Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-12 / 189. szám

1984. augusztus 12 Kelet-Magyarország 7 1984. augusztus 12., vasárnap 1984. augusztus 13., hétfő KOSSUTH RADIO tay Sándor elbeszélése. — 9,09: 7,23: Élelmiszermagazin. Sza- bolcs-Szatmár megye ételeiről, étkezési szokásairól. — 8,05: Öt kontinens hét napja. Külpoliti­kai negyedóra. — 8,21: Ének­szóval, muzsikával. Fiatalok népzenei műsora. — 9,00: Nép­szerű muzsika, híres előadók. — 10,03: „Ez a föld, amelyen any- nyiszor ...” V. rész: Mert vét­kesek közt cinkos, aki néma. Sőtér István és Gáti József történelmi verskompozíciója. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 11,04: Vasárnapi koktél. 14,20: Gondolatjel. Színjátszó voltam, pap lettem. 15,05: Művészleme- zek. 16,09: Kemény Zsigmond: A rajongók. 1. rész. — 17,05: Je­len időben. Riport. 17,35: Ope­rettparádé. — 18,40: Oblomov. Goncsarov regénye rádióra al­kalmazva. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 19,42: Két vonósné­gyes. — 20,29: Kodály: Háry János. Daljáték négy kaland­ban, elő- és utójátékkal. — PETŐFI RADIO George London operafelvételei­ből. — 9,30: Valami vonzás ve­tül etében. Takáta Gyula versek — 9,40: Vidéki óvodások éne­keinek. — 10,05: Nyitnikék. — Kisiskolások műsora. — 10,35: Népdalcsokor. — 11,05: Katona­dalok. — 11,18: Bioritmus. Élet­mód. egészség, környezet. — 11,38: Barabás Tibor novellái­ból. L rész. Török daráló. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 13,00—14,40: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 13.00: Pergolesi: Stabat Mater. — 14.40: Az alkoholista. Haj­nóczy Péter novellája. — 14,54: Édes anyanyelvűnk. — 15,05: Kovács Lajos nótákat énekel. — 15,24: A bíborbanszületett. Pas- suth László regényének rádió- változata. — 16,00: Kóruspódi­um. — 16,30: Világablak. — 17,05: Zenekari muzsika. — 17,30: Munka után ... — 19,15: Húszas stúdió. Mi is voltunk 6,00:Népszerü muzsika — ko­ránkelőknek. — 7,00: Az evan­gélikus egyház félórája. — 7,30: Vasárnapi orgonamuzsika: Piet Kee felvételeiből. — 8,05: Ro­binson és a Világjáró boszor­kány. A Gyermekrádió műsora. 12,10: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,00: Alnok históriák. Jele­netek Ion Luca Caragiele ro­mán, Maria Dabrowska lengyel, Azisz Neszin török író írásai­ból. — 14,00: Az a dal, az a perc... — 14,35: Táskarádió. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15,35: Poptarisznya. — 17,28: Horthy Miklós, a fehérek vezé­re. 6. rész: Hotel Gellért, Ho­tel Palace. — 18,33: Útközben hazafelé .. . Közlekedés, zene, sport. — 20,35: Társalgó. Más­fél őrá irodalomkedvelőknek. — 22,00: Régi csárdajelenet. — 22,18: Nádas Gábor szerzői est­je a Városmajori Parkszínpa­don. — II. rész. NYÍREGYHÁZI RADIO 8,00: Hírek. Lapszemle. Év­fordulónaptár. — 8,30: Húszon innen, húszon túl (ism.). — 9,10: Délelőtti barangolások (A tar­talomból: Képek, szobrok kö­zött — Kolláth Adrienne — Slá­gerlista — Matyasovszki Edit. — Utcák, terek, emléktáblák. — Szabolcsiak Kékfcúton — Ágoston István). — 9,57—10,00: Műsorelőzetes. — 18,00—18,30: összefoglaló Észak-Tlszántúl sporteseményeiről. (A nap szer­kesztője: Pálfi Balázs.) MAGYAR TV fiatalok ... 20.09: Mindszenti Ödön nótafelvételeiből. — 20,25: Nagy siker volt! A Magyar Rá­dió és Televízió szimfonikus ze­nekarának hangversenye. — 21.30: Tíz kérdés dr. Rév Lajos­hoz. az OKISZ elnökéhez. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Halló, itt vagyok! Szilá­gyi János műsora. — 23,30: Ka­maramuzsika. — 0,10: Nagy Gá­bor táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8,05: Balogh Elemér cimbal- mozik. Kovács Árpád népi ze­nekara játszik. — 8,35: Figyel­mébe ajánlom! — 9,50: Érde­mek a mérlegen. Tóth Benedek írása. — 10,00—12,00: Zenedél- előtt. — 12,00: Az „Ifjú Szivek” magyar dal- és táncegyüttes műsorából. — 13,25: Világúj- ság. — 14,00—17,00: Kettőtől ötig... — 17,00: Vizsgálatok nyomában. — 17,30: Ötödik se­besség. Ifjúság — politika — kultúra. 18,35: Kritikusan. Beszélgetés az R-GO együttes „Amulett” és a Berki Team „Igazi paradicsom” című leme­zéről. — 19,30: Felvételeiből vá­logat: Faragó Laura. — 20,35: Márkus László a főszerepben. Az a mizé a lépcsőházban. Alan Plater rádió játéka. — 21,35: „Mesél a bécsi erdő”. — 22,35: Dresch Mihály együttese ját- «zik. — 23,20: Oliver. Részletek Bárt senés játékából. 8,00: Idősebbek Is elkezdhe­tik. (Ism.) — 8,05: Óvodások filmmüsora: 1. Emília. Francia rajzfilmsorozat xm/8. rész: Emília bújócskázik. (Ism.) — 2. Kétbalkezesek. Csehszlovák bábfilmsorozat: A sült csirke. — 3. Kockácska bűvészkedik. Román rajzfilm. (Ism.) — 8,25: A múltból jött fiú. Csehszlovák film. — 9,45: Tarbay Ede: Kun­kori és a kandúrvarázsló. Báb tv-játék. (Ism.) — 10,45: Hírek. — 10,50: Bécs '80. Nemzetközi bűvésztalálkozó. (Ism.) Fran­cia film. — 14,50: A Közönség- szolgálat tájékoztatója. — 14,55: Képújság. - 15,00: Műsorain­kat ajánljuk. — 15,25: Reklám. — 15,30: Kapcsoljuk Szegedet! Zenebutik. Juhász Előd műso­ra. — 16,30: Reklám. — 16,35: Tolnay Klári-sorozat: A hölgy egy kissé bogaras. Magyar film. — 17,50: Delta. Tudomá­nyos híradó. — 18,15: Reklám. — 18,30: Telesport. összőiöglaló az olimpiai játékokról. — 19,30: Hírek. — 19,35: Reklám. — 19,40: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. — 19,45: Esti mese. — 20,00: A Hét. — 21,0Ö: Marco Polo. Olasz tv-filmsorozat NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hirek. — 17,05: Hét­nyitó. Hétfői információs ma­gazin. (Közben: Hallgatóink le­veleire dr. Orosz Gyula vála­szol — Fészekrakás '84. Ripor­ter: Taxnavölgyi György.) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúl kró­nika. Lapszemle. Hírösszefog­laló. Műsorelözetes. (A nap szerkesztője: Antal István.) SZLOVÁK TV 16,25: Hirek. — 16,30: Erről, is, arról is. — 17,10: Iránytű. — 18,00: Josef Broz nemzeti mű­vész portréja. — 18,30: Esti me­se. — 18,40: Telesport. — 18,50: A szocializmus világa. — 19,15: A rendőrség nyomoz. — 20,00: Egy élet útja. — 21,20: AZIMUT. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Civilizációs betegségek. — 22,40: Szlovákiai kerékpáros körverseny. — 23,10: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi 12-én: BETYÁ­ROK (román) Ea. kezd.: 16 és 18 óra! 12-én: KÍNA SZINDRÓ­MA (14 év!, amerikai) Ea. kezd.: 20 óra! VIII/7. rész. — 22,05: Eleitől fogva. Portréfilm Mocsár Gá­borról. A szegedi körzeti stú­Kert mozi 12-én: ISTVÁN, A KIRÁLY (magyar), I3-án: BE­TYÁROK (román) dió műsora. — 22,30: Hírek. 2. MŰSOR 20,00: Híres spanyol opera­énekesek: Jósé M. Carreras. Spanyol filmsorozat. — 21,00: Beszélgetés Sinkovits Imrével. — 21,30: Lovasok a vásznon. A westernfilm történetéből. Hol­land dokumentumfilm. — 22,10: Képújság. Béke mozi 12-én, 13-án: JE­GESMEDVE A PORONDON (ro­mán-szovjet) Ea. kezd.: 16 óra! 12-én, 13-án: A VERÉB IS MA­DÁR (16 év! magyar) Ea. kezd.: 18 és 20 óra! Matiné 12-én: TE- CUMSEH Móricz Zs. mozi 12-én, I3-án: GYANÚTLAN GYAKORNOK (francia) SZLOVÁK TV 8,25: Hírek. — 8,30: Gyertek velünk. — 10,00: A Sportka szá­mainak húzása. — 10,10: Eliska és nemzetsége. — 11,10: Dél­Csehszlovákiában. — 11,45: A hét tükre. — 13,45: Hírek. — 14,00: Nemzetközi motorkerék­pár- és autóverseny. — 15,30: Környezetvédelem. — 16,10: Ba­ráti találkozó. — 16,55: Film­múzeum. — 18,25: Nótaszó. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Ének- szóval-muszikával. — 19,30: Tv- híradó. — 20,00: Vasárnapi vers. — 20,05: A makrancos hölgy. — 22,20: Gólok, pontok, másod­percek. — 22,35: Képek a cseh zene történetéből. — 23,20: Hí­rek. 13., hétfő KOSSUTH RADIO 8,25: Majakovszkij: D-dúrszo­náta. — 8,45: A tűz estéje. Ta­Nyírbátori mozi 12-én, 13-án: röpke éjszaka (szovjet). Matiné 12-én: BOB HERCEG Vásárosnaményi mozi 12-én: ELTŰNTNEK MYILVÄNITVA (14 év!, amerikai), 13-án: A RÖTSZAKÁLLU (japán) Mátészalkai mozi 12-én: KELLY-HÖSEI i—II. (amerikai) Ea. kezd.: 15,30 és 19,30 óra! 13-án: A KÍGYÓ JELE (román) Kisvárdai mozi 12-én: A BI­RODALOM VISSZAVÁG (ame­rikai), 13-án: MEGTALÁLNI Es Ártalmatlanná tenni (szovjet), Matiné 12-én: CSIL- LAGSZEMÜ Fehérgyarmati mozi 12-én: A PISZKOS TIZENKETTŐ I—II- (14 év!, amerikai). Ea. kezd.: 16 és 19 óra! 13-án: A PISZKOS TIZENKETTŐ I—II. (14 év!, amerikai). Ea. kezd.: 18 óra. Matiné 12-én: CSODALA­TOS ASZTALOS c. mesesorozat Fo-Kientől Irvinig Az ejtőernyő története Nyíregyházán a VI. Kelet-Ma­gyarország Kupa ejtőemyősver- senyen több százan izgalommal figyelték a vetélkedés különböző formált, gyönyörködtek a színes ejtőernyőkben. Kevesen tudják viszont azt, hogy kinök köszön­hető az ejtőernyő feltalálása, kik alkalmazták először? Az időszámításunk előttről való feljegyzések arról tanúskodnak, hogy több ezer évvel ezelőtt is előfordultak már ejtőernyős pró­bálkozások. Aztán jóval később­ről. Kínából származnak azok a bizonyítékok, amelyek tanúsága szerint 1306-ban Fo-Kien császár koronázási ünnepségén néhány bátor férfi bambusznádakra bőr­lapokat feszített, ezt az „ernyőt” kötéllel a derekukra erősítették és magas fákról, tárnyakból le- ugorva sértetlenül értek földet. A levegőben lebegés felkeltette Leonardo da Vinci érdeklődését is. Egyik müvében, „A madarak repülése” című könyvében rész­letesen rögzítette terveit, elgon­dolásait. Próbálkozásokban nem volt hi­ány. Az 1700-as években F. L6­A MpIaaernyC. vin. a börtönben cella társainak a lepedőit használta fel. szabott, varrt, ügyeskedett, amíg elké­szült a szabadulás reményét meg­csillantó ejtőernyővel. Éjszaka a vár bástyájáról „szerkezetével” a hátán a mélybe vetette magát. Az ernyő kinyílt, fékezte a zu­hanást. Lővin szerencsésen föl­det ért. Külön is kiemelésre kí­vánkozik Joseph Montgolfier ne­ve és tette, aki már 1777-ben sa­ját maga készítette „ejtőernyő- előzményével” többször is sike­resen szállt alá egy magas fé­szer tetejéről. Forradalmi újítás­nak számított, hogy ejtőernyője kupoláját átalakította, félgömb alakúra formálta. Louis Sebastian Lenormand, aki 1783-ban tervezett ernyőjének méretei: 4,5 méter emyőáifcmérő, kétméteres kupolamasság, 16 négyzetméteres felület. Lenor­mand a maga készítette szerke­zetet „Parchute”-nak nevezte és jelenleg is ez az ejtőernyő nem­zetközileg elfogadott elnevezése. Blanchard francia léghajóé al­kalmazott aztán elsőként mere- vités nélküli ejtőernyőt. A föld természetes és mesterséges épít­ményeitől valóban elszakadó el­ső emberként Amdré-Jacques Gamérint tisztelhetjük. Az ér­deklődők hatalmas tömege előtt 1797. október 22-én Párizsban 1000 méteres magasságból ért sértet­lenül földet. 1895-ben két német léghajós, Paulus és Lattermann a korábbi megoldásokat sikeresen korszerűsítette. A kupolát egy önmagától — a légellenállás se­gítségével — kinyíló csomaggá hajtogatták össze. Gleb Jevge- nyijevics Kotyelnyikov 1910-ben elkészített egy olyan ejtőernyőt, amelynek a kupoláját szeletek­ből állította össze és a jobb légi manőverezés érdekében a zsi- nórzat két vállhevederben vég­ződött. Ugyanő javasolja első­ként a kézi kioldású rendszert, majd ennek a megoldásában el­évülhetetlen érdemeket szerez az amerikai Irvin, ö volt az, aiki olyan szerkezetű, csomagolású és elhelyezésű ejtőernyőt konstru­ált, amely a jelenleg használt tí­pusoknak az alapjául szolgált. fosa» Tűzálló ajtó óraparádé Miksa, német-római császár lsei­ben készült csillagászati órája. Reprezentatív kultúrtörténeti kiállítás nyűt az Iparművészeti Múzeumban az időmérés történe­téről — az Országos Műszaki Mú­zeum és az Iparművészeti Mú­zeum anyagából, valamint több köz- és egyházi gyűjtemény, ál­lami vállalat és intézmény és magánszemély által kölcsönzött műtárgyak sokaságából. Az ember már a történelem előtti korban is megkísérelte mér­ni, jelezni az időt. A görög mi­tológiában az idő megszemélye­sítője Kronosz, aki a reneszánsz művészetétől napjainkig homok­órával a kezében az idő múlásá­nak jelképévé vált. Az idő természetes egysége a nap. Mérése különféle időmérő eszközökkel történik. A nap több­szörösét naptárral, kalendárium­mal, hányadosát, részeit pedig különféle rendszerű és rendel­tetésű órákkal mérjük. A napot kezdettől fogva két részre, nap­palra és éjszakára osztották. A kétszer tizenkét órás napfelosztás nyomai az Időszámítás előtti XVI. századba vezetnek vissza. A perc és a másodperc is babi­lóniai eredetű. Kandalló óra HM-ML Angol haj őzált kronométer tűi­ből. A történelem során számos idő­mérő eszközt ismert, szerkesztett az ember. Napórát, homokórát, gépórát; Isonzói06 lábas, • -asztrcH nómiai órát, kis- és nagyméretű időmérőket, toronyórákat, ten­gerészeti, elektronikai rendszerű és atomórákat. Az órákon kívül naptárakkal, kalanderiumokkal is megismertet a kiállítás, amely gazdagságával, sokféle igényt, érdeklődést elégít ki. — k — A lángok pusztításának el­lenálló ajtót fejlesztett ki az Épületasztialos-ipari és Faipa­ri Vállalat. A vizsgálatok sze­rint az új termék kielégíti a szabvány által előírt követel­ményeket és nemcsak a bejá­rati nyílást zárja el szinte légmentesen, hanem megaka­dályozza a tűz továbbterjedé­sét is. Az ajtók 100x210 centimé­teres méretben készülnek. Az ajtólapot az éleken tűzgátló csíkkal látták el, ami tűz ese­tén ,/kibábosodik”, azaz a tok és a lap közötti hézagot le­zárja. Az acéítok, melyet a Fémmunkás Vállalat fejlesz­tett ki, a helyszínen bármely szerkezetű vasbetonfal-panel- be beépíthető. A betörésbiz­tonság növelésére a tűzálló lakásbejárati ajtó biztonsági zárral egészíthető ki. A ter­vek Szerint az ÉPFA ferenc­városi gyára az idén már gyártja az új terméket. Nem ablak — kollektor „Napcsapda" a tetőn Bizonyára feltűnt a járókelők­nek az a furcsa szerkezet, ami kora tavasztól látható az Ingat­lankezelő Vállalat Tokaji úti te­lephelyén. A laikus szemlélőnek úgy tűnik, mintha sok-sok ablak sorakozna a ház felett. Március—áprilisban energiata­karékossági okokból napkollek­torokat szereltek fel. Az ilyen és hasonló típusú szerkezet egye­dülálló Szabolcs-Szatmár me­gyében. A keretben egy fagyálló folyadékkal feltöltött csőkígyó fut. A folyadékot a napsugárzás megsokszorozott erejével 49—45 Celsius-fokra melegítik, majd be­levezetik egy másik csővel a 4 ezer literes bojlerba, ilyenkor az egyébként működő gázégő auto­matikusan kikapcsol. Az így nyert meleg vízzel egyelőre csak a te­lephely belső szükségletét elé­gítik ki. Ezt a meleg vizet hasz­nálják a dolgozók tisztálkodási célokra, és konyhán ezzel moso­gatnak. Mivel e csodaszerkentyű teljes kapacitással csak a nyá­ri hónapokban működik, a há­romszázezer forintos vásárlási és beszerelési költség megté­rülésével csak húsz éven belül számolnak. A gépezet szervize­lését, különböző méréseket a gyártó és beszerelő Duna—Tisza menti Tsz vállalta. Az ingatlankezelő vállalat nem tervezi a rendszer alkalmazását a távfűtőhálózatban. De ha a kí­sérletek igazolják a próbálko­zást és sikerül hatásfokának nö­velése, valószínűleg kibővítik a napkollektor felhasználási terü­letét. (h. m.) Nyíregyházától Ausztráliáig Tízezrek Szabolcsban Ezúttal nem a megyéről, hanem a névadó községről, Szabolcsról van szó, annak is múzeumáról, mely a va­lamikori Mudrány-kúriá- ban kapott helyet. A szép berendezés (egy­szersmind kiállítási tár­gyak), a gondozott udvar, park láttán az lehet a láto­gató első gondolata, hogy ebben a környezetben, eb­ben a házban, bizony ő is eléldegélne. S ha ez így igaz, az nem csak kiállítás, nem csupán A MÜLT MESTEREINEK Érdeme, hanem Vasi Györgynének is, aki afféle múzeumi min­denes, ha kell takarító, ha kell, idegenvezető egy sze­mélyben. — Tudja mindenki — fejtegeti —, hogy amit lát az egy régi dolog, de ha én nem mondom meg, hogy az egy reneszánsz dolog, a vendég elmegy mellette ... A szabolcsi ciceróne a múzeum megnyitása, 1980. október 6-a óta tölti itt ide­je javát. — Nagyon szeretek itt lenni... Nagyon kedvesek a vendégek. Persze voltak olyan egyetemisták, akik azt hitték, övék a világ ... A régi sétabotok láttán meg­kérdezték, tán a békákat rendezték ezzel? Ezt kér­dezték. olyan flegmán. Nem fiam, feleltem, a nagyapá- a -ii az eke mögött. Mert lát­tam, hogy a fiú nem nagy ágyból, inkább csak nagy családból származott... Láttam a múzeumot nem egyszer, de Vasi Györgyné vezetéséhez még nem volt szerencsém, ösizintén mon­dom: ritka élvezet. Míg jár­káltunk a tárgyak között, büszkén mondta, hogy JÖTTEK IDE Ausztráliából, az USA-bóI, meg Egyiptom­ból is. A vízitúrázók sem mulasztanák el sosem, hogy bejöjjenek ide. — Egy nap százan jöt­tek majdnem, sokan mezít­láb, félmeztelen. Mondták: Jaj, nem tetszik minket be­- engedni! Dehogynem, fe­leltem, csak jöjjenek ... Megtudom még, ki min­denki járt itt a Kék fényes DOBOS ŐRNAGYTÓL FENYŐ MIKIIG. — Júliusban, így tessék elképzelni, 1936 vendég volt. Júniusban 1600, má­jusban 1400 ... Egy év alatt tízezren is megfordul­nak ... Hogy mi lehet a múzeu- mocska kedvelts égének oka? Arra felel ez a ven­dégkönyvi beírás: „Amerre járok, elmondom a hírét a kedves régi műemléknek, hogy mások is gyönyörköd­jenek és tanuljanak.” (speidl) I Napkollektor a tetőn.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom