Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

Milliók energiára Újabb transzformátorok, vezetékcserék Faluvégi Lajos Moszkvába utazott Hétfőn Moszkvába utazott nökhelyettesével, az Állami Faluvégi Lajos, a Miniszter- Tervbizottság elnökével a tanács elnökhelyettese, az két ország közötti gazdasági Országos Tervhivatal elnöke, együttműködés időszerű kér- Tárgyalásokat folytat Nyiko- déseiről és az 1986—1990. laj Bajbakovval, a Szovjet- időszakra készülő népgazda- unió Minisztertanácsának el- sági tervek egyeztetéséről. MA Éjjel a város alatt (2. oldal) Kulcsember: a tsz-elnök (3. oldal) Alapelvként fogalmazták meg a Tiszántúli Áraimszol­gáltató Vállalatnál, hogy a fogyasztók igényeit mara­déktalanul kielégítsék. Mind­ez eleve feltételezi, hogy nem lehet olyan megrendelő — akár ipari vagy mezőgazda- sági üzem, akár háztartás — ahol ne törekednének a meg­felelő áramellátásra. Mindez pedig évente több tíz milli­ós ráfordítást kíván — tud­tuk meg Maruzs Elemértől, a TITÁSZ beruházási főosz­tályvezetőjétől. Szabolcs-Szatmár megyé­ben az áramszolgáltatás sa­játos helyzetben van. A la­kossági fogyasztás növekedé­se jóval meghaladja az átla­got, ami meghatározza a ten­nivalókat is. A TITÁSZ-nál a fogyasztás növekedése az országos átlag kétszerese, míg a megye a vállalati átlag kétszeres növekedésével áll az élen — jellemezte a hely­zetet Csatho János műszaki vezérigazgató-helyettes. Fejlődő áramszolgáltatás Mennyit áll a gép? (3. oldal) A vállaji Rákóczi Ter­melőszövetkezet varrodá­jában a Budapesti Elegan­cia Szövetkezet megbízá­sából gyermekfarmereket készítenek. Mérettől füg­gően havonta 5—6 ezer darab készül a tsz mel­léküzemében. (Elek Emil , felvétele) Télre készül a távhőszolgáltató Fűtőmű kétszázmillióért Habár a legkézzelfoghatób­ban a nyári malegvízhiány- kor érezzük a távhőszolgálta- tó vállalat, a Szabolcshő léte­zését, de (tévedés lenne azt hinni, hogy az év többi sza­kaszában nincs elegendő munkájuk; fűtési idénytől fű­tési idényig, bőségesen akad tennivalójuk. Tennivalóik sorjázását azon­ban kezdjük az említett leg­érezhetőbb ténykedésükkel. Nyíregyházán augusztus 2—13 között százhúsz szakemberük dolgozott napi tizenkét órán át, hogy a mintegy 37 kilo­méternyi melegvízvezetéket kijavítsák, karbantartsák. Legnagyobb munkájuk ezen belül a föld alatti gerincveze­ték szakaszoló szerelvényei­nek cseréje volt. Ez annak érdekében történt, hogy hiba esetén könnyűszerrel 'lehes­sen kiiktatni a javításra szo­ruló szakaszt, s ne az egész város érezze meg az esetleges rendellenességet, összesen 14 szerelvényt helyeztek el; hat érkezett Ausztriából, nyolc pedig hazai gyártmányú volt Ez a munka mintegy négy­millió forintba került. Az em­lítetteken túl, még több száz darab szerelvényt hoztak rendbe. A karbantartások az augusztusi tíz nap etanúlitávai nem értek véget, hiszen szep­tember 30-ig a télre történő felkészülés után is pontot kell tenniük. Tüzetesen át­vizsgálják a megyeszékhely 184 hőközpontját és a 220 hő­fogadó alállomásit. A hőköz- pontok közül nyolcat teljesen megújítanak, minden beren­dezésit kicserélnek. A kon­zervgyárnál ús folynak a munkálatok: az 500-as ge­rincvezetéket helyezik át, mélyvezetésűből magasveze- tésű lesz. Nyíregyházán ösz- szesen tízmillió forintot for­dítottak és fordítanak a kar­bantartásokra, javításokra. A Szabolcshő gondoskodik Kisvárda és Mátészalka táv­fűtéséről és melegvíz-ellátá­sáról is. Igaz, lényegesen ke­vesebb lakásról kei a két kis­városban gondoskodni, de akad többlet tennivaló is eze­ken a helyeken, mert, míg Nyíregyházán az energiát vá­sárolja a vállalat addig eze­ken a helyeken az energia- termelés is az ő feladatuk. Kisvárdán a konténerka­zán javítása az egyik legfőbb munka, és felkészülnek az új, mintegy kettőszázmilliós be­fektetéssel épült fűtőmű üzembentartására is. Az új létesítmény télen már mele­get ad. Mátészalkán egyetlen hőközpont van, ennek kor­szerűsítésére kétmillió forin­tot fordítottak, (s. z.) Az említettek határozzák meg a tennivalókat. így a megyében több beruházás az eredetileg tervezettől egy-két évvel korábban valósult meg, hiszen csak így Lehet elfo­gadható szinten eljuttatni mindenüvé a gépeket mű­ködtető, a fényt, sok helyütt a meleget is adó villamos áramot. A főelosztó hálózatban a 120 ezer voltos vezetékrend­szer kisebb bővülésével lehet csak számolni. Az igények indokolják, hogy Nyíregy­házáról Ibrányig megépüljön egy leágazás, s ez a körzet ott kapjon egy transzformá­tor állomást. A tervek már elkészültek, az építkezés jö­Felújítják és korszerűsítik Vaján, a szabadvezetékes vil­lamos hálózatot a TITÁSZ szerelési osztályának dolgozói. A két kilométeres szakaszon végzett munkák során a jobb világítás érdekében higanygőz lámpákat is felszerelnek a vasbeton oszlopokra. Képünkön: a régi vezetéket új, 0,4 ki­lovoltosra cserélik... Szalóki Mihály a vasbeton oszlopon kereszttartó vasat cserél. (Császár Csaba felvételei) Lámpakarbantartás emelő­kosaras kocsiról. vőre indul, míg elkészülte 1986-ban várható. Nyírbá­torban az idén fejeződik be a transzformátorállomás bő­vítése, mintegy tízmillió fo­rintos költséggel. Tavaly Mátészalkán végeztek bőví­tést, de már tervezik a Fe­hérgyarmatig húzódó vezeték átépítését nagyobb kapacitá­súvá, valamint egy ottani transzformátor beépítését 1986-ban. A másik oldalon a kisfe­szültségű hálózat — vagyis a lakossághoz is eljutó villany- vezetékek — rekonstrukciója áll, mint sürgető feladat. Er­re is egy adat: vállalati szin­ten 29 millió forintot fordí­tanak az idén a villanybojle­rek bekötésére, s ebből Sza- bolcs-Szatmárra 12 millió jut. Ugyancsak közel 40 százalé­kot jelent a maga 32 milliós összegével a közvetlen re­konstrukciós munkák értéke a három megyét ellátó válla­latnál. Jelenleg a nyíregyházi üzemigazgatóság egyes kör­zeteiben a legsürgősebb a vezetékek cseréje, újabb transzformátorok telepítése, hogy megfelelő feszültségen szolgáltassák az energiát. Mindez még a faluvillamo­sítás 25—30 évvel ezelőtti (Folytatás a 4. oldalon) Hét premier bérletben Évadnyitó társulati ilés a Móricz Zsiimaad Színházban Ünnepélyes társulati ülés­sel nyitotta meg negyedik évadját tegnap délelőtt a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház. Az ünnepsé­gen részt vett Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se és Bögel József, a Műve­lődésügyi Minisztérium fő­munkatársa is. Az új évadot Léner Péter igazgató nyitot­ta meg. Beszédében hangsú­lyozta, hogy a nyíregyházi színháznak egyszerre kell európainak, magyarnak és szabolcsinak lenni. Egy szín­ház, amely magyar nyelven terjeszti a kultúrát, az em­beriség évezredek alatt fel­halmozott értékeit, nagy gondot kell fordítania a ma­gyar darabokra is. Reperto­árunkon a megfelelő minő­ségben, változatosságban és méretben kell jelen lenni a klasszikus és kortárs ma­gyar drámairodalomnak. — Nekünk konkrétan itt Nyíregyházán, és ebben a megyében kell jelen lennünk — folytatta a színház új A társulati ülés közönsége. (Császár Csaba felvétele) igazgatója —, itt kell érvé­nyes gondolatokat megfogal­maznunk. A színház dialek­tikus művészet: itt minden mindennel összefügg. A lé­nyeg, hogy ezek az összefüg­gések egy előre meghatáro­zott cél felé vezessenek. Ezután a főbb feladatokat ismertette az ünnepélyes al­kalomra összegyűlt társulat tagjai előtt. Elmondta, hogy: ennek az évadnak a felada­ta, hogy megtartsák az el­múlt évad eredményeit: a jó kapcsolatot a közönséggel, a határozott törekvést arra, hogy a színész alkatához, egyéniségéhez illő szerepeket kapjon, s ezáltal egyéni fej­lődése töretlen legyen, vala­mint meg kell őrizni a ta­valy már egyre gyümölcsö­zőbb, jó alkotó légkört. — Színházunkat tegyük frissebbé, fiatalosabbá és ér­dekesebbé — mondta. — Ügy kell szólnunk, hogy hangun­kat a városon, a megyén kí­vül az országban is hallják. Mindebből pedig az követ­kezik, hogy a munka hívei vagyunk, úgy is mondhat­nám, hogy csak a munka hí­vei. Ezután az új évad műso­ráról beszélt. A bérletben hét bemutató lesz az idén, az első szeptember 29-én Sha­kespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjáté­ka, Salamon Suba László rendezésében. Gyermekda­rabnak Schiller—Gozzi: Tu- randot című művét válasz­tották, melyet Nagy András László rendez és szeptember 22-én lesz a bemutatója. Az ünnepélyes társulati ülés végén bemutatták a színház új tagjait, akik kö­zül többet már ismer a nyír­egyházi közönség. Holl István és Petényi Ilona alapító tag­jai a Móricz Zsigmond Szín­háznak, rövid távoliét után visszaszerződtek. Csikós Sán­dor mint vendég, több da­rabban játszott az elmúlt évadban, mint új tagnak, ezentúl elmarad a neve mel­lől az m. v. Varjú Olgát és Schlanger Andrást is ismer­jük már a Hamusivatagból, évfolyamtársaikkal: Gados Bélával, Juhász Györggyel, Mátrai Tamással, Mester Edittel és Vajda Jánossal együtt szerződtek hozzánk. Színházunk tagja lett Gel­iert Péter és Salamon Suba László rendezők, és az el­múlt évadból szintén ismert Vend András dramaturg is. Az ünnepélyes társulati ülés záróaktusaként Kuknyó János, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője emlék­plakettet adott át a Buda­pestre szerződött Rohály Miklósnak, színházalapító és -szervező munkásságáért, — amelyet gazdasági igazgató­ként kifejtett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom