Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

1984. augusztus 15. Kelet-Magyarország Nyári Levélírónk a kisvárdai strandon töltött egy dél­utánt unokáival. írja: ter­mészetesnek tartotta, hogy másfél és négyéves gyer­mekekkel az ő helye is a gyermekmedencében van. Nagy volt az apróságok öröme, de nem tartott egy percnél tovább. A fürdő­mester a nagymamát ki­tessékelte a medencéből. A levélből tudjuk, hogy talán nem a legudvaria­sabb hangnemben, em­lítve; mennyiféle betegsé­ge lehet a felnőtt sze­mélynek, amellyel a gyer­mekeket fertőzheti. Levélírónk megjegyzi, hogy egészséges, ráadásul egészségügyi dolgozó — immár évtizedek óta — és tisztában van a szabá­lyokkal. Említi, hogy ki­sebbik unokája még járni sem tud, nem hagyhatta volna egyedül a vízben. Nem volt mit tennie, a gyerekekkel együtt ezt követően a gyepen töltöt­ték a délutánt, s elma­radt az apróságok önfe­ledt lubickolása, vidám­sága. Közben levélírónk figyelte a fürdőmester kö­vetkezetes intézkedéseit, amint a kamaszokat nyak­levessel intette rendre. Levélírónk azért hábor­gott többek között, hogy a szegény gyerekeket min­denütt csak fegyelmezik, még a strandon sem hagynak nekik békét a felnőttek. A levélíró véleményé­vel ugyan mi sem értet­tünk egyet, és megírhat­tuk volna: az a helyes, ha a gyermekek fürdenek a gyermekmedencében, — egészségügyi okokból, — amit levélírónknak kivált­képpen tudnia kellene, mivelhogy egészségügyi dolgozó. Amiért az észre­vétellel mégis megkeres­tük a fürdő üzemeltetőjét, a Szabolcs-Szatmár me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalatot, azt a fürdő- mester kifogásolható stí­lusa miatt tettük. A kapott válasz megerő­sítette véleményünket, hogy rendelet szerint sincs keresnivalójuk a felnőt­teknek a gyermekmeden­cében. Ennek nagyon ne­hezen tudnak érvényt sze­rezni, s ha nem intézked­nének az illetékesek, ak­kor megtörténne, hogy több felnőtt lenne ott, mint gyermek. A kisvárdai strandon az említett medence körül hat pihenőpad van, ahon­nan a szülők felügyelhet­nek apróságaikra. Van te­hát megoldás, sőt a rend- fenntartásnál is — a meg­felelő hangnem alkalma­zásával — célt lehet érni. Nem az előbbi volt az egyetlen levél, amelyben a strandokon történt dolgok­ról olvashattunk, vagy fagylaltügyben kaptunk, netán a szúnyoginvázió miatt panaszkodtak a víz­parton nyaraló olvasóink. Mindezek tipikusan nyá­ri témák, nyári örömök és bosszúságok. Sokukban volt igazság és tanulság: legyünk figyelmesebbek egymással szemben. Soltész Agnes KÖZÉRDEKŰ TÁJÉKOZTATÁS A múlt heti Fórum rovatunkban közöltük egyik Víz utcai levélírónk panaszát, hogy ő, és lakótársai tájé­kozatlanok a Víz utca sorsát illetően, hogy például lesz-e ott szanálás és mikor, valamint a gázvezeték épí­tése iránt is érdeklődött levélírónk, felajánlva az ott élők társadalmi munkáját. Amikor e levélnek helyet adtunk, nem gondoltuk, hogy egy aktív utcabizottsági elnök munkáját éri kritika, jogtalanul. Ugyanis azóta kezünkbe került a meghívó, amely tavaly június 7-én 17 órára invitálta az 1-es és a 9-es lakókörzetben élőket a Búza téri pártházba, ahol Vincze István városi főépí­tész tartott előadást a településrészt érintő városfej­lesztési tervről. Több mint kétszázan érdeklődtek aktív részvételükkel utcáikat is érintő távlati elképzelések iránt, s a sok-sok kérdésre azonnal válaszolt a városi főépítész. Eme hasznos, példamutató, közérdekű tájé­koztatás szervezője Törpényi Árpád, Üj utcai lakos, az utcabizottság elnöke volt, aki meghívót készíttetett, és ő maga vitte házhoz — néhány utca kivételével — a meghívókat. Természetesen azért, hogy mindenki részt vegyen a lehetőségek szerint a tájékoztatón. Hiszen mint a múlt heti Fórum rovatban megjelent észrevé­tel is jelzi (amelyen levélírónk bizonyára nem tudott részt venni), szükség van ezekre, érdekli az embere­ket közelebbről is várospolitikánk. „TURISTÁNAK” MINDEN JÖ? Mármint turistaszalámi­nak? Ugyanis a közelmúlt­ban a Búza téri ABC-ben vá­sárolt rúd, tele volt szalon­nakockákkal, szinte ebből állt a szalámi, csupa zsír volt. Vagyis nem a szokott minő­ségben készült ezúttal és sajnos mostanában elég gyakran tapasztalom ezt. Amikor egy egész rudat vesz valaki, nem látható a minő­ségromlás, az, hogy a hús helyett szalonnát töltöttek, s adják mindezt eredeti, vagy­is turistaszalámi-áron. P. M.-né nyíregyházi lakos JOBB TÁJÉKOZTATÁST Kisléta és Nyírbogát kö­zött — örömünkre — elké­szült a korszerű kövesút. — Gyorsabb így a közlekedés, sok minden közelebb került hozzánk. Csupán egy tábla hiányzik, amely Kislétán el­igazítaná a gépjárművezető­ket, hogy a főúton lévő két elágazás közül melyik vezet Nyírbogátra. Sokan túlhalad­nak az elágazáson, s csak utána, érdeklődve találják meg a helyes utat. Takács Józsefné Kisléta, Petőfi u. 3. MIÉRT HIÁNYCIKK? A gyerekek legkedveltebb játéka a labda. Most nyáron különösen sok lehetőség van rá, — szárazföldön és vizen, — hogy dobálják, rúgják egyedül, vagy társakkal. Szí­nes, sokféle játék űzhető ve­le, csak labda kell hozzá. Sajnos, jelenleg nincs az üz­letekben, és már jó ideje hi­ánycikk. Érthetetlen, miért nem gyártják gyermekeink kedvenc játékát. . Solymosi Mihályné nyíregyházi lakos CSAK NAGY TÉTELBEN Augusztus 2-án a nyírbáto­ri Szabadság téri sportbolt­ban megtetszett egy férfipó­ló. Kértem az eladót, hogy blokkolja le, mire közölte, hogy ebből a fajtából csak 15 darabot, egy tételben ad­hat el. Nem tudom, hogy van ilyen rendelet a kereskede­lemben? Megjegyzem, nem volt semmiféle embléma a Pólón, aligha készült csupán egyesületi tagok részére a fe­hér-kék betétes póló. Fájó szívvel hagytam ott az árut, mivelhogy nem futball-, vagy egyéb sportcsapat részére akartam vásárolni, hanem férjemnek mindössze egy da­rabot. Puskás Miklósné Hodász, Rákóczi u. 142. JÁRHATATLAN ÜT Borbányán, a Csárda ut­cánál lévő szeméttelep meg­szűnik, az itt élők nagy-nagy örömére. Viszont e terület még sokáig őrizheti e telep rossz emlékét, és összes hát­rányait, ha a közeljövőben az utat nem teszik rendbe. Ugyanis a szeméttelepre ér­kező kocsik annyira tönkre­tették az utat, hogy alig le­het rajta közlekedni. A gya­logosoknak is mély gödröket kell kerülgetniük, vagy ép­pen a sarat dagasztani. Sze­retnénk, ha az utat rendbe tennék, legalábbis elegyen­getnék, járhatóvá tennék. T. L. borbányai lakos SZENNYES IVÓVÍZ Nyírteleken a vízcsapokból immár három hete gusztusta­lan víz folyik. Ugyan ki inna ilyen vízből, még akkor is, ha a KÖJÁL megállapította, hogy a víz fogyasztható, az egészségre nem ártalmas. A közelmúltban mosták a víz­tartályt, ezt követően vettük észre a vízben úszkáló kis állatkákat. Szeretnénk, ha mielőbb tiszta víz folyna a települést behálózó vezeték­ből és eltűnnének belőle a hívatlan vendégek. Jó Tiborné, Nyírtelek, Dózsa Gy. u. 8. SZEMÉTDOMB Valóságos szemétdomb ék­telenkedik a Stadion utca 4 —6—8. számú épület előtt.,A posta, s a bölcsőde épületé­nek közelében. Többször sür­gettük már, hogy intézkedje­nek az illetékesek, de erre mindeddig nem került sor. Most nyáron, különösen a kánikulában nagyon sok kel­lemetlenséget okoz a felgyü­lemlett szemét, amellett, hogy nagyon egészségtelen a környéken élők számára. Karsai Istvánná Nyíregyháza, Stadion u. 8. PARKOLÓHELY Igazán nem panaszkodha­tunk. Jókora terület van parkolás céljára a Búza téri piacon, az egykori elárusító­terület helyén. Csakhogy a parkolás rendje nincs szabá­lyozva, így rossz a terület kihasználása. Továbbá las­sítják a forgalmat a „ke- resztbe-kasba” parkoló ko­csik, olykor az érkező, vala­mint a távozó autók sem férnek egymástól. Vagy út­burkolati jelekkel kellene itt rendet teremteni, vagy par­kolóőr segítségével. Krámer István Nagy cserkeszről Szerkesztői üzenetek Makay Gusztáv máté­szalkai, Simon János csen- geri, Hadi Gábor csenge- ri, Nagy Zoltán mátészal­kai, Fedor Tibor nyíregy­házi, Háda Árpád tiszaka- nyári, Glovács László nyíregyházi lakosoknak levélben válaszoltunk. Béres Miklósné mándo- ki, Czapp Józsefné hete- fejércsei, Pór Ferenc aja­ki, Éva Józsefné nyíregy­házi, Mikovics Miklósné kótaji, Végső Aranka nyíregyházi, Fülep Sán- dorné kisvárdai, Radios István nyíregyházi, Kató Mihály tiszaberceli, Lu­kács Jánosné demecseri, Puskás Miklósné hodászi, Dankó Miklós tiszadadai, Márton József nyírkarászi, Janivics Tivadarné raka- mazi, Lipták József nyír­téti, Zilahi Miklósné nyír­turai, Kiss Nándor kál- mánházi, Végh Endre vá- mosoroszi, Tóth István 'bátorligeti, Papcsák Já­nosné demecseri, Farkas Pálné fehérgyarmati, Sza­bó Albertné tiszavasvári, Filep István botpaládi, K. Lux Kálmán nyíregyházi, özv. Bagoly Gáborné nyír- ibronyi, Magyar György- né máriapőcsi, Sápi János rohodi, Pázmán Béla új­dombrádi, Kári Sándorné hetefejércsei, Sztankovics Árpádné nyírbátori, Fe­kete Lászlóné nagydobosi, Kondisz Imréilé tornyos- pálcái, Bobik Istvánná új­fehértói, Takács Józsefné kislétai, Szabó Aladár ti- szabezdédi, Hornyák Jó­zsef tiszadadai, Komádi Sándorné panyolai, Fodor- né nyíregyházi, Debrecze- ni Endre tarpai, és Hódi Gáborné nyíregyházi ol­vasóink ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Rézműves Gyula nyír­turai lakos ügyében a nyugdíjfolyósító igazga­tóság intézkedett, a rek­lamált összeget kiutalták. Füle József nyírpazonyi olvasónkat a községi ta­nács tájékoztatta, hogy a 15/1969. (XI. 6.) MÉM-szá- mú rendelet alapján a méhészkedést erre alkal­mas területen mindenki szabadon gyakorolhatja, a jogszabályok betartásával. Az illetékes válaszol A KISTERMELŐK ELISMERÉSE „Az ÁFÉSZ miért nem?” címmel közölték aug. 1-én Zselenyánszki András nyír­egyházi lakos levelét, aki szó­vá tette az egres és az ubor­ka különböző felvásárlási árait, valamint kifogásolta a különböző göngyölegek ellá­tási díjait. Ügy véljük, hogy a külön­böző felvásárlási árak alkal­mazása az adott időpontban a piaci igényt tükrözte és a termelőknek is választási le­hetőséget biztosított, így a termékeiket saját belátásuk szerint értékesíthették, a leg­kedvezőbb felvásárlási áron. Az olvasó tévesen informá­lódott, ugyanis a szövetkeze­tünknél alkalmazott göngyö­leg ellátási díja GEV-láda esetében 6 forint, a Szabolcs láda 3 forint darabonként, tehát ugyanannyi, mint a ZÖLDÉRT-nél. Szövetkeze­tünk árpolitikáját úgy ala­kítja, hogy a piaci viszonyok tükröződjenek az árban, amely egyúttal a reális fel- vásárlási, illetve fogyasztói árban jelenik meg, elismer­ve ezzel a kistermelők hasz­nos és népgazdaságilag igen fontos tevékenységét. Nyíregyházi ÁFÉSZ Leveleki Istvánné mátészalkai olvasónk kétszobás, komfortos munkaköri szolgálati lakásban lakik. Néhány éve a munkáltatója telephelyén dolgozik, ezért ott kért, igényelt tanácsi bérlakást, . melyet a közeljövőben fog megkapni. Kérdése az, hogy a szolgálati lakásból való ki­költözése esetén jár-e a részére lakás-használatbavételi díjtérítés, esetleg közös megegyezés alapján, miután a munkaviszonya nem szűnik meg, így nem köteles a la­kást elhagyni, illetve visszaadni. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló, több­ször módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 6. feje­zete foglalkozik a szolgálati lakások bérleti jogviszonyá­nak egyes kérdéseivel, azonban a konkrét esetben csak több összetevőt figyelembe véve lehet helyes választ adni. Olvasónk ugyanis, ha megkapja a tanácsi bérlakást, akkor két lakással fog rendelkezni, egy tanácsi bérlakás­sal a munkáltatója telephelyén, és egy munkaköri szolgá­lati lakással. A jelenlegi szabályozás csak két tanácsi bér­lakás esetében rendelkezik úgy, hogy az egyikről le kell mondani, vagy egy lakásra lehet cserélni soron kívüli kiutalással. A megoldást az R. 94. szakasz (1) bekezdése adja, mely szerint, ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony megszűnik. Olvasónk ugyanis csak az egyik lakásba tud állandó jelleggel bejelentkezni, így a másik lakás eseté­ben a bérleti jogviszony megszűnik. A lakás-használatbavételi díj megtérítésére az R. 86. szakasz (2) bekezdése, valamint a 88. szakasz (3) bekezdé­se alapján igényt nem tarthat. Ezeknek a jogszabályi elő­írásoknak megfelelően ugyanis a bérlő a szolgálati és vál­lalati bérlakás bérleti jogviszonyáról csak a lakással ren­delkező szerv javára mondhat le és pénzbeli térítésre nem tarthat igényt. Kivéve a fegyveres testületi szolgálati lakás esetében. B. A.-né nyíregyházi lakos azt sérelmezi levelében, hogy a megüresedett (használt) OTP-lakás — míg lakha­tóvá teszi — csaknem annyiba kerül, mint az új lakás. A használt lakás ára 9400 forint/négyzetméter, a felújítása körülbelül 15 000 Ft-ba fog kerülni, és meg kell fizetnie a 2%-os vételi illetéket is. A három tényezőt összeadva — véleménye szerint — nem éri meg használt lakást igé­nyelni. A kérdés eldöntése előtt tisztázni kell bizonyos ténye­ket. Az OTP a megüresedő lakásokat a jelenlegi szabad­forgalmi érték alatt vásárolja vissza — jelenleg átlag 11— 12 000 Ft/négyzetméter szabadforgalmi áron — míg az OTP visszavásárlási ára, amit igazol olvasónk esete is, csak 9400 Ft/négyzetméter. A visszavásárlás feltétele csak annnyi, hogy a lakás­ügyi hatóság jelölje ki az új vevőt a lakásra, valamint az, hogy a közüzemi berendezések használhatók legyenek. Természetesen a lakás állapotától függően kerül megálla­pításra a visszavásárlási ár is. A használt lakások előnye, hogy nem a város új lakónegyedében épülnek, hanem infrastruktúrával jobban ellátott — már korábban épült — területeken helyezkednek el. A használt lakás ára (50 négyzetméteres lakást figye­lembe véve) körülbelül 100 ezer forinttal kevesebb, mint egy új lakásé, ami azt jelenti, hogy a befizetendő előtör­lesztés összege is 30 ezer forinttal kevesebb. A helyreállí­tási költségnél pedig azt is figyelembe kell venni, hogy saját ízlése és anyagi lehetősége szerint hozhatja rendbe a lakást. A 2 százalékos vételi illetéket az 1983-tól hatályos jogszabály-módosítástól kezdődően kell megfizetni, koráb­ban a lakásügyi hatóság által lebonyolított szervezett cse­re keretében újraértékesített lakások mentesek voltak a vételi illeték megfizetése alól. Minden körülményt figyelembe véve — elsősorban a jelenleg tapasztalható nagy kereslet alapján — elmond­ható, hogy még mindig olcsóbb a megüresedő lakás vásár­lása, mint az új lakásé. Dr. Kovács Mihály 7 kérdések*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom