Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-20 / 221. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 20, K adhafi Benghaziban nyilatkozott a francia televíziónak. Maga a tény is jelez valamit, amit a líbiai forradalom vezetője így fogalmazott meg: a csá- di csapatkivonási egyezmény „tartós békét teremt a közép-afrikai országban és új szakaszt nyit Líbia és Franciaország kapcsolataiban”. A nyilatkozat ténye és tartalma mind Csádról. mind a líbiai —francia kapcsolatokról — a legtöbb előrejelzéshez hasonlóan — csak lehetőség, bár kétségtelenül fontos és érdekes lehetőség. Hogy e lehetőségből mennyi válik valóra, az számtalan körül ménytől függ. A francia—líbiai megállapodás nem ön magában, hanem nagyobb összefüggéseiben — ahogy diplomáciai szakzsargonban mondják, egy terjedelmes „csomag” részeként — értékelendő. Az előzmények közismertek. Hisszén Habré csádi elnököt egy 1983 augusztusában hozott párizsi döntés értelmében francia, ellenfelét, Gukuni Veddeit pedig líbiai csapatok támogatták a hatalomért vívott harcuk során. Mint bebizonyosodott, sem a napi hárommillió frankot felemésztő francia, sem a nyilvánvalóan nem olcsóbb líbiai katona jelenlét nem hozott kibontakozást, csak egy nyögvenyelős patthelyzet konzerválására volt képes. Ez a tény azonban a megállapodásnak csak egyik faktora lehetett. A dolog szem- melláthatólag akkor lódult meg, amikor bejelentették a líbiai—marokkói államszövetség megkötését, méghozzá néhány olyan előzmény után (angol diplomaták szabadon engedése stb.), amely bői az tűnik ki, hogy Tripoli aktívabb és rugalmasabb külpolitika nyitányának színhelye lehet. A Párizzsal különlegesen jó kapcsolatokat fenntartó konzervatív Marokkó sokfajta értelemben ideális közvetítőnek látszott. A létrejött alkucsomag ele meit a megfigyelők a következőkben látják: 1. Rabat összehozza Tripolit Párizs- zsal Csád ügyében (ez megtörtént). 2. A két ország - elmélyíti az új kapcsolatot (máris felmerült Mitterrand meghívása és Kadhafi esetleges utazása, persze időpont nélkül). 3. Líbia (enélkül nehezen lett volna elképzelhető a közeledés) viszonzásul, „valamit nyújt” Hasszán királynak a foszfátban gazdag Nyugat-Szahara ügyében. Mint láttuk, valami elkezdődött. Az, hogy e folyamat hogyan hat vissza magára Csádra, éppoly kérdéses, mint az, hogy a kezdetnek lesz-e nyugat-szaha- rai (vagy bármilyen egyéb) folytatása. Hat halott, százötven sebesült Rendörsortttz DélAfrikéban Hat ananybányászt ölt meg kedden a dél-afrikai fajüldöző rezsim rendőrsége a Wa- terpan nevű bányánál. A karhatalmi erők brutális fellépésének Sowetóban is voltak áldozatai. A bányászszakszervezet és a munkáltatók megállapodása eredményeként az aranybányászok többsége már kedden felvette a munkát. (A bányászok a hét elején szüntették be a munkát magasabb béreket követelve.) A Johannesburgtól nyugatra fekvő Wa- terpan nevű bánya fekete bőrű munkásai — akik nem tagjai a bányászszakszervezetnek — azonban folytatták a sztrájkot. A nyolcezer sztrájkoló ellen kivezényelt rendőrség könnyfakasztó gránátot használt, gumilövedékkel és söréttel lőtte a tiltakozó tömeget. Bár pontos adatokat eddig hivaitalosan nem közöltek, a helyszíni beszámolók szerint legkevesebb hat bányász életét vesztette és kórházi, tájékoztatás szerint majdnem százötven a sérültek száma. Harcok Tripoliban Tripoliban kedden este újabb harcok robbantak ki az Arab Demokratikus Párt és a Szunnita Iszlám Egyesülési Mozgalom fegyveresei között. A szemben álló felek nehéztüzérséget is bevetettek egymás ellen, de áldozatai nem voltak az összecsapásoknak. A harcok néhány órával azután következtek be, hogy Damaszkuszban aláírták azt az egyezményt, amely az ellenségeskedések beszüntetését és az észak-libanoni város fokozatos pacifikálását irányozza elő. Rasid Karami miniszterelnök bejelentette, a libanoni politikusok kétnapos tanácskozásuk végén elhatározták, hogy negyvenfős bizottságot hoznak létre az új alkotmány kidolgozására. A lengyelországi Poznanban kedden megnyílt a hagyományos őszi vásár. A hazai ipar seregszemléjén az idén 1500 kiállító vesz részt, ajánlataik értéke az idén becslések szerint meghaladja a 200 milliárd zlotyt, vagyis 25 százalékkal több, mint amennyit tavaly ajánlottak megvételre a gyártók. A vásáron a minőségre helyezték a fő hangsúlyt. A kiállítás ellenőrző bizottsága 12 cikket diszkvalifikált, 21 más áru esetében pedig minőségi, észrevételt tett. A diszkvalifikált árucikkekre a vásáron nem köthető semmilyen szerződés. Poznanban kellene a kereskedelemnek és az iparnak szerződéseket kötnie a következő év első felére, és így eldőlne a következő fél évi áruellátás — csakhogy nagyon sok gyártó a képességeinél alacsonyabb kínálattal érkezett. A kereskedők szerint arról van szó, hogy a vállalatok bizonytalanok még a nyers- és alapanyagellátást, a devizalehetőségeket illetően. A vásárt tehát a kereskedelem és az ipar közötti szer ződéskötések megnyitójának lehet csak tekinteni. Az idén Poznanban a fontos iparágak képviselői a kiállító felületnek csak alig 40 százalékát foglalták el, a többit a kisipar valamint a külföldi tőkerészesedéssel működő vegyes vállalatok bérelték ki. Az állami gyártók különböző okokból maradtak távol: a kormánymegrendelésre szerződő cégeknek jobbára fölösleges a vásár, vannak viszont olyan gyártók, mint például a sportcikkeket készítő Polsport, amelynek gyakorlatilag nincs mit vásárra vinnie. A vásár első szembetűnő érdekessége, hogy számos összehasonlítható cikk esetében a szövetkezet és a kisipar olcsóbban ajánlja termékeit, mint az állami vállalatok. VISSZAÉLÉSEK az Arakkal Lengyelországban az árfel ügyelőség ellenőrei augusztusban több mint 1200 árkalkulációt találtak hibásnak. A vizsgálatok során minden második esetben szabálytalanságot fedeztek fel. Az ár felügyelőség 537 esetben rendelte el az árak leszállítását, ami éves szinten összesen fél- milliárd zlotyt jelent. Az ellenőrzések során megállapították, hogy a vállalatok jelentős része nem tartja be ezt a kormányrendelkezést. 80 ellenőrzött vállalatból és szövetkezetből 48 sértette meg ezt az előírást. Vagyis továbbra is elterjedt gyakorlat az, hogy a vállalatok az árak emelésével javítják pénzügyi helyzetüket. FÖLDRENGÉS JUGOSZLÁVIÁBAN A 12 fokozatú Mercalli-ská- la szerint 5-ös erősségű föld rengés volt szerdán virradóra Jugoszlávia délnyugati részében. A titogradi földrengésjelző intézet szerint a rezgés középpontja a montenegrói tengerparttól hatvan kilométerre volt. öt évvel ezelőtt ugyanebben a körzetben súlyos földrengés pusztított. TÖRÖK REPÜLŐGÉPEK MEGSÉRTETTEK GÖRÖGORSZÁG HATARAT A görög külügyminisztériumba kiérették kedden Nazmi Akiman török nagykövetet: Jannisz Kapszisz külügyminiszter-helyettes kö zölte vele, hogy Athén tiltakozik az ország légterének megsértése miatt. Görög hi vatalos bejelentés szerint egy török T—33 típusú gyakorlógép hétfőn behatolt Görög ország légterébe, de két görög harci repülőgép vissza térésre kényszerítette. Az athéni repülőtér által ellen őrzött égei-tengeri légteret négy török gép még aznap ismét megsértette. Bulgária nyugati kereskedelme B ulgária jelenleg 150 országgal tart fenn kereskedelmi-gazdasági kapcsolatot. A fejlett tőkés országoknak a bolgár külkereskedelmi forgalomból való részesedése évi 12—13 százalék körül alakul, s tavaly mintegy 3 milliárd dollárral volt egyenlő. Szófiád statisztikák szerint 1975-től napjainkig Bulgária több mint megháromszorozta a fejlett tőkés országokba irányuló exportját, míg importja csak 7,5 százalékkal növekedett. Több gazdasági elemzés is felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a nyugati importot csak a bolgár export további növelésével lehet kiegyensúlyozni. Bulgária legnagyobb nyugati gazdasági partnere a Német Szövetségi Köztársaság, a kétoldalú áruforgalom értéke tavaly 2 milliárd márka volt. Az NSZK 3 százalékban részesedik a bolgár külkereskedelmi forgalomból, Bulgáriának az EGK-tagor- szágokkal kialakított gazdasági kapcsolataiban az NSZK súlyát 37 százalékos részesedés jelzi. Bulgária elsősorban vegyipari, kohászati, könnyűipari és mező- gazdasági termékeket szállít az NSZK-ba gépekért, berendezésekért és vegyipari cikkekért cserébe. Az utóbbi öt évben különösen megélénkült a két ország vállalatai közötti termelési kooperáció, amelyet ma már 80 kétoldalú szerződés szabályoz. Az együttműködés ilyen formája más nyugati cégekkel is nagyot lépett előre az utóbbi időben. Tavaly például az iparilag fejlett tőkés országokba irányult bolgár export 7 százaléka ebben a formában realizálódott. Bulgária eddig mintegy 200 termelési kooperációs megállapodást kötött nyugati vállalatokkal. Az NSZK után Svájc, Olaszország, Franciaország, Görögország, Nagy-Rritan- nia és Ausztria következik Bulgária legjelentősebb nyugati gazdasági partnereinek sarában. Az utóbbi időben rendszeressé váltak olyan cégek képviselőinek bulgáriai látogatásai, mint a Daimler-Benz, az AEG-Te- lefunken, a Siemens, a Toshiba, a Krupp, vagy a General Motors. Valamennyien ma már szerződéses kapcsolatban állnak egy vagy több bolgár vállalattal. Az sem ritka ma már, hogy nyugati cégek vásárolnak technológiát Bulgáriától. Jóllehet nem ez határozza meg az együttműködést, azért például Franciaországban sikeresen dolgozik egy olyan vegyesvállalat, amely a gépkocsi- gyártásban hasznosítja az alumínium öntvények gyártására kidolgozott új bolgár megoldásokat. A bolgár—nyugati együttműködés viszonylag új formáját jelentik . azok a vegyesvállalatok, amelyek 1980 óta működhetnek bulgáriai székhellyel. Elsőként a japánok jelentkeztek, a három megalakult vállalatból egynek Bulgáriában van a központja. A bankügyek kivételével a bolgár népgazdaság minden területén alakulhatnak vegyesvállalatok nyugati részvétellel. A bolgár állam kedvező vám-, adó-, kamat- és hitelfeltételekkel ösztönzi ezek létesítését. Akár csak Magyarországon, Bulgáriában is több szálloda épült az utóbbi időben nyugati cégek közreműködésével. Így épült fel Szófiában és Várnában egy- egy Novotel Hotel francia segítséggel, japánok működtek közre a főváros legimpozánsabbnak tartott szállodájának, a Vitosa Hotelnek az építésében. Az is tény azonban, hogy a hetvenes évek közepétől dinamikusan fejlődő bolgár—nyugati együttműködés lendülete az utóbbi néhány évben megtört: több nyugati ország kormánya megkülönböztető intézkedésekkel sújtja a bolgár termékeket, vagy más módon állít akadályokat, nem ritkán politikai célzatossággal. Bulgária továbbra is kész a Nyugattal a kölcsönösen előnyösnek bizonyult együttműködés fejlesztésére, azonban a megkülönböztető intézkedések eltörlését előfeltételnek tekinti az együttműködés további szélesítéséhez. A PAPÍRIPARI VÁLLALAT nyíregyházi gyára PÄLYÄZATOT HIRDET ipari szakos gépész, elektromos, vegyésztechnikusok, valamint üzemmérnökök uészére. Fejlesztési és rekonstrukciós munkák utáni korszerű gépek, berendezések üzemeltetésére, kezelésére, üzemvitelére, több műszakos munkarendbe. A pályázatokat részletes önéletrajzzal, eddigi szakmai tevékenység, valamint a további tevékenységre, fejlődésre való elképzelések leírásával az alábbi címre: Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára, személyzeti osztály, 4401 Nyíregyháza, Tünde út 2. A beérkezett pályázatok alapján írásban válaszolunk a személyes megbeszélést illetően. A * TSZKER ORSZÁGOS KÖZPONTJA TISZTELETTEL MEGHÍVJA AZ Érdeklődőket a kistermelői mesterséges dohányszárító berendezésben tlörténő dohányszárítási bemutatóra. Bemutató helye és ideje: Nagykálló-Ludastó 68. (Tóth János kistermelőnél) 1984. szeptember 21. (péntek), délelőtt 11 óra. TSZKER O. K. (1673) Vlagyimir Szolouhin: Méz a kenyéren 6. Megkérdeztem hát az Abháziéban élő Dása Szokolo- va nénit: a szomszédok közül kitől lehet teljes biztonsággal „elsődleges” Izabellát venni. — Csak magamért kezeskedem, — válaszolja Darja Ignatyevna. Hallgatott egy,kicsit, majd hozzátette: — Habár... Ez a „habár” igen sokat jelentőén hangzott. Tehát, ilyen nagy a kísértés! Az esetet betettem egy kisregénybe, nem sejtvén, hogy bár aprócska, de igen nevezetes folytatása lesz. Egyszer abház írók nagy csoportjával utaztam Jasz- naja Poljanába. Az autóbuszban a költő elnök (az Abház Legfelsőhb Tanács elnökségének elnöke), Bagrat Vasziljevics Sinkuba mellé kerültem. Az út nem valami rövid, volt időnk beszélgetni erről-arról. Elmeséltem neki az esetemet Ignatyevna Szokolovával. — Hát, azért mi, abház írók itthon ___ (elnök, ne felejtsük el!) ismerünk olyan helyeket, ahol mindig találsz tiszta Izabellát. — Ez természetes is! Hisz önök itthon vannak... Kis szünet után Bagrat Vasziljevics szája szögletében mosoly jelent meg, fekete szemében huncut lángocska lobbant fel, majd mélyet sóhajtva mondta: — Habár. A mézhamisítók kifinomultsága, mondhatnám álnoksága abban áll, hogy a mézet nem maguk hamisítják (az nagyon egyszerű lenne!), hanem bevonják ebbe a műveletbe a jóhiszemű, s jóhiszeműségükben naiv méheket. A csalók csalásra késztetik ezeket az ártatlan, serény munkásokat, a becsületesség mintaképeit. Mikor aztán be akarják csapni a hozzájuk hasonlókat, azaz önöket meg engem, a szélhámos méhészek először a kaptárak lakóit csapják be. Ez pedig roppant egyszerűen történik. Ha a kaptárak közelébe cukoroldatot tesznek, mondjuk tíz kiló cukrot, akkor ezt a méhek nagyon gyorsan behordják a kaptáraiba. A méhek, természetesen hozzáadnak enzimjeikből egy keveset, javítanak rajta, amennyit tudnak, talán még valódi virágmézzel is összekeverik és készítményük hasonlítani fog az igazi mézre, úgyannyira, hogy talán meg se tudja különböztetni az ember (akárcsak azt az Izabellát), ám tíz kiló cukor mégiscsak tíz kiló cukor, s ez az ostoba, jellegtelen massza tíz kiló olyan méz elől veszi el a helyet, amelyet, mint emlékszünk, másfél millió, különböző nyári erdei, réti, folyó menti, mezei virágra történt repülés eredményeként gyűjtenek össze a méhek. Holmi népszerűsítők cikkeikben és könyveikben meg azt tanítják, hogy tetszés szerint kényszeríthet- jük a méheket különböző vitamindús mézfajták, különböző íz- és színárnyalatú méz előállítására. Csak a megfelelő oldatot kell odacsempészni a méheknek. S máris lesz ribizli-, csipkerózsa-, citrom-, sárgarépamézünk ... Hát rágjuk csak mi ezt a sárgarépát természetes formában, vagy vegyünk gyümölcsprést, együnk ribizlidzsemet, igyunk citromos teát, de a méheket hagyjuk békén! Hadd csinálják csak ők a mi ötleteink nélkül az egyszerű, természetes virágmézet! A tanításukkal aztán ki is engedték a szellemet a palackból. Most már mehet az ember a piacra, válogathat a mézben, de nem nyugodt lélekkel. Nem csak arról van szó, hogy a mézzé hamisított cukor kilójáért 94 kopek helyett öt rubelt fog fizetni, ott egye meg a fene a pénzt. De azt reméli, hogy előtte egy kiskanál legegyedibb, mindenféle gyógyerővel telített csodatévő anyag van, amit most lenyel, s az jótékony hatással lesz a szervezetére, az agyvelejére és a májára, az idegeire és a véredényeire, a tüdejére és a szívére, a gyomrára és a pajzsmirigyére ... de kiderül, hogy közönséges cukrot eszik. A világért sem állítom, hogy minden méhész szélhámos, s hogy a piacon minden méz hamisított. Hisz azt ellenőrzik is ott. Az ember azonban mégis szeretne valami külön, százszázalékos garanciát Meg aztán — az ellenőrzés! Bizonyára ellenőrizhető és leleplezhető az a méz, amelyben 80% a cukor, ám, ha csupán 15— 20% ? Akárhogy is, de nincs ez rendjén. Ezért is szeretne az ember százszázalékos biztosítékot. De hát honnan vegye ezt? Kezdjen talán maga méhészkedni? Akkor persze százszázalékosan biztos lenne. Habár ... (Folytatjuk) Megnyílt a poznani őszi vásár
