Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-21 / 222. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 21. JM __ — Mj m m a w m ■ INL A z utolsó szakaszba ju tottak a megbeszélések Hongkong ügyében — tájékoztatta a sajtó képviselőit a minap a brit külügyminisztérium egyik szóvivője. A jelek szerint valóban végső fázisába ért az az immár évek óta húzódó tárgyalássorozat. A diplomáciai huzavona hátterében az áll, hogy alig 13 esztendő múlva, 1997 közepén lejár Nagy-Britannia bérleti joga az öt és fél milliós lakosságú városállam területére, amelyet még az elmúlt század végén kötöttek a pekingi császári udvarral. Kína soha nem hagyott kétséget afelől, hogy e szerződéseket igazságtalannak és egyenlőtlennek tekinti, s hogy e dátum lejárta után nem fogadja el a londoni fennhatóság mégoly kompromisszumos fenntartását sem. Az erőszakos hatalom- átvétel persze Pekingnek sem áll érdekében, hisz Hongkong napjainkban a világ egyik legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi központja, természeti adottságai révén pedig Kína legnagyobb kikötője. Katonai eszközök alkalmazásával tehát e Peking számára is messzemenően hasznot hajtó pozíció elvesztését kockáztatták volna, riasztó példát mutatva egyben Tajvan felé is, amelynek az anyaországhoz való „visz- szacsatolása” szintén az elsődleges hivatalos célkitűzések közé tartozik. Maradtak tehát a diplomáciai csatornák. Az elmúlt hónapok alatt tárgyalási fordulók tucatját tartották, javaslatok és ellenjavaslatok tömegét dolgozták ki. Howe brit külügyminiszter rövid időn belül kétszer is megfordult Pekinkben, amíg a kínai fővárosból felrepíthették az áttörés hírét. A mostani bejelentés szerint az eddig kidolgozott megállapodástervezetet a napokban a londoni, illetve pekingi kormány elé terjesztették megvizsgálásra. A szakértők úgy vélik, hogy aláírását a jelenleg is nyitott néhány kérdés sem hátráltatja. így aláírásá ra valószínűleg még a jövő héten sor kerül. (A vitatott, utolsó akadálynak számító kérdések a repülési jogok, az állampolgársági problé mák és a földtulajdon körül jelentkeztek.) Ezek azonban — ha lényeges, nemegyszer elvi jelentőségű ellentéteket takarnak is — mindenképpen eltörpülnek az eddig áthidalt vitapontokhoz képest, így valószínűleg azoknak a megfigyelőknek lesz igazuk, akik azt jósolják, hogy a pa rafálásra már Kína közelgő nemzeti ünnepe előtt, vagyis az elkövetkező napokban sor fog kerülni. Robbanás történt Bejrútban az amerikai nagykövetség előtt. A robbanás következtében az első jelentések szerint legalább 20 ember meghalt. A NATO hadgyakorlatai ellen tiltakoznak az NSZK és az NDK határánál egy kis nyugatnémet faluban a fiatalok. Transzparensükön ez olvasható: „Ma hadgyakorlat — holnap háború”. Kisvárdán 16 lakást újítanak fel teljesen, ötöt részlegesen, kilencet korszerűsítenek, karbantartásra pedig több mint 100 lakásnál is sor kerül. Ezekre a munkálatokra 4,6 milliót ad ki a tanács. A felújításokat hátráltatja hogy aiz öt átmeneti otthon kevés a bérlők elhelyezésére. Jó szervezéssel elérték, hogy bepótolták az V. ötéves tervidőszakból elmaradt, felújításra váró lakásokat is. T. K. (Folytatás az 1. oldalról) <nak és komfortossá tesznek. Szeptember közepéig öt lakást már befejeztek, további ötben most dolgoznak a kivitelezők. A felújítással egy időben négy lakást korszerűsítenek másfél millió forint értékben. Még gyorsabb lehetne a kivitelezési ütem, ha a költségvetési üzemben több ács lenne, s újabb nehézséget jelent, hogy kevés átmeneti lakást tudnak adni a felújítás idejére a bérlőknek. A Joelső munkákat a negyedik negyedévben mindenütt elvégzik. A leadott tanácsi lakások legtöbbjében igen sok karbantartási munkát kell elvégezni. Ilyen célra 3,4 millió forintot költ a tanács. Fehérgyarmaton 114 lakás karbantartását végzik el az idén, összesen 584 ezer forint értékben. Korszerűsítésre két lakásnál kerül sor, hármat felújíttat a tanács. Részlegesen modernizálnak két lakást 200 ezer forint értékben. A felújításokat a városkép alakításával összhangban végeztetik. A munkálatok fontosságát jelzi, hogy az idén 300 ezer forinttal többet adnak ilyen célra. AZ ENSZFÖTITKÁRHELYETTES IZRAELBEN Izraelben kezdett tárgyalásokat szerdán Brian Urqu- hart, az ENSZ főtitkárának helyettese. A diplomata ezt megelőzően Libanonban és Szíriában járt. A közel-keleti körúton levő Urquhart a Dél- Libanonban állomásozó ENSZ békefenntartó erők (UNIFIL) szerepének kiterjesztéséről folytat megbeszéléseket. A GALLUP INTÉZET REAGAN ESÉLYEIRŐL Ronald Reagan elnök továbbra is biztos nyerőnek látszik a novemberi választáson, a közvélemény-kutatási adatok szerint. Legújabban a Gallup Intézet tette közzé előrejelzését, amely szerint az elnök jelenleg a szavazatok 55, Mondale, a demokrata párti jelölt csak 40 százalékát kapná meg. Számos kommentár szerint az elnök győzelmi esélyeit most már csak valamiféle nagyobb szabású külpolitikai válság kirobbanása módosíthatná. KÖNYV A SZOVJET- MAGYAR KAPCSOLATOKRÓL Moszkvában a Politikai Irodalmi Kiadó gondozásában megjelent a „Szovjet—magyar kapcsolatok 1977—1982” c. könyv. A kötet a szovjet és a magyar külügyminisztérium negyedik közös kiadványa. A könyvben azok a legfontosabb dokumentumok kaptak helyet, amelyek tükrözik az SZKP és az MSZMP tevékenységét a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztéséért és elmélyítéséért a politikai, gazdasági és kulturális élet különböző területein. Sajtóiinnep Csehszlovákiában A mai nap a sajtó ünnepe Csehszlovákiában. Hatvannégy esztendővel ezelőtt ezen I a napon jelent meg először a Rudé | Právo, akkor még a | marxista baloldal lapja. Az I újonnan alakult Csehszlo- S vák Kommunista Párt lap- I jává 1921. május 18-án vált. A Rudé Právo története I* összefonódik a jobb életért I harcoló csehszlovák nép | történetével. Nagy kom- * munista újságírók — Edu- - ard Urx, Jan Sverma, Vác- láv Sinkule, Kurt Konrád, Julius Fucik és mások munkássága kötődik e laphoz. A Rudé Právo kezdetétől határozottan harcol a kapita- , lista elnyomás ellen, terjesztette a marxista—leninista eszméket és őrizte a Szovjetunióhoz fűződő barátságot. A legnehezebb időkben is, Csehszlovákia náci megszállása időszakában, amikor illegálisan jelent meg, terjesztette olvasói között a remény és az ellenállás gondolatait és segített a nehéz időkben tájékozódni. 1945 májusában, Csehszlovákia felszabadítása után, támogatta a fiatalos építői kedvet és hozzájárult a csehszlovák munkásosztály döntő győzelméhez 1948 februárjában. Csehszlovákiában ma többek között 30 napilap, több mint 280 hetilap, mintegy 350 folyóirat jelenik meg. A csehszlovák rádió több mint 130 ezer óra műsort sugároz évente. A televízió műsorai 6600 órát tesznek ki. Olyan korban, amikor az imperialista körök fokozzák a háborús előkészületeket, még inkább érvényesülnek a „Riport az akasztófa tövéből” című könyv zárószavai, melyeket a náci börtönből címzett a világnak a kommunista újságíró Julius Fucik. A figyelmeztetés: „Emberek, legyetek éberek!” ma már minden felől hallatszik és a csehszlovák újságírók hangja ebben a békekórusban nem elhanyagolható. Szeptember 8-át — azt a napot, amikor Julius Fuci- kot 1943-ban a berlini Plöt- zensee börtönben kivégezték -— kikiáltották az újságírók szolidaritásának nemzetközi napjává, a Nemzetközi Újságíró Szervezet határozata alapján. A NUSZ, amelynek székhelye Prágában van, újra meg újra síkraszáll a fasizmus, fajgyűlölet és gyarmatosítás ellen. A csehszlovák újságírók a szervezet munkájában aktívan részt vesznek. Bizonyította ezt például tevékenységük 1983-ban a Prágában tartott béke-világta- lálkozón. amely a békéért, az életéit és az atomháború ellen szállt síkra. teljes a diplomáciai kapcsolat Szovjetunió és Egyiptom között Alekszandr Belonogov a Szovjetunió újonnan kinevezett kairói nagykövete, csütörtökön átnyújtotta megbízólevelét Eszmat Abdel-Meguid egyiptomi külügyminiszternek. Belonogov 1981 óta az első szovjet nagykövet Egyiptomban. A múlt héten foglalta el állomáshelyét Moszkvában is az egyiptomi nagyköveit. Az utóbbi öt évben a a misszókat ügyvivők irányították. A megbízólevél átnyújtása után a szovjet diplomata újságíróknak kijelentette: — az egyiptomi külügyminiszterrel jó, építő jellegű megbeszélést folytattunk a kölcsönös derűlátás jegyében, ami minden területre vonatkozik. Az egyiptomi—szovjet kapcsolatoknak hosszú történetük van. Voltak kedvező időszakok, és voltak holtpontok is. örömmel jegyzem meg, hogy a viszony most fejlődőben van, és remélhetőleg folytatódik ez az irányzat. A Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat Nyíregvháza, Lujza út 1. felvételre keres gépjármüalkat- részismerettel, középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező — anyaggazdálkodót, — raktárost; közgazdasági szakközépiskolát végzett — számlázol, gyakorlattal rendelkező — autószerelőket, — karosszérialakatosokat, — hegesztőt. — szerkezeti lakatosokat, — géplakatosokat, — műszerészeket; forgácsoló szakmában jártas — betanított munkásokat. — esztergályos, — marós szakmunkásokat; — szervizmunkásokat. Nyíregyházi lakosú dolgozók munkába, illetve hazaszállítása térítés ellenében vállalati autóbusszal. Jelentkezés: munkaügyi csoportnál. (1590) Vlagyimir Szolouhin: Méz n kenyéren 7. Azért mégis, a nővérem, Jekatyerina Alekszejevna meg én tudtuk, hogy nekünk van garanciánk, ez pedig a szülőfalunk, a faluban pedig — Marjusa. Nem is olyan régen, én még emlékszem rá, virágzott Olepinben néhány nagy méhészet. Mármint a mi méreteinkhez viszonyítva nagy. A falu — negyven ház. Közepén a templom. Említse meg csak az ember valamivel délebbre, az igazi csernozjomon — kinevetik. Micsoda falu — negyven ház! Ezer, kétezer — az már faluféle, de negyven — az csak egy kis tanya. Vagy vegyük a doni kozákfalvakat, a sztanyicákat. Lényegében azok is falvak, de hasonlítanak a városra. Néhány ezer lakosuk van. Nálunk, Olepinben mindössze százkét embert tudtunk ösz- szeszámolni a srácokkal. Körül rajtunk vannak még kisebb falvak is — tíz-tizenöt portából állnak — a mi méreteink már csak ilyenek. Lehet, hogy a Don-vidéken, Kubányban, Ukrajnában kétszáz kaptáros méhesek zsongtak, zsibongtak, nálunk viszont húsz méhcsalád gigantikus méhészet — a plafon, a csúcs. A negyven háznál azonban mégis akadt néhány nagyszerű méhes. A nagyapánké — egy, a Fegya Vo- ronyin bácsié — kettő, a Je- gor Mihajlovics Rizsové — három, a Vaszilij Ivanovics Voronyiné — négy... Emlékszem, a Fegya bácsi méhese magas kerítéssel volt körülvéve. A keresztbe, vízszintesen deszkák inkább falra hasonlítottak, mint kerítésre. Nem az egész kertet vették körül hanem csak az udvarral határos kis térséget s nyáron ott szélcsend és meleg volt, mintha egy másik éghajlat lett volna. A kerítés csaknem három ember magasságú volt, mindenesetre a meggyfák fölé emelkedett. A kerítés — Fegya bácsi szerint — azért készült, hogy a méhek a méhest elhagyva, vagy oda visszatérve kénytelenek legyenek magasra szállni, nehogy beleütközzenek a méhes körül játszadozó gyerekekbe és általában a szomszédokba, és ne csípdessék őket hiába. Egyébként, az itt-ott már korhadó kerítés, melyet, megsárgított, megfogott az idő, magasan benőttek az ernyősvirágúak és a csalán, gyönyörűen beleolvadt a nyári falusi tájképbe, nem volt szembetűnő. A méhesekben kaptárak, azaz fűtött, viasz- és méh- illattal átitatott speciális házikók voltak. Ugyanott füstölőbe való korhadt nyárfakupac és maga a hideg füstszagú füstölő, keretek és tartalék kaptárak, üres lépek és mindenféle méhészfelszerelés. Lassacskán eltűnt az ösz- szes méhes. Elkezdődött a népmozgás. Az öregek kihalnak, a fiatalság a városba megy. Néha egész családok kerekedtek fel Olepin- ból és mentek Vlagyimirba, Sztavrovóba, Szobinkára Így hagyták el a falucskát Szimonovék, Viktor Voro- nyin, Alekszandr Pavlovics Kunyin, Csornovék, Peny- kovék ... A környező falucskákból újabb családok költöznek át hozzánk, a kolhoz központi tanyájára. Ez a folyamat, természetesen, mindenütt egyforma a mi nem csernozjomi övezetünkben. A kolhoz központi majorjában összpontosul az egész élet, a kolhozhoz tartozó falucskák pedig tönkremennek, eltűnnek a föld színéről, a helyüket, mezővé változtatva, nehéz traktorok szántják fel. A központi major éli a maga életét. Kúsznak a lánctalpas traktorok, a sárban teherautók csúszkálnak, motorkerékpárok és motoros fűrészek ordítanak, vijjognak fülsiketítőén, merede- zik a rengeteg televízióantenna, folyamatosan nyitva van az üzlet... Különös ízlés és szenvedély kell ahhoz, hogy felülkerekedve a kolhoz központi majorjának korszerű életstílusán, valaki még méhészkedjen is. Egy régmúltból napjainkba nyúló kis méhészfonálka azért csak nem szakadt meg a falunkban. Ezt a méhest Vaszilij Ivanovics Voronyin létesítette nyolcvan évvel ezelőtt, ö réges-rég meghalt, de Marja lánya, akit nálunk mindenki Marjusának hív és aki most maga is nyolcvan felé jár, továbbra is tart néhány méhcsaládot. Nos, hát őbenne, Marju- sában volt egész télen minden — igazi, százszázalékos mézzel kapcsolatos — bizo- dalmunk. Nem mondom, sikerült venni télen a piacon, s tűrhető piaci méznek látszott (erdei — füzike meg málna), de valahogy mégsem az volt, amiről ábrándoztunk. — Várj csak — biztattam a nénémet —, elmegyünk a nyáron Olepinba, veszünk Marj usátói friss, épp hogy kipergetett mézet... — Ha adna el, be lehetne szerezni a téli szükségletet is. Kapkodás nélkül. (Folytatjuk)
