Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
Társadalombiztosítás □ társadalombiztosítást 1950-ben adták át a szakszervezeteknek. Akkor egyesítették a különböző, ilyen jellegű intézeteket: a MABI-t, az OTBA-t ugyanúgy az SZTK-ba olvasztották be az OTI-t is. A lényeg az volt, hogy politikai döntés született: legyen egységes és szakszervezeti a társadalombiztosítás. Az átállás kisebb-nagyobb zökkenőkkel ugyan, de alapjában jól sikerült. Csakhogy akkor még az ország lakosságának alig egyharmada volt biztosított. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, s megannyi változás történt a társadalomban. Ezek között is elsőrendű jelentőségű, hogy megvalósult a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Megalakultak az ipari és egyéb szövetkezetek is. Elismerést nyert a magánszektor jelentősége, ami abban nyilvánult meg, hogy az új rendelkezés szerint a magániparosok és kereskedők teljes jogot is kaptak a társadalombiztosításhoz. Így jutottunk el a 99 százalékhoz, vagyis odáig, hogy gyakorlatilag teljes körű lett a társadalombiztosítás. Szinte magától értetődő, hogy ha az egészségügyi ellátás igénybevétele polgári joggá lett, a társadalombiztosításnak is az állam irányítása alá kell kerülnie. Hozzá tartozik, hogy ez eddig is állami feladat volt, de a szakszervezetek látták el. S ha meggondoljuk, hogy a magyar társadalombiztosítás kiadásai meghaladják az évi százmilliárd forintot — aligha akadna, aki ne a társadalombiztosítás állami irányítás alá vonása mellett voksolna. Mondhatja erre valaki, hogy nem kérdezték meg erről a biztosítottakat. Ez azonban tévedés. Három éven át folytak az előkészületek, s ezalatt igen sok és sokféle véleményt hallgattak meg. Végül megszületett a döntés: az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó, országos hatáskörű szervvé alakult, ennek megfelelően a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok a megyei tanácsok felügyelete alá tartoznak, hát beleszólása természetesen ezután is lesz minden érdekképviseleti szervnek, mivel az Országos Társadalombiztosítási Tanács önkormányzati jellegű testületként alakult újjá. Az a dolgozó ember, akinek társadalombiztosítási ügye van — az átszervezésből nem sokat vesz észre. Segélykérését ezután is az j üzemi társadalombiztosítási ! tanácshoz nyújtja be, az üdülés, az üzemi konyha, a sportolási lehetőség továbbra is a gyári vagy vállalati szakszervezeti bizottsághoz tartozik. Abból a 60 milliárd forintból, ami egy évben szociális célokra rendelkezésre áll — 10 milliárd fölött az szb rendelkezik. Ämi az egyes állam- | i I polgárt a legjobban, legközelebbről érinti: vajon jobb, korszerűbb, bürokráciamentesebb lesz-e ezután a társadalombiztosítás? A kérdésre nehéz felelni, mindenekelőtt azért, mert — az ország közismert gazdasági helyzetében — ettől nem lesz több a pénz a társadalombiztosítási kasszákban. Ami viszont a sokszor és joggal szidott bürokráciát illeti, azon az új irányítási rendszer keretében — remélhetőleg — könnyebb lesz segíteni. Csarodán és Gá ira vencseHűn Magtárban a búza Tízezer embert foglalkoztatnak Fogyasztási szövetkezetek a faluért Felvásárlás, ellátás, hitel Megyénk 24 fogyasztási és 19 takarékszövetkezetének fejlődése szorosan kapcsolódik a települések általános gyarapodásához. A csaknem háromszázezer embert magába foglaló mozgalom tagsági bázisa kiterjed a lakosság minden rétegére, tevékenységük a gazdasági élet integráns része. A részjegyalap megközelíti a 125 millió forintot, amelyből csaknem ki- lencvenmillió a célrészjegy. A tagsági kölcsönállomány meghaladja a hat és fél millió forintot, és az-áfészek, valamint a Kelet-Szövker. munkájának méreteit jelzi, hogy kevés híján tízezer embert foglalkoztatnak. A szövetkezetek jelentős összegeket fordítanak a tagok, valamint a dolgozók támogatására. Ennek jellemző formája az ingyenes, vagy kedvezményes házhoz szállítás, üdültetés, az öregek és a nagycsaládosok egyszeri pénzzel való megsegítése. Ezenkívül a lehetőségeikhez mérten kisebb-nagyobb ösz- szegeket juttatnak az óvodák és iskolák részére is a tevékenységi körzetükben. A szövetkezeti szervek 1900 vendéglátóhelyet és boltot üzemeltetnek, és 260 felvásárlási egységet tartanak fenn, ezeknek 80 százaléka falun található. A boltok forgalma az előző évben nyolc és fél milliárd forint volt, a vendéglőké pedig több mint másfél, ennek tizenöt százalékát ételért fizette, aki betért. A napi étkezők száma egyébként átlag húszezer körül van. Az áfészeknek a falun élő lakosság kereskedelmi ellátásában játszott szerepét mutatja a forgalomból való 55 százalékos részesedésük. A jövedelmi viszonyokban, valamint a jövedelemfelhasználásban végbemenő jelentős változás, például a tömeges családiház-építés, továbbá egyes cikkek hiánya, valamint bizonyos áruknak a szövetkezetek hátrányára tör- ént elosztása és egyes áfészeknél a szervezési és vezetési fogyatékosságok sajnos negatívan befolyásolták az ellátás színvonalát. Bizonyos területeken azonban, például az iparcikkek és a napi ruházati áruk tekin- tében javuló ellátásról lehet beszámolni. (Folytatta a 4. oldalon) Befejeződött a nyári egyetem Csaknem kétszáz külföldi vendége volt az idén a Tudományos Ismeretterjesztő _ Társulat megyei szervezete ’ nyíregyházi nyári egyetemének. A vendégek többsége az NDK-ból érkezett, de az idén jelentős számú ausztriai és NSZK-s hallgató is részt vett a nyári egyetem programjában. A német nyelven zajló előadások Magyarország múltjával, jelenével, fejlődésének nemzetközi, elsősorban európai összefüggéseiveL foglalkoztak. A résztvevők megyei kirándulásokon, találkozókon is részt vettek, de jutott idő a kötetlen szórakozásra, fürdésre is. A július 22-én kezdődött nyíregyházi nyári egyetem augusztus 3-án délután 6 órakor búcsúesttel ért véget. Egyre több mezőgazdasági nagyüzem jelzi, befejezték az idei aratást. Beregből kaptuk a hírt, hogy a csarodai Üj Élet Termelőszövetkezet területén csütörtökön levágták az utolsó kalászt is. Őszi árpából 144 hektáron 3,8 tonnás hozamot értek el, a búza pedig 450 hektáron 4,2 tonnás átlageredményt produkált. Jó ütemben végzik a szalmabetakarítást és a bálázást is. Túljutottak a munka felén, most már teljes erővel a tarlőhántáson a sor. Jóval nagyobb búzaterületet arattak le a gávaven- csellői Szabadság Termelő- szövetkezetben. A terület 1534 hektár volt, a termésátlag pedig kiemelkedő: 5,6 tonna hektáronként. Nem sokkal kisebb területen: 1430 hektáron volt búza az újfehértói Lenin Termelő- szövetkezetben. A nyírségi gazdaságban 4,3 tonnával fizetett hektáronként a kenyér- gabona. Üj lakások épülnek Tuzséron Három tömbben összesen 19 korszerű, kétszintes lakást építenek Tuzséron, a község központjában. Az ÉRDÉRT által szervezett építkezés a tuzséri fatelep dolgozóinak elhelyezését szolgálja. A vállalat vásárosnaményi építésvezetősége a kivitelező, amelyik az év elején a beregi központban adott át hasonló szövetkezeti lakásokat. Képünkön: az épülő lakások egy része. (Császár Csaba felvétele) NagykáUőn less a megnyitó A szolidaritási akció > előkészületei A hagyományoknak megfelelően 1984 szeptemberében is sor kerül a szolidaritási akcióra a népfront Szabolcs-Szatmár megyei Béke-Barátsági és Szolidaritási Bizottság rendezésében. A rendezvénysorozat, mint eddig is, a békéért való küzdelemhez való hozzájárulás lesz a megyében. Az őszi akció megnyitására szeptember első hetében Nagykállóban kerül sor. Ugyancsak az első őszi hónapban lesznek a magyar—szovjet barátsági napok is, melyek színhelyei Mátészalka, Csenger, Jánk- majtis. Baráti találkozók, kiállítások, filmvetítések gazdagítják majd a programot. Októberben az NDK barátsági napokat rendezik Nyírteleiken, Gávavencsellőn és Apagyon. Október végén a Lengyel Kulturális Központ vendégeit fogadjuk a megyében, míg novemberben a Bolgár Kultúra és Tudomány Házával közös rendezésben magyar—bolgár barátsági napok lesznek. Találkozók, kiállítások gazdagítják, színesítik a programot. A KISZ megyebizottsága és a HNF által meghirdetett „Barátaink országai” című vetélkedősorozat döntőit decemberben rendezik, a tervek szerint csehszlovák vendégek Részvételével. A hivatalos megnyilvánulásokon túlmenően kiveszik részüket az emlékezésből a megye középiskolái is; osztályfőnöki órákat, és egyéb rendezvényeket szentelnek a békeharcnak, a szolidaritásnak. A társadalmi és tömegszervezetek soros üléseiken szólnak majd a békéről, de a megyében működő papság részére is szerveznek tájékoztató előadásokat. Munkaszünet, karbantartás az üzemekben Festés, javítás, nagytakarítás Néhány könnyűipari üzemünkben már hagyomány, hogy nyáron két-három hétre félbeszakad a termelés a nagy karbantartási munkák idejére. A szalagok mellett dolgozók ilyenkor szabadságra mennek, s helyüket a karbantartók foglalják el, akik felújítják a gépeket, s gondosan előkészítik az üzemet a következő egyéves tennivalókra. V. E. ÉPÜLT TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Szép példája a társadalmi összefogásnak a Tiszavasvá- rlban épülő 2-es számú Vasvári Pál Általános Iskola rí- gi épülete mellett tavaly megkezdett új négy tantermes, nevelői szobával és szociális helyiségekkel ellátott létesítmény, aminek kivitelezője a helyi tanács költségvetési üzeme. A környező üzemek, gyárak, a helyi áfész, valamint az iskolás gyerekek szülei jelentős — közel 15 millió forint értékű — összeggel, társadalmi munkával járultak hozzá az augusztus végén atadásra kerülő huszonegymillió forint költségű bővítéshez. Képünkön az új épület. (Császár Csaba felvétele.) A Nyírség Ruházati Szövetkezetben július 12-től augusztus 1-ig tartott a szokásos nagytakarítás, karbantartás. Legtöbb tennivaló a vasalóteremben volt, ahol a régi vasaiókazánok közül hármat újra cseréltek a hozzájuk tartozó vasalóasztalok- kal együtt. Az új berendezéseket 1 millió forintért vásárolta a szövetkezet az NSZK- ból. Egyúttal korszerűsítették a vasalóterem szellőztetését is, mely során például tetőventillátorokat építettek be. A varrodában a varrógépek tisztításán, javításán túl új tolóablakokat is felszerelték, valamint kifestették a vasaló- és a meótermet. Még június első felében hozzálátott a szövetkezet épületének külső tatarozásához a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet A 300 ezer forintos munka a belső nagytakarítás végére, vagyis augusztus első napjaira készült el. Befejezték a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalatnál is augusztus 1-re a karbantartást, mely július 23-án kezdődött a vállalatnál. A központi üzemben a gépek, kazánok, speciálgépek tisztítása, zsírzása során egyúttal mintegy 350 ezer forint értékben alkatrészeket is cseréltek. Nagy segítséget nyújtott ehhez, hogy a közelmúltban francia import al- karészeket kapott a D1RU- VÁLL, melyek egy részét fel is használták a karbantartás alatt Augusztus 1-ig befejeződött a központi üzem festése is. E munkák ideje alatt mintegy 300-an mentek szabadságra az üzemből. Azok a dolgozók viszont — szám szerint 22-en — akik nyomós indokok alapján nem tudtak most szabadságra menni, változatlanul bejártak dolgozni, ök egy szalagon svájci exportra pe- lerineket, illetve hazai piacra női ruhákat varrtak. A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységében ezekben a napokban készülnek a kollektív szabadságra Itt augusztus 13-án, hétfőn kezdődik, s szeptember 3-ig tart a nagytakarítás. Az előző években a nagy nyári vakáció alatt jelentősebb átcsoportosítások, korszerűsítések történtek a VOR-ban, így az idén csak a szokásos nagyjavításokra, portalanításokra kerül sor. A takarítókkal együtt közel harmincán vesznek majd részt a munkában, mely várhatóan másfél, két hét alatt elkészül. Ezután a karbantartók, s takarítók is megkezdik szabadságukat.
