Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-12 / 189. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. augusztus 12. hEtfö: KEDD: SZERDA: CSÜTÖRTÖK: PÉNTEK: SZOMBAT: A hét három kérdése O Hogyan értendő, hogy a Szovjetunió válaszol az amerikai kihívásra, amely az Mx- és a szárnyas rakéták gyártásában jelentkezik? A héten volt a szovjet rakéta- haderőnem fennállásának 25. évfordulója. Ebből az alka­lomból Tolubko marsall, a ha­dászati rakétacsapatok főpa­rancsnoka nyilatkozott. Hang­súlyozta, hogy a rakétafegy­verek és robbanótöltetük te­kintetében hozzávetőleg szov­jet—amerikai egyensúly áll fenn, ha az USA most a ma­ga javára akarja megváltoz­tatni a hadászati erők mér­legét, akkor a Szovjetunió kénytelen lesz megfelelő fegyverrendszerek kifejlesz­tésével válaszolni. Tolubko marsall kijelentette, hogy az Mx-rakétára hasonló szov­jet rakétával, az amerikaiak nagy hatótávolságú szárnyas rakétáira pedig saját nagy hatótávolságú szárnyas ra­kétákkal válaszolnak. (Moszk­vában bejelentették , hogy a Csendes-óceán előre meg­adott körzetében augusztus 6. és 9. között rakétakísérle­teket folytattak.) Mindezt Washingtonban a Fehér Házban és a Penta­gonban úgy kellene felfogni, mint annak hiábavalóságát, hogy előnyt tudnának kivív­ni a fegyverkezési hajszá­ban. S ugyanakkor meg kel­lene szívlelni az ismételt szov­jet figyelmeztetést: minden tárgyalásnak az az alapja, hogy le kell mondani arról ' a törekvésről, amely a má­sik fél biztonságának a rová­sára a katonai fölény meg­szerzésére irányul. Leonyid Zamjatyin, az SZKP Közpon­ti Bizottsága nemzetközi tá­jékoztatási osztályának ve­zetője írta le ezt a Moszkovsz- kije Novosztyi új számában. A világ az igazi, építő jel­legű párbeszéd újrakezdését sürgeti, ezt tükrözték az első amerikai atombombák ször­nyű pusztításának évfordu­lóján, mindenekelőtt a Hiro­simában és Nagaszakiban rendezett emlékünnepségek is. O Mit mutat a közel-ke­leti helyzet élénkülése? Valóban szinte mindenütt történt a héten valami, ahol csak a közel-keleti helyzet egy-egy eleme formálódik: Arafat a jordán királlyal egy majdani jordán—palesztin konföderáció tervét elevení­tette föl; az izraeli kormány- alakítás kötélhúzásában el­jutottak Peresz miniszterel­nöki megbízatásáig; Liba­nonban nagynehezen nyélbe­ütöttek egy biztonsági meg­állapodást, de nyomban utá­na új bombamerényietek keltettek riadalmat és nyug­talanságot; a Vörös-tengeren újabb aknák robbanása adott alkalmat nyugati intervenci­óra, s végül, de nem utolsó­sorban tovább folyik a szov­jet diplomácia akciósorozata a minapi közel-keleti rende­zési terv ismertetésére és el­fogadtatására. Hogy mindjárt ennél ma­radjunk: Vlagyimir Poljako- vot, a szovjet külügyminisz­ter egy közeli munkatársát, aki a térség országait végig­járta, Damaszkuszban Hafez Asszad köztársasági elnök, Haddam alelnök és Faruk As-Sar, a szír külügyminisz­ter fogadta. Hivatalosan is kifejezésre juttatták, hogy Szíria támogatja a nemzet­közi konferencia megrende­zésének gondolatát, úgy, amint azt a Szovjetunió ja­vasolta. Ugyanekkor négy palesztin szervezet is támo­gatásáról biztosítatta a szov­jet kezdeményezést. Veszélyes helyzet alakult ki a Vörös-tengeren a titok­zatos vízi aknák robbanása nyomán. Egymást érik a legkülönbözőbb vádaskodá­sok: az egyiptomi és a nyu­gati sajtó Iránt és Líbiát gya­núsítja, de minden bizonyí­ték nélkül, ugyanakkor olyan hangok is hallatszanak, hogy az aknák hasonlók lehetnek azokhoz, amelyeket nemrég a CIA a nicaraguai kikötő előtt helyezett el. Minden­esetre az USA számára lehe­tőség nyílt, hogy — a vele szinte versenyre kelő Nagy- Britanniával, Franciaország­gal és Olaszországgal együtt — aknakutató egységeket irá­nyítson a helyszínre. Termé­szetesen le kell szögezni, hogy a fontos víziút megtisztítá­sa mindenkinek, s a világ egészének is érdeke. Ugyan­akkor bizonyos, hogy — kép­letesen szólva — egyesek a vízi aknák robbanása okozta zavarosban szeretnének ha­lászni! O Hogyan alakul a fran­cia belpolitikai helyzet a szenátus szavazása után? Mitterand elnök De Gaulle tábornok egykori kedvelt mondását idézheti maga is: elvesztettünk egy csatát, de a háborút nem! A köztársasági elnök javaslatát majdnem kétharmados többséggel elve­tette a francia parlament fel­sőháza, a szenátus. Persze, ez korántsem jelenti az államfő kezdeményezésének végleges kudarcát, hiszen két hét múl­va a nemzetgyűlés elfogad­hatja. Mitterrand pártjának képviselői ott abszolút több­ségben vannak, s ráadásul a kommunisták támógatását is élvezhetik. Némi politikai előnye Mit- terrandnak azért még a sze­nátus negatív állásfoglalásá­ból is származott. Az a jobb­oldal szállt szembe az elnöki elképzeléssel — hogy tudniil­lik rendezzenek mindenkor népszavazást, amikor a sza­badságjogokat érinti egy tör­vényjavaslat — amely két hónapja még maga követelt népszavazást az iskolareform törvényjavaslatának megbuk­tatására! A jobboldal sorai­ban ott ülnek a gaulleisták akiknek a fejére lehet olvas­ni, hogy éppen az ő néhai vezérük alkalmazott több al­kalommal is népszavazást. (Igaz, az ellenzéki padsorok­ból pedig azt emlegetik föl, hogy akkor meg Mitterrand ellenezte a referendum intéz­ményét. A paragrafusrágás többé- kevésbé hidegen hagyja a tö­megeket, ez az alkotmányjogi vita valójában csak a szűkebb értelemből vett politikai kö­röket érdekli. Az erők felmé­résére azonban mindenképp Az ENSZ főtitkár ik jelenlétében Bécsben eredménytelen tárgyalások zajlott: le a ciprusi problémáról — Az izraeli államfő Simon Pert zt bízta meg kormányalakítással — A Koreai Népi Dem»: itikus Köztársaság miniszterelnöke Pe- kingben járt. Usztyinov marsall. ovjet honvédelmi miniszter, miután fo­gadta a Jordániái dűgyminisztert, megbeszélést folytatott a Jem ni Népi Dei .ratikus Köztársaság nemzetvédelmi mi­niszter vei — Nie guában enyhítették a rendkívüli álla­potot — Jugoszláv- gyiptomi csúcstalálkozó Brioni szigetén. Megegyezés Bejrut árnyékének ellenőrzéséről — Elindultak a Vőr< s-tenger fel a titokzatos tengeri aknák felkutatására pz amerikai egysé a — Djabb összecsapások Sri Lankán a kormánycsapatok a tamilok között — A kínai külügymi­niszter Argentínába tárgyal. A francia szenátus .vetette Mitterrand népszavazási javas­latát - A szír áll nfö fogadta Poljakov szovjet diplomatát — Arafat megálla; dot Husszein királlyal jordán—palesztin konföderáció létre! zásáról — Genscher nyilatkozata Erich Honecker szeptemberre tervezett bonni látogatásáról. Egyiptom jogot formál arra, hogy átkutassa a Vörös-tenge­ren haladó „gyanús” hajókat — A brit bányászok a 22 hete tartó sztrájk folytatását határozták el — Az afrikai ENSZ- tagállamok a Biztonsági Tanács összehívását sürgetik a dél-afrikai úgynevezett alkotmánymódosítás miatt. Az amerikai képviselőház 70 millió dolláros rendkívüli ka­tonai segélyprogramot szavazott meg a Salvadort kormány részére — Zlmbabwéban egypárt-rendszer lesz, Így döntött a ZANU kongresszusa — újabb harcok az iraki—iráni hábo­rúban — Közkegyelem Romániában a felszabadulás M. év­fordulója alkalmából. jó. S általában a népszavazás intézményének új életre kel­tése azt a célt szolgálja, hogy valamelyest kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából. A jobboldal pártjai és vezető­ik ugyanis egyre azt hajto­gatják, hogy a júniusi „euró­pai parlamenti választáso­kon” elszenvedett vereség után Mitterrand és kormánya kisebbségbe szorult, nem bír­ja már a tömegek bizalmát. Az ellenzék azt követelte, hogy a hatalom jogosságának igazolását vagy egy népsza­vazásra vagy a parlament feloszlatása után új törvény­hozási választásra bízzák. Nos, a parlamenti választá­sok ma valóban nem sok re­ménnyel kecsegtetnék Mitter­rand híveit. Egy-egy majdani népszavazás, ha jól fogalmaz­zák meg a kérdést, amire a népnek „igen”-nel vagy „nem”-mel kell válaszolnia, már kedvezőbb eredményt hozhatna. Addig is nem árt, ha az Elysée-palotában azt mond­hatják: nicsak, ők félnek a nép megkérdezésétől? Pálfi József Az amerikai beavatkozási politika minden formájának megszünte­tését követelték San Franciscóban egy nagyszabású tüntetésen. A felvonulók transzparensein a többi közt ez volt olvasható: Nem akarunk Vietnamot Közép-Amerikában! (Fotó: ADN/ZB—MTI — KS) A jogalkotás törvényességének őre Társadalmi életünkben be­következett változások ered­ményeként 1972-iben sor ke­rült az alkotmány módosítá­sára, amely az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács és a tanácsok jog­körére vonatkozóan hozott változást. Alkotmányos szint­re emelte az állampolgári jo­gok és kötelességek egységé­nek elvét. Szocialista társa­dalmunk alapintézményei közé sorolta a házasság, a család intézményét, biztosí­totta az if jóság szocialista ne­velését, az állampolgárok éle­tének, testi épségének védel­mét, az emberi jogok tiszte­letben tartását, pontosította a nemzetiségi jogokat. Al­kotmányba iktatta a közvet­len demokrácia intézményét, azt a tényt, hogy az állam­polgárok ne csak küldötteik útján gyakorolják a hatal­mat, hanem: „munkahelyü­kön és lakóhelyükön köz­vetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.” TÖRTÉNELMI CSELEKEDET Már a módosítás társadal­mi vitájában felmerült, hogy az országgyűlés válasszon Alkotmányjogi Tanácsot, amely az alkotmányosság megtartása felett őrködnék. E javaslat megvalósítására akkor még nem került- sor. mert a törvényhozó abból a ma is érvényes elvből indult ki. hogy az alkotmányosság megtartásának biztosítása, ellenőrzése, nem lehet egyet­len szerv feladata. A magyar országgyűlés 1983-ban életre hívta az Al­kotmányjogi Tanácsot. Ez az elhatározás történelmi je­lentőségű cselekedet. Az Alkotmányjogi Tanács nem vette át egyik szerv fel­adatát sem, de nem is dol­gozik párhuzamosan egyet­len, az alkotmány és alkot­mányos rend megtartásának biztosítására hivatott szerv­vel. Tevékenységével, az utó­lagos jogszabálykontroll-lal a jogalkotás törvényessége fe­lett őrködik, és adott esetben azt a jogalkotót, amely az al­kotmányt vagy alkotmányos jogszabályt sértő jogszabályt, irányelvet, elvi döntést, jogi iránymutatást hozta — határ­idő kitűzésével — az alkot­mányosságnak megfelelő jog­szabály megalkotására hívja fel. Űíilahii Se Jßaf&s utolsó évei 12. Reggeltől estig hosszú sorban várakoz­tak a Riese falvából feljött Cukor-roko­nok a Ritz halijában, ahol osztogatták nekik a pénzt. (Most írta meg a világ­sajtó, hogy Cukor Adolf századik szüle­tésnapját ünnepelte, és még mindig jó egészségnek örvend.) 1924-ben még fo­lyékonyan beszélt magyarul, persze erő­sen amerikai akcentussal. Programjában az is benne volt, hogy megnézze a leg­nagyobb színpadi sikert, hátha filmet is lehet csinálni belőle Hollywoodban. A vasárnap délutáni előadásra Hevesi Sán­dor a saját igazgatói páholyát ajánlotta fel. Én kísértem el „Adolf bácsit”, aki akkor csak 52 éves volt, alig húsz évvel idősebb, mint én. Amikor helyet foglal­tunk a páholyban, a közönség már meg­töltötte a nézőteret, és mindenki felis­merte a nagy amerikai vendéget, akinek a fényképe reggeltől estig minden lap­ban többször megjelent. Gongütés, a nézőtér elsötétült, Cukor Adolf Azonnal lehunyta a szemét, és kezdte kipótolni a sok, reggelig tartó pezsgőzés álmatlan óráit Zengett az or­gona a templomi jelenetben, de Adolf bácsi zavartalanul, csöndben horkolt to­vább. Az első felvonás rezesbandával végződött, és mennydörgő tapsolás zú­gott, amikor lement a függöny. Adolf bá­csit ez sem ébresztette fel. A közönség közben teljesen lelassított lépésekkel hagyta el a földszinti páholy előtt a nézőteret, mialatt én megkövült arccal néztem a levegőbe. A második felvonás alatt cigányzene tombolt. Adolf bácsi a második szünetet is átaludta. A harmadik felvonás vége felé félbehagyta a horkolást, és kinyitotta a szemét. De csak az egyiket. Ezzel a szemével kér- dőleg nézett rám, de fogalma sem volt, hogy ki vagyok, és azt sem tudta, hogy Bécsben, Berlinben vagy Párizsban van. Mikor aztán végleg magához tért, lát­szott rajta, hogy nagyon szégyellt ma­gát, persze, nem kért bocsánatot. De másnap megvette a Süt a nap filmjogát, olcsón, bagóért, ezerdolláros csekket kaptam a titkárságától. A Süt a nap-ot természetesen soha nem csinálták meg Hollywoodban, lefordítani sem lehetett angolra. — Nagyon jó sztorik. írd meg őket, hiszen amiket eddig elmeséltél, abból egy író húsz novellát csinál. — Én már nem írok, legfeljebb olyas­miről, ami nagyon fontos. Különben sem érek rá, annyi az elintézni valóm, hogy alig győzöm. — Megyünk, Budapest mégiscsak messze van. — Te hazamész? Miért nem alszol itt? — Én is inkognitóban vagyok, átlóg­tam a határon, hogy veled találkozzam. — Ne higgy neki, Lajos — lépett köz­be Bogdánfi. — Valóban megyek haza. — Akkor menjetek. — Holnap este fölhívlak — búcsúz­tam Zilahytól —, és majd megegyezünk valamiben. Őszintén örülnék, ha átjön­nél. — Nem ígérem, bár veled szívesen be­szélgetek. — Lajoskám, a végén megegyezünk. Reggel megálltam Szegeden. Bemen­tem a Dél-Magyar ország üres szerkesz­tőségébe, ahol csönd volt, senki sem há­borgatott. Az ismerős takarítónő kávét főzött. Leültem egykori asztalom mellé, rendezgettem gondolataimat, azután föi- jegyeztem Zilahyról szerzett első benyo­másaimat és előszedtem „okos” kis min- denttudómat, zsebmagnónmt, hallgattam egy ideig, hogy milyen kedvesen, érde­kesen mesélt, aztán elindultam, hogy még a déii harangszó előtt Pestre érjek. AMIKOR JERIKÓ FALAI LEOMLOTTAK Hazaérkezésem után, este telefonál­tam Újvidékre, a Park-szállóba. Meg­hívtam, hogy töltsön néhány napot Pes­ten a szerkesztőség vendégeként. Vála­szaiból észrevettem, jólesik neki ez a fi­gyelmesség. Szokatlan lehetett számára az invitálásnak ez a konkrét módja, el­tért az udvariasságból eredő, senkit semmire nem kötelező gesztusoktól. Megsejthette, hogy ez alkalommal ko­molyan beszélnek vele. Az ő képzeletében a főszerkesztő va­lami hallatlanul komoly egzisztencia, a hatalom befolyásos embere, valahogyan engem is úgy kezelt, és úgy tartott szá­mon, mint a hazai közélet potenciális tényezőjét. Élete végéig nem, sikerült megértetnem vele, hogy saját korának főszerkesztőit ne tévessze össze a mai idők főszerkesztőivel. Azt hitte, hogy itt a szerénység valamiféle kötelező póz, amellyel eltakarjuk a hatalmat, mert a tábornoknak is jól áll, amikor jópofás- kodva közkatonának adja ki magát. Ma­gyarázataim eredménytelenek maradtak, Zilahy ezeket nem fogadta el, vagy nem értette meg. őszintén sajnálkozott, hogy momentán nem tehet eleget a meghívásnak, mert Rómába készül, filmszerződést köt az olaszokkal: a Két fogoly című könyvé­ből filmét csinálnak. Megkérdezte véle­ményemet Jancsó Miklósról, a filmren­dezőről, akit személyesen ugyan nem is­mertem, csak filmjeit láttam. Itthon az a hír járja róla, hogy külföldön is el­ismert szakember. (Folytatjuk) A HELYES ÉRTELMEZÉSÉRT Az Alkotmányjogi Tanács munkája közvetlenül vagy közvetve érinti az állampol­gárokat akkor is, ha az Al­kotmányjogi Tanácshoz az állampolgár közvetlenül nem fordulhat, csak a törvényben felsorolt szervek, illetve sze­mélyek útján. Az Alkotmányjogi Tanács további feladata, hogy közre­működjön az alkotmány ér­telmezésében. Az alkotmány hiteles értelmezése továbbra is az országgyűlés feladata. Az országgyűlés felkérésére, vagy az arra jogosultak által előterjesztett indítvány alap­ján az adott ügy elbírálása kapcsán az alkotmányt szük­ségképpen értelmezni kell, hiszen csak az értelmezés eredményeként állapítható meg, hogy az adott jogszabály alkotmányt vagy alkotmányos jogszabályt sért. (Alkotmá­nyos elv ugyanis, hogy az ala­csonyabb szintű jogszabály, magasabbszintű jogszabállyal nem lehet ellentétben!) Az al­kotmányos elvek és tételek tartalma a társadalmi, gazda­sági viszonyok fejlődése kö­vetkeztében változhat anél­kül, hogy az alkotmányt mó­dosítani kellene. A SZAKSZERŰSÉG BIZTOSÍTÉKA Hazánkban a jogrend, a törvényesség szilárd, s erre büszkék vagyunk. A gyorsan változó gazdasági, társadalmi viszonyok a jogalkotási tevé­kenységet is szükségképpen felgyorsítják, a hibaforrás le­hetősége növekszik. Ezért szükséges, hogy legyen egy olyan magasszintű szerv, amelynek feladata a jogalko­tás szakszerűségének fokozot­tabb biztosítása. A jogalkotás politikai folya­mat. A jogszabályban gazda­sági, társadalmi, szociálpoli­tikai elhatározások öltenek testet, következésképpen a jogalkotás alkotmányosságá­nak ellenőrzése, biztosítása is politikai tevékenység, melyet az Alkotmányjogi Tanács po­litikai életünk gyakorlatának megfelelően nyíltan kíván gyakorolni a közvélemény rendszeres tájékoztatásával. Dr. Rőder Edit az Alkotmányjogi Tanács titkára Hz Alkotmányjogi Tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom