Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-02 / 206. szám
Kelet-Magyarország 1984. szeptember 2. Mesés sofőrkeresetek? Halló, taxi! Amikor „ugrik" az óra Esetenként elegendő taxi áll az utasok rendelkezésére, de bizony előfordul az is, hogy kevés a taxi — mondja Franczel Mihály, az 5. sz. Volán diszpécsere. A magán- és a GMK-taxisok többsége csak 9—10,30 óra között, tehát a csúcsidőszakban fuvaroz. De most, különösen nyáron hirtelen érkezhet annyi utas, hogy taxipark legyen, amely tüstént el tudja őket szállítani. Az 5. sz. Volánnak Nyíregyházán 20 taxija, van, a gépkocsijaikat két műszakban üzemeltetik. Éjjel 6—7 kocsi van kötelezően szolgálatban. De ha a GMK- és a magántaxikat is számba vesszük, akkor 150—200 van a városban. Egy Volán-taxisnak 19 760 forint a havi bevételi terve, amit ha túlteljesít (19,6 százalék jutalékot kap. Amíg a taxikat gebines rendszerben üzemeltették, addig mesés sofőrkeresetek forogtak közszájon. Franczel Mihály elmondta: volt, aki 20 ezer forintot keresett egy Vaja Megszépül az úttörőinázeam Országosan is egyedülállónak számít a vajai úttörőmúzeum, amely gazdag anyagát nemcsak Sza- bolcs-Szatmár, hanem hazánk más megyéiben szedték, gyűjtötték össze. Az úttörőélet múltját és jelenét bemutató kiállítás, sajnos, nem a legjobb körülmények között látható. Az épület fala nedves, salétromos, s a kiáradó pára bizony nem használ a kiállított tárgyaknak. Ezért lett sürgető a helyiségek korszerűsítése. A munka még az idén megkezdődik: mintegy 150 ezer forintos költséggel szigetelik a falakat, az úgynevezett Falkit-el- járással, amelynek során ■ vegyszerek segítségével irtják ki a salétromot az épületből. A szigetelés október közepére készül el. Jövőre tovább folytatódik a felújítás, a festésmázolás mellett korszerűsítik a fűtést is. E munkák befejezése után átrendezve, tovább gazdagítva várja majd látogatóit a vajai úttörőmúzeum. hónap alatt, azonban sok pénzt kellett tartalékolniuk a kocsi fődarabcseréire is, valamint éjjel-nappal mentek ... A gebines rendszerben azok jártak jól, akik szinte autószerelői tudással, szerszámokkal rendelkeztek. De a kocsik bérbe adása a vállalatnak nem volt gazdaságos, ezért azt megszüntette. — Egy-egy taxit meddig használnak? — Általában 3 évig — közli Franczel Mihály. — 200 ezer kilométer a kifutási normájuk, s azt követően a Merkúron keresztül értékesítik őket. Évente 5—6 autó esetében kerül erre sor, de ezekre rengeteg volános vásárló is van. A lehetőségekhez mérten a jövőben is növelni szeretnénk taxijaink számát, annak ellenére, hogy a taxi a vállalat gazdálkodásában épphogy csak „elmegy”. A taxik utasainak fizetési kötelezettsége két tényezőből tevődik össze. Az alap- és egyéb díjból. Az alapdíj azt jelenti, hogy miután az utas beült az autóba, közölte utazási szándékát, a gépkocsivezető bekapcsolja az órát, s az 8 forintról indul. Azt követően vagy kétpercenként, vagy 342 méterenként (göngyölítve), 2 forinttal többet mutat. Azért „vagy-vagy”, mert az óra olyan kialakítású, hogy a kocsi gyorsabb hajtásával viteldíj nem spórolható meg. Ha elérik Nyíregyháza határát (kifelé menet), akkor a viteldíj emelkedik, azaz 2 percenként, vagy 342 méterenként 4 forint lesz. Annak ellenére, hogy