Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

Kétszeresére bővítették — Könnyebb tesz telefonálni Távhívás Záhonyban Mától: új telefonközpont Nyíregyházán A nyíregyházi Crossbar-központban Simon Imréné és Pajzs Lajos az utolsó vizsgálatokat végzi el az új előfize­tők telefonvonalán. (Császár Csaba felvétele) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén a Gazdasági Bi­zottság elnökének előterjesz­tése alapján megtárgyalta a KGST felső szintű gazdasági értekezletének és XXXVIII. ülésszakának határozataiból adódó hazai feladatok vég­rehajtásának rendjét. Utasí­totta az illetékes minisztere­ket és főhatóságok vezetőit, hogy biztosítsák a határoza­tokban foglalt feladatok szer­vezett és összehangolt vég­rehajtását. A kormány tájékoztatót hallgatott arról, hogy az ország egész területén sike­resen befejezték a kalászos gabona betakarítását. Elisme­rését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági nagyüzemek, az aratásban érdekelt ellátó, felvásárló vállalatok, vala­mint az irányító szervek ve­zetőinek és dolgozóinak a be­takarítási munkák gondos előkészítéséért, összehangolt, magas szakmai színvonalú végrehajtásáért. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az Ál­----------------------------------------\ Koszorúzás a román hősi emlékműveknél Románia felszabadulá­sának közelgő 40. évfor­dulója alkalmából Joan Bochis, a Román Szocia­lista Köztársaság debre-# ceni főkonzulja — Joan Todeviciu ezredes, kato­nai attasé kíséretében — csütörtökön megyénkbe érkezett és koszorúzási ün­nepségeken vett részt. Délelőtt Tisaadobon Csatári Ernő, a megyei ta­nács vb-titkára — a köz­ség párt- és állami veze­tőinek jelenlétében — üd­vözölte a vendégeket, majd a főkonzul megkoszorúzta a tiszadobi román hősi emlékművet. Ezután Ti- szalököt keresték fel, ahol a település vezetői köszön­tötték őket. A debreceni főkonzul itt is elhelyezte a kegyelet virágait a kör­nyék felszabadítása során elesett román harcosok emlékművén. A déli órákban Nyíregy­házán, a városi tanácson Csisztu László, a városi pártbizottság titkára és Petrus István, a tanács általános elnökhelyettese üdvözölte a román vendé­geket, majd a román hő­sök emlékművénél került sor ünnepélyes koszorúzás­ra, ahol jelen voltak a megye és a város képvi­selői is. Délután Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára fogadta Joan Bochis főkonzult és kísé­retét, aki ezután eluta- *ott megyénkből. I J lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökének jelentését a 40 órás munkahét kiterjesz­tésének tapasztalatairól. A legtöbb gazdálkodó szervezet a napi munkaidő mérséklé­sével, jövedelmi, pénzügyi helyzetének romlása nélkül valósította meg a munkaidő csökkentését. Néhány helyen azonban munkafegyelem­lazulás tapasztalható. A kor­mány felhívta az illetékesek figyelmét az üzem- és mun­kaszervezés, valamint a mun­kafegyelem javítására vonat­kozó határozatainak követ­kezetesebb érvényesítésére. A Minisztertanács megvi­tatta az Állami Tervbizott­ság tájékoztatóját a szénbá­nyászat műszaki-gazdasági helyzetéről, és az 1984—85. évi termelési feladatok tel­jesítésének feltételeiről. Hoz­zájárult ahhoz, hogy az 1934 évi népgazdasági tervben foglalt szén- és brikett-ter­melési feladatok teljesítése — ezen belül a lakossági és kommunális igények kielégí­tése —, valamint az 1985. évi gazdálkodás induló feltételei­nek javítása érdekében a szénbányászat további fej­lesztési támogatásban része­süljön. A kormány tájékoztatót hallgatott meg és fogadott e! Negyedórára leálltak teg­nap a gyártósorok a Nyír­egyházi Konzervgyárban és dolgozók munkásgyűlésén ünnepelték a közelgő alkot­mánynapot és egy másik Je­les évfordulót, a gyár húsz­éves fennállását. Az igazga­tó, Rudi Béla, az eltelt két évtizedre visszaemlékezve igen mozgalmas múltról szá­molt be. A hajdani kukoricaföldek helyén nemcsak a megye- székhely, hanem a tájegység első nagy ipari létesítménye épült fel. A fejlesztés alap­elve az volt, hogy mezőgaz­daságunk termékeit helyben feldolgozva adjuk el, de a gazdasági döntéshez hasonló a rugalmas jövedelemsza­bályozási rendszerek szerint működő vállalatok 1984. első félévi tapasztalatairól. Meg­állapította, hogy az érintett vállalatok többségénél ked­vező irányban változik belső irányítási, szervezeti és ér­dekeltségi rendszerük, ered­ményesebb lett exportérté­kesítésük. A Minisztertanács megvi­tatta a közgyűjtemények helyzetéről és rekonstrukci­ós feladatairól szóló jelen­tést. Határozatot hozott né­hány kiemelkedően fontos múzeum és könyvtár felújí­tásának meggyorsítására, va­lamint arra, hogy a követke­ző év folyamán az illetéke­sek átfogó programot dolgoz­zanak ki a hazai közgyűjte­mények helyzetének javításá­ra. A kormány áttekintette a nemzeti értéket képviselő műemléki kastélyok és köz­épületek megmentésére ho­zott 1981. évi gazdasági bi­zottsági határozat végrehaj­tásának tapasztalatait. Meg­állapította, hogy sok helyen sikerült megfékezni a nagy értékű műemlékek pusztulá­sának folyamatát. Utasította az érintett szerveket a prog­ramban foglalt feladatok kö­vetkezetes végrehajtására. horderejű volt annak politi­kai tartalma. Ipar a Nyír­ségben, amelytől nemcsak az emberek szemléletének fej­lődése várható, hanem jobb anyagi boldogulása is. Nem volt buktató nélküli az út, amely napjaink sikeréig ve­zetett. Eleinte töretlen volt a fejlődés, majd a hetvenes évek közepe táján veszteség­be fordult a vállalat mérle­ge. Nem sokáig tartott ez, mert az új vezetés szintén új taktikája rövidesen meghoz­ta az új Kiváló címet, amely­ből eddig négyet nyertek el. Immár két éve önálló uta­kon jár a konzervgyár, ami­óta megszűnt a tröszt. Az időközben bevezetett számí­Tíz éve kezdett működni Nyíregyházán az 5200 állo­másos telefonközpont, amely- lyel aztán a megyeszékhely a távhívóhálózatba is be­kapcsolódott. Mint hamaro­san kiderült, szinte születése percében kicsinek bizonyult az igényekhez képest, és az új állomások fokozatos (nem túlságosan nagy számú) be­kötésével betelt. Ma Nyíregy­házán csaknem 5800 telefon­ra váró lakos van ... A telítettség volt az oka az áldatlan helyzetnek, hogy a városban napközben igen sokat kellett várni a vonalra — sokszor negyedórákig nem jött a tárcsahang. Jellemző egyébként, hogy Nyíregyhá­zán száz lakosra (a mellék- állomásokat is figyelembe véve!) csak alig több, mint 10 telefon jut, míg az orszá­gos átlag közel 13. (Persze, ezzel nincs dicsekedniva- lónk...) Ma délután háromkor „él­ni kezd” a kibővített tele­fonközpont Nyíregyházán — ez már tízezer állomás bekö­tési lehetőségét jelenti! Le­hetőséget emlegetünk, ugyan­is ez nem azt jelenti, hogy most nyomban ezrekkel csök­ken a telefonigénylők száma — a legtöbb új telefon be­kötésére ugyanis még várni kell. Nem elég az, hogy van bővített központ — ehhez megfelelően kiépített hálózat is szükséges! A helyi háló­zat bővítési terve várhatóan ez év végére készül el, és csak a jövő évben kezdődhet meg (ha lesz rá pénz). A múlt évben kezdték el a központ bővítését — ösz- szesen mintegy nyolcvanmil­liót költöttek rá. Növekszik a forgalmi áteresztőképessége is: lényegesen több beszél­getés folyhat egy időben. Emellett nagy dolog, hogy nem kell annyit várni a tár­csahangra! Ezt egyébként már tapasztalhatják egy ide­je a nyíregyházi előfizetők: július 16-án kezdték meg a próbaüzemet. tógépes rendszer és az el­nyert pályázatok elősegítet­ték, hogy Japántól az Egye­sült Államokig egyenesen tő­lük kérjék az almasűrít­ményt. Az ezen nyert külön haszonból megvalósíthatják legújabb elképzeléseiket. Mindezt nem tehetnek a munkáskollektíva ereje nél­kül, amelynek munkakedve és jó hangulata termelőerő — fejezte be az előadó, majd számos dolgozónak kitünte­tést adott át. Köztük Buglyó Tibor termelési főmérnök, Jaksi Jánosné gyümölcsüze­mi dolgozó és Kovács Imre műszaki osztályvezető a Ki­váló Munkáért miniszteri ki­tüntetést kapta. A helyi központtal egyide­jűleg bővült a Crossbar-rend­szerű helyközi központ is. Ezáltal a megyében új lehe­tőségek nyíltak: a közeljövő­ben i Záhonyt is bekapcsol­hatják az országos távhívó hálózatba. A nyíregyházi központbő­vítés elkerülhetetlenné tette több száz telefonszám meg­változását is, ezért új tele­fonkönyvet is kiadtak — ez az 1984. június 4-ig történt változásokat tartalmazza, és ma délután háromtól érvé­nyes! Idén egyébként körül ■ Csütörtök délután rendkí­vüli munkásg y ülésen jelen­tették be Vásárosnaményban, hogy az ipari miniszter hatá­rozatot hozott az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat felszámolására, mi­vel a vállalat gazdaságos működésére már nem volt biztosíték. Döntöttek az IGV vásárosnaményi gyárának sorsáról is, a beregi üzemet a Budapesti MEDICOR Vál­lalat veszi át. A tegnapi munkásgyűlésen többek között részt vett a MEDICOR vezérigazgatója, Martos István is, aki tájé­koztatta a kollektíva tagjait a vállalat terveiről. Mint el­mondta, Vásárosnaményban senkinek nem kell attól tar­tani, hogy munka nélkül ma­rad, ám ezért a többségnek áldozatot is kell hozni. Az írógépek előállítása ugyanis hamarosan megszűnik, s olyan új profilt kap a namé­belül nyolcszáz új állomás bekapcsolását tervezi még a posta, — de csak olyan te­rületeken, ahol a hálózat már megvan hozzá, és fő­képp a közületi igényeket elégítik ki. Ami lehetőség marad, abból a legrégebbi várakozók boldogíthatok ... Mindent egybevetve: sokat javul a nyíregyházi telefon­helyzet (minden bekötés után csaknem 15 állomás jut száz lakosra a városban!), de így sem nyílik mód arra, hogy minden kérelmező telefonhoz jusson, (tarnavölgyi) nyi gyár, amely beleilleszke­dik a MEDICOR termék­struktúrájába. A vállalat ezek szerint az,t szeretné, ha az itteni dolgo­zók közül minél többen vál­lalnák az átképzést, hiszen mintegy 200—200 forgácsoló­ra és lakatosra lesz rövidesen szükség. A vállalat vezetői megígérték, hogy azok, akik hajlandók elvégezni a két­éves szakmunkásképző tanfo­lyamot, a tanulás ideje alatt anyagilag sem járnak majd rosszabbul, mint korábban, s ha leteszik a vizsgát, fizeté­sük már csak a teljesítmé­nyüktől függ majd. A szakmunkásképzést a tervek szerint október elején indítják. Elhangzott még egy fonti* bejelentés is: a namé- nyi üzem önálló gyár marad, s nagyobb vezetőváltásra sem kell számítani, hiszen az IGV-n belül kialakult állapo­tokért legkevésbé az itteniek okolhatók. tbréayl építők: Lakás, almafeldolgozó Az idén 80 millió forint értékben ad át új lakásokat, ipari létesítményeket az Ibrányi Építőipari Szövetkezet. Nagyobb hányadban a megyeszékhely szövetkeze­ti lakásépítésében vesz részt a kollektíva. Az év első fe­lében 48 lakás készült el a Kert közben no-fines tech­nológiával, s decemberben újabb 48 otthont adnak át Ezenkívül a Csaló közben két ötlakásos épületet, a Színház utcán hat lakást adnak át. Az ipari megrendelések közül tízmillión felüli érté­ket képvisel a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet tan­műhelye. Szabolcsbákánv a termelőszövetkezet almafel­dolgozó üzemében augusz­tus végére fejezik be a ma­gasépítési munkákat, alig háromhónapos kivitelezés utám Húsz éve termel a Nyíregyházi Konzervgyár Világszerte ismerik termékeit Munkásgyűlés VásárosnaménybaB Átképzés, új profil A konzervgyári munkásgyűlés résztvevői Napirenden: a betakarítás— Á 40 órás munkahét kiterjesztése — Á közgyűjtemények helyzete Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom