Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-19 / 220. szám
1984. szeptember 19; Kelet-Magyarország Hamis Mostanában feltűnően sok levelünket hozza visz- sza a postás, „A címzett ismeretlen” megjegyzéssel. Jelezvén: levélíróink álnéven írtak, nem létező utcanevet és házszámot adtak meg. Ugyanis, ha legalább a név lenne valós, vidéken a postás helyismerete alapján megérkezne a címzetthez a levél akkor is, ha netán az utcanév, vagy a szám téves. Sajnos, az ilyen levelekben szándékosság van. Legtöbbször valamilyen közérdekű témáról szólnak: bírálat, jogos sérelem, visszaélés ügyében kérnek a levélírók segítséget. Esetenként érthető, miért nem vállalhatják az ügyért a teljes felelősséget; félnek a súlyos következményektől, a megtorlástól, a hátrányos megkülönböztetéstől, a bosszúállástól. Viszont az ügy érdekében mégis jobb lenne, ha tudnánk a bejelentő, az észrevételező kilétét, hogy adott esetben ismereteinket kiegészítsük, általa jobban megismerjük az ügy részleteit; ha tehát személyes kapcsolatba is léphetnénk a levélíróval az ügy vizsgálata során. Az elferdített nevek, címek azonban nem vezetnek el bennünket a valós személyhez. Például a Kedvesné aláírással érkezett panasznál is elmaradt az illetékes szövetkezet alapos vizsgálata. Bár a név után megjelölt pontos címre írtunk levélírónknak, próbáltunk az ügy érdekében kapcsolatot teremteni vele, de nem sikerült. Az üzemi ebéddel kapcsolatos panaszára így érdemi intézkedés nem történt, állítólag nem is volt rá szükség, mert a panasz megalapozatlan — közölte a szövetkezet. Vajon miért álnéven és hamis címmel tette szóvá a dolgokat? Kellemetlenkedés, bosszúállás volt csupán a célja levélírónknak? Egy másik nyíregyházi olvasónk megírta ugyan a nevét és címét, de értesítésünk mégis visszajött, mert a címzett ismeretlen. Közölni szerettük volna pedig levélírónkkal, hogy a közérdekű bejelentése jogos volt. Kislétáról érkezett a következő levél, amelyben a tápértékesítésnél tapasztalt hiányosságokra hívta fel figyelmünket a levélíró. Ö is írt nevet, pontos címet, de válaszlevelünk sorsa az előbbiekhez hasonló : visszaérkezett. Az illetékes szövetkezettől még nem kaptunk választ, de bizonyára az ügy érdekében ők is keresni fogják a nem létező címen levélírónkat. Kellemetlen dolog, hogy már a cím is hamis. Sokszor megértjük, tudjuk a névtelenség okát. Ezért is mellőzzük a nevet és címet sokszor, ha erre kérnek levélíróink. Az viszont nem használ az ügynek, ha bennünket is félrevezetnek — a hamis címzéssel. Soltész Ágnes NEM ÉTVÁGYGERJESZTŐK Szeptember 7-én egy kilogramm búzadarát vásároltam a nyíregyházi Búza téri ABC-ben, amit nem tudtam használni, mert a csomag ku- kacos Volt. Sajnos, nem első eset, hogy ilyennel találkoztam a nyíregyházi malom által csomagolt termékben. Ügy látszik, ilyen az én szerencsém, ugyanis egyik étvágyromboló dolgot még ki sem hevertem, már is egy újabb; kolbászos rizses- lecsókonzervet vásároltam, amelyet a Budapesti Konzervgyár készített. Az ételben egy zsinegdarabot találtam, s amint a dobozt kiürítettem, azt tapasztaltam, hogy az idegen anyagot a doboz aljánál rögzítették, vagyis becsípődhetett a gyártásnál, vagy a doboz lezárásánál. Mindenesetre az ételtől elment a kedvem, kiöntöttem, ellenben maradt a tulajdonomban a doboz aljára beszorult „bűnjel”. V. I. nyíregyházi lakos KIVÉTELES SEGÍTSÉG Férjem immár három éve egy ismeretlen betegség által munkaképtelenné vált. Mindent elkövettek az orvosok, hogy újra egészséges legyen. Rokkantsága előtt az 5. sz. Volán Vállalatnál dolgozott autóbuszvezetőként. Amint a munkahelyén megtudták férjem súlyos betegségét, a szocialista brigádok felhívással fordultak a vállalat valamennyi dolgozójához. A társadalmi munkák bevételét és az egyéni felajánlásokból származó jelentős ösz- szegű pénzből lehetővé tették, hogy férjem külföldön egy speciális klinikán kezeltethesse magát. Könnyes szemmel olvastuk a vállalattól kapott levelet, mert tudtuk, hogy az előteremtett összeg sok száz munkás emberségét, segítőkészségét tükrözi, amely — reméljük — közelebb viszi férjemet a gyógyuláshoz. Köszönet érte! Tudja Sándorné Jéke, Fő út 95. szám HIÁNYCIKK Gyakran akad bosszankod- nivalója a vásárlónak. Most például azért, mert nem lehet kapni „bébi elemet”. Akinek pedig Sokol 308-as típusú rádiója van — márpedig igen soknak van ilyen — annak a rádiója nem működik, mert a kimerült elemeket nem tudja cserélni. Remélem, hogy valakire ennek a beszerzése is tartozik, és hamarosan tud valami biztatót mondani. Szabó Endre Dombrádról SZEMÉTDOMB A VÁROSBAN A közelmúltban foglalkozott az újság a Tanácsköztársaság téri Irodaház udvarán lévő tűrhetetlen állapottal. A szóvá tett akna ugyanúgy van, ahogy akkor- volt, a helyzet rosszabbodott, ugyanis azóta nap mint nap egy autó szállítja ide a szemetet, papír- hulladékot, fadarabokat, törött üvegeket stb. így lett újabban egy szemétdombunk is a város központjában. Takács Józsefné Vay Ádám körúti lakos SZALÁMI VÉG Szeptember 11-én délután 16,30-kor a víztoronynál lévő ABC-ben vásároltam. Többek között a 180 forintos csípős szalámiból kértem egy darabot. A vége jutott, amelyen rajta voltak még a fémkarikák, amelyek három dekát is nyomhattak. Kértem az elárusítót, hogy a gyűrűket ne mérje a szalámi súlyába. A válasz: nem teheti, mert így kapják és így kell eladniuk. Mivel nekem sem -éri meg, hogy a fémkarikákat megvegyem, lemondtam a szalámiról. Azt hiszem, más is ezt tette volna, mert hozzám hasonlóan legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy forintjaikat a szemét tie dobják. Egy Toldi utcai lakos SEGÍTSÉGET KÉRNEK öt éve működik Tiszalök- Újtelepen a 6. sz. „C” óvoda. Annak idején az óvoda társadalmi munkával jött létre. Sajnos a vizet még nem tudtuk bevezettetni, bár csak a csöveket kellene megszereznünk, mert azok lefektetését és az egyéb munkákat a szocialista brigádok társadalmi munkában vállalták! Azt szeretnénk tehát, ha segítséget kapnánk az anyag megszerzéséhez, hogy a 25 személyes óvodában is meglennének azok a higiéniai feltételek, amelyek elengedhetetlenül fontosak. Tiszalök-Üjtelep dolgozói ISKOLÁSOK VÉDELMÉBEN A nyíregyházi 14. számú iskolában nagyon sok gyermek jár a Szamuely-lakóte- lepről. Nem kerülhetik el a forgalmas Szarvas utcát, mégpedig a KPVDSZ Művelődési Ház mellett elhaladva jutnak az úttestre, ahol jó lenne, ha zebra volna és bizony az autósoknak sem ártana a figyelmét táblával felhívni az iskola közelségére. Katona Istvánná Nyíregyháza, Toldi utca 58. ÖSSZETÉVESZTHETŐ Sürgősen intézkedniük kellene az illetékeseknek, ugyanis minduntalan összetévesztik a Szamuely teret, a Szamuely lakóteleppel. Az utóbbi helyen keresik az előbb említett teret is, noha az a vasútállomásnál van a szobor közelében. Például a közelmúltban a mentőállomás dolgozói órákig keresték a Szamuely tér 5. szám alatt lévő beteget, aki a Petőfi és a Kiss Ernő utca sarkán lévő épületben lakik. A tévesztésben az is közrejátszik, hogy az utcanév és számtábla még a mai napig sem került fel a Szamuely tér 2—3—4. számú épületekre. Ormay László Nyíregyháza, Szamuely téri lakos ELHANYAGOLT SZÖKŐKÚT Az Északi körúton lévő csobogó, (vagy szökőkút) — nem tudom melyik a helyes megnevezés — környéke igen elhanyagolt. A víz, amely a kút köré gyűlt, lassan mocsárrá változik, és méteres gaz csúfítja a drága pénzen megépített, dísznek szánt csobogót. Még egy észrevétel e környékről: az Északi körút 20—22—24. számú házak előtti területet az autók elől — nagyon helyesen — lezárták. Szeretnénk viszont, ha ide padok kerülnének, és a gyerekeknek pedig valamiféle játszó alkalmatosság. Már ha játszótérre nem is jutott pénz, legalább e területre kerüljön néhány köztéri játék. K. S. Északi körúti lakos Szerkesztői üzenetek Barcsik Pál balkányi és Kövesdi Józsefné nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Rubóczki Pálné vajai, Horváth Károlyné kispa- ládi, Revák Andrásné ti- szadadai, Széles József boglárlellei, Biró Miklós- né tunyogmatolcsi, Halász Pálné fehérgyarmati, Király László gulácsi, id. Barna Jánosné debreceni, Pesti Jánosné gacsályi, Törő Lajosné nyírderzsi, Tarczali József kántorjá- nosi, Szabóné nyíregyházi, Miklóvich Zoltán gemzseí, Molnár Antalné nyíregyházi, Ceglédi Ferencné ib- rányi, Balogh József szabolcsi, Budaházi István mátészalkai, Vida Elemér ófehértói, Kalmár Károly nyírmadai, Véghseő Jánosné nyíregyházi, Balogh Gusztáv ibrányi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Palcsu Lajos újfehértói és Lakatos Pálné csenger- simai olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Csuka Sándorné berkeszi lakos a reklamált családi pótlékot a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól megkapta. Jónás Ferenc kisvárdai levélírónkat a megyei tanács művelődési osztálya tájékoztatta, hogy faipari technikusi képzés Csong- rádon, a faipari szakközépiskolában és Sopronban a Róth Gyula Szakközépiskolában folyik. Bányász János balkányi olvasónk a szociális adó- kedvezményt a rendelkezésekben foglaltak szerint megkapta. A levélben említett adót tévedésből követelte a községi tanács. özv. Halász Ferencné ópályi olvasónk által szóvá tett kerítést, a községi tanács megjavíttatta. Topor Izidor tiszadadai levélírónkat a Tiszalöki Állami Gazdaság igazgatója értesítette, hogy mivel nyugdíjasként is 1260 órától többet dolgozik, a gazdaság állandó dolgozóihoz hasonlóan 900 négyszögöl háztáji területet adnak részére, amennyiben az egész évet végigdolgozza. Áz illetékes válaszol ÜJ PIAC — KÉSŐBB A nagykállói piaccal kapcsolatos panasz — amely a közelmúltban jelent meg a Fórum rovatban — jogos. A jelenlegi piac területe nem felel meg a község igényének, szűk, így a heti nagypiac alkalmával az utcán is árusítanak a termelők. Nagy a zsúfoltság, így nehéz rendet és tisztaságot tartani. Üj piac létesítése oldja meg majd ezt a gondot, a jelenlegi piac területe nem bővíthető. Az 1983-ban elfogadott általános rendezési terv tartalmazza az új piac helyét. A lakosság türelmét kérjük, míg a községi tanács a szükséges pénzügyi fedezetet erre megteremti. Addig is a jelenlegi piac területét feltöltjük. Nagyközségi közös tanács V. B. szakigazgatási szerve Nagykálló A „kilépett" bejegyzés következményei AZ ÉJJELIŐRÖK DÍJAZÁSA B. I. jánkmajtisi olvasónk arra kér választ, hogy az éjjeliőrök részére jár-e éjszakai pótlék? A pótlékok azonos munkakörön, csoporton belül az általánostól eltérő körülményeket díjazzák. Az éjjeliőrök körülményei azonosak, ezért a pótlék rendszerének alkalmazása nem indokolt. Az éjszakai pótlékót a munkabérükbe kell beépíteni. A pótlék mértéke iparáganként és vállalatonként változó, a vas- és fémiparban például 20 százaléknál kevesebb nem lehet. Általános mértéke 10 százalék. Munkáltató megjelölése nélkül'tehát azt tudjuk válaszolni olvasónknak, hogy ha a megállapított személyi besorolási bére a munkakörére előírt bértétel alsó határát 10 százalékkal meghaladja, akkor a munkabér az éjszakai pótlékot magába foglalja. Tekintettel a munkakörre, és a hatályos jogszabályra, az éjszakai őrök — teljes munkában való foglalkoztatása esetén — havi munkabérük 2000 forintnál, 10 százalékos pótlékkal a személyi besorolási bér havi 2200 forintnál kevesebb nem lehet. Jakab Sándor kocsordi olvasónk anyaggazdálkodási munkakörben dolgozott az egyik termelőszövetkezetben. A munkaköre 1984. május 1-vel átszervezés miatt megszűnt. A termelőszövetkezettel kötött egy megállapodást, mely szerint 1984. május 6-tól a gépműhelyben kell munkát végeznie. A szerződést ugyan aláírta, de azt kifogásolja, hogy a munkabére körülbelül 1000 forinttal csökkent. Arra kér választ, hogy ilyen mértékben csökkenhet-e a munkabére és kilépés esetén melyik munkabérét kell beírni a munkakönyvbe? Olvasónk a szövetkezettel új megállapodást kötött, ebből következően a munkabére is az új munkakörének megfelelően,'a megállapodás szerint alakul. Ebben a kérdésben a felek — a hatályos jogszabályok betartása mellett — szabadon állapodnak meg. Döntő, hogy a munkabérben az új munkakörre előírt bérhatárokon belül állapodjanak meg. Tehát konkrét választ csak a munkakör pontos közlése alapján tudnánk adni. A munkakönyvébe a kilépéskor érvényes munkabérét kell beírni. M. V.-né nyíregyházi olvasónk egy egyszemélyes szövetkezeti boltnak a vezetője volt. 1981. december elsején táppénzes állományba került. 1982. január 11-én a szövetkezet átádó leltárt rendelt el, amikor olvasónk nagy ösz- szegű leltárhiánnyal tudott elszámolni. Ekkor a szövetkezet fegyelmi büntetéssel elbocsátotta. A fegyelmi büntetés végrehajtását azonban fel kellett függeszteni, mert levélírónknak időközben gyermeke született. A szülési szabadság letelte után kérte a munkáltatótól a gyermekgondozási segély folyósítását, amit megtagadtak. Ezen túlmenően azt szeretné tudni, hogy miért „kilépett” bejegyzést írtak a munkakönyvébe, illetve az ilyen bejegyzésnek milyen hátrányos következményei vannak? Kifogásolja továbbá, hogy az elmúlt évre járó szabadságát nem jól számolták el, mert a keresete több volt, mint amit a munkakönyvbe beírtak. Olvasónk leveléből nem derül ki,,hogy miért és mikor bocsátották el fegyelmivel. A leltárhiány ugyanis nem fegyelmi vétség, azért fegyelmivel elbocsátani nem lehet. Az időpont tisztázása azért fontos, mert ettől függően kaphat gyermekgondozási szabadságot, illetve segélyt, amit azonban egy peres eljárás keretén belül kell tisztázni. Olvasónk leveléből, a közölt adatokból arra lehet következtetni, hogy a szabadságmegváltás címén az összeg tekintetében valamilyen tévedés van, mert szabadságmegváltás címén átlagkereset illeti meg. Levélírónk esetében az átlagkereset számításának alapja az 1981. III. negyedév. Mindkét eset tisztázása érdekében kérelemmel forduljon a munkáltató mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. Kérje a gyermekgondozási segély folyósításának elrendelését, és a szabadság idejére járó átlagkereset újraszámítását. A „kilépett” munkakönyvi bejegyzésnek kettős következménye van. A dolgozó 3 évig fegyelmi büntetés hatálya alatt áll és ez alatt az idő alatt a korábban munkaviszonyban töltött idejét figyelmen kívül kell hagyni, tehát például nem kaphat pótszabadságot, nem részesülhet olyan juttatásban, ami ellentétes a fegyelmi büntetéssel. Ezen túlmenően az újra munkába állástól számított egy évig a személyi besorolási bére nem haladhatja meg a munkakörére előírt bértétel alsó határát, illetve prémiumban csak akkor részesülhet, ha ilyen bérformában foglalkoztatják. A fegyelmi elbocsátásnak következménye a „kilépett” munkakönyvi bejegyzés. Nagy Mihály _7