a taxióra a városi közlekedésnek megfelelő összeget mutat. A benzint a bevételből a gépkocsivezetők veszik. Az autók műszakváltáskor tele tankkal indulnak. így az il lető sofőr fizeti meg, ha ke vésbé takarékosan kezelte i gázpedált. Ök ezt úgy mondják: nem mindegy, hogy valaki 44-es, vagy 36-os lábbal nyomogatja a gázpedált. (Cselényi) Hajdan rablók jártak arra... Ahol sötét, ott a titok A laikust meglepi az a gyors eredmény, amelyet — alig pár hét alatt — a Jósa András Múzeum régészei elértek a megyénkben nemrégiben megkezdett, koruk miatt országosan is ritkaságnak számító települések, temetők feltárásában. Istvánovits Eszter rajzokkal, felvételekkel siet segítségemre, s közben magyarázza: — így néz ki egy sír, amikor a felső humuszréteget eltávolítjuk róla. Ahol világosabb a föld, ott kár bármit is keresni, a lelet Ott van, ahol sötétebbre színeződött a talaj. Kevesebbet kell tehát ásnunk, ásatnunk, mint ezt általában feltételezik a régészekről. Kaitok, szarmaták A leletek kibontásához, ösz- szeszedéséhez, tisztításához, csomagolásához többnyire „avatott” szem és kéz kell. Bizonyság erre, hogy a régész még ott is talál „kincset”, ahol hajdan rablók jártak, Tiszavasváriban, az időszámításunk előtti II. századra tehető keltakori temetőben. — Itt tavaly kilenc, az idén újabb nyolc sírt tártunk fel Gyártási alakok, holdyilágnál ú'i* titfo a * ' ■ » » 1. . •* ’ Határsértők a répaföldön Az ecsedi lápon levő határőrőrs kettős feladatot lát el: ellenőrzik Mátészalka— Nagykároly között a vasúton történő határszéli forgalmat, és szilárdan őrzik az államhatárt. Az egyik augusztusi nap estéjén Beöthy Gyula határőr járőrkutyájával indult az államhatár őrzésére. A kellemes nyári estén áthaladva a Kraszna folyó hídján, átku- tata annak környékét, és miután meggyőződött arról, hogy minden rendben van, tovább folytatta útját szolgálati helyére. Éjféltájt arra lett figyelmes kutyájával együtt, hogy az államhatár felől a répaföldem a holdvilágban két gyanús személy körvonalai bontakoznak ki. Megvárta amíg a két gyanús személy a répaföldről kiért a műútra és a község felé vette az útját, ekkor szólíAz elfogott két határsértő elmondta, hogy 1983. november óta foglalkoznak a tiltott határátlépés gondolatával, A tárgyalóteremből Lékelőkéssel a csőszre Aki szereti a dinnyét, azt Kiszem évek óta nem tud kibékülni azzal, hogy még akkor is 10 forint körül van az ára, amikor Lőrinc már elintézi. A diny- nyeszezon kezdetén pedig Dá- rius kincse is kevés egy kis kényszeredetten érett gyümölcs megvásárlásához. És ez még mind semmi ahhoz képest, amit két nyírbogdányi fiatalember fizet most, a szezon kellős közepének néhány dinnyéjéért. A 21 éves Tóth András és a 30 éves Nagy Miklós rokoni kapcsolataikat ápolgatták augusztus 14-én este, poharazgatással egybekötve, s az ital meghozta vállalkozókedvüket és bátorságukat is. Elhatározták, hogy elmennek a kéki Búzakalász Tsz dinnyeföldjére és megdézsmálják azt. Éjfélre járhatott az idő, amikor megérkeztek Vajas tanyára, de éretlen gyümölcsöt nem volt kedvük cipelni, nekiestek a dinnyéknek és lékelget- ni kezdték őket. Félórás munkájukba került, mire találtak vagy 15 érettet, zsákokba rakták és a dinnyeföld kerítése melletti fasorba hordták. Már éppen indulni akartak, amikor megérkeztek a Varga testvérek, a dinnye részesművelői, s egyikük egy vasvillával iramodott a tolvajok után. Csapott is egyet Tóth felé, de ő egy bottal elhárította, aztán a lékelőkéssel támadt a csőszre. A kés megvágta Varga arcát, s ha nem is okozott sUlyos sérülést, ahhoz mindenesetre elegendő volt, hogy a tolvajok elmeneküljenek, mert a sérült embert kórházba kellett vinni testvérének. Tóth és Nagy körülbelül 600 forint értékű dinnyét vitt el, s 1500 forintnyi kárt okozott a dinnyék meglékelésével. Bár Nagy a tsz kárát megtérítette, bíróság elé kerültek, ahol példásan szigorú büntetést szabtak ki rájuk. Tóth András — aki nem tehet róla, hogy könnyű sérülést okozott, mert a kés súlyosabb sebet is vághatott volna — 1 év 4 hónap szabadságvesztést, Nagy Miklós 8 hónap szabadságvesztést kapott. Tóthtot két, Nagyot 1 évre eltiltotta a bíróság a közügyektől is, s mivel Tóthtot tavaly lopás miatt 5 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, most elrendelték azt az öt hónap letöltését is. Az ítélet a kihirdetéskor jogerőssé vált. tóttá fel őket igazoltatásra. A két férfi a kérdéseire azt válaszolta, hogy Budapestről jönnek Mátészalka érintésével, az ágerdőmajori állomáson szálltak le és Vállaj községbe, rokoni látogatásra mennek. A határőr ezt nem hitte el, és feltartóztatta őket. Közben Gál Ferenc tizedes járőr ellenőrzés céljából a helyszínre érkezett, és miután ő is meggyőződött arról, hogy egy nagyon jó „legendát” betanult két határsértővel állnak szemben, őrzésüket a járőrre bízta, s elment telefonálni az őrsre a riadócsoportért. Amíg Beöthy Gyula határőr őrizte a két határsértőt, azok felajánlottak részére ezer leit és 800 forintot, ha őket futni engedi, de a határőrt nem tudták megvesztegetni... A határőrök, kutyájukkal először legálisan, útlevéllel akartak Magyarországra jön ni, és illegálisan akartak Nyugatra kiszökni, de útlevelet nem kaptak. Ügy tervezték, hogy Magyarországon keresztül Ausztriába, majd az NSZK-ba szöknek ki. A magyar területre betanult legendájuk nem vált be, tervük megvalósítását Beöthy Gyula határőr megakadályozta. Heizer György ezredes, kerületparancsnok Beöthy Gyula határőrt 6 nap jutalomszabadságban, Gál Ferenc tizedest, a határsértők elfogásában való közreműködésért 3 nap jutalomszabadságban részesítette. A két határsértőt átadták a román határőrizeti szerveknek. — folytatja Istvánovits Eszter —, ez megyénkben eddig az egyetlen hitelesen feltárt kelta temető. Az egymástól meglepően nagy távolságra lévő sírokban talált leletekből egyébként a nők rendkívül gazdagon díszített ruhaviseletére lehet következtetni. Ugyanez jellemző a közelben lévő, későbbi — ezerhét- száz éves — szarmata temetőre, amelyből már négy sírt feltártunk. A két temetőn kívül a tiszavasvári homokdombon egy időszámításunk utáni ötödik századra — Attila uralkodásának idejére — tehető, valószínűleg hun település maradványaira bukkantunk. Hat házhelyet találtunk, a hozzájuk tartozó munkagödrökkel, külső tűzhelyekkel, szemét-, tárológödrökkel. Ávarkori lovassír A régészetileg kiemelt jelentőségű Tiszavasváriban egyébként — mint erről lapunkban nemrégiben „felfedezője”, Pappné Kurucz Katalin régész már beszámolt — egy még régebbi, újkőkori — öt és fél ezer évvel ezelőtti — település részére bukkantak. Napkor határában pedig egy avarkori lovassírt tárt fel Lőrinczy Gábor. . Megkezdődött a fehér foltnak számító Szatmár feltárása is. Németh Péter régész — aki egyben a megyei múzeum igazgatója is — egy feltehetően az 1241-es tatárjáráskor elpusztult Szentmiklós nevű település helyét azonosította Nyírcsaholy és Nyírmeggyes között. Az eredetileg e céllal indult ásatásoknál azonban egy őskori lakóház és egy kelta gödörlakás részlete is napvilágra került, egy IX—X századra tehető veremlakásban pedig vaskést, ványoló- kést, orsógombot és számos edénytöredéket találtak. Honfoglaláskori lelet — Ez utóbbi . — mondja Németh Péter — különbözik a Nyírség más pontjain feltárt házak formájától és leletanyagától, dé szoros rokonságot mutat a Kárpáton- túli terület régészeti eredményeivé!. Minden bizonynyal a honfoglalás idején itt élt nép első hiteles szatmári lelőhelyére bukkantunk. Tőlük származhat a szomszédságban folyó Kraszna elnevezése is. A feltárást egyébként a nyírcsaholyi Vörös Csillag Tsz gyümölcsösében végzett földmunkák során felbukkant ős- és középkori cseréptöredékek bejelentésére kezdtük meg. Sajnos, az ilyen jellegű bejelentések az utóbbi években csökkentek, annak ellenére, hogy a szaporodó közmű- és egyéb építkezésekkel gyarapodniuk kellene. Kovács Éva Vaskerítés csecsemőknek? Ha egy magán víkend- ház, üdülő köré ormótlan és ízlésromboló, hivalkodó és a státusszimbólumot jelképezni szándékozó méregdrága kerítést építenek, egye fene! Megmosolyogja az ember és levonja a konzekvenciát. Ha viszont hasonlót tapasztal egy intézmény esetében, elgondolkodik. Sóstón, az anyás csecsemőotthon parkja előtt napokon keresztül figyelték az emberek, mi készül, miért kerülnek a földbe a régi, de jó drótkerítés mögé beljebb a vaskos betonoszlopok az utcafront egész hosszúságában. Nem volt nehéz rájönni. Űj kerítés készült. Csecsemőnek, vaskerítés? Valóságos erődítmény! Csóválják fejüket akik látják, bosszankodnak az úttestre kényszerülő für- dőzők és járókelők, még az otthon portása is. Felvetődik a kérdés: miért volt egyáltalán szükség az új kerítésre, amikor a régi is megfelelt a célnak?! Kinek a zsebéből és zsebére építették? Az új monstrum egy talpalatnyi járdát sem hagy szabadon a járókelőknek, teljesen ráállnák a gépjármüvek. Lehet, hogy éppen ezeknek akartak kedvezni? A csecsemővédelem csak ürügy volt? (farkas) Mátészalkán, a Zalka Máté Művelődési Központ bejárata mellett „díszeleg” már hónapok óta ez a fura formájú betontuskó, amit a városi szennyvízvezeték felújítása előtt emeltek ki a földből. Egy kis jóindulattal köztéri szobornak vagy térplasztikának is nézhetné a gyanútlan szemlélő, de mivel ilyen funkciót nem tölt be, így csak egy dolog történhetett: egyszerűen ottfelejtették. (?) (császár) Könyvtárprogram Olvasók figyelmébe! Karbantartás kezdődik szeptember 3-án Nyíregyházán a megyei és városi könyvtár épületében. A szeptember 16-ig tartó munka alatt a felnőtt kölcsönző (az olvasóterem, a helyismereti, a zenei részleg) nem fogad látogatókat. A gyermekrészleg és a hírlapolvasó azonban a karbantartás ideje alatt is zavartalanul várja az érdeklődőket. 2
