Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. augusztus 2 Évforduló, tanulságokkal |ost kilenc esztendeje, I I 1975. augusztus elsején örömünnepet ült a világ: harmincöt különböző társadalmi berendezkedésű ország vezetői aláírták Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. A megállapodás lényege, hogy a résztvevők levonták a történelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború tanulságait, nem utolsósorban úgy. hogy hitet tettek az európai határok sérthetetlensége mellett. Kétségtelenül ez volt Helsinki legfontosabb, de korántsem egyetlen vívmánya. A charta rögzíti az államközi kapcsolatok alapelveit; kimondja, hogy a különböző világnézet és társadalmi berendezkedés nem lehet akadálya a békés, sőt tevékeny együttélésnek A szocialista országok között hazánk is jelentős szerepet vállalt a Helsinki felé vezető út egyengetésében és azt s jó szívvel elmondhatjuk, hogy mi. magyarok is éreztük a Helsinkiben megkoronázott folyamat jótékony hatását. Csaknem fél évtizeden át a világpolitika porondján, minden akkor is meglévő nehézség és tudatosan épített akadály ellenére az enyhülési folyamat volt az uralkodó. Európa — és nemcsak Európa országai között látványosan. naponta érezhetően és tapasztalhatóan megnövekedtek a két- és sokoldalú kapcsolatok, kiszélesedett a politikai, tudományos-műszaki, kereskedelmi-gazdasági együttműködés, tért hódított a kölcsönös előnyök őszinte keresése, a kérdések valóban konstruktív megközelítése. Arra azonban — barátaink, sőt egyes nyugati körök mellett — mi, magyarok is akkor figyelmeztettünk, hogy a folyamat csak akkor válik visfc- szafordíthatatlanná, ha a politikai enyhülést katonai enyhülés követi. em a szocialista országokon múlott, hogy ennek sajnos pontosan az ellenkezője történt. Amikor már világszerte kezdett szárbaszökkenni a Helsinki nevével jelzett folyamat, atlanti, ezen belül is elsősorban amerikai körök támadást indítottak Helsinki chartájának betűje és szelleme 'ellen. Nekiláttak, hogy megbontsák, lerombolják azt a pillért, ami az enyhülési folyamat alapja volt: a két világrendszer katonai egyensúlyát, Ehhez ugyan már az Egyesült Államok jelenlegi elnökének elődje hozzákezdett, de Ronald Reagan az amerikai politika fő vonásává tette a gátlástalan törekvést, a katonai erőfölényre. A szocialista országok továbbra is szeretnék megőrizni, sőt továbbfejleszteni Helsinki vívmányait és hazánk most sem tétlen ebben a küzdelemben. Kilenc esztendővel az aláírás után biztosabban tudjuk, mint valaha, hogy a tét az emberiség jövője. Harmat Endre Chile: Ellenzéki tanácskozás A katonai kormány elleni egységes fellépés kidolgozásáról tanácskoztak kedden Santiago de Chilében egy gyűlésen a chilei ellenzéki erők képviselői. Ez volt a Pinochet-diktatúra fennállása óta a legtöbb ellenzéki szervezet részvételével megtartott tanácskozás. A találkozót követő sajtó- konferencián hangsúlyozták, hogy az 1980-as törvénytelen alkotmány 24. cikkelye lehetőséget ad a katona; kormányzatnak a polgári szabadságjogok sorozatos megsértésére és hatalmi visszaélésekre Mindez — szögezték le — arra kényszeríti az ellenzéket, hogy a „polgári engedetlenség legális alkalmazásával” szembeszegüljön a kormányzattal. A francia fordulat Folyami tolóhajó műszereit ellenőrzik a Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében. A gyár szerdán 12 folyami tolóhajó jövő évi szállításáról kötött szerződést a szovjet Szudoim- port egyesüléssel. (Telefoto MTI: Fehér József felvétele— KS) Kádár János megkezdte szabadságát Kádár János, a Magyar titkára augusztus 1-én meg- Szocialisita Munkáspárt Köz-, kezdte évi rendes szabadsá- ponti Bizottságának első gát. Történelminek mondják egyes megfigyelők mindazt, ami az elmúlt hetekben Franciaországban történt, de hogy valóban így van-e, nagyon korai volna megítélni. Az ellenben kétségtelen, hogy az események sűrűsége drámai jellegű volt, és még- inkább annak látszik a jövőt (tekintve. Sokk, sokk hátán Tömören összefoglalva, három döntő mozzanatot jegyezhetünk fel. A baloldali kormánytöbbség a június 17-i közös piaci parlamenti választásokon elvesztette a fölényét, kisebbségbe került, amit még tetézett az egy hét múlva rendezett egymilliós párizsi tömegtüntetés az iskolareform terve ellen. Erre válaszul Mitterrand elnök visszavonta kormányának a javaslatát, és egyúttal szeptemberre népszavazást hirdetett meg az alkotmány módosításáról, mondván, hogy ezentúl az ország döntsön a szabadsájogokat — így az oktatás szabadságát is — érintő kérdésekben. Az államfő ezzel azt akarta elérni, hogy a népszavazáson döntő többséget kapjon, s így cáfolja meg a jobboldali ellenzéknek azt az állítását, hogy a baloldal elvesztette a választók bizalmát, a törvényes kormányzás jogalapját. Félelmetesen bölcs döntés volt, állapították meg a hírmagyarázók; Mitterrand visszanyerte a kezdeményezést bírálóival szemben. A kommunisták döntése Néhány nap múlva következett az újabb szenzációs elhatározás A Mauroy-kor- many, a baloldali vezetés első három esztendejének irányítója lemondott. Laurent Fabius, harminchét éves politikus lett az új miniszterelnök. Nagy képzettségű, kitűnő felkészültségű férfiú ü, aki alkalmasnak látszik a felgyülemlett, főképpen gazdasági természetű bajok megoldására. Csakhogy jött a harmadik sokkhatás. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága úgy döntött, hogy minisztereivel nem vesz részt ÍJÍiiaku Siklós f) • János: aiíCLfú-á utolsó évei 3. Tudták rólam, hogy író vagyok, és a milliónyi magyar hadifogoly szibériai drámájáról írom regényemet. Vacsora után a kis étteremben összetoltuk az asztalokat, papírlappal, ceruzával előttem én voltam a kérdező, és ők feleltek. Ahogy minden száműzetésben, az egy tájról valók egy utcában, egy hotelben verődnek össze, az én orosz barátaim is valamennyien tobolszkiak voltak, élükön Tobolszk volt kormányzójával, a hegyes szakállú, törékeny Volkonszkij herceggel, akinél elegánsabb férfit nehéz elképzelni, bár ruhája néhol már annyira kopott volt, hogy mikor egyszer egyik barátja azt kérdezte tőle: — Van nálad egy kis tükör? — Volkonszkij a legkomolyabb arccal a könyökét nyújtotta a barátja felé. Ezek után érthető, hogy a regény meséjét Tobolszkba vezettem, ök szívesen feleltek minden kérdésemre, jólesett nekik Tobolszk legkisebb részletére emlé- : :ezni, hol volt az ortodox templom . .. melyik volt a legismertebb szálloda és étterem ... melyik utcában volt a patika ... milyen volt az utca burkolata .. . És így tovább. Így jutottam a pontos tobolszki adatokhoz. Gyakori vendégünk volt a Hotel Berryben két nagy író: Di- mitrij Mereskovszkij és Alexander Kuprin. Szomszédnőm felhúzott szemöldökkel hallgatott, nem hitte el a párizsi mesét, pedig Isten látja a lelkemet, hogy minden szavammal igazat mondtam.” Közel húsz esztendő múlt el a Hotel Berry orosz estéi óta, amikor 1945 januárjának utolsó napjaiban, amikor a pesti oldal már felszabadult, de Buda ostroma még tombolt, hivatalos orosz személyautó jött értem, és Debrecenbe vitt feleségemmel és fiammal együtt, ahol a szovjet követség ideiglenes helyiségében K. szovjet diplomata közölte velem, hogy a már megalakult új magyar kormánnyal egyetértőén engem jelöltek a megalakulóban lévő Magyar— Szovjet Művelődési Társaság párton kívüli elnökének. Megijedtem. A társalgás németül folyt, s miután kellőleg megköszörültem a torkomat, zavartan így feleltem. — Ich fürchte mich dass die Herren... Félek, hogy az uraknak rossz helyre esett a választásuk. Aztán elmondtam, hogy ... Párizs ... a Hotel Berry ... a tobolszki oroszok ... Mereskovszkij... Kuprin ... valameny- nyien élesen bolsevistaellenesek ... ez a légkör érthetően hatással volt rám... a regényben magam is nagyon súlyos szavakat használtam a bolsevisták ellen ... de közben több mint húsz nyelvre fordították le a regényt... s nem tudnám, de nem is akarnám valami „bocsánat, tévedtem!” felkiáltással visszavonni, amit akkor írtam .. . — Mi volt a címe ennek a regényének? — kérdezte K., aki mozdulatlan arccal hallgatta szavaimat. ' — Zwei gefangene. K. kihúzta íróasztalának jobb felső fiókját, kivette belőle a Két fogoly magyar kiadását, elébem tette, fellapozta, és a piros ceruzával és nagy felkiáltójelekkel megjelölt bekezdésekre mutatva azt kérdezte: — Ezek azok a mondatok? — Igen — feleltem, s ha jól emlékszem, már láttam lógni magam egy frissen ácsolt szovjet akasztófán . Nagyon ostoba lehetett az arckifejezésem, mert K. jóízűen elnevette magát. Aztán vál- lamra tette a kezét, s recsegő németségével, de mégis meleg szavakkal azt mondta: —■ Mi nemcsak ezt a régi írását ismerjük, hanem azt is tudjuk, hogy az utolsó húsz évben mi volt az írói és emberi magatartása, különösen a német terror napjaiban. Most utólag bevallom, igen nagy erőfeszítésembe került, hogy száraz szemgolyóm meg ne fényesedjék egy elnyomott könnycsepptől. Az írói sorsról kezdtünk beszélgetni. — Gorkij! — kiáltott fel K. — Bizonyára tudja, milyen vadul támadta a bolsevizmust száműzetésében, Capri szigetéről. Amikor öregedni kezdett, és honvágy kínozta, hazajött. Egy nagy várost neveztünk el róla. És a maga egykori barátja, Kuprin ... — Párizsban nagyon meleg szavakkal dedikálta nekem franciául akkor megjelent regényét, miután előbb megkérdezte, hogy az apámat is Lajosnak hívták-e. S így írta be nem cirill betűkkel, hanem franciául „Á Monsieur Ludoviku Ludovikoviesu Zilahy avec ...” Nagy kegyelettel őriztem ezt a könyvet — sajnos pár évvel ezelőtt Kuprin visszavette tőle. — Hat er zurück genormunen? Warum? (Folytatjuk) Laurent Fabius, az új kormányfő. W az új kormányban, mert annak a gazdasági elképzelései ellentétesek a párt törekvéseivel. Fabius olyan programot tárt a törvényhozás elé, amely a tőkének nyújt kedvezményeket a beruházások serkentésére, az ipar moder nizálására. Mint mondta: ezt akkor is végrehajtja, ha a következménye a munkanélküliség lényeges növekedése lesz. Az esztendő végére az állást keresők száma Franciaországban elérheti a 2,8 milliót, ami azt jelenti: a baloldali kormány három esztendő alatt nemhogy csökkenteni nem tudta' a foglalkoztatási bajokat, még tetézte is őket. Az alapvető ellentét mégsem ez, illetve nemcsak ez. A kommunisták visszalépése folytán szinte kizárólagosan szocialista kabinet a szigor gazdaságpolitikáját kívánja folytatni, tovább nyirbálni a vásárlóerőt. A kommunisták ennek az ellenkezőjét kívánják; az igazságosabb társadalmi elosztást, a dolgozó rétegek jólétének a növelését, a munkanélküliség csökkentését. És mert nem ez történik, nem osztoznak a kormányzati felelősségben. Ügy ítélik meg, hogy a Fabius-program kifejezetten szociáldemokrata színezetű, eltér az egykori közös baloldali céloktól, márpedig az FKP szavazói 1981-ben erre adták a voksukat. A párt úgy nyerheti vissza az 1986- ban esedékes választásra a híveit, ha az- eredeti közös programhoz tartja magát. Az FKP azonban csak a kormányból lépett vissza, a baloldali parlamenti többségből nem. Meg akarja adni a társadalmi változás esélyeit, ezért támogat minden általa pozitívnak tartott kezdeményezést, és nem hajlandó együtt tartani a jobboldali ellenzékkel, amely a hatalmat törekszik visszaszerezni . De mert a kormány- program nemi elégíti ki az FKP minden igényét, a nemzetgyűlésben tartott bizalmi szavazáson tartózkodott, így szerezvén érvényt új taktikájának. Á jobboldal ellentámadása A párt annál is inkább megtehette ezt, mert a szocialistáknak önmagukban is megvan a kényelmes többségük a parlamentben, Fabius bizalmat kapott. Ezzel azonban még korántsem zárult le minden. Sőt, a fejlemények arra engednek következtetni, hogy a legkeményebb küzdelmek hátravannak. A jobboldali ellenzék ugyanis a meglepetésekből felocsúdva ellentámadásba ment át. Jelenleg az a fő célja, hogy megakadályozza Mitterrand népszavazási tervének alkotmányos elfogadtatását és ez zel megfossza az államfőt a nép bizalmi szavazásának serkentést adó eredményeitől. A jobboldalnak erre megvannak e: lehetőségei. A nép szavazás lebonyolításához a törvényhozás mindkét házának a jóváhagyására van szükség, és ez korántsem biztos. Az alsóházban — a nemzetgyűlésben — az FKP- nak és a szocialista pártnak kényelmes többsége van, a szocialistáknak egyedül is. A szenátusban azonban nem. Ezt ugyanis közvetett szavazással választják a helyi tanácsosok, és az 1981 óta tartott járási* majd városi választásokon az ellenzék került fölénybe. Ott ő szabja meg a döntéseket. A konzervatívoknak tehát lehetőségük van arra, hogy különböző jogi kibúvók politikai alkalmazásával meghiúsítsák a köztársasági elnök terveit. Ha az bekövetkeznék, nyomban odavész mindaz az előny, amit Mitterrand néhány hét alatt magának, illetve a baloldalnak szerzett. A két vezető jobboldali párt, a chiracisták és a gis- cardisták a parlament feloszlatását és új választások kiírását akarják kierőszakolni, megbuktatni a baloldalt, és visszaszerezni a hatalmat. Az összecsapások drámai aknak ígérkeznek. Ha Mitterrand a következő hónapokban meg tudja tartani taktikai előnyét, megnyerte a játszmát, ha nem, őszre vagy télelőre még nagyobb fordulat is kialakulhat Franciaországban. Várkonyi Tibor Amerikaellenes tüntetés Üj-Delhiben. A demonstráció résztvevői amiatt tiltakoznak, hogy az Egyesült Államok támogatja az India területi megosztására irányuló törekvéseket. (Teleíotó: UPI—MTI—KS)
