Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

1984. szeptember 22. A fiatal értelmiség Pártélet című folyóirat jabb — kettős — számá- Faluvégi Lajos méltatja a IT-tagországok gazdasági ittműködésének a legutób- másfél évtizedben elért ményeit és értékeli a kö- íúltban Moszkvában tar­felső szintű tanácskozás foglalásait. Hangsúlyozza: ilet azt igényli, hogy a >T-országok — a nemzeti laságoknak az intenzív aszra való áttérésével és or követelményeihez iga- ra — váljanak képessé tár- lmi céljaik még magasabb vonalú megvalósítására, s 1 tovább fokozzák közös- nk gazdasági erejét és a l előtt kivívott politikai ntélyét. :tényi Pál a fiatal értei­ig helyzetével foglalkozik, imát nemcsak é?z a körül- y teszi időszerűvé, hogy az ílt évtizedben hazánkban •san növekedett a felsőfo- végzettségűek száma és íya. hanem az is, hogy tár- ilmi fejlődésünk jelenlegi ászában az előttünk álló datok megoldásában nö- >zik az értelmiség szerepe. 5nk szempontjából különö- fontos, hogy a fiatal szak­erek milyen felkészültség­milyen gondolatokkal és lékkel, milyen feltételek itt kezdik meg tanulmá- k befejezése után munká­it, hogyan illeszkednek be adalmunkba. A fiatal ér- liség közérzetét, politikai gulatát nagymértékben be­ásol ja, hogy pályáját a lasági fejlődés lassulása, a ások szűkösségének idő- :ában kezdte meg, akkor, kor a fiatalabb szakembe- íek szűkült az előrehala- lehetősége. Az extenzív ídés lezárulása egyúttal azt elenti, hogy ritkábban lé­inek új munkahelyek, vál­tok, intézmények, tanszé- sőt néhol a meglévők szá- is csökken. Éppen ebben dőszakban válik különösen ossá a lehetőségek jobb asználását, teljesebb kiak- isát igénylő kezdeményező, ivatív szellemi tevékeny- ezt azonban nem minden ikahelyen igénylik konkrét iában és megfelelő súly- Növelni kell az értelmi- munka társadalmi meg­ölését, az egyes értelmi- pályák vonzerejét. Egye- között ezzel segíthetjük a társadalmi céljainkat győződéssel támogató és tehetségénél, felkészültsé­gi fogva képes új értelmisé- ienerációk nevelődését. igyó Tibor folytatja a nép- laság helyzetéről szóló írá­ris lány kendermagot hö­lgy fiú maréknyi búzát. :i azt mondta, hogy biz- megdöglött a fióka, két bb becsengetett a ma­hoz, nem nyitott ajtót : senki. a annyi „Ó, anya, csak •rcet még!” nem hang­it ezen a nyáron, mint ■. Már sötétedett, ami­égre megjött a fiú. Ma­ian, doboz nélkül, su- boldogan. Fácán volt — mondta. icsi fácán. A szomszé- találta a kenderesben, bökött meg. Úgy jött át ink... Hol van? Kivittük a szomszéd bá- l oda, ahol fogta, mert ivett semmit. Ott le kel­feküdni, és nem volt d mozdulni. És nemso- jöttek a fácának, ott, 1közel. És akkor elen- ik. Az meg csak odasza- i többi közé ... sélt, mesélt a fiú, és va- nnyienott szerettek vol- eküdni a kenderesben, egy nyúl is feltűnt egy tatra. És boldog gyere- :oltak valamennyien. 7 tóirat: a kisvárosi tértől alig két ki- liméternyire van az a kenderes, az a rét, az a liget, amiről harminc jyerek aznap este szépet dott. sát. Míg az első rész a Párt­élet 6. számában a külgazdasá­gi egyensúly néhány összefüg­gését elemezte, a mostani cikk a kibontakozás főbb feltételeit taglalja. Rózsa József feltárja a mun­kaerő átcsoportosításának út­jában plló társadalmi és gaz­dasági körülményeket. Három Vas megyei vezető pártmunkás beszámol a helyi életviszonyok javításának le­hetőségeiről és tartalékairól. Hasonlóképpen megyei tapasz­talatokat ad közre az a beszél­getés, amelyet Czoma László folytatott Karvalits Ferenccel, a Zala megyei pártbizottság titkárával napjaink közössé­geinek és közéletiségünknek néhány jellemző vonásáról. Gerencsér Ferenc azt fejte­geti, hogy milyen okokra ve­zethető vissza a munkafegye­lem általánosan tapasztalt la­zulása, s hogy milyen felada­tuk van a pártszervezeteknek a technológiai fegyelem meg­szilárdításában. Harsányi Ernő beszámol egy szociológiai felmérésről, amely­nek következtetései hozzájá­rulnak a vita tárgyilagos le­zárásához Bács-Kiskun megye néhány szakszövetkezeti köz­sége körül. A hivatali ügyintézés módja, színvonala nem kis mértékben befolyásolja a politikai közér­zetet, az állami szervek és az állampolgárok viszonyát. Ezért aktuális az a kerekasztal-be- szélgetés, amelyet Lakos Sán­dor folytatott a szerkesztőség­ben szakemberekkel. (KS) Szervác József: Szeptember Kötelező ősz közeleg gyöngyöző napsugarakat tilol, azokból verni majd nyaras nyakakra kötelet-----­Követi kötelező tél s halottas hatalma alatt robbanni vágyó magvakat sarjadni, serkedni ítél------­És tavasz is lesz, serkenő-----­-------de az már nem kötelező Bodnár István : Tájkép Kosarat álmodnak pirulva a meggyfák és a cseresznye túlérett gyümölcseit százöklű napfény veri nyár van eszeveszett nyár a tündöklő hónapok járnak csak erre. Hétágú villáját tüzesíti a nap rothadni készül a hozománya a menyasszony hatalmas, aranytálcáját messzire kerüli a násznép csak a vőfély a feketerigó trilláz csak egyre rekvirált kincseit sorolva Részt vesz az ellenállási mozgalomban a fasizmus el­len. Ez a tette határozza meg életét és a művészete. Ter­mékeny, gyors, organikusan fejlődő pályája, mely minden művében egyforma energiá­val valósítja meg a látvány realitását és a gondolat bel­ső elvonatkoztatásait hiány­talanul szakmai felkészültsé­ge és szabad képzelete alap­ján. Eszménye az antikvitás, a reneszánsz és az új, — ál­tala teremtett új szobrászi formák összetartozó, egységes hálózata. Egyaránt jelentős mű a Judit, az Utolsó vacso­ra, a Falusi üdvözlégy, a fe­hérvárcsurgói Madonna. Világszerte ismerik és el­ismerik, többször állított ki a velencei biennálén, szobra­it bemutatták kontinensek fővárosaiban. Nagy méretű murális munkája a római Termini pályaudvar fríze, amely cikázó mértani vona­lakkal a vasút feszültségét ábrázolja. Híres Tiltakozás sorozata a háború és az erő­szak ellen emel szót: szobrá­szattal. Szüntelen szellemi feszültsége építi művészeté­nek új elemeit, változatait — a Kavicsasszonyokat, jellem­ző portréit és kozmikus té­mákat, az űrrepülés korsza­kát. Kifogyhatatlan ötletek­ből, mélységekből. Ez együtt jelentkezik szobraiban a plasztikai erőteljesség, oly­kor a humor jeleivel. A Föld füle egyszerre gro­teszk és monumentális, Ko­marov emlékében drámaira vált a fogalmazás. Ady nyo­mán szerkeszti meg a Fekete zongora az űrhajón című mű­vét úgy, hogy a vers eredeti szellemét megőrizve biztosít­ja a mű szürreális fokozatait. Életműve több száz szobor, dombormű, grafika — első katalogizálását Major Máté végezte 1971-ben megjelent Amerigo Tot albumában. Szobrai, domborművei Bari­ban, Rómában, Jugoszláviá­ban és Budapesten láthatók — 1964—65-ben elkészíti a Raffaello luxus óceánjáró plasztikai berendezéseit. Min­dig igényelte az új és újszerű feladatokat. Horizontja az egész világ — nemcsak járt Japánban, Indiában, az USA - ban, hanem felmérte és mű­vészetének alapforrását bő­vítette minden kor és min­den égtáj plasztikáinak ered­ményeivel. Sem régen avatták fel a világ egyik legnagyobb mé­retű bronz domborműveként a Mag apotheózisát a Gödöl­lői Agrártudományi Egyete­Merengő men, mely az élet diadalát hangoztatja, mintegy forrni - ba önti Ady sorát „az élet szent okokból élni akar” gon­dolatát és az „életem millió gyökerű” eszméjét. Amerigo Tot budai műteremházában művei mellett Barcsay Jenő, Szalay Lajos, Varga Imre al­kotásai, grafikái, művei sze­repelnek. Ez is példája ^te- hetségének és kollegialitásá­nak. ö. Amerigo Tot így —, ezzel a minőséggel és maga­tartással vált, válhatott kép­zőművészetünk világhíren alapuló mértékévé. Nemcsak nagy szobrász, hanem önzet­len ember is, aki nemcsak önmagáért, hanem hazájáért, az emberiségért alkot. A vatikáni magyar kápolna domborműve. Főiskolai tanulmányait Budapesten, az Iparművészeti Iskolában kezdi 1927-ben, a dessaui Bauhausban folytatja, a 30-as évek elején jár Párizsban, ahol Maillol szobrai hatnak rá igazán. Drezdából gya­logol Rómába 1933 júniusában a „kis szob­rász”, ahogy akkor Szerb Antal nevezte v Tóth Imrét. VILÁG AMERIGO TOT-JA LETT MŰVÉSZETÉNEK EREJE RÉ­VÉN. SZEPTEMBER 27-ÉN LESZ HETVENÖT ÉVES, RÓMÁBA ÉR­KEZETT, ONNAN VISSZA BU­DAPESTRE. CZÓBEL PÁRIZS ÉS SZENTENDRE KÖZÖTT INGÁ­ZOTT — AMERIGO TOT RÓMA ÉS BUDAPEST KÖZÖTT — , OLYAN MAGYAR SZOBRÁSZ, AKI MÁR ÉLETÉBEN AZ EGÉSZ VILÁGÉ. EZ A NEMZETKÖZI­SÉG NEM OLDOTTA FEL MA­GYARSÁGÁT, SÓT ÍGY LETT IGAZÁN A MIÉNK. ÉRTÉKEI ÉS HŰSÉGE ELKÖTELEZETTSÉ­GÉVEL. Imerigo Tol köszöntése A FEHÉRVÁRCSURGÓN 1909- BEN SZÜLETETT TÓTH IMRE A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom