Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. augusztus 14. Az együttmuzsikálás öröme Zeneszótól hangosak a nyírbátori gimnázium kollé­giumának szobái ezekben a napokban. A különböző or­szágokból érkezett hallgatók a vonószenei tábor résztve­vői, akik azért érkeztek ide, hogy a zenekari játék és a kamarazenélés titkait elsajá­títsák, s egyéni hangszeres tevékenységük színvonalát javítsák. A hallgatók szándé­ka ez. De milyen céllal ér­keztek ide azok a tanárok, akik saját hazájukban a szakma kiválóságai közé tar- toznak? Kunakov Szergej Mitrofa- novics Moszkvából érkezett. Idén másodszor van itt. Ta­valy mint csoportvezető, idén már tanárként is dolgozik. — Miért vállalta másod­szorra is az utazást? — Azért jöttem el újra, mert tavaly már láttam, hogy itt nagyon jó légikörű építő- munka folyik. Sok muzsikust megismertem, s mivel itt szakemberek találkoznak, le­hetőség van arra, hogy ki­cseréljük véleményünket, át­adjuk egymásnak a tapaszta­latokat. Számomra ebben a munkában az is nagyon ér­dekes; ha például egy len­gyel vagy egy cseh hallgató­val foglalkozom azt is meg­tudom közben, milyen a ze­nei oktatás abban az ország­ban. — Mi az a legfontosabb élmény, amit hazavisz Nyír­bátorból? — Maguk az itt lakók. Talán nem is veszik észre, de itt egy nagyon szerencsés, kellemes környezetben folyik a munka közös célok, közös ideálok megteremtéséért, a város vezetői és a zenei tá­bor tantestületének összefo­gásával. Ez az összefogás pe­dig csak jó eredményeket hozhat Horst Weither az NSZK- ból érkezett. Az Interkancert meghívására már két alka­lommal vezényelt Magyaror­szágon, de ilyen jellegű fel­adatot először vállalt ha­zánkban. — A tábor munkájából egy hét már eltelt. Milyen ta­pasztalatokat, benyomásokat szerzett ez idő alatt? — Egészen különöseket. Nagyon sok ifjúsági konfe­rencia van nálunk is, de nem ennyire munkajellegűek! A fiatalok néhány tanárral együtt összejönnek, zenélnek — ennyi. Itt a pedagógia áll az előtérben, s ez nagyon tetszik. Elcsodálkoztat, hogy egy ilyen kis város, mint Nyírbátor, pénzt és lehetősé­get tud teremteni a tábor munkájához. — Milyen elképzelésekkel érkezett ide? — Egészen merész elkép­zeléseim voltak, s amit itt találtam, nagyon kellemesen meglepett. Úgy gondoltam, hogy a módszer az lesz, ket- tőt-hármat próbálunk, s elő­adjuk a darabot. Most egy kicsit át kell állnom, mert a legapróbb részletekre is fi­gyelnem szükséges a próbán. Fiatalokkal egyébként is na­gyon szeretek dolgozni. — Mi az, amit másképp csinálna nálunk, ha tehetné? — Időben pontosabban tartanám a beosztást. Persze tudom, ez sok mindentől függ. El vagyok ragadtatva a ■ pedagógiai szervezettségtől. Egyszer véletlenül meghall­gathattam a debreceni zene- művészeti szakközépiskola vonósnégyesét. Felkészültsé­gük olyan fokú volt, hogy akár azonnal koncertre is mehettek volna. Kovács János karnagy, a tábor művészeti titkára elő­ször van Nyírbátorban. — Hogyan került kapcso­latba a zenei táborral? — Azért jöttem, mert ked­vet csináltak ehhez a dolog­hoz. Olyan sok jót hallottam az itt folyó munkáról, meg­tiszteltetésnek éreztem, hogy részt vehetek benne. A gon­dom: nem eléggé tudtam el­képzelni magamban a tábori munkát. így egyetlen fédel­Horst Weither (NSZK) vezényli a vonószenei tábor zene­karát. (Veres János felvétele) mem az, hogy az általunk összeállított program túlsá­gosan megerőltető a gyerme­keknek. Nagy öröm számom­ra Martos László jelenléte, mert egyféleképpen gondol­kodunk a zenéről, így nagyon jól együtt dolgozunk. Nagyon nagy segítség a szólamtaná­rok lelkes munkája is. — Nekem ez a tábor a sa­ját munkámban is hasznos tapasztalatszerzés. Részint alapfokú problémákkal is foglalkozom itt, amelyeket az ember általában szívesen elmeilőz. Kovács Éva Népszerű a CASCO, a CSÉB Tűz, jég, viharkár Mozgalmas fél évet zárt jú­niusban az Állami Biztosító megyei igazgatósága. Az év első hat hónapjában lakos­sági bejelentések alapján kö­zel 47 ezer káresetre több, mint 125 millió forintot fizet­tek ki. Tűz, jég, vihgr egyaránt sok gondot okozott ez idő alatt a szabolcsiaknak. A február első felében pusztító szélviharok épületeket, kerí­téseket tépáztak meg, fákat csavartak ki, autókat rongál­tak meg. A lakossági károk mellett 66 üzemben, szövet­kezetben is komoly — az előzetes becslések szerint kö­zel 5 millió forintos — vesz­teséget okozott a februári vi­har. Ezek felmérése még tart. Egy-egy eldobott, égő ci­garettacsikk, a bekapcsolva felejtett vasaló, vagy gáztűz­hely akár milliós értékek megsemmisülését is előidéz­heti — nem említve, hogy a rendszerint figyelmetlenség miatt keletkező tüzek embe­rek testi épségét, sőt gyak­ran életét is veszélyeztetik. Elgondolkodtató adat, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva idén januártól június végéig majd’ kétsze­resére nőtt a tűzkárok szá­ma: 466-ról érkezett bejelen­tés az Állami Biztosítóhoz Szabolcs-Szatmárban. Ezen belül is jelentős részt képvi­selnek a lakástüzek, melyek okait hosszan sorolhatnánk a játékként használt égő gyu­fától a zárlatos mosógépig. Megyénkben döntő jelen­tősége van a mezőgazdaság­nak, amely növényei ez év­ben is sokat szenvedtek a szeszélyes, változékony időjá­rástól. Mindez több kárt, na­gyobb munkát jelentett az ÁB kárszakértőinek, mint egy esztendővel korábban. A téli fagyok miatt — bár a hideg hónapok alatt erős lehűlés nem volt — több, mint 13 ezer hektáron pusz­tult ki az áttelelő kenyér- és takarmánygabona. A mező- gazdasági üzemek ezért 8 millió 400 ezer forint kárté­rítést kaptak a biztosítótól. E nagy veszteséghez hozzá­járult az őszi szárazság is, ami miatt a vártnál gyön­gébben keltek, fejletleneb­bek voltak a növények. Tavasszal a gyümölcsfák többségét a virágzás idősza­kában: áprilisban tették próbára a késői fagyok. Nyolc alkalommal mértek fagypont alatti: mínusz 4, mínusz 6 fokos hideget a megyében. Az idén tavaszi fagykárt 88 mezőgazdasági üzemben ál­lapított meg, s kártalanított az ÁB. Május második felé­től az esőzések okoztak ki- sebb-nagyobb veszteségeket. A vízborítás miatt 25 ezer hektár — javarészt őszi bú­za — károsodott. Súlyos jégverések ugyan nem voltak, a jég mégis több, mint száz gazdaságban, tsz- ben okozott veszteségeket: főleg az őszi búzában, rozs­ban, borsóban, a téli almá- man. A károk fölmérése má­jus-júniusban összetorló dott. A kártérítés várhatóan a betakarítás után fejeződik be. Kárának rendezésére ter­mészetesen csak az számít­hat, aki biztosítással rendel­kezik. Szabolcs-Szatmárban napjainkban közel 393 ezer biztosítást tartanak nyilván — jóval többet, mint a múlt év első felében. A biztosítá­sok közül egyre népszerűbb a lakásbiztosítás, a CASCO és CSÉB. Ez utóbbival példá­ul az aktív keresők majd’ 90 százaléka rendelkezik. Városok morrandjm Mennyit olvastunk? A posta a Sajtóterjesztés napokban megjelent júliusi számában tette közzé az első fél év „olvasottsági” statisz­tikáját. Ebben hazánk 109 városának népességi adatait hasonlítják össze a fél év alatt értékesített különböző lapok darabszámával. Az ösz- szesítésből kitűnik, hogy Nyíregyházán 6 798 000 lapot adtak el, s eszerint egy la­kosra valamivel több mint 59 vásárolt újság jutott, ezzel a városok rangsorában a 60. helyre került, s a megye- székhelyek közül csak Sal­gótarjánt előzte meg. Többi városunk közül Fe­hérgyarmat a 39. a rangsor­ban, 601 000 értékesített pél­dánnyal, s csaknem 67 egy lakosra számított lappal. Má­tészalka az 56. helyet foglal­ja el 1 205 000 újsággal, ami azt jelenti, hogy 60 lapot vá­sárolt egy-egy lakosa fél esz­tendő alatt. Vásárosnamény a 79. a rangsorban, 498 000 értékesített példánnyal, egy lakosra valamivel több mint 55 újság jutott. Nyírbátorban 757 000 lapot adtak el, s eszerint egy lakosra valami­vel több mint 54 vásárolt új­ság jutott, ezzel a városok rangsorában a 81. helyre ke­rült. Kisvárda a 89. helyet foglalja el, közelítően 990 ezer újsággal, ami azt jelen ti, hogy 52 lapot vásárolt egy- egy lakosa fél-esztendő alatt. (ősz) Tárgyalások a BŰTORKER-rel Választás: katalógusból összeszerelő raktárak megyénkben Nem vállalkozik könnyű feladatra, aki manapság szé­pen, egyéni Ízlése szerint be szeretné bútorozni otthonát. A gond ott kezdődik, hogy eleve nagyon kevés üzletben kínálnak megyénkben be­rendezési tárgyakat. Így az­tán sokan egyből Debrecen­be, Miskolcra, vagy például a fővárosba utaznak Sza- bolcs-Szatmár legtávolabbi csücskéből Is a jobb válasz­tás reményében. Az önmagában is borsos árú szekrénysorok, vagy ülő- garnitúrák az utazás, szállí­tás költségeivel kiegészülve jócskán megdrágulnak, mire végre a lakásba kerülnek. SZŰKÖS VÁLASZTÉK teklámokban látott berende­zési tárgyakat sokszor hiába keresik a szabolcsi vevők a helvi üzletekben. Persze, hozzá lehet jutni nálunk is mondjuk a Zala Bútorgyár termékeihez — de ez rend­szerint sok idő, sok pénz és rengeteg utánajárás kérdése. E körülményeket ismerve érthető, hogy a lakosság el­látásában jelentős részt vál­laló fogyasztási szövetkezetek tavaly 200 millió forint ér­tékben adtak el bútorokat — holott ennek a kétszeresét is forgalmazhatnák. A meglévő 12 ÁFÉSZ bútorbolt mellett hasonló, új üzlet nyitására nincs pénz. Ezért olyan lehe­tőségeket kell keresni, me­lyek nem túl költségigénye­sek, ugyanakkor jelentősen javítják a választékot. Tovább neheziti a helyze­tet megyénkben az aggasztó­an szűkös választék. Sajnos, a bútorgyárak többsége a Dunántúlon működik. A ma­gas szállítási költségek, s a csomagolási gondok miatt a vállalatok igyekeznek a te­lephelyükhöz közel levő pia­cokon eladni portékájukat, így aztán a hirdetésekben. Nefeimjcs, fűkasza, toosoiókoosi Nyár a parkokban A közterület-fenntartó vál­lalat parkfenntartási részle­génél nem pihenés a nyár. Nyírják az itt-ott már sárgu­ló, egyre lassabban növő fü­vet, locsolják, gondozzák a pihegő virágokat, cserélik a megrongálódott padokat. Évente egymillió 300 ezer négyzetméternyi területet gondoznak. A hozzájuk tar­tozó parkokat három kategó­riába sorolják. Az elsőbe tartozik például a Szabadság tér, a Lenin tér és a belvá­ros több más, forgalmas terü­lete. A másodikba a Petőfi és a Szamuely tér, a külterü­letek már csak a harmadik kategóriába fértek. Ez any- nyit jelentett, hogy míg a központban — mint például a patinás Bessenyei vagy Benczúr téren az emlékmű­vek, szobrok környékét eset­leg tízszer is fnegkapálják, lekaszálják, rendbeteszik, ad­dig a peremvidékekre leg­jobb esetben kétszer-három- szor jutnak el. Mint majdnem minden vállalat, ők is küzdenek munkaerőgondokkal, de a városi tanács által számukra kiszabott költségvetés két­szeresét is fel tudnák hasz­nálni. — A pázsit és a fák gon­dozásán kívül hozzánk tarto­zik 2830 négyzetméternyi vi­rágágyás, amit évente kétszer palántákkal ültetünk be, majd folyamatosan pótoljuk a tönkretett palántáikat — mondja Pápai László, a park- fenntartási részleg vezetője. — A kis virágkezdemények pusztulásának az oka főleg a felelőtlenség, a vandalizmus, vagy a lopás. Évente körülbelül egymil­lió-hatszázezer forintnyi ká­runk származik a parkrongá­lásból, virágpusztításból. Eb­ből az összegből parkosíthat­nánk további 10 ezer négy­zetméternyi területet. Jósavárosban, a Sóstón, a belvárosban megnövekedert forgalomra számítanak a hó­nap közepén. A háromnapos ünnepet sokan töltik majd a strandon, vendégeket várnak a jósavárosi napokra. A parkfenntartás ünnepi ügye­letet ígért az említett terü­letekre, a köztisztaságisokkal karöltve vállalták, hogy két­szeresen odafigyelnek a par kok rendjére. (h. m.) MAR KERESIK A HELYET A közelmúltban megálla­podás jött létre a BÜTOR- KER vezérigazgatójával ar­ról, hogy a megyében is for­galomba kerülhessenek a je­lenleg még hiánycikknek számító berendezési tárgyak. A távoli bútorgyárak elemek­ben szállítanák ide a termé­keiket, melyeket itt, a me­gyében szerelnének össze. Mindehhez nem szükséges más, mint egy tágas raktár- épület, no meg néhány szak­ember az összeszereléshez. (Betanításukról a BÜTOR- KER gondoskodik.) Az elképzelések szerint Vá- sárosnaményban, Fehérgyar­maton, Nyírbátorban és Má­tészalkán létesül majd ilyen összeszerelő raktár. Az érin­tett fogyasztási szövetkezetek már keresik az erre alkalmas raktárhelyiségeket. (Jobb megoldás híján alkalmas le­het erre egy-egy nagy felvá­sárlótelep is — az almasze­zonon kívül eső időben.) MINDENKINEK ELŐNYŐS Várhatóan ősszel tér vissza a néhány érintett szabolcsi ÁFÉSZ és a BÜTORKER a tárgyalásokra. Minden esély megvan rá, hogy kedvező döntés születik az ügyben, hiszen ez a megoldás előnyös lehet úgy a gyártók, mint a forgalmazók részére. Jól jár a lakosság is. Hiszen, akinek bútorra lesz szüksége — az elképzelések szerint — kata­lógusból választhatja majd ki a kedvére valót, s remélhe­tően hamarosan meg is kap­ja: rengeteg talpalást, s időt takarítva meg ezzel. Házi Zsuzsa Rongáló ­a vádlottak padján Bírósági akták tömegei vall­hatnának arról, hogy milyen sok­féle bűncselekmény mozgatóru­gója volt már az alkohol. Ki tudja, ha Fehér Attila tíszavas- várl lakos — akit egyébként szol­gálatkész, jól dolgozó embernek Ismertek munkahelyén, a tisza- vasvári Munka Tsz-ben — feb­ruár 21-én nem nyúl a pohár után, talán eszébe sem jut, hogy feltörjön, megrongáljon egy nagy értékű munkagépet. Ezen a napon a fiatalember munkahelyéről egyenesen az Ital­boltba vette az útját. Elfogyasz­tott két-három üveg sört, majd késő délután hazafelé Indult. Út­közben fölfedezte az Alkaloida kerítése mellett a KEMÉV Gép­kölcsönző és Szolgáltató Leány- vállalat tulajdonában lévő mun­kagépet, melyet a másnapi mun­kakezdésig hagytak ott. Fehér Attila elhatározta, hogy köze­lebbről is szemügyre veszi a masinát. Mivel a gép le volt zár­va, ezért a vezetőfülke üvegezett részeit betörte, s úgy mászott be az ülésre. Ám a rombolást ezzel nem elégelte meg, hanem továb­bi alkatrészeket tört le, s dobált ki a fülkéből. Nem volt szeren­cséje: még a helyszínen tetten - érték. A vádlottat rongálás bűntetté­ben ítélte el a Nyíregyházi Vá­rosi Bíróság. Kötelezték 14 ezer forint pénzbüntetés, s az okozott kár: azaz 14 ezer 44 forint 50 fillér megtérítésére. KI kell fi­zetnie a kártérítés ez év február 21-től járó évi 5 százalékos ka­matát, az államnak pedig 840 forint Illetéket. Ha a 14 ezer fo­rint pénzbüntetést a fiatalember határidőre nem fizeti meg, akkor a büntetést 140 nap szabadság- vesztésre változtatják át. ^j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom