Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-18 / 219. szám

1984. szeptember 18. Kelet-Magyarország 3 Igazgató kerestetik S okaknak hihetetlen, hogy az újságok ál­láshirdetéseiben már nemcsak szak- és segéd­munkásokat keresnek, ha­nem nagy keretes hirdetés­ben igazgatói állást is fel­kínálnak. Bár még nincs nagy tapasztalat rá, de szű- kebb környezetünkben is említhetjük, hogy pályázat útján töltötték be a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Fő­iskolai Tangazdaság, a Nyírmadai Állami Gazdaság igazgatói állását, s ugyanígy találtak vezetőt a vásáros- naményi üveggyár élére, hirdették meg a Nyíregyhá­zi Vasszerkezeti és Gépipa­ri Szolgáltató Vállalat meg­üresedett igazgatói helyét, várják a jelentkezőket a Szabolcs-Szatmár megyei vendéglátó vállalat igazga­tójának. Igazgatót könnyű találni — tartották régen. Ma vi­szont esetek tucatjait lehet sorolni arra, hogy hosszas rábeszélés szükséges néhány vállalatnál az első számú vezető helyének betöltésére. Pedig készülnek a káder­utánpótlási tervek, elvileg mindenütt ugrásra készen áll a második vonal — ha fut a kocsi. S az előbbi pél­dáknál maradva a vendég­látó pályázatán nemigen kapkodnak, hiszen szinte az utca embere előtt is köztu­dott, hogy gazdálkodását, kilátásait tekintve nem va­lami sikeres vállalatról van szó. A tangazdaságnál vagy a VAGÉP-nél viszont tucat­nyi jelentkező közül lehe­tett a lehető legjobbat ke­resni. A pályázati rendszerről általában jók a vélemények. Azonban mint minden új­nak, ennek is bizonyítania kell előbb ahhoz, hogy szé­les körben elismerjék. Pedig ez már átmenet a vállalati irányítás továbbfejlesztésé­hez, amikor a kollektívák vagy a vállalati tanács ma­ga választja meg vezetőjét. Egy biztos: a pályázat na­gyobb választási lehetőséget ad, többen lehetnek ráter­mett jelöltek, akik közül a legjobbat választhatják. Csakhogy ez roppant idő­igényes, mert a különböző bizottságok mellett a társa­dalmi szervek véleményére is szükség van. S itt már megint eltérő a tapasztalat. A vásárosnaményi városi pártbizottság gyakorlatából példa, hogy csak egyetlen jelöltet terjesztettek elő, akinek kinevezéséhez ugyan hozzájárultak, azonban el­mondták mindazokat a fenntartásokat, amelyeket a jelölttel szemben táplálnak. (Mindez mégsem jelenthet rossz választást, hiszen a gyakorlat nem ezt igazolja.) Nyíregyházán viszont meg­esett, hogy két, egyformán rátermett jelöltről mondott véleményt a hatáskörileg il­letékes párt-végrehajtóbi­zottság. S nem valamiféle megalkuvás volt, amikor ki­mondták, hogy mindkét je­löltet alkalmasnak tartják az igazgatói poszt betöltésé­re. Az már a kinevező fele­lőssége, melyiket választja, hogyan tudja megnyugtató­an megoldani az utánpót­lást. Az óhatatlanul hosszabb ügyintézés egyik hátulütője az is, hogy amíg keresik a megfelelő jelöltet, addig az adott vállalatnál bizonyta­lanság van, egyesek „he­lyezkednek”, s nem a jobb munka érdekében tesznek. Ennek kedvezőtlen eredmé­nye a rosszabb gazdasági mutatókban, a fegyelem meglazulásában érhető tet­ten. Az ilyen jelenség elke­rülése ezért mindenképpen kívánatos. Tanulni kell az újat — mondják el több fórumon. A vezetők pályázat útján történő kiválasztása, több jelölt között a versenyezte­tés feltétlen a nyíltságot, a demokratizmus bővülését jelenti. Ezzel eltűnik a ká­dermunka „homálya”, a túl­zott titkolódzás is, hiszen a pályázók sok fórumon meg­méretnék. Azzal, bogy igaz­gató kerestetik, még egyál­talán nem vészit' értékéből ez a felelős beosztás. Mi több, a nyilt kiválasztás megnyitja az utat olyan, egészséges mozgás felé, ami­kor nemcsak egy poszt be­töltéséről gondoskodnak, ha­nem megfelelő programot is adnak. M ert befejezésül a pá­lyázat egyik fontos ismérvéről illik szól­ni : azok, akiket alkalmas­nak találnak az igazgatói székre, valamilyen progra­mot kell, hogy készítsenek, olyan elképzeléseket kell papírra vetniük, amelyek egy vállalat gazdálkodását viszik előre, s ezáltal az adott kollektíva jobb boldo­gulását szolgálják. Lányi Botond r A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben Kanyuk Istvánné és Lengyel György nagy teljesítményű transzfor­mátortekercset készít a Paksi Atomerőmű számára. (G. B. felv.) A BEAG-UNIVERSIL nyíregyházi üvegtechnikai üzemében az 1984-es évben hatvanezer 100 milliliteres mérőlombikot készítenek szovjet megrendelésre. Molnár Sándorné az üveg­lombikokat formázza. (Császár Csaba felvétele) Félrevasalt szoknyák szele Ezernyolcszáz forint ma már nem nagy pénz, de ha kiveszik az ember pénztár­cájából, bizony rosszal esik. Tiszadadán pedig nemrég ez történt, pontosabban az itteni varroda hat dolgozója meg sem kapta a fenti ösz- szeget. Ezért is fordultak se­gítségért szerkesztőségünk­höz a kis üzem munkásai. Mi történt valójában? A nyolcvan főt foglalkoztató varrodában a nyár elején gyakran kényszerülnek állás­ra a varrónők, mert az előt­tük dolgozó pliszírozok nem győzték őket ellátni munká­val. Ekkor döntött úgy az üzem vezetése, hogy a plisz- szérozógépekbe ezentúl ne egy, hanem két szoknyát te­gyenek az asszonyok, duplá­jára növelve így a teljesít­ményt. Az érintettek termé­szetesen szót fogadtak, s jó ideig így készültek a szok­nyák. Az asszonyok még örültek is a döntésnek, hi­szen teljesítménybérben dol­goznak, s hó végén nem mindegy hány forint csörög a tárcájukban. Ám augusztusban keser­vesen kellett csalódniuk. A bérelszámolók ugyan több mint 7100 forintot számfej­tettek, de a „jegyzőkönyv” — amit a hat asszony közül egyik sem látott mind a mai napig — szerint 1800 forintot levontak ebből az összegből. Vajon miért? — kérdezték joggal? Mi is ezzel kopogtattunk Mezőzomboron, a tarcali ter­melőszövetkezet textilüzemé­nek ajtaján, ahonnan a ti szadadai varrodát is irá­nyítják. Az üzem vezetője, Pásztor Tibor és helyettese Vártnál András készségesen állt rendelkezésünkre, s mint szavaikból kiderült, szó sem lehet arról, hogy a dadai asz- szonyok megkapják a rekla­mált pénzüket. Sőt, örülje­nek, hogy ennyivel megúszták De hát mi is az a „főben­járó” bűn, amit a szabolcsi nők elkövettek? A pliszíro- zás hasonlatos a vasaláshoz. S mint a zombori üzem veze­tői fogalmaztak: „Melyik háziasszonynak jut eszébe, hogy egyszerre két-három ru­hát, inget vasaljon ki? Sen­kinek sem. Mert abból min­den lenne, csak nem vasalt ing. így jártunk mi is a pli­szírozott szoknyákkal. Még szerencse, hogy idejében ész­revettük a dadaiak „újítá­sát”, s természetesen azonnal megakadályoztuk a folyta­tást.” Hogy azonnal, azért túlzás, hiszen mintegy hatezer szok­nyát a fenti módszerrel pli­szírozták. S most éppen azért fő az üzem vezetőinek feje, hogy mi lesz vajon a ruhák sorsa. Mert a tapasztalt át­vevő nem valószínű, hogy elnézi majd a hibát. S ha már a hibánál tar­tunk, érdemes arról is szól­nunk: vajon ki követte azt el? A dadai asszonyok nem­igen, hiszen ők utasítást kap­tak vezetőiktől, s joggal hi­hették azt, hogy az irányítók minden bizonnyal helyesen járnak el. Mint kiderült, tévedtek. S csalatkoztak a nagy pénz­ben is. Ám e sorok írója sem tehet mást, minthogy el­fogadja az alapigazságot: se- lejtért nem jár dicséret, de még fizetés sem. Azonban az is meggyőződése, hogy a hi­báért nem a dadai asszonyok­nak kellene fizetni. B. G. Orvostudomány — állattenyésztés Közelebb a gyakorlathoz 4 paprika megmérgezi önt. Minden egyes paprika közelebb vi­szi a halálhoz! Egyszerűen elképesztő, hogy a termé­szetet meghódító értelmes emberek eddig még nem fedezték fel a paprika ár­talmait. A paprikával hozható kapcsolatba valamennyi krónikus testi és lelki be­tegség, sőt az emberi bol­dogtalanság is. 1. Bizonyított tény, hogy mindazok, akik krónikus betegségben szenvednek, korábban paprikát fo­gyasztottak. 2. A rákban elhunytak 99,99 százaléka életében többször is evett paprikát. 3. A katonák 100 százalé­ka rendszeres paprikafo­gyasztó, így érthető. hogy magas az elhalálozási ará­nyuk. 4. A karambolok és ka­tasztrófák áldozatainak 99,7 százaléka evett pap­ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM, állattenyésztő vállalat, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek: furcsa csoportosítás ... Alapkutatá­sok, amelyek rövid idő alatt anyagi erővé is váltak az üze­mekben. Ilyen gondolatok már sok­szor és sok helyen megfogal­mazódtak, de megvalósításuk valahol mindig elmaradt. A Debreceni Állattenyésztő Vál­lalat az 1983. december 31-én megszűnt Hajdú-Bihar me­gyei, Szabolcs-Szatmár me­gyei, valamint a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei takar­mányozási és állattenyésztési felügyelőségeknek, a Tiszán­túli Mesterséges Termékenyí­tő Főállomásnak, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség debreceni kirendeltségének teljes körű jogutóda. A vállalat és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Bi­ofizikai Intézete közötti kap­csolat két éve jött létre. Az induláskor még az együttmű­ködők, de mások sem gondol­ták, hogy az akkor elültetett kutatási csemete ilyen terebé­lyes fává nő és kutatási idő­ben mérve ilyen rövid idő alatt. A fentiekben vázolt kutatói munkáról számolnak be az 1984. szeptember 18-án a Debreceni Agrártudományi Egyetem színháztermében tartandó „Interdiszciplináris kutatási együttműködés ered­ményei és feladatai az állatte­nyésztés fejlesztésében” cí­mű tudományos ülésen. Más­ként fogalmazva: a tudomá­nyos ülés témája: az elméleti és kísérleti orvostudomány eredményeinek alkalmazása az állattenyésztés gyakorlatá­ban. Az előadások felölelik töb­bek között a hím ivarsejtek számának, élet- és fertilitási képességének, ivari orientált­ságának biofizikai módszerek­kel történő analízisét. Ismer­tet is továbbá a vemhesség korai megállapítására irányu­ló módszereket és új kutatási eredményeket. Az elhangzó előadások áttekintést adnak a vonatkozó nemzetközi iroda ­lomról és az eredményeket annak tükrében értékelik. A korreferátumok az eredmé­nyeket a gyakorlati oldaláról elemzik. Az ülést fémjelzi, hogy azon több akadémikus, egye-/ térni tanár vesz részt az ál­lattenyésztés. az orvostudo­mány, valamint az állatorvos^ tudomány területéről. rikát a szerencsétlenséget megelőző két évben. 5. A fiatalkorú bűnözők 99 százaléka olyan család­ból származik, ahol rend­szeresen fogyasztanak pap­rikát. Arra nézve is van ada­tunk, hogy a paprika káros hatását csak hosszú évek­kel a fogyasztás után lehet felfedezni. Az 1839-ben szü­letett paprikafogyasztók el­halálozási arány száma 100 százalék, s ez csak az utób­bi néhány évtizedben de­rült ki. Az 1890 és 1900 kö­zött születettek bőre telje­sen ráncos, fogaik kihull­tak, ha ugyan már koráb­ban nem vitte őket a sírba valamilyen betegség, ame­lyet a paprika fogyasztása idézett elő ... Még sokkal meggyőzőbb egy tudós or­voskollektíva vizsgálatá­nak végeredménye; akik paprikát fogyasztanak, be­tegesen hiszékenyek. Min­denféle hírt, pletykát és viccet komolyan vesznek. Még azt is, ha tegyük fel, valaki azt mondja, hogy a paprika a világ legmérge­zőbb növénye... (A fizikusok ismét tréfál­nak c. szovjet gyűjtemény­ből fordította: (Saiga Attila) A KORSZERŰ BIOLÓGIAI és technikai módszerek fej­lesztésére vonatkozó célokat a vállalat kutatási programban foglalta össze és azokat folya­matosan valósítja meg. Az erre vonatkozó együttműkö­dési megállapodást a vállalat már korábban megkötötte az Állatorvostudományi Egye­temmel, a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem biofizikai intézetével. Emellett több vállalat, igy a Chinoin Gyógyszergyár, a Kő­bányai Gyógyszergyár is megbízta őket különböző ku­tatási feladatokkal, de együtt­működnek a Mosonmagyaró­vári Agrártudományi Egye­temmel, a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem geronto­lógiai intézetével, a Debre­ceni Agrártudományi Egye­tem állattenyésztési és tartás­technológiai intézetével s a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomá­sokkal. A vállalat egyik meghatá­rozó működési köre az üze­mekben végzett szaporodás­biológiai szolgáltatás. Ennek alapelveként kezelik: a hala­dó módszerek üzemi adaptá­lását, új módszerek kidolgo­zását; a kölcsönös érdekelt­ség megvalósítását, a garan­ciális szolgáltatás rendszeré­nek bevezetését; a megelőzés­re irányuló tevékenység fej­lesztését; a komplett szaporo­dásbiológiai technológiák, il­letve eljárások technológiai szintű alkalmazásának kidol­gozását. A KUTATÁSOKKAL kap­csolatos TÖREKVÉSEIK igazolására és időszerűségére álljon itt Marjai József mi­niszterelnök-helyettes elv­társnak az akadémiai köz­gyűlésen elhangzott beszédé­ből egy passzus: „Ma és a következő években különösen fontos, hogy olyan tudomá­nyos eredmények szülessenek, amelyek túllépnek a labora­tóriumi kereteken, s a kuta­tás, fejlesztés, termelés, ér­tékesítés egész folyamatában megvalósíthatók. ” Dr. Resli István Munkásörgyakorla- ton Zalában Sajtótájékoztatót és har­cászati gyakorlatot szerve­zett az elmúlt hét végén a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Munkásőrség Országos Parancsnoksága Zala megyében. A munkásőrség országos parancsnokának tájékoztató­jában elhangzott, hogy a fel- szabadulási évforduló je­gyében a máriapócsi mun­kásőrök, a Mecseki Szénbá­nyák munkásőrei felajánlá­sokat tettek a termelés növe­lésére. Az önkéntes testület tagjai több humánus csele­kedettel is felhívták maguk­ra a figyelmet, a mátészalkai munkásőrök például az élet­mentő véradással. A nagyka­nizsai munkásőrök és a nyírbátoriak Pro Űrbe díjat kaptak lelkes lokálpatriotiz­musokért. Jó volt hallani, hogy megyénkben is milyen jó a kapcsolat a társ fegyve­res erőkkel és testületekkel. Név szerint említették Ju­hász István tiszavasvári munkásőrt, aki egy körözött bűnözőt tett ártalmatlanná. A zalai dombok nehéz te­repén hajnalban gyakorla­toztak a munkásőrök. A fel­tételezett ellenség ejtőer­nyővel ért földet, s diverziós feladatokra készült. A mun­kásőrök néhány órás üldö­zés és bekerítés után meg­adásra kényszerítették az el­lenséget. A gyakorlat után az egység tagjai felvonultak Za­laegerszeg főterén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom