Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

2 Kelet-Magjrarortzág 1984. szeptember 13. Reklamálnak a szabók Hejr az a hely... Új piacrendelet született, melyről lapunk szeptember 1-i számában is beszámol­tunk. Az árusítás rendjével kapcsolatban küldtek szenve­délyes hangú levelet a szabó kisiparosok — aláírás nélkül. Kifogásolták, hogy a számuk­ra kijelölt Csillag utcában egymással szemközt nem tud­nak két sátrat felállítani és a kocsiból kipakolni. Nehez­ményezték, hogy a kereske­dők és a használtcikk-árusok élveznek nagyobb elsőbbsé­get, órájuk csak az adózás miatt van szükség? A szer­vezők rendőrt is hívtak és úgy próbálták elejét venni a hirtelen támadt rendbontás­nak. A Nyírbátorban szep­tember 3-án feladott levél után megkerestük Korbics Árpádot, a piaciroda vezető­jét; ' — Nem mentegetőzni aka­rok, de már májusban meg­kerestük a KIOSZ és a KI- SOSZ szakcsoportjait és meg­tárgyaltuk velük az új kipa- kolási rendet. Ezt el is fo­gadták. Eszerint a Csillag ut­ca északi részén egyik olda­lon a női, másik oldalon a férfiszabóknak kellett volna kipakolniuk. Viszont a lakos­ságtól is kaptunk észrevételt, és az első napi zűrzavar után szeptember 4-én Szikora Fe­renccel, a KIOSZ titkárával, valamint a női és férfiszabók képviselőivel egyeztettük a változtatást. így a női sza­bók a Csillag utca déli részé­re, a férfiszabók az utca északi részére kaptak enge­délyt az árusításra. Múlt szerdán viszont a gyér szám­ban megjelent kötöttárusok helyén ütötték fel sátrukat a szabók. A rendőrség járőrko­csija a környéken volt, a helypénzszedők munkáját kellett segíteniük. Egyébként is, a piacrendelet szerint a piac területén parkoló és az áruellátásban részt vevő autó után helypénzt kell fizetni Ezt nagyon sok árus kere­ken megtagadta. Szeptember 8-án szombaton viszont már a rend helyreállt, a módosí­tott megállapodást is figye­lembe véve kínálták portéká­jukat a kereskedők. (A szerk. megjegyzése;sok ezer ember hangulatát befo­lyásolja a piac, ezért igen fontos, hogy az rendben le­gyen. Ehhez megszületett a rendelet, s most az élet dik­tálta követelményeknek meg­felelően igen gyorsan módo­sították. Jó lenne, ha a ren­deletnek érvényt szereznének a piaciroda képviselői. Hiszen az apróságokat is rögzítő jog­szabály a termelők és a ke­reskedők érdekeit is rögzíti, amikor szabályoz.) Tanácsi kezdeményezéssel, nem kis anyagi áldozattal, s a gabo­naipar támogatásával újjávará­zsolják a szilvásvárad! régi vízi­malmot. A megrokkant öreg épü­letnek kijavították már a tetőte­rét és frissen vakolták külső fa­lait. A további szükséges mun­kákat szakaszosan végzik, s rendbe teszik a kisüzem belső berendezését is, hogy az ősi szakma múzeumával tovább bő­víthessék az egyre növekvő ide­genforgalmú bükki község lát­nivalóit. (Népújság) HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI SZOBORPARK A közelmúltban tízéves, dédel­getett terv valósult meg Hajdú­böszörményben. Egymás mellé kerültek azoknak a szobrai, akik a város politikai, társadalmi, tör­ténelmi, művészeti múltjában, il­letve annak tudományos feltárá­sában jelentős szerepet vállaltak. A szoborudvar megteremtésével szép és értékes, az országban is ritka létesítménnyel gazdagodott a város. A megyei tanács és az Állami Képzőművészeti Lektorá­tus közreműködésével létrejött szoborsarokban azok a személyi­ségek kaptak helyet, akiknek munkássága, tevékenysége kap­csolódott a hajdú múlthoz. Haj­dúböszörményhez. Így került egymás mellé a fejedelem, a tu­dós, az író, a poéta, a festőmű­vész és a hajdúkapitány. (Hajdú- Bihari Napló) a jászság lepkevilága A közelmúltig rovartani szem­pontból szinte ismeretlen terület volt a Jászság. A vizekkel, er­dőkkel és rétekkel tarkított táj élővilágából a lelkes szakembe­rek gyűjteményt készítettek. Szeptember végéig a Jász Mú­zeumban bemutatják azt a közel 700 nagy lepkefajt, amely a kör­nyéken található. Több olyan is fellelhető benne, amelyből ed­dig hazánkban két évszázad alatt csupán egy-két példányt fogtak el. A kiállítást azzal a céllal rendezték, hogy előmozdítsák a természet növény- és állatvilá­gának megbecsülését, védelmét. (Szolnok megyei Néplap) RÉGÉSZTÉRKÉP CSONGRADRÓL Csongrád megye gazdag lelö- területe a régészeti kincseknek. Az elmúlt évek során számos jelentős ásatást végeztek itt a régészek. Ezek közül említést ér­demel a csanyteleki. az ópuszta­szeri, a nagymágocsi, a gorzsai, a deszki, a székkutasi és a most folyó dorozsmai ásatás. Egy év­tizedes múltra tekint vissza a megyei régészeti topográfia elő­készítése. Ennek alapján elké­szülhet majd a régésztérkép Csongrád megyéről. A térképen mindazok a lelőhelyek, eltűnt fa­luk felfedezhetők lesznek, ahol egykor ásatások folytak. (Csong­rád megyei Hírlap) Kis szövetkezők sikere Úttöroforiiitok Július, augusztus hónap­ban a dombrádi iskolaszövet­kezet a Tisza-parton üzemel­tetett egy ajándékpavilont. Strandcikkeket, ajándéktár­gyakat, édességet és üdítő italokat lehetett itt vásárol­ni. A nyári működésük igen jól sikerült. Kilenc hét alatt 51 ezer forintot forgalmazott a 10 iskolás gyerek, aki ott boltoskodott. A napokban megkapták a forgalom után járó jutalékot is. Mindezt a napokban tartott tagértekezletükön hallottuk. Ott született a döntés, hogy az iskola másik két épületé­ben is szervezzék meg az is­kolatej, kakaó és péksüte­mény árusítását. Az egyikbe ötödikesek, míg a másikba csak alsósok járnak. Itt a „legidősebbek” a negyedike­sek, akikből már másnap 12 gyerek belépett a szövetke­zetbe és vállalta a boltossá­got. így már Dombrádon nemcsak úttörők, hanem kis­dobosok is bekapcsolódtak a szövetkezeti munkába. Szabó Endre tudósító Az Amfóra-ÜVERT Vál­lalat márciusban megnyílt nyíregyházi raktárüzlete havi átlagban 800 ezer forint érté­kű árut forgalmaz. A Borsodi Sörgyár kisvárdai sörpalackozó üzemében havi átlagban 6300 hektoliter sört palackoznak. Képünkön: Nagy Istvánné töltés előtt lámpával ellenőrzi az üvegek tisztaságát. (Császár Csaba felvétele.) A szabálysértők számának alakulása egyúttal mércéje az állampolgári fegyelemnek. Ez tény, s ha valóban az, akkor sajnálatos a kijelentés: mint­ha lazulna az állampolgári fe­gyelem, még akkor is, ha a szabálysértések egyes formá­iban — helyenként — javu­lás tapasztalható. Két nagyközségünk, Nyír- béltek, és a városi jogokkal is felruházott Tiszavasvári ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tűzte nemrég napirend­re a kérdést, s az ezeken a településeken szerzett ismere­tek alapján fogalmazódott a bevezető kijelentés. Mert Nyírbélteken például megál­lapítható, hogy 1983-ban több szabálysértő volt, mint egy évvel korábban, s ha az 1981. első féléves adatok az egy év előtti hasonló időszakkal szemben némi csökkenést is mutatnak, a tendenciák is­meretében vétek lenne már most jobbulásról számot ad­ni. Tiszavasváriban pedig, egy­értelmű a növekedés. Ott, 1982-ben 294, 1983-ban 357, 1984 első fél évében pedig 198 szabálysértési feljelentés tör­tént, és sajnos, elenyésző szá­zalék bizonyult csak alapta­lannak, talán még pontosab­ban: bizonyíthatatlannak. Az pedig, hogy a szabálysértési kategóriákba eső cselekmé­nyek súlyosbodnak, bizonyít­ja, hogy az egy elkövetőre eső bírságolások összege állandó­an növekedett, Tiszavasvári­ban csakúgy, mint Nyírbélte­ken. (Ez akkor is figyelmet érdemel, ha tudjuk, hogy időközben nőtt a büntethető- ségi értékhatár is.) Nyírbélteken magas a tu­lajdon elleni, a mező-, erdő-. vízgazdálkodási vétségek és a tankötelezettségi törvény megszegésének száma. Igaz, a tulajdon elleni vétségek szá­ma némiképp csökkent, s ez, a kiszabott magasabb pénz­bírságokkal magyarázható. Ebből pedig következik: je­lenleg a leghatásosabb eszköz a törvények, az előírások szi­gorának érvényesítése. Ha egyik oldalon némi csökke­nésről adhatunk számot, ak­kor érdemes megjegyezni: a tankötelezettség megszegői­nek száma nő, s az emiatt elmarasztalhatok abszolút többsége, a cigánylakosság köréből kerül ki. Ebből vi­szont egyértelműen látszik, hol van a legtöbb tennivaló, de tegyük hozzá: a leghaté­konyabb eszközök aligha a helyi tanácsok kezében van­nak. Tiszavasváriról szólván: itt csökkent az iskolát elkerülök száma, ám növekszik a tu­lajdon elleni vétséget elköve­tők köre. S ami különösen figyelmet érdemel: míg 1982- ben egyetlen fiatalkorút sem jelentettek fel, addig 1983- ban már 10 ellen érkezett feljelentés, 1984 első fél évé­ben pedig nem kevesebb, mint 47 fiatalkorút találtak vétkesnek a törvények, elő­írások enyhébb megsértésé­ben. Végül, egy gondolkodásra késztető tény: az állampolgári fegyelem lazulása nemcsak a szabálysértések elkövetésében mutatkozik, hanem abban is, hogy a vétkesnek találtak je­lentős többsége csak akkor hajlandó kifizetni a bírságot, ha a büntetés végrehajtása már a szabadságát veszé­lyezteti. (s. z.) ÜJ SZOLGÁLTATÁSOK — PILLANATHÜTO Száz kérdés „40 év történelem — 100 kérdés tükrében” — Ezzel a címmel hirdettek tízfordulós rejtvénypályá­zatot Nyírmada és Pusz­tadobos párt-, tanácsi, ál­lami és tömegszerveze­tei az úttörőcsapatokkal együtt hazánk felszabadu­lásának közelgő, 40. év­fordulója tiszteletére, a két község lakosságának. Nem kis feladatra vál­lalkoztak a szervezők e pályázat kiírásával. Cél­juk, hogy az itt élők kö­zül minél többen megis­merkedjenek felszabadu­lás utáni történelmünk eseményeivel, eredményei­vel. A szeptember és az október a felkészülés idő­szaka. A verseny október 29-én, a két község fel- szabadulásának napján kezdődik, öt hónap alatt a résztvevők tíz-tíz fel­adatlapot kapnak, melyek mindegyike tíz kérdést tartalmaz. A tennivaló látszólag egyszerű: a kér­dések után közölt három válasz közül ki kell vá­lasztani, hogy melyik igaz. Még el sem kezdődött, de már eddig is sokakat megmozgatott a pályázat, hiszen nem könnyű össze­állítani a kérdéseket. A játék neheze persze csak most következik, hiszen aki eredményt szeretne elérni, annak szorgosan búvárkodnia kell majd a könyvtárban, hogy jól tip­peljen a rejtvényekben. Indulhat mindenki a nyír- madaiak és a pusztadobo­siak közül: akár egyéni­leg, akár családdal együtt, de várják baráti körök, brigádok, felnőtt- és gyer­mekközösségek jelentke­zését is. Nem kis munka vár az úttörőkre sem, hi­szen ők juttatják el a ver­senyzőkhöz a feladatla­pokat, s ők is gyűjtik ösz- sze. A játék április 4-én ér véget. Ekkor hirdetik ki az eredményeket, s osztják szét a jutalmakat. A szerencsés nyertesek balatoni beutalókat kap­nak. A szervezők nem tit­kolt célja, hogy a követ­kező hónapok alatt köze­lebb kerüljenek egymás­hoz az emberek. Hozzáse­gít ehhez a felkészülés, s a játék izgalma, öröme. Forró leves a férjre Izgága, kötekedő emberek ügyében hirdetett ítéletet a napokban a Kisvárdai Városi Bíróság. Csizmadia György 38 éves tornyospálcai lakos március 21-én este ment be egy ismerős család udvarára, s amikor kopogtatására ajtót nyitott a házigazda, egy öz­vegyasszony, Csizmadia rátá­madt, a földre rántotta és üt- legélte. Az asszony segítségért kiabált, lánya kiszaladt hoz­zá, de Csizmadia őt is meg­ütötte, majd hazament. Az idősebb asszony könnyebb, lánya 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A bíró­ság Csizmadia Györgyöt 10 hónapi, 15 százalékos bér­csökkentés melletti javító-ne­velő munkára ítélte, amelyet munkahelyén, az eperjeskei rendező pályaudvaron köte­les letölteni. Tisza Sándorné öt hónap szabadságvesztést kapott, amelynek végrehajtását egy­évi próbaidőre felfüggesztet­ték. A 32 éves gergelyiugor- nyai asszony és férje között elég gyakoriak voltak a ve­szekedések, többnyire a férj féltékenysége miatt. Ez tör­tént a múlt év augusztus 23- án is, amikor a veszekedés miatt az asszony olyan ideges lett, hogy dühében a gázon levő forró levest férjére ön­tötte. Tisza Sándor súlyos égési sérüléseket szenvedett, s bár azóta házastársi kap­csolatukat helyreállították, a bíróság elítélte a súlyos testi sértést okozó asszonyt. Mindkét ítélet jogerős. Egy évvel ezelőtt alakult meg a Boscoop tejtermelésí rendszer alközpontja Békés megyében. A cél az volt, hogy a szarvasmar­ha-ágazaton belül komplex szol­gáltatásokat nyújtson. Rövidesen hozzákezdtek a hűtőgépek beé­pítéséhez. Saját kivitelezésben pillanathűtőket készítettek gyu­lai, magyarbánhegyesi és tót- komlósi tsz-eknek. Ezek lehető­vé teszik, hogy fél órán belül 38-ról 4 fokosra hűtsék le a tejet. Elvállalták a karbantartásokat is. Ma már a háztájiban haszná­latos fejőgépek javítását is vál­lalják. (Békés megyei Népújság) ARANYMOSÓ MÜZEUM Barcson aranymosó múzeumot kívánnak létrehozni. Ez az intéz­mény nem holt tárgyak szépen berendezett raktára lesz, hanem élő múzeum, ahová nem csupán a régi „aranyász” eszközök ke­rülnek be az egész Kárpát-me­dencéből, hanem a legújabbak is, de még a nagyüzemi eszkö­zök kicsinyített másai is. Ebben a múzeumban egy hatalmas könyvtár, mely felöleli az arany teljes irodalmát, s az aranymo­sással összefüggő képzőművésze­ti kiállítás is helyet kap. Tan­folyamokat rendeznek, ahol a lá­togatók, az érdeklődők nem csu­pán láthatják az aranymosás teljes folyamatát, hanem el is sajátíthatják azt. (Hétfői Du­nántúli Napló) Á vállalat és a tanulók Az élelmiszeripari szak­munkásképző intézet szak- szervezeti és KlSZ-aktivis- táinak szervezett háromna­pos felkészítő tábort az ÉDOSZ megyei bizottsága. Az előadásokat, a játékos kiscsoportos foglalkozásokat a konzervgyár, a sütő-, a ga­bona- és a húsipari vállalat szb-titkárai vezették, mivel ezekben az üzemekben törté­nik az ipari tanulók gyakor­lati oktatása. A felkészítő előadások után vitákat, eset­játékokat gyakoroltak. Az új ismeretek megszerzése mel­lett alkalom nyílt a vállala­tok és a tanulók közt felme­rült gondok orvoslására is. A szeptember 10—12-e között megrendezett tábort tegnap a szatmári irodalmi, törté­nelmi, néprajzi emlékek megtekintésével fejezték be. Csökkenésy növekedés Szabálysértők pénzbírsága VÍZIMALOM „SZÜLETIK”

Next

/
Oldalképek
Tartalom