Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-02 / 206. szám

1984. szeptember 2 Kelet-Magyarország 7 1984. szeptember 2., vasárnap 1984., szeptember 3., hétfő KOSSUTH RADIO 7,23: Dányi-változások. Ri­port. — 8,05: öt kontinens hét napja. — 8,21: Fiatalok népze­nei műsora. — 9,10: Dulányvöl- gyi állomások. Rádiójáték. — 10,03: Klasszikus operettek. — 11,00: Fészek — A rádió kultu­13,05: Híradó. — 13,20: Tele­sport. — 16,55: Érettségi előtt. Cseh film. — 18,40: Aratóünne­pély. Folklórműsor. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Vasárnapi vers. — 20,05: Héjatorony. Tv- játék. — 21,25: Gólok, pontok, másodpercek. — 21,40: A fény története. — 22,05: Hangver­senyműsor. — 22,50: Hírek. Mióta van iskola? Mai szerb fotográfia rális hetilapja. — 12,05: Har­minc perc alatt a föld körül. — 12,40: Nyárvég. Jegyzet. — 12,50: Évszázadok mesterművei. — 13,40: Határ — Idő — .Napló. — 14,05: Népdalkörök pódiuma. — 14,30: Szonda. Tudományos magazin. — 15,05: Művészleme­zek. — 16,10: Kemény Zslg­mond: A rajongók. VI/4. rész. — 17,05: A Vietnami szocialis­ta Köztársaság nemzeti ünne­pén. — 17,35: A hegedű virtu­ózai. — 18,20: Hol volt, hol nem volt... — 18,40: Élj és emlékezz! Valentyin Raszpu- tyin regénye. — 19,40: Népze­ne. — 20,29: Don Giovanni. Kétfelvonásos opera. — 23,42: Kórusok, hangszerszólók. PETŐFI RÁDIÓ 6,00: Népszerű muzsika — 7,00: A római katolikus egyház félórája. — 7,30: Vasárnapi or­gonamuzsika. — 8,05: Zenei ve­télkedő. — 10,00: Mit hallunk? — 10,35: Vietnami költők ver­sei. — 10,55: Vasárnapi koktél. — 12,00: Jó ebédhez szól a nó­ta. — 13,00: Száz dollár. Bara­bás Tibor novellája rádióra al­kalmazva. — 13,28: Vitó Zoltán versei. — 14,00: Nemzetiségeink életéből. — 14,35: Irodalmi ba­rangolás. — 15,35: Poptarisz­nya. — 17,30: Belépés nemcsak tornacipőben. — 18,33: Útköz­ben. — 20,35: Társalgó. — 22,00: Slágermúzeum. -— 23,20: Kelle­mes pihenést! 3. MOSOK 7,00: Évszázadok muzsikájá­ból. — 9,23: A Modern Rézfu- vós együttes hangversenye. — 10,15: Üj Zenei Újság. — 10,45: öt kontinens hét napja. — 11,03: Bach: Wohltempieriertes Klavier — II. kötet 1. rész. — 12,13: Placido Domingo opera- áriákat énekel. — 12,55: Kis magyar néprajz. — 13,05: A Crusaders és a Cars zenekar felvételeiből. — 13,35: Népdal- feU-Tj.vozások. — 14,08: Zene­kari Vuuzsika. — 15,45: Számí­tógép az üzemben. — 16,00: Bach: Wohltemperiertes Kla­vier II. kötet 2. rész. — 17,24: Operettfelvételek. — 17,50-: Dzsesszhangverseny. — 18,30: Na maternjem jezyku. — 19,05: In der Mutterspreche. — 19,35 j Zenekari muzsika. — 20,30: Hi- Fi varieté. — 21,30: Népzene Vietnamból. — 21,50: Világhírű előadóművészek felvételeiből. — 22,24: Rádiószínház, önélet­rajz. NYÍREGYHÁZI RADIO .8,00: Hírek. Lapszemle. Év­fordulónaptár. — 8,30: Tájkö­zeiben: Nagyecsed. Riporter: Pálfi Balázs. — 9,15: Vendég­ségben, tűzoltóknál (ism.). — 9,57: Műsorelőzetes. — 18,00— 18,30: összefoglaló a nap sport- eseményeiről. (A nap szer­kesztője: Ágoston István) MAGYAR TV 8,00: Tv-torna. — 8,05: Óvo­dások filmműsora. — 8,30: Játsszunk bábszínházát. XIII/2. rész. — 8,55: Kicsi a bors I. rész. VIII/1. A nevenincs őrs. — 9,15: Winnetou, a meszkale- ro. Francia kalandfilmsorozat VII/3. rész. — 10,10: Pirx ka­landjai. V/5. rész. — 11,10: Hí­rek. — 11,15: Szerencse fel. Vetélkedőműsor gyerekeknek. — 12,05: Musztánglegenda. Tv­film. — 14,50: Képújság. — 14,55: Műsorainkat ajánljuk. — 15,20: A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. — 15,40: Reklám. — 15,45: Olaj­bányászok Zalában. — 16,30: Reklám. — 16,35: Három csen­gő (1941.) Magyar film. — 18,25: Reklám. — 19,35: A Kö­zönségszolgálat tájékoztatója. — 18,40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. — 18,45: Esti mese. — 19,00: A Hét. — 20,00: Hírek. — 20,05: A sakkjátékos. Tv-film. — 21,05: Kapcsoltam. Társasjá­ték. — 21,45: Telesport. — 22,15: Hírek. 2. MŰSOR 3., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8,40: Mit üzen a rádió? — 9,15: Verbunkosmuzsika. — 9,30: Keresztury Dezső versei. — 9,38: A Gyermekrádió mű­sora. — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Haydn: C-dúr szimfónia. — 11,05: Sanzonok. — 11,20: A „sokarcú” Timur Lenk. — 11,40: Gösta Berling. IX/6. rész. — 12,30: Ki nyer ma? —12,45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00— 14,25: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14,37: Bolya Péter: Pelbárt VII. (öszidő.) — 14,54: Édes anya­nyelvűnk. — 15,05: Kóruspódi­um. — 15,34: Ady Endre és a muzsika. H/l. rész. — 16,00: Népdalok, néptáncok. — 16,30: Tudomány és gyakorlat. I. rész. — 17,05: Operafelvételek. — 17,32: Könyvpremier. — 19,15: Rádiónapló. — 20,35: Nagy mesterek — világhírű előadó- művészek. — 21,17: Bemutatjuk új felvételeinket. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Egy rádiós naplójából. — 23,3Ö: Né­pi zene. — 0,10: Táncdalok. PETŐFI RADIO 8,05: Dunántúli népdalok. — 8,35: Figyelmébe ajánlom! — 8,50: Slágermúzeum. — 9,50: Módszertan. Jegyzet. — 10,00— 12,00: Zenedélelőtt. — 12,00: Né­pi zene. — 12,35: Kis magyar néprajz. — 12,40: Tánczenei koktél. — 13,25: Világújság. — 14.00— 17,00: Kettőtől — ötig... — 17,00: Gazdasági mindenféle. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,35: Zeneközeiben. — 19,30: Félóra népzene. — 20,00: Sport­világ. — 20,35: Márkus-kabaré. — 21,40: Spanyol popzene. — 22,26: A víg özvegy. Részletek. — 23,20: A tegnap slágereiből. 3. MOSOK 9,00: Mesedélelőtt. — 9,21: Madrigálok. — 9,40: Századunk zenéjéből: — 10,30: Szonda. Tu­dományos magazin. — 11,05: Glück: Orfeusz. Háromfelvoná- sos opera. — 13,07: Például a cirkusz. Dokumentumjáték. — 13,59: Zenés játékokból. — 14,37: Nikolaj Evrov zongorá­zik. — 15,20: Pardi Anna ver­sei. — 15,28: Szimfonikus zene. — 17,00: Steve Perry felvétele­iből. — 17,30: Holnap közvetít­jük . . . d’Albert: Hegyek alján. — 18,04: Kamarazene. — 19,05: A Magyar Állami Hangverseny- zenekar hangversenye. — 20,35: A Poptarisznya dalaiból. — 21,40: Kodály: Szimfónia. — 22,10: Dietrich Fischer-Dieskau Liszt- és Mahler-dalfelvételei- ből. X/5. rész. — 22,50: Emlé­kezetes dzsesszhangversenyek. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyi­tó. Hétfői zenés információs magazin. Közben: Hallgatóink leveleire dr. Kövér Antal vá­laszol. — Fészekrakás ’84. A vállalkozó (Kolláth Adrienne) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírössze­foglaló. Müsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Antal István) SZLOVÁK tv 15,25: Beszélgessünk a neve­lésről. — 15,55: Hírek. — 16,00 r Iskolatelevízió. — 16,20: Irány­tű, — 17,10: Szovjetunió— Csehszlovákia jégkorongmér­kőzés. A 2. szünetben: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Felkelési történet. — 21,20: Katonák magazinműso­ra. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Civilizációs be­tegségek. — 22,40: Hírek. 20.00: A Kozmosz. Rövidfilm. MOZIMŰSOR XIII/1. rész. — 21,00: Ponyva­regény. NSZK tv-film. — 22,30: Krúdy mozi: 2.: VÉRTEST­Képújság. VÉREK (NDK) Ea. k.: 16 ótia. FORRÓVÉRŰ KÍSÉRTET SZOVJET TV (olasz,) Ea. k.: 18 és 20 óra. 3.: VÉRTESTVÉREK (NDK) Ea: 17,30: Dokumentumfilmek. — k.: 16 órától. AMIT TUDNI 17,45: Tv-film. — 19,00: Hírek. AKARSZ A SZEXRŐL... (18 — 19,35: Labdarúgószemle. — év amerikai Ea. k.: 18 és 20 20,05: Sopot '84. — 21,10: Do- óira. kumentumfilm. — 21,35: Csaj­kovszkij: A hattyúk tava. Ba- Kert mozi: 2—3: BOSgZŰ- lett. VAGY (16 év, amerikai) SZLOVÁK TV ^ Béke mozi: 2—3.: BÁTOR­SÁG, FUSSUNK! (14 év, fran- 8,25: Hírek. — 8,30: Gyér- cia) Ea. k.: 16, 18 és 20 óra. mekműsor-összeállítás. —10,05: MATINÉ: 2.: Robinson Crusoe. A Sportka számainak húzása. — 19,15: Eliska és nemzetsége. Móricz mozi: 2.: A SZULTÁN Tv-filmsorozat, 5. rész. —11,13: FOGSÁGÁBAN (szovjet) 3.: Konstruktőrök. — 11,40: A hét HOSSZÚ VÁGTA (magyar- tükre. — 12,10: Talentum ’84.— am,etikai) A legtöbb mai diákban felöt­lik ez a kérdés ilyenkor, tanév­kezdés idején. Induljunk felfe­dező útra az idők mélységeiben, s keressük a kérdésre a választ. Évezredekkel ezelőtt, a társa­dalmi fejlődés korai szakaszá­ban mindenkinek meg kellett ta­nulnia a vadászatot, később a növénytermesztést és az állatte­nyésztést. Ekkor még nem volt sem iskola, sem tanító — mind­ezt a sok tudnivalót a gyerek a napi élet folyamatában, az után­zás módszerével tanulta meg. Az időszámításunk előtti III. évez­reden virágzó Egyiptomban sem volt még iskola. Viszont alka­lomszerűen összegyülekezett if­jak tanulócsoportjai egy-egy, tu­dományát kiválóan értő szakem­ber vezetésével tudatosan igye­keztek elsajátítani egy-egy fon­tos, az ország és az egyén szá­mára egyaránt hasznos tudo- mányaszakot (csillagászatot, ma­tematikát, geometriát), vagy gyakorlati készséget (az írnok tudnivalóit és tennivalóit). Ilyen célú és szervezésű oktatás hal­vány nyomait megtaláljuk már egy évezreddel korábban, Mezo­potámiában is. Az ókori Görögországban az athéni előkelőségek a vagyon mellé a műveltséget is meg akar­ták adni gyermekeiknek. Ezt az igényt igyekeztek kielégíteni azok a tanítók, akik — megfe­lelő díjazás ellenében — vállal­koztak az előkelő családokból származó gyerekek oktatására. E tanítók lakásuk egyik szobáját iskolateremnek rendezték be, s ide jöttek tanításra a tanulófi­úk. Ezek a fiúk azonban még nem alkottak iskolai osztályt: a tanító külön-külön foglalkozott velük. Az athéni előkelő fiúk te­hát már iskolába jártak, az óko­ri Athénban megjelent az isko­la első formája. Az iskola Ró­mában is azonos volt a tanító iskolaszobájával, a tanítás ter­mészetesen latinul, latin műve­ket forgatva folyt. A történelem folyamán először a frank Birodalomban, a VIII— IX. század’ fordulóján történt kí­sérlet egy ország egész területé­re kiterjedő iskolahálózat létesí­tésére. Ebben-az időben a' na­gyobb falvakban és a városok­ban már mindenütt volt temp­lom, s a templom papját plébá­nosnak hívták. Nagy Károly szigorú törvénnyel elrendelte, hogy minden plébánossal és templommal rendelkező települé­sen alapismereteket oktató (plé­bániai iskolát), egy-egy területi központban magasabb ismeretkö­röket nyújtó székesegyházi és kolostori iskolát kell nyitni. A nagyobb kolostori és szé­kesegyházi iskolák már a mai értelemben vett iskolák voltak. Kialakult a IX. század folya­mán az iskolák mai rendje. Egy- egy tanulócsoport tervszerűen foglalkozott a pontosan megha­tározott tananyaggal: egy-egy tanulócsoportban azonos tan­anyagot tanulók, illetőleg azonos előtanulmányokkal rendelkezők tartoztak; megjelentek a ponto­san meghatározott tartalmú tan­tárgyak. Az egyes tanulócsopor­tok tananyaga egymásra épült, a fokozatos egymás után, a terv­szerű feljebb haladás biztosítva volt. Elkészültek a tankönyvek, kialakultak a feladattípusok. A tanulócsoportokat az oktató te­vékenységet fő hivatásuknak te­kintő oktató szakemberek taní­tották. Az államalapító I. István ki­rály uralkodása idején nálunk is megszervezték a székesegyházi, a kolostori és a plébániai isko­lákat. Az első magyarországi is­kola a Szent Márton-hegyi ko­lostorban — amely 1823-ban kapta Kazinczy Ferenctől a Pannonhalma nevet — kezdte meg működését 996-ban. O. Sz. A Magyar Fotó­művészek Szövet­sége és a Műcsar­nok rendezésében kiállítás nyílt üör- társ szerb fotog­ráfusok munkái­ból. A kiállítás szeptember 9-ig látható a Buda­pesti Foto klub Belgrád-rakparti bemutatótermé­ben. Képünkön: Vladimír Petrovic Anja című felvé­tele. (Fotó: Hau­er Lajos felvéte­le) Á világ nyolcadik csodája H. Erzsébet angol királynő nemrégiben felavatta Greenwich alatt, a folyó woolwichi szaka­szán a Temze folyó új gátkomp­lexumát, amelyet a létesítmény hódolói nyomban a „világ nyol­cadik csodájának" kereszteltek el. A látvány, amelyet a London­ból hajón vagy motoroson ke­let felé igyekvőknek a tíz. majd­nem ötameletnyi magas pillér és a valamennyiüket díszítő, ol­dalról hollandi papucsra is em­lékeztető ezüstszínű ..takarók” nyújtanak, valóban lenyűgöző, de az. igazi „csoda” állítólag a műszáki megoldásokban rejte­zik. A „takarókkal” összefogott ikerpillérek között a mélyben, a ; folyó fenekén betonágyban nyugszik ti? hatalmas acélkapu, amelyet, ha zsilipről lenne szó, zstlipkapunák vagy -táblának neveznének. A kapuk mozgat­hatók; a hidraulika, amely irá­nyítja őket, a pillérek közé ékelt felszíni emeleteken helyezkedik Ez mind vaíádi... Családunkban — férjein szüleinél Nyírgyulajban a Bocskai út 20. szám alatt — régóta foglalkozunk barom­fi tartással. Az egyik tyúk a mellékelt képen látható ér­dekes formájú tojással lepett meg benünket. „Unom az örökös egyhangúságot” — gondolhatta a tyúkocska és lepipálva társait, e különös formájú tojással rukkolt elő — írja Pongó Sándorné Nyírbátorból. — Egy nyír­egyházi olvasónk pedig külö­nös sárgarépát hozott szer­kesztőségünkbe. A fantázia sokféle hasonlatot szült... el. Amikor a gát használaton kívül van, a kapuk vízszintesen fekszenek a mélyben, a beton- silóban, amelyek közül a négy iegnagyob körülbelül fél fut- baüpálya-méretű. Ha a kapuk vízszintesek, a Temzén normáli­san folyik a hajózás. Ha azon­ban a hidraulika kiemeli és 90 tokban elfordítja őket, nekife- szíü a vízárnak, akkor a hajó­zásnak szünetelnie kell. hiszen a kapuk körülbelül 15 méterrel emelkednek a folyó medre fölé. A gátkomplexum működésbe helfigzése körülbelül 20 percet vesz igénybe, ami ideálisan rö­vid- Idő, tekintettel arra, hogy személyzete az esetleg közelgő árhullámról 10—12 órával az akut veszély beállta előtt kap értesí­tést. A „csoda” rendkívül nagy ösz- szegbe, 460 millió fontba ke­rült, építése három évet vett igénybe. London, általa „árvíz­biztosnak” tekinthető. Néhány évvel ezelőtt a Temze közvetlen közelében élőknek a helyi tanácsok térképet nyom­tak a kezébe arról, hogy árvíz esetén mi a menekülés útja, me­lyek azok az alacsonyan fekvő körzetek, amelyeket valószínűleg el fog árasztani a víz. Közvetlen hasznán kívül a gát­komplexum építői azt remélik, hogy a Temze-gát — különös tekintettel Greenwichez való kö­zelségére — kedvelt kiránduló- helye lesz az Angliába látogató turistáknak. Az éttermek, büfék, játszóterek és az elmaradhatat­lan ajándéktárgyüzletek egy ré­sze már készen is van. a kirán­dulóhajók tulajdonosai bizako­dó pillantásokat vetnek a jövő­be. 1 öíi.őu Figyelmes sétáló szeptember elején elgyönyörködhet a szép, sötétzöld, de a háttérből meré­szen és feltűnően kivilágló ko­rallpiros, gömbölyded termésű tűztövis bokrokban, amelyek Nyíregyháza több parkjában, így a Tanácsköztársaság téren, az Arany János utcán és a Sós­tó kertjeiben pompáznak. A tűztövist tűrőképessége, át­telelő lombja, tartós terméstö­mege egyik legértékesebb dísz­cserjénkké avatja. Fürtökben lógó élénkpiros termése fagy­tűrő és egész télen megmarad. Szép látványt nyújtanak a piros fürtök a fehér hótakaró között. A bokor 2—3 méter magasra nő és hatásos színfolt a parkok­ban, kertekben. A tűztövis le­velei fénylő haragoszöldek, s ilyen színben telelnek át. A tűztövis értékét szépsége mellett sokféle felhasználható­sága is adja. Szoliterként és cserjecsoportba Is ültetik. Jól tűri a metszést, így megfelelő helyre ültetve szép sövény ne­velhető belőle. Féiárnyékba ül­tessük. Nem okoz különösebb gondot a szaporítása sem. Az augusz- tusban-szeptember elején levá­gott 15—20 centiméteres hajtása­it tegyük vízbe. Ezek 2—3 hét alatt meggyökeresednek. A vi­zet 4—5 naponként cseréljük, hogy meg ne poshadjon. A gyö­keres növénykéket tegyük cse­repekbe hidegágyba, és fagy­mentesen teleltessük. A követke­ző év nyarán a növényeket cse­repestül kisüllyesztve a szabad­ban félárnyékos helyen nevel­jük, majd ősszel ültessük állan­dó helyükre. /----------------------------------------\ Nyíregyháza múltjából Bombák a városra Négy évtizeddel ezelőtt csak az újságokból és a rádió hír­adásaiból szerezhettünk tu­domást arról, hogy ml vár hazánkra, városainkra, ha a frontszakaszok közelebb Jut­nak. 1944. szeptember 6-án első ízben és nagyon drágán megfizettünk azért. hogy Nyíregyháza a hadianyag- szállítás egyik fontos csomó­pontjává alakult ki. Negyed 12 óra lehetett, amikor meg­szólaltak a légoltalmi sziré­nák. Közel 120 gép — 100 Liberátor és 20 vadászgép — három hullámban közeledett alacsony repülésben a város nyugati oldala felől. A hullá­mok a Debrecen—Szerencs vasúti vonalat elérve délke­letre kanyarodtak és általá­ban a vasútvonalat követve, szőnyegbombázást hajtottak Végre. Az első „szőnyeget” a villanytelepnek szánták, de a bombák korai kioldása kö­vetkeztében ez lakatlan, ker­tes területre feküdt. A kö­vetkező szőnyeg a MAV-fű- tőházat, a mellette levő egyik sporttelepet és körü­löttük lévő lakóházakat ta­lálta. Sűrű bombazápor hullt ezután a dohánybeváltóra, a MÁV-pályaudvarra, « lovas­sági laktanyára és az Arany János, Árpád, Toldi, Kiss Ernő utcák házaira. A rom­boló bomt-bák-*2S° kfeesak vol­tak. A három támadó hullám egymást mintegy 5—5 perc­nyi időközzel követte. Az egész támadás 15 percig tar­tott. A légiriadó lefújása utált megrázó kép tárult a lakos­ság elé. A támadás közép­pontjául kiszemelt vasútállo­más felett hatalmas füstosz­lop örvénylett a magasba. A polgári légoltalom segédosz­tagai hordágyakkal rohantak a pályaudvar és környéke felé, a lakosság egy része velük tartott, hogy segítséget nyújtsanak a beomlott vagy részben szétroncsolt Óvóhe­lyeken rekedt embereknek. Üszkös falak, szénné égett vagonok között folytak a mentési munkálatok. Igen sokan már csak holtan ke­rültek ki a romok alól. Ál­dozatok hevertek két, sza­badban épített, kezdetleges óvóhelyen, házak pincéiben és az állomás környékén. A légitámadásról kiadott rendőr-főkapitányi jelentés szerint: „A vasúthálózatban és épületekben mintegy 80 százalékos kár keletkezett, a dohánybeváltóban 16 nagy raktár teljesen romba dőlt és leégett. Ugyanitt 25 ezer kg dohány, a vasútállomáson egy tartály benzin, néhány kocsi fa és faszén, a lovas­sági laktanyában pedig két kazal széna és tűzifa égett el. A hozzávetőleges köz- és ma­gánvagyonkár kb. 74 millió pengő. A halottak száma 80, a gondozottaké 600 volt. Mintegy 262 család vált haj­léktalanná, kb. 1022 sze­méllyel.” 1944. szeptember 6-án a száz sebből vérző Nyíregyháza la­kossága szörnyű órákat élt át. Első alkalommal érezte a bőrén és háza táján a hábo­rú borzalmait. Orosz Szilárd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom