Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
1984. augusztus 28. Kelflt-MagTarország 3 Kilcsember: a tsz-elnök A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK maguk határozzák meg üzemi szervezetüket. Éppen ezért eltérő formájú és nagyságú üzemi szervezeti formák alakultak ki. A szövetkezeti gazdálkodásban általában az úgynevezett főágazati, ágazati irányítás érvényesül, amelyet helyenként területi irányítással is kombinálnak. Ám a szövetkezetek egy része nem keresi a saját lehetőségeit, hanem mechanikusan alkalmazza mások tapasztalatait. Ezért helyenként a szövetkezetektől idegen megoldások (igazgatóság, főosztály, titkárság, gazdasági igazgató) születnek. Ez pedig az elidegenedéshez,, a technokrata szemlélet eluralkodásához vezethet. Ennek megelőzésében meghatározó a tsz-elnökök szerepe. Tevékenységükben ugyanis ötvöződik a kollektív vezetés és a szakmai irányítás. Felelősek a testületi vezetés és az egyszemélyi irányítás harmóniájának megteremtéséért és fejlesztéséért. Ezt a feladatot többségükben jól látják el. Kétségtelen azonban, hogy helyenként még mindig tapasztalható a megszokotthoz való görcsös ragaszkodás, a rutinszerűség, a rosszul értelmezett humanizmus, illetve a tekintélyelv és a bürokratizmus erőltetése. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN lényegében három vezetői stílus elemei tapasztalhatók. Jellemzőnek, dominánsnak a demokratikus vezetői stílus mondható. A vezetők társadalmi megbízatásaik révén rendszerint aktív részesei a Közéletnek, így szereplésüket az állandó kontroll, a folytonos visz- szajelzés segíti, Elvétve és időlegesen a liberális és a diktatórikus stílus elemei is megtalálhatók egyes szövetkezeti vezetőknél. Hosz- szabb távon azonban — éppen a szövetkezeti demokrácia és önkormányzat alapelvéből következően — e hibás vezetői magatartásnak nincs perspektívája: a nem megfelelő vezetők ugyanis leválthatok. A szövetkezeti élet egyik fő törekvése napjainkban, hogy a testületi szervek és a szakmai irányítás szervezett egysége, harmóniája tovább erősödjék. Sajnos, helyenként még ma is tapasztalható egyes testületek szerepének megkérdőjelezése, a szakvezetés túlértékelése. Az ilyen törekvések elhárításában kiemelkedő szerepük van a szövetkezeti tisztségviselőknek, elsősorban az elnököknek, akik tisztségüknél fogva felelősek a szövetkezeti demokrácia érvényesüléséért. A közgazdasági szabályozókkal történő állami irányítást a mezőgazdasági szövetkezetek elfogadják, igénylik. Feszültségeket okoz azonban, hogy szűkül azoknak az — elsősorban a gazdálkodással és az eredményfelhasználással kapcsolatos — kérdéseknek a köre, amelyekben o testületeknek döntési lehetőségük van. Ennek következtében olykor a testületi döntés csupán az előirások tudomásulvételére korlátozódik. Fokozottan tapasztalható ez a legutóbbi években, amikor a szabályozók gyakori változásai az átgondolt döntéseket is — például az éves termelési és pénzügyi tervet — módosítják. NÖVELI A BIZONYTALANSÁGOT, hogy a szabályozó rendelkezések gyakran nem egyértelműek, és ez nehezíti az eligazodást. A pénzügyi ellenőrzéseket követően gyakran ilyen okok miatt vonnak felelősségre jóhiszemű szövetkezeti elnököket. A gazdálkodás biztonsága, a tág tulajdonosi tudatának erősítése azt igényli, hogy a közgazdasági szabályozásban is következetesebben érvényesüljenek a szövetkezeti sajátosságok, és a rendelkezések legyenek egyértelműek, közérthető,- ek. Ennek a célnak az elérésében nehezebbé és bonyolultabbá vált szövetkezeti gazdálkodás körülményei között változatlanul kiemelekdő szerepük van a tsz-elnökóknak. Cs. J. ■ *olt egy vacsora. Jó- kora rántott hús, sült hús, körítésként burgonya, mellé uborkasaláta. Kenyér számolatlan. De még az elején volt más, (kisüstről) és a direktor beszéde. Ez már így szokás. Mivelhogy learatnak, a kombájnok gépudvarba állnak, kombájnosoknak, traktorosoknak, szerelőknek és minden közreműködőnek asztalt terítenek. Előbb az áldás. A főagro- nómus nem kis pátosszal, meg ugyanannyi szívből jövő igazi kívánsággal mondja a tószt: „nehéz munka volt, a végére jártunk, igyunk az új kenyérre”. Isznak. Az új kenyérre, pedig abból a búzából, amit learattak, idén aligha lesz kenyér. Vetőmagtermelő a gazdaság. A kombájnolt, szárított, tisztított búzát fémzárolják, a zárakat valakik, valahol feltörik és a búzát elvetik. Majd ősszel. A kisüsti után eszik a rántott húst. Valamiről, valamikről beszélnek is. Ügy beszélnek, hogy a kombájnolást már el is felejtették, azt meg főként feledték, Tankonyha helyett is tar. ierem Nyírftáótor új áBaJSnos iskolájában nem szombaton, hanem vasárnap lesz a Ham- évnyitó. Egy nap ia sokat számít az utómunfcáknáL, a berendezések eltaelyezésénél. A kivitelező Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállaltat rekordidő, 392 nap alatt építette fel a 16 tanteremből, 4 szaktanteremből és hatalmas tornateremből álló épületet. Az építkezés szocialista brigádjai vállalták, hogy hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére rövid idő alatt, jó minőségben szeptember 1-re átadják az iskolát. Szinte az utolsó percben — sikerült. Építés közben a városi tanács és az iskolaigazgató kérésére az eredetileg tervezett tankonyha helyett tantermet építettek, s ezzel a tanteremgondok is megoldódtak a városban. A kazánház importból származó műszerei még nem érkeztek meg, de a SZÁÉV kollektívája ésszerűsítéssel, újítással októberig a kazánházat is átadja rendeltetésének. (Nábrádi L. felv.) Statisztikai elemzés Mennyit áll a gép? A vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségek csökkentésére, a munkatermelékenység javítására. — Ezeknek egyik fontos tényezője lenne az alapüzemi — tehát a termelés szempontjából legfontosabb — gépek és berendezések hatékony működtetése, időalapjuk jobb kihasználása. A megye minisztériumi iparvállalatainál a termelőberendezések kihasználtsága az előző evhez képest romlott, amiben szerepe van a gazdasági környezetnek, de nem elhanyagolhatók a szubjektív tényezők sem. A termelésbe állított gépek számának növelésével és több műszakban történő üzemeltetésével emelkedett a munkarend szerinti időalap. Ezzel egy időben viszont nőtt a kieső gépóra, aminek csak egy része a termelés technológiai feltételeiből szükségszerűen adódó veszteségidő. ANYAG ÉS ALKATRÉSZ Az év első öt hónapjában a gépállomány a naptári időalap 47 százalékában, a munkarend szerinti időalap 93 százalékában üzemelt. Jobb munkaszervezéssel és anyaggazdálkodással 1984 első öt hónapjában a gépek átlagos állásidejét 89 órával lehetett volna csökkenteni. A termelőberendezések állásideje több okra vezethető vissza. — 1984-ben a legnagyobb gondot oz anyag, az alhogy mit mondott a főag- ronómus. Mert a szám az olyan, hogy bemegy, de nem marad bent a fejekben. Minek? Minek terhelje az ember zsúfolt kobakját olyasmivel, hogy az őszi búza 537 hektár átlágában nem a terv szerinti 4,4 tonnát adta, de 5,17 tonnát. Ez annyi mint 2774 tonna, rekord. Na és a rozs! Az meg valami csoda. 3,54 tonnát termett hektáronként. Ilyen még nem volt a gazdaság történetében. Nem bizony! De olyan se. hogy rágós lenne a hús. Alaposan kiklopfolták, lisztben, tojásban. prézliben megforgatták és illően átsütötték. Ez bizony hús, nem fárad bele senki álkapcsa. hogy megőrölje. A sült is olyan. A savanyú éppen ezekhez való. Tökéletes a betakarítás. A kalász helyén tarló maradt, az étel nyomát a mosatlan őrzi. Emberi dolog. A tarló felett kint héja kering, az asztal fölött söröspohár leng. ^^e hol is volt a vacsoMM ra? Balkányban, Nagyecseden, Tisza- vasváriban és még vagy száz helyen. Terjed a szokás. Jó szokás, maradjon is meg, amíg búza terem. S. E. katrész és a félkész termékek hiánya okozta, ami a vállalatokat termelőeszközeik időszakos leállítására kényszerítette. Ez átlagosan 54 óra termelés- kiesést jelentett. A hiánytermékek elsősorban belföldiek, az importból származók kevésbé hátráltatják a folyamatos munkavégzést. — A munkaerőhiány és a magas fluktuáció is növeli — elsősorban a nehéziparban — a kieső időt. Volt olyan vállalat, ahol a 106 munkanapból emiatt a gépek átlagosan két napig álltak. RENDELÉSHIÁNY — A rendeléshiány miatt kieső gépórák aránya 1984 május végéig hasonlóan alakult, mintnjr egy-évvel, korábban. Kereslethiány elsősorban a könnyűiparban okozott termeléskiesést, ami leginkább a belföldi kereslet mérséklődésével függ össze. — A munkarend szerinti időalapból kiesett idő 13 százalékát fordították a vállalatok tervszerű megelőző karbantartásra. Ez az arány összességében alacsonyabb az egy évvel korábbinál. — A gépek váratlan meghibásodása miatt kieső gépórák aránya az egy évvel korábbinál alacsonyabb. Ennek egyik oka, hogy több gazdálkodó egységnél a megelőzésben érdekeltté tett VGMK működik. A géphibák miatt időkiesés az élelmiszer- iparban a legmagasabb (a kiesett gépórák 18 százaléka adódik ebből), annak ellenére, hogy a karbantartásra fordított idő arányaiban ebben az ágazatban a legmagasabb. AMÍG KERESLET VAN — A gépek és berendezések munkarend szerinti időalapjának teljes kihasználását a technológiai okokból szükséges állásidők természetesen csökkentik. A “fentiek egyértelművé teszik azt a következtetést, hogjí az alapüzemi gépek kihasználását tovább kell javítani, — addig a határig, amíg a gyártott termékre megfelelő kereslet mutatkozik. A megfigyelt vállalatok ezt az optimális időkihasználást még nem érték el, amit az is bizonyít, hogy a kiesett gépórák 17 százalékát túlórában kellett pótolni. Dr. Újvári Sándorné, KSH megyei igazgatósága Óriási N em mindennapi szerencse érte Szilágyi Gyulát, a kölesei vadásztársaság tagját, aki augusztus 24-én, este nyolc órakor 280 kilós vaddisznót lőtt Kispalád alatt, egy kukoricatábla mentén. A fehérgyarmati vadász már hónapok óta leste a kapitális jószág nyomát, számtalan éjszakát töltött el a paládi határban, míg péntek este végre sikerült a randevú. A vadkannal egyetlen lövés végzett, azonnal tüz- berogyott, s a mérésnél kiderült, nemcsak a súlya kapitális, hanem az agyara is: hossza eléri a huszonnyolc centimétert. Mikroszkóptól a gazdaságig Ha a huszadik század a fizikáé, akkor a következő száz esztendő a biológiáé lesz — vallják a tudósok. Valóban számtalan jel mutat arra, hogy új tudományos forradalom van kibontakozóban, amihez felfedezéseikkel, eredményeikkel a mikrobiológusok nagyban hozzájárulhatnak. A közelmúltban Nyíregyházán tartott tanácskozásukon számos előadás megerősítette ezt a vélekedést. A parányi élőlények — baktériumok, vírusok és gombák — vizsgálatával foglalkozó tudomány mintegy kétszázötven hazai művelője megvitatta a különböző területeken született új eredményeket. A Magyar Mikrobiológiai Társaság a kutatóintézetekben, egyetemeken, diagnosztikai intézetekben, a járványügyi állomásokon dolgozó. mikrobiológusokat tömöríti. — Minden esztendőben az ország más-más pontjain gyűlünk össze, hogy egyúttal hazánk tájaival, a megyék tudományos műhelyeivel is megismerkedhessünk — mondta Mészáros János akadémikus, a mikrobiológiai társaság elnöke. — Itt Sza- bolcs-Szatmár megyében is számos jól dolgozó mikrobiológiai laboratórium van, például a KÖJÁL-nál, az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomáson, a Nyíregyházi Konzervgyárban vagy a húsiparnál. A nagygyűlés haszna az is, hogy fiatal kutatóink ezeken a tanácskozásokon bemutatkozhatnak tudományos eredményeikkel. A háromnapos nyíregyházi tanácskozáson mintegy százhúsz előadás hangzott el a bakteriológiában, virológiában, az ipari, mezőgazdasági és élelmiszer-mikrobiológiában született legújabb kutatási eredményekről. Volt miről beszámolni. Több laboratóriumban sikerrel kísérleteznek a vírusszaporodást gátló anyaggal, az interferonnal. Elméleti jelentőségű ismertetések hangzottak el a kórokozók fertőzőképességének vizsgálatáról. Űjabb hatásos oltóanyagot remélhet az állategészségügy, mely készítményekkel többek között a korábbinál gyorsabban gyógyítható a tehenek tőgygyulladása, a sertések bél- férgessége. A három szekció közül talán legnagyobb érdeklődés a gyakorlati alkalmazás módjait kereső ülésszak beszámolóit kísérte. A szekció elnöke dr. Kecskés Mihály, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mikrobiológiai tanszékének vezetője volt. — A mikrobiológiától három alapvető kérdésre várnak választ. Sikerül-e újabb energiahordozókat találni, megszüntethetők-e a környezetkárosító szennyeződések és akadnak-e új tápanyagforrások? A biotechnológiák mezőgazdasági alkalmazására akadnak már hazai példák, melyek több termést, jobb állati takarmányt és ezzel együtt egészségesebb állatállományt jelentenek. Ezek után nem véletlen, hogy számos mezőgazdasági nagyüzem tart fenn állandó kapcsolatot kutatóintézetekkel. R. G.