukker, mint aki őszintén szurkol nekik. Hogy miért? Az egyik féltékeny, bosszantja a sikeres kereskedő látványa, a másik egyenest a szocializmust félti létüktől, míg a harmadik pusztán konkurenciát teremtő magatartásuk ellen beren- zenkedik. Kiskereskedőkről van szó, akik száma — a megengedő rendeletek után — az utóbbi időben igen megszaporodott. S amiért nyomukba eredtünk: jó lenne a tisztességet különválasztani a szerencse- haj hászástóL Ferde ösvények — Ide mindenki reménnyel jön. Látja a másik sikerét, szabadabban akar élni, esetleg ugyanolyan életnívóra vágyik, mint a befutott kereskedők — jellemzi a jelentkezőket Petrus Istvánná, a Kiskereskedők Országos Szervezete megyei titkára. — S azért tegyük hozzá, saját tőkéjét, egzisztenciáját veszélyezteti, amikor boltot nyit. Most mégsem a siker rögös útját kutatjuk, hanem inkább azokat nézzük, akik ferde ösvényeket keresnek, mihamar gazdag üzletemberek akarnak lenni. — Bírságolunk, figyelmeztetünk, az ellenőrzésünk mindenre kiterjed — mondja Bagi Pálné, a Nyíregyházi Városi Tanácson az árellenőrző csoport munkatársa. — Hiszen aki a strandon drágábban mérte a sört, nem tisztességesen jut haszonhoz, mint ahogy az sem megnyugtató, ha a divatárus nem tudja bizonyítani, honnan származik az áruja. Fénykép, igazolvány, pénz, recapt... Visszaperelt könyvek Mit felejtünk a könyvtárba visszavitt könyvekben? Hogyan becsüljük a könyveket, folyóiratokat? Milyen kárt okoznak a késedelmes, vagy a könyvet valóban — vagy jelképesen — elvesztő olvasók? Ezekről a furcsaságokról érdeklődtünk a Móricz Zsig- mond megyei és városi könyvtár olvasószolgálati osztályán. — Évente 150 ezer kötetet kölcsönöznek a könyvtárunkból — kezdte dr. Varga Jó- zsefné osztályvezető. — Az olvasók száma meghaladja a 11 ezret. Aligha lehet csodálkozni, hogy jócskán akadnak feledékenyek is. Vannak, akik megfeledkeznek a kölcsönzés határidejéről, mások a könyvvel együtt személyes „relikviákat” is bene felejtenek, úgy hozzák vissza. Az olvasószolgálati osztály munkatársai sokféle furcsaságot találnak a könyvek lapjai között. Receptet, fényképet, személyi igazolványt, préselt virágot, papírpénzt, sőt svábbogarat is ... Akinek a lakcímét a könyv kölcsönzése alapján meg tudják állapítani, természetesen visszajuttatják a könyvekben hagyott értékeket, fontos papírokat. Országszerte három hét a könyvek kölcsönzési ideje, amit készséggel meghosszabbítanák minden könyvtárban, csak személyesen, levélben vagy telefonon jelentsék be az olvasók. A többség betartja a határidőket, vagy megkéri a hosszabbítást. Akadnak persze feledékenyek is ... — Évente 1—2 ezer tanácsi felszólítást küldünk az olvasóknak, de mindössze 40—50 esetben kell bírósági úton visszaperelni a könyveket. Ilyenkor nem csupán a bolti árát kell megfizetni a könyvnek, hanem az eszmei értékét is. Különösen, ha egy ritka és értékes műről van szó. Több ezer forintba is kerülhet a vissza nem hozott, elveszett, vagy annak mondott könyv. Olyan olvasók is akadnak, akik otthoni könyvtárukat akarják gyarapítani egy-egy ritka, és értékes könyvvel és azt mondják, elvesztették a könyvet. A bírósági per segít és az esetek 90 százalékában érdekes módon, előkerülnek az elveszettnek hitt könyvek. A kölcsönzési, olvasási morál — mondják a könyvtárosok — nem rosszabb a megyénkben sem, mint másutt. De nem árt jobban vigyázni a könyvekre, folyóiratokra — ez utóbbit egyhetes olvasásra lehet kikölcsönözni — 32 féle folyóirat között válogathatunk — mert akadnak, akik szó szerint „ronggyá” olvassák őket. Az olvasókról is árulkodnak hát a könyvek. Jó lenne, ha csupa jót mondanának el rólunk, (páll) Cammogó ellenőrzés Mégis elterjedt a közvéleményben, hogy a megerősített tanácsi, s a többfajta más ellenőrzés ellenére sikeresebbek azok, akik a rendeletek kijátszásával ügyeskednek. Mert például a sok autóalkatrész-kereskedés ellenére nem gyártanak több alkatrészt, de a maszeknál mindig megtalálható, ami az állami üzletben hiánycikk. A butikosoknál ugyancsak a legkelendőbb árukat kínálják. — Azért viszont mérges vagyok, ha általában beszélnek a tisztességtelen kereskedőkről — háborog Garai Zoltánná, az Éva butik tulajdonosa. — Mondják meg, ki az, mert így valamennyiünk hitelét rontják. Valóban többet lehet beszélni általában, hiszen a szabálysértéseket nehéz tetten érni. Jelenleg a megyében ezernél több kiskereskedő van, az 1982-es rendelet óta háromszorosára nőtt a -számuk. A városi tanácson Nyíregyházának és körzetének ellenőrzésére januártól háromtagú árellenőrző csoport alakult. Tervük szerint két évenkint kell eljutni minden kereskedőhöz. Ez bizony cammogásnak sem igen felel meg ... Lehúzza, vagy lehúzzák... — Csakhogy akiknél szabálytalanságot találunk, ahhoz utóellenőrzésre fél év múlva újra elmegyünk — tájékoztat Nyeste Gáza, a csoport vezetője. — S ahol két éven belül három árcsalassal találkozunk, nem tud .elszámolni az áru eredetével, ott a kiskereskedői engedélyt visz- sza kell vonni. Mondják, hogy az egyik, Kossuth utcai kereskedőnek időiben súgtak: vagy lehúzza a rolót, vagy „ugrik” az engedély. A másik kereskedőnél, aki vegyicikkeket árul, érik a következő büntetés — ha igazolódnak a vádak. — Tavaly 115 ellenőrzés mellett 40 százaléknál valamilyen intézkedés kellett, szabálytalanságot találtunk — összegez Konczos Pál a tanácson. Hol a tűrés határa ? S ennyi szám hallatán óhatatlanul elgondolkodik az állampolgár, s kérdezi, hol a tűrés határa, mikor kezdődik a tiltás. Mert ha valaki kétszeres áron adja a hiánycikket, akkor mellélyzseb- ből fizeti a bírságot, ha véletlenül tetten érik. Az adóbevallások is inkább valamiféle tapasztalati átlagot mutatnak, mintsem megalapozott elemzéseket. — Akit a gyors meggazdagodás vezet, előbb-utóbb kiesik a sorból — bizakodik Nyeste Géza. Ám jobb lenne túljutni a reményen, s akár a rendeleteket szigorítani — a tisztességes kereskedők érdekében is. Hiszen ha az ismeretlen eredetű árut elkoboznák, ha a gyártó kisiparosokat is jobban figyelnék, akkor a kiskereskedők valóban színesítenék a választékot. Lányi Botond Hem mindennapi történet Szemet adó szülők Csak egy szülő képes feláldozni a szemét, azért, hogy gyermekének visszaadja a szemevilágát. Az alábbi történet a Nyíregyháza melletti nagyközségből való. Ott él a család, ahová az első gyermek, a kisfiú után három évre a család nagy örömére megszülettek az ikrek, a kislányok. Egészségesek voltak, szépen fejlődtek. Három hónapos korukban azonban az anya észrevette, hogy az apróságok szeme különös, csupán a fényre reagáltak. Az orvoshoz siettek velük, aki megállapította: baj van. A debreceni klinikára kerültek hamarosan az ikrek és egy hét sem telt bele, mindkettőjük jobb szemét eltávolították, rosszindulatú daganat miatt. Azóta is orvosi megfigyelés alatt vannak, mert egyiküknél, Katikánál már a műtétkor megállapították: a másik szemét is megtámadta a félelmetes kór. Erzsiké — az „idősebb” — vidám, csevegő élénk teremja. Az anya könnytől csillogó szemekkel mesélte: azért készíttették a képeket, mert Erzsikét január 5-én vitték kezelésre és nem tudták, hogy a sugárkezelés után mi történik. A család sorsáról az anya szerkesztőségünknek írt leveléből értesültünk. Nem panaszkodott, a jövőre gondolt, amikor levélírásba fogott. Egy évvel ezelőtt olvasta az újságban, hogy valahol sikeres szemátültetést hajtottak végre. Ezután döntöttek úgy a férjével, hogy mindketten felajánlják gyermeküknek egyik szemüket. Az anya reménykedése bennünk is reményt keltett, noha egyelőre nem tudjuk járható-e ez az út. Az orvosok biztosan tudják... A szülők elhatározása mindenesetre az önfeláldozás maximuma! A családról egyelőre any- nyit: életük aggódásokkal teli. Áz anya továbbra is gyesen marad velük, hiszen erre lehetősége van és bízunk benne, hogy az orvosokon kívül mások is akadnak, akik a kétségek között élő anya segítségére sietnek, hiszen az emberség sosincs foglalkozáshoz, naptárhoz kötve. Címét megtalálják Szerkesztőségünkben. Soltész Ágnes GAMESZ O lyan csúnya szó. hogy jóformán nem is érdemes „lefordítani”. Pedig terjed, mint a jáivány, egyre több nagyközségünk büszkélkedik saját „gamesz”-szal, vagyis gazdasági, műszaki ellátó szolgálattal. Nem más ez. mint sajátos nagyképűség a javából, hiszen valamikor jó ^ magyar szóval gondnokságként illették az ilyen fajta szolgálatokat. Elvégre a rendeltetésszerű működés feltételeit teremtik meg a tanácsi intézményeknél, akik gondoskodnak a bérekről, intézkednek a kisebb javításokról stb. S ha már játszunk a szavakkal: aki a gamesz-szerű agyrémeket kitalálja, azt kellene gondnokság alá helyezni. Hogy mégis legyen egy kizáró feltétel: fogadja meg szerény javaslatunkat. Legyen gondnokság a neve ezeknek az ellátó szolgálatoknak. (lb) Csúszópénz O ttmaradt ötszáz forint a vásárosnaményi TÜ- ZÉP-telep vezetőjénél. „Véletlenül” hagyta ott valaki, aki úgy vélte, így hamarabb jut építőanyaghoz. A következmény: kizárták a vásárlásból a jogtalan előny után ácsingózót, miközben jegyzőkönyvet vettek fel, s azt ötszáz forintost, mint vesztegetésre irányuló bűnjelet foglalták le. Ebben az időnként hiánynyal szabdalt építőanyag- keresleti állapotban sokan úgy gondolják, nekik akkor jut, ha valamit juttatnak az eladóknak is. Igen káros nézet, s fölöttébb káros gyakorlat lenne, ha engednék. Ezért született meg az előbb említett jegyzőkönyv, de akad párja más TÜZÉP-tele- pekről is, mert a szigor ott kezdődik, ha fellépnek a „csúszópénz” adása és elfogadása ellen, (lányi) Nagy zsömle? N álunk nem divat a melegszendvics, mert ha lenne is, hidegen, ridegen tálalnák. Fő az üzlet. Ezért is, másért is nem kimondottan búcsújáró helyek a büfék, bár az egyik (másik nincs) búcsújáró helyen megtörtént, hogy a vendég szendvicset kért és kapott. Nagy zsömlében, pi- rinyó fasírttal. A fasírt magyarul vagdalthús, de úgy tűnik ezúttal nem a húst, a vendéget vágták meg. Nem szószaporítás, de a nyolcforintos árat reklamáló vendéget felvilágosították: mehet az atya ... (akárkicsodához) is panaszra, mert abban a fasirtban a norma szerinti húst belesütötték. Súlycsonkításról tehát szó sincs. Csupán a hús ment össze. Viszont a zsömle nagy. Ami igaz, az igaz! A zsömle nagy. De azt a pékek sütötték, ök tévesztették el az arányt. Kis zsömlében a pici fasírt is óriás lenne, (seres) Kerékegy... B átorligeti olvasónk három hónappal ezelőtt férfikerékpárt vásá- rolt gyermekének, aki mindössze egy hétig kariká- zoit vele, mert elromlott. Sokan ma is házilag javítják ezt a viszonylag egyszerű szerkezetet, ha kapnak hozzá alkatrészt. Csakhogy nincs. Emiatt vitték szervizbe az előbb említett kerékpárt is, remélve, ott könnyebben megszerzik, ami a javításhoz kell. Sajnos nem. Az egyik kereket ki kellene cserélni, melynek megkerítésére a szerviz — bizonyára kilá- tástalansága miatt — a vevőt buzdította. A kerékpár tehát egyelőre egy kerékkel várja jobb so’rsát azoktól, akik félelősek azért, hogy az üzletben kapható jármüvekhez alkatrész is legyen. Amíg ezt a fontos szempontot az üzletkötésnél az illetékesek nem veszik komolyan, lehet, hogy olvasónk gyermekének csak „kerékegy”-e lesz, amivel — nem lévén akrobata — nem sokra megy. (soltész) tés. Az idén ősszel óvodába megy és rendkívüli módon ragaszkodik ikerpárjához, aki éppen az ellentéte. Testileg ugyan fejlettebb, talán korát is meghazudtolóan, de ő csak a kiságyban szeret lenni, magában. A külvilág dolgai kevésbé érdeklik. Az anyától több törődést, gondoskodást igényel, mert etetni kell, még ma is tisztába tenni, s nagy- nagy türelemmel tanítani a beszédre. Tavaly ősszel genetikai vizsgálatra hívták a családot. Amikoris a gyerekek szemét újból megvizsgálták, s a szülőkkel cseppet sem megnyugtató tényt közöltek: Erzsiké eddig épnek tudott szemét is megtámadta a betegség. Az anya gondolatán átvillant: mi lesz, ha elveszti a látását, hiszen a másik gyermek látása is csupán 10 százalékos. Erzsiké pedig már naphosz- szat nézné a televíziót, minden érdekli. A családi fényképeket — amelyekből a legfrissebbek karácsonyor készültek — boldogan mutogat-
