Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-05 / 208. szám

4 Kelet-Magyarorszäg 1984. szeptember 5. Napi külpolitikai kommentár Forrong a zöld kontinens PWfc az ember egy nap I hírtermését átböngé- SJLi szí, könnyűszerrel megállapíthatja: a legna­gyobb nyugtalanság Latin- Amerika országaiban tapasz­talható. Nicaragua, Honduras, Argentína, Chile, Peru és Uruguay szinte mindennap helyet kap a világsajtóban, híven illusztrálva az úgyne­vezett zöld kontinens robba­násig feszült helyzetét. Per­sze, az indítékok mások és mások. Nicaragua körül az Egye­sült Államok táplálja a fe­szültséget, hovatovább olyan mértékben, hogy az az egész Közép-Amerikára kiterjed. Peruban a gazdasági helyzet és a szélsőséges gerillák ak­ciói nyugtalanítják a közvé­leményt. Argentínában hétfőn általános sztrájkot rendeztek a peronista irányítás alatt ál­ló szakszervezetek. Elsősor­ban a megélhetési költségek irdatlan növekedése, a több mint 600 százalékos infláció nyomasztó terhei miatt tilta­koztak a szervezett dolgozók. Raul Alfonsin elnök beikta­tása óta radikális leszámolás­ra törekedett a katonai dik­tatúra minden fajta öröksé­gével, ám az ország helyzeté­ben gyökeres változást még nem tudott elérni. A kor­mányzat tárgyalásokat kez­dett a Nemzetközi Valutaalap­pal újabb hitelekről, ám elő­fordulhat, hogy az IMF szi­gorú feltételekhez köti a meg­állapodást, ezért óvatos a kor­mány a béremelési követelé­sek teljesítését illetően. Chilében kedden kétnapos tiltakozó akciót kezdtek. A jelszó nem új, valamennyi hasonló megmozduláson így fejeződött ki a követelés: Pi­nochet haladéktalanul mond­jon le, távozzék a junta és állítsák helyre az országban a demokratikus szabadságjo­gokat. Ez már egy éven belül a tizedik országos tiltakozó nap, amelyet most nemcsak a chilei szakszervezetek, hanem a baloldali pártok úgyneve­zett népi demokratikus moz­galma is támogat. Uruguayban november vé­gére választásokat ígér a ka­tonai junta, engedve a közvé­lemény nyomásának. Az or­szágban felpezsdült a politi­kai élet, gyakoriak a tiltako­zó megmozdulások, amelye­ken az általános amnesztia kihirdetését, a szabadságjo­gok helyreállítását, a kommu­nista párt legalizálását köve­telik a felvonulók. Ami a gazdasági helyzetet illeti, az infláció és az eladósodás fo­lyamata rendkívül fölgyor­sult, nő a munkanélküliség. forrongó zöld konti­nens néhány országá­nak eseményeit villan­tottuk csak föl — de folytat­hatnánk a sort más példák­kal, amelyek ugyancsak a rossz latin-amerikai (politi­kai) közérzetre utalnak ... Gyapay Dénes Korom Mihály Etiópiában Korom Mihálynak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével kedden párt- és állami küldöttség utazott Etiópiába, hogy részt vegyen az etióp dolgozók pártja alapítókongresszusán, és az etióp forradalom 10. év­fordulójának ünnepségein. A delegáció tagjai Villányi Miklós mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár, Sós János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának munkatár­sa és Bognár Gyula, hazánk Etiópiában akkreditált nagy­követe, aki Addisz-Abebában csatlakozik a delegációhoz. (Folytatás az 1. oldalról) legáció tagjaiként utazhatnak a moszkvai VIT-re. A előkészítő bizottság dön­tött arról is, hogy a VIT-en való részvétel költségeinek fedezésére keddtől VIT-ala- pot nyitnak. Már eddig is több KISZ-szervezet tett fel­ajánlást, kezdeményezést, s az elképzelések szerint a VIT- alap összegét elsősorban a VIT-műszakok bevételei, a KISZ- és az úttörőszerveze­tek társadalmi munkái gya­rapítják. A VIT-alap felhasz­nálásáról a nemzeti előkészí­tő bizottság a fesztivál után a nyilvánosság előtt tételesen elszámol. Pajzs f84 hadgyakorlat A csehszlovák nemzetvédelmi miniszter a magyar egységeknél Emlékezetes nap marad a Pajzs ’84 hadgyakorlaton részt vevő magyar katonák számá­ra szeptember 4. Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere, a gyakorlat vezetője látogatást tett a Magyar Nép­hadseregnek a szövetségesek hadgyakorlatára készülő egy­ségei táborában. A csehszlovák nemzetvé­delmi miniszter meleg sza­vakkal köszöntötte a szemlé­re felsorakozott katonákat és sok sikert kívánt feladataik végrehajtásához. Ezután Ka­szás Ferenc őrvezető átadta Martin Dzur hadseregtábor­noknak az alakulat katonái által készített emléktárgya­kat — egy gyalogsági harci jármű makettjét. A csehszlo­vák nemzetvédelmi minisz­ternek Mészáros Ferenc ez­redes, a magasabbegység pa­rancsnoka bemutatta a ma­gyar tábort, és tájékoztatást nyújtott arról, hogy hol tar­tanak a magyar egységek a felkészülésben. A látogatás kultúrműsorral ért véget, amelyet az alakulat öntevé­keny művészegyüttese mu­tatott be. A Pajzs ’84 hadgyakorlat­ra kedden Csehszlovákiába érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Kulikov mar­sain a pozsonyi repülőtéren Martin Dzur hadseregtábor­nok, csehszlovák nemzetvé­delmi miniszter, valamint a csehszlovák néphadsereg és a szovjet hadsereg más kép­viselői fogadták. Napirenden: a művelődés (Folytatás az 1. oldalról) kielégíteni a napközis igénye­ket, nem megfelelő a gyógy­pedagógiai intézményhálózat; a középfokú bentlakásos in­tézmények igen szűkösek. Az oktatáspolitikai felada­tok során kiemelt figyelmet fordítottak megyénkben a tankötelezettségi törvény tel­jesítésére, s ebben elismerés­re méltó eredmények szület­tek. Ennek ellenére — akár­csak országosan — megyénk­ben is nőtt a lanévvesztés aránya, s bár például a ci­gánygyermekek iskolába tör­ténő felkészítésére nagy gon­dot fordítottak, közöttük a legmagasabb a bukási arány. Hangsúlyozták továbbá: jó színvonalú az óvodai nevelő­munka, az új módszerek, a változatos formák alkalmazá­sa a jellemző. A megyei és a helyi, poli­tikai, állami, társadalmi és tömegszervezetek, gazdasági egységek közös munkája eredményeként a megye kul­turális élete, szellemi arcula­ta határozottabbá és színe­sebbé vált — állapította meg a továbbiakban a vb, majd sorra értékelte a művelődési otthonok, az amatőr művé­szeti mozgalom, az ismeret- terjesztés, a munkahelyi mű­velődés, a könyvtárhálózat, a múzeumok, a levéltár, vala­mint a Móricz Zsigmond Színház tevékenységét, jelen­tőségét a megye kulturális életében. Értékelte a testület a képző- és iparművészek al­kotó munkáját, s nagyra érté­kelte a zenei élet terén ta­pasztalható ered menyeket. A végrehajtó bizottság megállapította: az elért ered­ményekben, a gondok csök­kentésében nagy szerepe volt a megyei tanács vb művelő­dési osztályának, s ezért elis­merését fejezte ki. Ugyan­akkor köszönetét mondott a gyakorló pedagógusoknak, a közművelődés területén dol­gozóknak az utóbbi években végzett munkájukért, amit a minisztérium is nagyra érté­kel. Mindezek után hagyta jóvá a testület azt az intéz­kedési tervet, amely a Műve­lődési Minisztérium megálla­pításaiból következő felada­tokat rögzíti. János: jHo utolsó évei 30. A negyven éven felüli ember agya az új befogadására már képtelen, csak a fiatal, termékeny agy lehet képes megérteni a mait, és főként a jövő vi­lágát. Nevezetesen azt, hogy az emberi­ség rövid történetében egy nagyjából változatlan korszak lezárul, és olyan periódusban élünk, amely az egész em­beriség eddigi sorsát átrendezi az em­beri akarattól függetlenül. — Én ugyan nem olvastam Szent- Györgyi fejtegetéseit, de a biológiai in­díttatásokon kívül szerintem van még más természetű indoklás is. — Például? — Például egy olyan korszerű esz­mevilág, amely arra vállalkozik, hogy föloldja az ember egyedüli, csak önma­ga iránti érdeklődését. S ez az eszme- rendszer azzal is próbálkozik, hogy az atomkorban megbékéljenek-e az embe­rek egymással és a természettel. Lehet azonban hogy miután én is elmúltam már negyven éves, illúzió áldozata va­gyok, egy régi korszak fölfogását aka­rom ráhúzni egy egészen más irányban fejlődő világra. — Én ilyesmiben nem hiszek, az ilyen ideál sikere felől hatalmas kétsé­geim vannak, ha az ember biológiai adottságait nézem. — Szerintem nem lehet csak bioló­giai síkon magyarázni az embert, sok mindent érdemes még számításbavenni. — Egy spanyol lap arra kért, hogy készítsek egy kétrészes interjút arról, hogy milyen világban él az emberiség, és mi lesz — ha egyáltalán lesz — jö­vője? — Elvállaltad? — Igen. Egy tudós és egy író monda­ná el a véleményét. — Ki lenne a tudós? — Szent-Györgyi. — És az író? — Azon még nem gondolkoztam. — Mondd, nagyon zavarná a spanyol lapot, ha nekünk is ideadnád? — Nem hiszem. — Akkor legyél te az író, és Szent- Györgyi a tudós. — Ezt csak Szent-Györgyi megkérde­zése után lehet elképzelni. — Küldd el neki az interjú kérdéseit, én meg téged faggatlak, s a karácsonyi számban leközölnénk. — Az nem biztos, hogy nálatok is leközölhető lenne. — Az már az én felelősségem Persze, ha azt mutatjátok ki, hogy az emberiség számára már nincsen más, csak a pusztulás, ami a civilizációtól, atomtól vagy az éhségtől következik be, akkor nagyon elkeserednének a Népszava olva­sói. — Meggyőződésem, hogy az emberi­ség létezése óta legsúlyosabb krízisét éli át, de túljut ezen, és ez a világ nem a svábbogarak eldorádója lesz, mert azok bírják az atomsugárzást. De azt is állítom, borzalmas megpróbáltatásokat és szenvedést hoz a következő évszázad amelynek végére az ember teljesen el­szakad több százezer éves történetétől, és más lesz a viszonya a természthez, és teljesen másképpen él mint ma. Ez több mint jóslás. — Jól van, Lajos, majd előjövök a sí­romból, és megkérdezem a dédunokái­mat, fiúk, mi újság á föld fölött? Hány lábatok és fejetek nőtt? — János, ez nem tréfa. Hidd el, az emberiség történetének egy megszokott, változatlan korszaka befejeződött. És már ennek a századnak a fordulóján egy új, egészen más pálya formálódik. Ez akkor is igaz, ha nem értjük a mai eszükkel. — Negyven fölötti agyunkkal. (Megállapodtunk az interjúban, de ezek is — mint levelezéseink —, az egyezség állapotában maradtak.) — Lajos, beszéljünk inkább a haza- településetekről — próbáltam kizök­kenteni az emberiség sorskérdéseinek nagy témáiból. — Arról kell is beszélnünk. Piroská­val tisztáztam a félreértéseket. Azt már mondtam neked, én nem kérni, hanem adni akarok(!), de valamilyen szerény életfeltételeket idehaza is biztosítani akarunk magunknak. — Az természetes. — Piroska szeretne valahol dolgoz­ni, lehetőleg betegek vagy idősebb em­berek körül. — Gondolom ennek nem lehet aka­dálya, ott van például az ORFI. — Az mi? — Reumatológiai központ, itt van Budán, közel a Dunához. — És Hévíz? Ha odatelepülnénk, kér­nénk egy szerény lakást, kétszobásat? — Nem ígérem, tudod jól, nekem nincs lakáskiutalási jogköröm, de ez is elképzelhető. — Ezek fontosak a számunkra, mind a ketten öregek vagyunk. Piroskával megállapodtam, hogy mielőtt hivatalos útra tereljük az ügyet, tisztáznunk kel­lene a következőket (Folytatjuk) Dól-Afrika A puding próbája Tüntetés Sowetóban Pieter Botha, a dél-afrikai fajüldöző rezsim feje büszke találmányára, a módosított alkotmányra, amely úgymond jogokat biztosít a félvéreknek és az ázsiaiaknak. Tavaly szeptember óta, amikor sike­rült elfogadtatnia tervezetét a kizárólag fehérekkel benépe­sített parlamentben, ország - világ előtt többször bizony­gatta találmánya nagyszerű­ségét. Nos, mint mondják, a puding próbája az evés. Ez a próba két menetben au­gusztus végén zajlott le a Dél-afrikai Köztársaságban — Botha számára elszomorí­tó eredménnyel. 178-120 ellenében Az első fordulóban a fél­véreket (fehér és fekete szü­lők leszármazottait) szólítot­ták az urnákhoz, a második­ban az ázsiaiakat (főleg indi­aiakat). S az eredmény: a 2,7 millió félvér és a majdnem 900 ezer ázsiai közül csupán minden ötödik ember ment el szavazni. Magyarán: Botha találmánya az érintettek kö­rében nem talált általános támogatásra. Még akkor sem, ha az alkotmánymódosítás értelmében az eddig egyka­marás parlament háromka­marássá bővült. Továbbra is megmarad a „fehér ház” 178 hellyel. A félvérek 80 képvi­selői helyet kaptak, az ázsiai­ak 40-et. A 178:120-as arány önmagáért beszél. A hatalom továbbra is a 4,7 milliós fe­hér kisebbség kezében ma­rad, akik többségük révén minden félvér és ázsiai kez­deményezésnek útját állhat­ják a parlamentben. A 24 milliós afrikai lakosság jog- fosztottsága ugyanakkor fo­kozódik, tíz bantusztánba kí­vánják zsúfolni őket, az or­szág területének tizednyi ré­szén, sivár, terméketlen föl­deken, a legminimálisabb ál­lampolgári jogaiktól meg­fosztva. Ezek után aligha meglepő, hogy a szavazás idején egy­mást érték a tiltakozó meg­mozdulások az országban. A rendszerre leginkább veszé­lyes politikusokat még a voksolás előtt letartóztatták, a választások idején pedig a rendőrség a legdurvább esz­közökkel szállt szembe a tüntetőkkel. Az alkotmány- módosítás kérdésével az ENSZ Biztonsági Tanácsa is foglalkozott, s elítélő határo­zatot hozott az ügyben. Bolha szempontjai Így okkal-joggal merül fel a kérdés: miért szorgalmazta a fajüldözők kormányzó cso­portja az alkotmánymódosí­tást. Nos, Bothát és híveit több szempont is vezérelte. Az afrikai portugál gyarma­tok^ Angola és Mozambik fel- szabadulása, majd a fajüldö­ző Rhodesia helyén Zimbab­we megszületése intő jel volt számukra. Attól tartóinak, hogy az ottani hazafiak sike­rei előbb-utóbb fokozott szembenállásra ösztönözhetik Dél-Afrika elnyomott lakóit. Másrészt az „Oszd meg és uralkodj!” elvet követve csökkenteni kívánták a re­zsim ellen fellépők számát, lekapcsolni a félvéreket és az ázsiaiakat a fekete többség­ről. Végül és nem utolsósor­ban a szalonképességi szem­pont sem elhanyagolható. A Botha-kormányzat szeretné kikozmetikázni a fajüldözők­ről világszerte kialakult le­hangoló képet. A dél-afrikai miniszterelnök ezért útra is kelt: a nyár küszöbén Nyu- gat-Európába látogatott, most pedig több afrikai államba készül, hogy mérsékelje or­szága nemzetközi elszigetelt­ségét Számítási hiba Ennek gazdasági és kato­nai-stratégiai okai egyaránt vannak. A Dél-afrikai Köz­társaságban található a tő­kés világ aranykészletének 60, króm- és mangántartalé­kainak 80—90 százaléka, hogy a többi fontos nyers­anyagkincset ne is említsük, nemcsak ott, hanem a jogta­lanul megszállt Namíbiában is. Pretoria fontos tengeri útvonalak fő ellenőrző pont­jait tartja kezében, a Jóre­ménység fokát megkerülve jutnak el rendeltetési helyük­re a tőkés országokba irá­nyuló kőolaj- és egyéb nyers­anyagszállítmányok. A közöny, amelyet a félvé­rek és óiz ázsiaiak tanúsítot­tak a módosított alkotmány iránt, ugyanakkor jelzi, hogy Botháék számításaiba hiba csúszott. Céljaikat nem tud­ták elérni, sőt! Az egymást követő tiltakozó megmozdu­lások mutatják, hogy e vá­lasztási komédia után a faj­üldöző rezsimnek még na­gyobb — ki tudja, milyen nagy! — ellenállással kell számolniok az elnyomott többség részéről. K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom