Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-07 / 184. szám

1984. augusztus 7. Kelet-Magyarország 7 1984. augusztus 7„ kedd KOSSUTH BÁDIÖ 8,25: „ . . . nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis or­szág . . 6. rész: „Ki ajánlott engem miniszternek?” (Ism.) — 9,00: A hét zeneműve. — Men­delssohn : III. (Skót) szimfó­nia. (Ism.) — 9,30: A Magyar Rádió és Televízió énekkai a énekel. — 9,42: Találkozás a Hangvillában. (Ism.) — 10,05: MR 10—14. Iskolák — őrsök — : barátok. — 12,45: Olimpiai hír­adó. — 13,15: Törvénykönyv. 1 Riport. — 13.30: A rádió Dal- ; színháza — Sancho Panza szi- I gete. Mesejáték. — 15,26: A Bíborban született. 2. rész. Passuth László regényének rá­dióváltozata. — 16,00: Ifj. Sán- tha Ferenc népi zenekara ját­szik, Csányi János nótákat éne­kel. — 16,29: Zengjen a mu­zsika! Az amatőr zenei mozga­lom híradója. — 17,05: Könyv- színpad. Marguerite Yourcenar: Hadrianus emlékezései. — 17,35: Filmzene. — 17,45: A Sza­bó család. — 19,15: Márkus László a főszerepben: Néró, a legjobb fiú. Hangjáték. (Ism.) — 19,48: Lemezmúzeum: Fritz Kreisler és Szergej Rahmani- nov szonátafelvételeiből. — 20,30: Töltsön egy órát kedven­ceivel. — 21,30: Riportössceállí- tás az ENSZ leszerelési világ­kampányáról. PETŐFI RADIO 8,05: Pitti Katalin operettda­lokat énekel. — 8,20: Tíz perc külpolitika. (Ism.) — 8,35: Tár­salgó. Másfél óra irodalomked­velőknek. — 10.00: Zenedélelőtt. — 12,25: Ifjúsági könyvespolc. Bogáti Péter Az ágasvici csata című regényének ismertetése. — 12,35: Melódiakoktél. — 13,25: Látószög. — 13,30: Muzsikáló természet. — 13,35: Vidám út­törők. Loránd István gyermek- kórusaiból. — 14,00: A Petőfi rádió zenés délutánja. — 14,35: Tánczene. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: örökzöld dallamok. — 16,35: Csúcsfor­galom. — 18,00: Amikor én meg. Rab Zsuzsával beszélget Szabó Éva. — 18,35: Beszélni nehéz. — 18,47: Barangolás régi hanglemezek között. Lendvay Andor énekel. — 19,05: Népda­lok kamaraegyüttesre. — 19,25: Látószög. Antal Gábor jegyze­te. — 19.35: Csak fiataloknak. — 20,35: Magyar anekdotakincs. XXIV/20. rész: Lelátó, avagy „Ki látott már oroszlánt fut­ballozni?” 3. MŰSOR 9,00: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban. — 9,29: Zenekari muzsika. — 10.30: Ve­lem valami. Böndör Pál ver­sei. — 10,41: A Kormorán együttes új lemezéről. — 11,05: Faust. Részletek Gounod ope­rájából. — 12,09: A Weiner ka­marazenekar hangversenye. — 13,07: Kamaramuzsika. — 14,00: Világújság. Nemzetközi sajtó­szemle. (Ism.) — 14,20: Zene­kari muzsika. — 15,05: Váriá- tékok ’84. — Diósgyőr. — 15,50: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 17,00: Kap­csoljuk a 6-os stúdiót. Hang­verseny barokk zeneszerzők műveiből. — Kb. 18,00: Dzsessz- felvételekből: George Shearing együttese játszik. — 18,30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. — 19,05: In der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. — 19,35: Rossini: A sevillai bor­bély. Kétfelvonásos opera. — Közben 21,09: „Szólítlak. haty- tyú . ..” Népek költészete Nagy László fordításában: Kí­naiak. — 21,28: Az operaköz­vetítés folytatása. — 22,16: A rockzene alaplemezei. — 23.05: Rádiőszínház — Alfa. Rádió­kompozíció. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Hírek. — 17,05: A Hit együttes lemezéről. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. (A tar­talomból : Egészségünk. Dr. Ke­repesi Terézia előadása a láz- csillapításról. — Betakarítási határszemlén. (Szilágyi Mária) — Tökésexport-osztály a cipő­gyárban. (Horvát Péter) — Fia­tal dalosok Nyíregyházán. (Ma- tyasovszki Edit) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lap­szemle. Hírösszefoglaló. Műsor­előzetes. (A nap szerkesztője: Haskó József) MAGYAR TV 10,00: Idősebbek is elkezdhe­tik. (Ism.) — 10,05: Utazás egy mosolyért. Lengyel kisjá- tékfilm-sorozat VII/4. rész: Gombaszedés. (Ism.) — 10,35: Csutak és a szürke ló. Magyar film. (Ism.) — 11,45: Képújság. — 16,40: Hírek. — 16,45: Fan­fár. Popzene és klasszikus ze­ne. VI 3. rész. (Ism.) — 17,15: örsi Ferenc: A Tenkes kapitá­nya. Ifjúsági kalandfilmsoro­zat XIII/3. rész: Buga Jakab. — 17,40: Képújság. — 17,45: Dél­alföldi krónika. A szegedi kör­zeti stúdió műsora. — 18,15: Reklám. — 18,30: Telesport. összefoglaló az olimpiai játé­kokról. — 19,30: Reklám. — 19,40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. — 19,45: Esti mese. — 20,00: Tv-híradó. — 20,30: Nem félünk a rokonoktól. (NSZK film) — 21,35: Stúdió ’84. — 22,35: Kockázat. — 23,05: Tv- híradó 3. kiadás. 2. MŰSOR 19,30: Képújság. — 19,35: Megvalósult álmok. Henry Du- nant. NSZK-rövidfilm. — 20,30: Az európai ember. Olasz film­sorozat, V. rész: A fölény. — 21,30: Tv-híradó 2. kiadása. — 21.50: Muzsikusvendégek. Az észt állami férfikar és a grúz kamarazeneikar vendégszerep­lése Budapesten. — 22.20: Kép­újság. SZLOVÁK TV 8,40: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Auíósok-motorosok ma­gazinja. — 9,30: Egy élet útja. I. rész. — 10,30: A rendőrség nyomoz. — 10,35: Urh-kocsi­val. — 11,15: Hírek. — 17,30: Hírek. — 17,35: Vigyázz, tűz van! Riportmüsor. — 17,55: Ke­let-szlovákiai magazin. —18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazda- sági magazin. — 19,30: Tv-hír­adó. — 20,00: Hivatali regény. Szovjet filmregény 2. rész. — 21,25: A haszonállatok tenyész­tési problémái. — 22,00: Ez tör­tént 24 óra alatt. — 22,15: Ka­marahangverseny. — 23,05: Hí­MOZIMÜSOR Krúdy mozi: KING KONG (14 év!, amerikai) Ea. kezd.: 16, 18,30 és 21 óra! Kert mozi: JÉZUS KRISZ­TUS SZUPERSZTÁR (amerikai) Béke mozi: CSILLAGOK HÁ­BORÚJA I—II. (amerikai) Ea. kezd.: 9 óra! A BESZÉLŐ KÖN­TÖS (magyar) Ea. kezd.: 16 és 18 óra! A KÍGYÓ JELE (ro­mán) Ea. kezd.: 20 óra! Móricz Zsigmond mozi: AKIT BULLDÓZERNEK HÍVTAK (olasz) Nyírbátor: KELLY HŐSEI I— II. (amerikai) Ea. kezd.: 18 óra! Mátészalka: TITKOS BIRO­DALMI ÜGYEK (NSZK) 14 év! Kisvárda: A RÖTSZAKALLÜ (japán) Fehérgyarmat: NYITOTT UTAK (magyar) Az 1984. szeptember 1-én induló Építőanyag- forgalmazó és Szállító Vállalathoz felveszünk: — kereskedelmi árképzésben jártas vezetőt és előadót, — fuvartarifőrt, — építőanyag-forgalmazó üzlethálózathoz boltvezetőt, eladót és pénztárost. JELENTKEZNI LEHET: részletes önéletrajzzal személyesen, vagy írásban a Kelet- magyarországi Állami Építőipari Vállalat személyzeti és ok­tatási osztályán. 4401 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7. sz. (1265) Több fehérje — rizsből Japán kutatók már évek óta foglalkoznak azzal, hogy milyen módon lehetne a rizs fehérjetar­talmát növelni. A legújabb kí­sérletekben az Iwate egyetem munkatársai a rizsültetvényeket karbamidoldattal permetezték, és a rizsszemekben a fehérjetarta­lom 4ü százalékkal emelkedett. A rizst nem a szokásos vetési időszakban, hanem jóval később, május végén vetették el. Augusz­tus közepén három alkalommal 2 százalékos karbamidoldattal permeteztek, majd a szokásos aratási időben, október elején le­aratták a termést. Az összes fe­hérjetartalom így a 10,8 száza­lékos átlagértékről 18 százalék­ra emelkedett. A korábban elve­tett rizs karbamidkezelése nem eredményezett fehérjetartalom- emelkedést. A később vetett rizs­ben valójában a glutein nevű ifehérje mennyisége nőtt meg. A bioszintézis megváltozásait, fo­lyamatait még nem tisztázták, de mivel a rizs így még értékesebb táplálékká vált, valószínűleg igen gyorsan elterjed az egysze­rű és olcsó permetezési módszer. A FÉNYKÉPEZÉS JÖVŐJE Két hete a Kelut-Magyarország egy teljes oldalas összeállítást közölt, melyben a fényképezés múltját és jelenét mutatta oe. Néhány hónapja, április ,30-án pedig már. a fényképezés jövő­jéről is szólhattunk, csakúgy, mint most. Talán emlékszik az olvasó: áp­rilis végén adtunk képpel il­lusztrált hírt arról, hogy Kalo­csai István nyíregyházi mérnök feltalálta a róla elnevezett „Ka­locsai objektívet”, ami teljes kör­ben képes felvételt készíteni. Te­hát. ha leállunk egy tér köze­pén, a tér teljességét tudjuk megörökíteni egyetlen kattintás­sal. a montázstechnika bárminé- mű alkalmazása nélkül. Kalocsai István nem elégedvén meg az eddig elértekkel, tovább is fejlesztette találmányát. A vál­tozást többek közt az jelenti, hogy a „gyűrűkép” élessége jobb. mint korábban volt, s változás az is. hogy míg a korábbi len­cse látószöge 45 fokos volt, a je­lenlegié már 75 fokos. A legnagyobb jelentőségű változ­tatást azonban képünkön szem­léltetjük. Nem kevesebbről var. szó, mint arról, hogy a gyűrükép közepén ott láthatjuk a fényké­pező által kiválasztott fő témát, a kiemelendő részletet, mégpedig síkba kivetítve, és tetszőleges élességűre készítve. A holnap fényképének közepén ott látha­tó a múlt és a ma felvétele. A most bemutatott felvétel u Lenin téren készült, a megyei pártbizottság épülete, a reformá­tus templom, a sávház láthatók egyebek közt a képen. S a Ka- a Zrínyi Ilona utca Nyírfa Áru- locsai objektívvei készült kép házzal szembeni sarka, közepén pedig ott áll a fő téma. (s. z.) Az utópia árnyékától mentesen Az MSZMP KB április 1,-i p után foglalt állást a gazdaságira nek kérdésében. A rcformpolitik MSZMP általános politikájának r szándék melletti eltökéltség kifej A szocialista gazdaságok mű­ködésének, törvényszerűségének kérdései sem elméletileg sem a tudományok részéről nincsenek — s objektíve nem is lehetnek — a kapitalizmuséhoz hason]:, mélységben kidolgozva. Ebből eredően évtizedekig erőteljes kí­sérletek történtek a gazdálkodási formáknak egy elvont lövőkép­hez való igazítására. Aligha vitat­ható pedig, hogy egy elvont, moralizáló szocializmuskép nem vezérelheti a gazdasági folyama­tokat. Arról pedig, hogy milyen is ez a gazdaság, s hol helyez­kedik el a marxi szocializmus- kommunizmus képen belül, Konsztantyin Csernyenko az SZKP főtitkára választási beszé­dének következő részlete tekint­hető mérvadónak: .......... az utó­pia árnyékától mentesen hatá­rozzuk meg az új társadalom szociális-gazdasági érettségének általunk elért szintjét... Itt is nagy szerepet játszik a fejlett szocializmus koncepciója, mint egy történelmileg hosszú szaka­szé, amelynek az elején tart or­szágunk.” AZ 1968-AS MAGYAR REFORM A reform legfontosabb jegyei: tervutasítás helyett szabályozók, a vállalati önállóság, az áru- es pénzviszonyok, a piac szerepének szélesítése. A magyar reform tör­ténelmi jelentősége, hogy a gya­korlatban — minden elméleti esz­mefuttatásnál meggyőzőbben — igazolta, hogy a szocialista gaz­daságnak többféle működési for­mája, modellje is lehetséges. A továbbfejlesztés szempontjá­ból a gazdaságirányítási rend­szernek értelemszerűen azok a vonásai az érdekesebbek, ame­lyekből gyengéi is fakadnak. Ilyenek: az 1968-as reform a szervezeti-intézményi rendszert változatlanul hagyta. Az újjal járó kockázat mérséklése érdeké­ben, vagyis óvatosságból a rend­szerbe sok féket építettek be, azok lebontására viszont vonta­tottan és felemás módon került sor. A gazdálkodók számára a szabályozók áltai teremtett felté­telrendszert az elburjánzó állami beavatkozások fellazították, a gazdaság szerkezeti megújulásá­hoz szükséges szelekció helyeit Így végig egy azzal ellentétes nivelláció érvényesült. A tulajdo­nosi szemlélet alig erősbödött. A vállalatok belső szervezeti-érde­keltségi rendszere sem tartott lé­pést a követelményekkel, ez alól szerencsére több kivétel is adó­dik. A bérszabályozás ösztönző funkciója a vásárló-erőszabályo- zóhoz képest háttérbe szorult. Az árak és a nyereség orientációs szerepe nem tudott kellőképpen kibontakozni. A REFORM FOLYTATÁSA A továbbfejlesztés szükségessé­ge egyfelől az egyre szorítóbb. súlyosabbá váló gondoktól való megszabadulás, másfelől egy hatékonyabbnak ígérkező fejlődé­si-növekedési pálya által az irá­nyítással szemben támasztott kö­vetelményekből vezethető le. E felfogással szembeni érv, hogy gazdaságunk az ismert okok foly­tán kényszerpályán halad. A kényszerpályával viszont a tai- ponmaradást biztosító gazdaság­lénuma hosszas előkészítő munka nyitási rendszer továbbfejlesztésé- a továbbvitelét jelentő döntés az észéként egyúttal a megújulási ezöje is. politika, azzal pedig — némi le­egyszerűsítéssel — a kézi vezér­léses irányítási szisztéma tekint­hető konformnak. Ez azonban statikus, hibás szemlélet. A reform folytatása így törté­nelmi szükségszerűség. A gazda­ságirányítási rendszer, továbbfej­lesztésének ebből eredően nincs ésszerű alternatívája. A tovább­fejlesztés ezért egy olyan meg­újulási, tökéletesedési folyamat­nak fogható fel, ami a fejlett szocializmushoz vezető úton ér­vényesülő gazdasági törvények számára az ediginél is optimáli­sabb mozgásteret képes biztosí­tani. Az irányítási rendszer tovább­fejlesztésével összefüggésben kis­sé konkrétabban is megfogalmaz­ható célok: A gazdaságban ténylegesen érvényesülő mozgás- törvények kínálta lehetősége!; jobb kihasználása, az emberi té­nyező szerepének teljesebb ki­bontakoztatása; A gazdaság mű­ködésének hatékonyabbá, ruga’.- masabbá tétele, jövedelemterme­lő képességének fokozása. A stagnálás dinamizmusba fordítá­sa A reáljövedelmek további csökkenésének kivédése. A cse­rearányok romlásának megfordí­tása, a gazdaságnak a világgaz­dasághoz való előnyösebb illesz­kedése, a világkereskedelemben való térvesztési folyamat megál­lítása. A tulajdonosi szemléiét erősítése, a tulajdonlás sokszí­nűbbé tétele. A vállalati önálló­ság és a piac szerepének növelé­se. Az innovativitás, a vállalko­zási szellem és feltételek erősí­tése. A gazdasági élet szereplői között a partneri kapcsolatok szélesítése (a függőségi kapcso­latok helyett), a döntések de­mokratizmusának és a társadal­mi kontrollnak a fokozása. A gazdasági folyamatok túlszabá­lyozottságának oldása — a rende­letek, hatósági előírások, tárca­leiratok számának csökkentése — a szabályozók változásának ki­számíthatóbbá tétele. Az állam szerepének módosulása, a vesz­teségpótló támogatások beavatko­zások helyett az eredményt foko­zó folyamatok segítése, felkaro­lása. A gazdasági döntésekhez szükséges tisztánlátást biztosító feltételek javítása, a verseny­helyzet erősítése. BIZTOSÍTÉKOK E célok elérésének fontosabb biztosítékai: A piac, az árak, a verseny tekintetében eddig ural­kodó szimulációs viszonyok meg­haladása, a hiányállapotok leküz­dése, általános, mindenkire és minden szervezetre kiterjedő, ki­búvók nélküli hatékonysági kényszer, a társadalmi kontroll erősítése, s egyáltalán a szocia­lista demokrácia minden formá­jának erősítése. A vezetési-szer­vezési színvonal növelése. Vilá­gosan kell látni, hogy ezeknek a biztosítékoknak a többsége egy­úttal a gazdaság, s azon keresz­tül a társadalom fejlődésének emelője is. Az eszköztárba ezért a konjunktúra szabályozásnak is helyet kell kapnia. Társadalmunk ugyan reform­érett, s a továbbfejlesztést meg­előző felfokozott érdeklődés ás várakozás alapján a hangulat bi­zakodó. Ettől függetlenül látni kell, hogy igazán mély és tar­tós sikerre csak akkor számítha­tunk, ha az irányítási rendszer továbbfejlesztése a tömegek szá­mára is érezhető javulást ered­ményez. A rendszer továbbfej­lesztésének ez az achillesi sarka. Ebből viszont — s elsősorban a politika számára — követelmény­ként fogalmazódik meg, hogy a hatékonyság és a szelektivitás meredekebb ösvényeinek megmá­szását vállalva, a még szunnyadó energiák felszabadítását, bizonyos öntisztító és önmegújitó folyama­tokat segítve, az azokkal szük­ségszerűen együttj árő helyi és átmeneti konfliktusokra — ké­sőbbi s még nagyobb feszültség kialakulásának megakadályozása érdekében is készüljön fel. dr. Barta Imre a közgazdaságtudományok kandidátusa Újszerű silózás energiatakarékosán Az energiatakarékos technoló­giai folyamatok megvalósítása sokakban azokat a gondolatokat ébresztik, melyek szerint a szó szoros értelmében vett energia­felhasználás csökkentését érthet­jük. A takarékosságnak lehetsé­ges egy olyan megoldása is, ami­kor a bevitt energiával hatéko­nyabb hasznosulás jön létre. A jelenleg széles körben is­mert silózási folyamat során a szecska hosszméret változtatá­sával (csökkentésével) érhetjük el a jó tömörítési lehetőséget, valamint a kukoricaszemek na­gyobb arányú megzúzását. Ez pedig csak abban az esetben va­lósulhat meg, ha 4—7 mm-es szecskahosszal dolgozunk. Az így létrehozott zúzalék igen energia- igényes. Néhány silókombájnban ennek a célnak eléréséhez külön zúzókosarat építenek be. A legújabb megoldást a mel­lékelt vázlat szemlélteti. Jól lát­ható. hogy az 1. jelű behordó­láncon érkező anyagot a 2. jelű adagoló hengerpár juttatja a 3. jelű szecskázó dobhoz. A dob mögött elhelyezett 4. jelű zúzó hengerpár. mely hengerek egy­mástól különböző fordulatszám­mal forognak (alsó 2800/perc. a felső 2400/perc) megbontják az anyagáramot és a szemek jobb zúzását teszik lehetővé. A hen­gerek 1,5 mm-es résmérete ese­tén az egész betakarító egység kb. 16 kW teljesítmény felvéte­lével 40 t/'h anyagáram átbocsáj- tására képes. A sértett-zúzott sze­mek és a szár ezután az 5. jelű továbbítócsigan át jut a 6. jelű dobóventillátorhoz. majd a szállí­tó járműbe. Az így betakarított termény nem válik pépessé, ja­vul az állatok takarmányhaszno­sítása és a nyersrost tartalom is kielégítő lesz. Ismeretes, hogy az őszi mun­kacsúcsok sok gondot okoznak és ezek különösen a silózás el­odázását eredményezik. Az is­mertetett módon történő siló­zás esetén akár 40 százalékos szárazanyag-tartalmú silókuko­rica is jó minőségben betakarít­ható,' bár a csuhélevél aprítása már nem tökéletes. A közeljövőben ezen az elven működő betakarítógépek elterje­désével számolhatunk a magyar mezőgazdaságban is. Huszár István, Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom